Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-01 / 26-27. szám
12 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április íU H O R AMPA* ^,<NVW<VWWvWWvV'AW\NWií\A^WWWW»VWV^WVVWWV\^VWAVv^^WWVVW. Marc-Gilbert Sauvajon: Szép kis família TJJ BEMUTATÓ Á nagyotmondó obsitos kalandjai A magyar mesevilágban a nagyotmondó, csavaros észjárású ember alakjának ízes megtestesítője Háry János. Kalandos, valószerűtlen tetteit irodalmunk is több változatban örökítette meg. Ezt a színes képzeletű mesealakot állítja elénk húsvét napjaitól az Állami Déryné Színház, amikor bemutatja Kodály—Paulini — Harsányi: Háry János című 5 kalandból álló daljátékát. A darab a Déryné Színház előadásában országosan is először, Nógrád megyében kerül színre s innen indul előreláthatóan nagysikerű útjára. ANKÉT PÉNZÜGYI SZAKEMBEREKNEK A Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya és a Magyar Nemzeti Bank 1961. ápriiis hó 6-án, 10 órakor ankétet tart a kész- pénzrélküli elszámolások egyszerűsítéséről a TIT klubhelyiségében (Salgótarján, Salgó út 2. sz.). Vitaindító előadást mond dr. Róka Róbert főfelügyelő, a MNB Elvi Osztályának főelőadója. A vita anyagát, illetve téziseit a Pénzügy és Számvitel februári és a Figyelő március 1-i száma közölte. A „Szép kis família” premierjére kerül sor holnap este 8 órai kezdettel Salgótarjánban, az Acélárugyár Művelődési Otthonában. A Petőfi Színjátszó Szakosztály tagjai nagy igyekezettel, szorgalommal készültek Marc- Gilbert Sauvajon kétrészes komédiájának bemutatójára. A humor magasabb fokával ismerkedhetünk meg az előadáson. A darab egy francia kisváros dúsgazdag családjának nevetséges kellemetlenségeiről szól. Aki a famíliát bántja, a világhírű cipőcég érdekeit sérti — és viszont. A jó hírre vigyázni kell — az ördögbe is! — milyen kellemetlenség történik a finom nagypolgári házban. A nyolcvanegynéhány éves cégfőnök és nagyapa nem természetes halállal múlik ki ebből a világból. Méghozzá azzal a kínos mellékkörülménnyel, hogy egy egészen fiatal hölggyel való erőszakoskodás közepette szakad el életének szívós, de mégsem örökös fonala. Egy ország, sőt talán egy egész világ kuncogjon a Varescot családon és bojkottálja a Varescot-féle cipőket és bakancsokat. Ez lehetetlen, ez ellen tenni kell! És tesznek is, de ez majd kiderül az előadáson. ÉRTESÍTJÜK megrendelőinket, hogy a mezőkövesdi és a mezőcsáti járásban üzemelő hűtőberendezések karbantartása és javítása szervizünkhöz tartozik. Üzemzavar esetén kérjük megrendelésüket, Eger 19—34-cs telefonszámon szíveskedjenek leadni. Ugyancsak hozzánk tartoznak a Lőportár u-i Hűtőgépgyár által gyártott hűtőgépek beszerelése és garanciális javítása is a fenti két járás területén. Címünk: Egri Vas- és Fém KTSZ. hűtőgépjavító részlege Eger, Macky Valér-u. 3 sz. (149) A helyzetkomikumban is gazdag darabot a legjobb színjátszók alakítják. A „Szép kis família” előadására április 2-ár-i, 3-án és 4-én este 8 órai kezdettel kerül sor. A Pásztói FJK azonnali belépésre FŐREVIZORT alkalmaz. Feltételek: mérlegképes könyvelői képzettség, legalább 5 éves számviteli gyakorlat és ezen belül 1 év fmsz-i revizori gyakorlat erkölcsi és működési bizonyítvány. Felvételkor útiköltséget terítünk. FJK. Pásztó, Szabadság út 56. 151 Régen vederrel öntözték, vagy az itatóvályúban fürdették meg a leányokat húsvét hajnalán a palócföldi legények. Az utóbbi években azonban a palócfalvakban is az illatos locsolkodás váltotta fel a hajdani leányfürdetést, de azért néhány nógrádi faluban vannak még a régi „vedres” locsolásnak is követői. A ragyogóan szép népviseletéről híres szlovák nemzetiségű nógrádi községben, ösagárdon még ma is úgy tartják: nem is leány az, aki egy szer-kétszer nem cserél ruhát húsvét reggelén A legények ugyanis bandába verődve járják a leányos házakat, s a szagos víz után vederrel is megöntik az eladó leányt. A lo- csolkodó mondóka az ország más tájaihoz hasonlóan járja a palócfalvakban is: — Kis kertben jártam. Virágot találtam El akar hervadni. Szabad-ó locsolni? A legények pirostojást kapnak ösagárdon, de a legkedvesebb locsolót kézi festésű szép hímes tojással ajándékozza meg az eladó leány. A leányos mamák sonkát, pálinkát tesznek a terített asztalra, s azzal, hogy a lo- csolkodó legények közül kit ültetnek az asztalfőre, azt is elárulják, hogy a szívesen és kedvesen fogadott legények közül ki a leány szíve szerint választott legkedvesebb vendég a háznál. A legények mellett persze a gyerekek is sorra járják a leányos házakat, sőt egyes helyeken a nős emberek is locsolkod- nak húsvét reggelén. Ilyenkor sokezer pirostojást osztanak szét a nógrádi falvakban a szakajtókból a leányok és menyecskék. Az idén is százezernyi pirostojást festettek a nógrádi falvakban. A hagyomány szerint ugyanis már az ünnepek előtt megfestik a tojásokat. A napokban megkérdeztem a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatóját, Zólyomi Józsefet, hogy vajon van-e olyan helysége Készül a pirostojás GYERMEKEKNEK Az szentigaz, hogy egy birodalomnak egy király éppen elég, inkább még sok is. Hallottam olyat is már, hogy egy országban két király lopta a napot, de ezek mindig marakodtak s egymás fejéről rángatták a koronát . . . Hanem olyat még a 99 faluvéget végig szomszédolt öreganyám se hallott, hogy egy országnak hét királya legyen. Pillenpáty országnak mégis annyi volt. Nem nagy ország volt Pillenpáty, de a hét király olyan takarosán uralkodott benne, hogy a világ minden királyának oda kellett volna járni iskolába. Aztán, ugye, arra is kíváncsiak lennétek, hogyan fért meg a hét dudás egy csárdában, hét király egy országban? Hát csak úgy, hogy mind a hét egy-egy napig uralkodott felváltva, aztán kezdték elölről. Még édestestvér is volt a hét király, becsületes nevükön Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Közülük hat testvér igen dolgos, szorgalmas természetű volt, uralkodásuk hat napján kemény munka járta országszerte. Hanem a hetedik, a Vasárnap? . . . Ug- ronc-virgonc, kényes, fényes, nem afféle közönsé* ges. Mikor eljött az ő ideje, a hetedik nap, meghúzatta a harangokat, a munkát megállította, azután volt dinom-dánom, eszem-iszom hajnalig, annyi szép leány, mint a pelyva, öregasz- szony meg alig . . . De még az öregasszonyok is szerették a Vasárnap királyt, mert az ő uralkodása napján nem volt más dolguk, csak felvenni az 1 országnak királya ünneplőt, járatni a kereplőt. Szóval úgy szerették Vasárnap királyt, mintha nem is király lett volna. És itt volt a kutya elásva. Mert a hat testvérkirály, névszerint Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, P ntek, meg Szombat egy szép napon úgy összedugták a fejüket, hogy összegabalyodott a koronájuk. — Mégis csak különös, hogy míg mi szorgos munkával töltjük uralkodásunk rövid napjait, addig Vasárnap őfelsége cif- rálkodással, szórakozással. Míg bennünk a gond lakozik, Vasárnap úr .mulatozik. igen furcsa e jelenség, nem szólva, hogy szemtelenség . . . S addig főzték-sütötték, míg kisütötték: el kell űzni a hiú testvért és uralkodni helyette a hetedik napon, hogy a nép azt is olyan szorgos munkával tölthesse, mint a másik hatot. Ügy is tettek. Elkergették Vasárnap királyt s hetednap a trónus-széken megosztoztak, gyorsan, szépen, hatan ültek egy helyébe, egymás fejetete- jébe. De volt is munka, nemulass! Ügy kellett ott tenni-vennl, hogy a köznap ahhoz semmi! Egyszer aztán megelégelte a nép azt a fejetete- jére állított cudar világot, amelyikben csak hétköznap van, de vasárnap soha. Hiszen az ember nem nyomtatóökör, hogy csak körbejárjon napestig, megállás is kell ahhoz! El is mentek a hat királyhoz. Meg is mondták, hogy a hetedik napon itt legyen Vasárnap király, vagy úgy elzavarják mind a hatot, hogy mehetnek, legyet fogdosni a lyukas koronájukkal. Mit volt mit tenni, úgy kellett lenni, vissza kellett hozni Vasárnap királyt. Nem is bánta azt meg senki, mert lett dinom-dánom, ihajlárom. csuhajlárom, folyt a bor patakokban, hogy békák jártak a partjára kuruty- tyolni. Nem is engedték haza Vasárnap királyt, míg ki nem kiáltották egyedüli királynak. így most már mindennap vasárnap lett, senki se csinált semmit, de még a hat dolgos király sem. Ültek egy sánta lócán és azon búsúlkodtak, hogy ember, állat nem dolgozik, mindenki csak vigadozik, hogy a szántó vetetlen, a kenyér keletien, a kés életlen, a jószág étetlen. Ám, hol van az a tele zsák, ami egyszer ki ne ürülne, hol az a hasashordó, melynek ne érnénk a fenekéig? Bizony egy napon arra ébredt Vasárnap király, hogy kamrájából minden kifogyott, az utolsó maradéknak a maradékát is megette, s az utolsó koz• más lábast is kitörölte egy száraz kiflivéggel. Nosza, küldött fullajtárokat szerte az országba: segítsenek, mert éhenhal a király! Szétfutottak dérrel-dur- ral, visszajöttek lógó orral. — Urunk, királyunk, sok földet bejártunk, szörnyű amit láttunk! Nem bőséget, vigasságot, kongó hordót, üres zsákot! Üres zsáknak hetvenedik csücskét is kiforgattuk, összekapartunk neked egy lán- gosravalót, de nem maradt egy szál gyufánk, hogv tüzet gyújtsunk és megsüssük. Nincs más hátra, mint előre. Ültessük vissza trónjaikra a hétköznap királyokat és kérünk tőlük bocsánatot. Ogy is lett. A hétköznapok királyait visszaültették t maguk helyére, bajuk uem esett szerencsére, csak a koronájukat kellett kipucolni, mert már kikezdte a rozsda. . . . S azóta is uralkodnak a becsületes, dolgos hétköznapok a vidám vasárnappal békés egyetértésben. Fülöp György: Hogyan lesz a bolhából elefánt? Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer két jóbarát Komázgattak, pipázgattak Télen át, meg nyáron át. Egyik Dávid, a jámbor, A másik meg nagyokos. i , Minek folytán becses neve A nagyokos Domokos. Ez az igaz barátság Tán örökös lett volna, Ha nem fogad Dávid ellen Véres bosszút egy bolha, Kit az orrán elkapott Két nagy csípés közepett S olyat sodorított rajta, Hogy azóta bicegett. Nem nyugodott a bolha, Az alkalmat kileste Mikor Dávid pipázni ment Domokoshoz egy este. Dávid vígan pöfékelt Földig ért a pipája Lábainál huny ászkod ott Domokosék kutyája. Nagyot ugrott a bolha Nem is ugrott hiába A hátulsó fertályánál Belemart a kutyába. Ügy megbökte a pipát Kínjában a nyomorult. Hogy Dávidnak azon n yomban Három foga kiborult. Dávid szomszéd se volt rest. A pipával azonmód Úgy vágta a kutyát kupán. Hogy az helyben meg is hóit. Irtóztatón felbőszüli Mindezeken Domokos. S jámbor Dávid vegzete lön Egy nagy böhöm rézfokos, Mellyel kupán csapatott. Hogy a lelkét kiadta. Három árva. meg egy özvegy Siránkozott miatta. Csakhogy Jámbor Dávidnak Nagy atyafis&ga volt, Kik megtudták, hogy nevükön Mily csúfosan esett folt . . . Domokosék tanyáját Felgyújtották evégett. Minek folyamányaképpen A félfalu leégett. . . . Egyik fele leégett. Megmaradt„ a másik fél. Nosza ölre, vasvillára. Aki mozog, aki él! Döntse el a nagy-furkós. Ki ostoba, ki okos. Ki volt itt az igaz ember, Dávid avagy Domokos . . . ? S így megyen ez, míg a holt Fél falura tehető. Tollasodik a sírásó. Kicsi lesz a temető ... A csak meg neveti: Egy faluval, hogy elbánt . . . Ti meg láthatjátok, hogy lesz A bolhából — elefánt! Egyetlen lány sem menekülhet Százezer pirostojásf festenek a Pdócföldön A hagyományos locsolásnak még sokezer híve van megyeszerte a nógrádi községekben Nógrád megyének, ahol a húsvéti locsolkodást már nem tartják meg. A húsvéti hagyományos locsolkodás a Palócföld minden falvában él még a múzeum igazgatója szerint is, aki néprajzi gyűjtés szempontjából foglalkozik az ilyen régi hagyományokkal. Sőt, a locsoláson túl most már zenés-tánc mulatság okkal teszik vidámabbá a húsvétot a nógrádi termelőszövetkezetivé lett falvak.
