Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-01 / 26-27. szám

12 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április í­U H O R AMPA* ^,<NVW<VWWvWWvV'AW\NWií\A^WWWW»VWV^WVVWWV\^VWAVv^^WWVVW. Marc-Gilbert Sauvajon: Szép kis família TJJ BEMUTATÓ Á nagyotmondó obsitos kalandjai A magyar mesevilágban a nagyotmondó, csavaros ész­járású ember alakjának ízes megtestesítője Háry János. Kalandos, valószerűtlen tet­teit irodalmunk is több vál­tozatban örökítette meg. Ezt a színes képzeletű mese­alakot állítja elénk húsvét napjaitól az Állami Déryné Színház, amikor bemutatja Kodály—Paulini — Harsányi: Háry János című 5 kaland­ból álló daljátékát. A darab a Déryné Színház előadásában országosan is elő­ször, Nógrád megyében kerül színre s innen indul előre­láthatóan nagysikerű útjára. ANKÉT PÉNZÜGYI SZAK­EMBEREKNEK A Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosz­tálya és a Magyar Nemzeti Bank 1961. ápriiis hó 6-án, 10 órakor ankétet tart a kész- pénzrélküli elszámolások egy­szerűsítéséről a TIT klub­helyiségében (Salgótarján, Salgó út 2. sz.). Vitaindító előadást mond dr. Róka Ró­bert főfelügyelő, a MNB Elvi Osztályának főelőadója. A vita anyagát, illetve té­ziseit a Pénzügy és Számvi­tel februári és a Figyelő már­cius 1-i száma közölte. A „Szép kis família” pre­mierjére kerül sor holnap este 8 órai kezdettel Salgó­tarjánban, az Acélárugyár Művelődési Otthonában. A Petőfi Színjátszó Szakosztály tagjai nagy igyekezettel, szor­galommal készültek Marc- Gilbert Sauvajon kétrészes komédiájának bemutatójára. A humor magasabb foká­val ismerkedhetünk meg az előadáson. A darab egy fran­cia kisváros dúsgazdag csa­ládjának nevetséges kellemet­lenségeiről szól. Aki a famí­liát bántja, a világhírű cipő­cég érdekeit sérti — és vi­szont. A jó hírre vigyázni kell — az ördögbe is! — mi­lyen kellemetlenség történik a finom nagypolgári házban. A nyolcvanegynéhány éves cég­főnök és nagyapa nem ter­mészetes halállal múlik ki ebből a világból. Méghozzá azzal a kínos mellékkörül­ménnyel, hogy egy egészen fiatal hölggyel való erősza­koskodás közepette szakad el életének szívós, de mégsem örökös fonala. Egy ország, sőt talán egy egész világ kuncog­jon a Varescot családon és bojkottálja a Varescot-féle cipőket és bakancsokat. Ez lehetetlen, ez ellen tenni kell! És tesznek is, de ez majd kiderül az előadáson. ÉRTESÍTJÜK megrendelőinket, hogy a mezőkövesdi és a mezőcsáti járásban üze­melő hűtőberendezések karbantartása és javí­tása szervizünkhöz tar­tozik. Üzemzavar ese­tén kérjük megrende­lésüket, Eger 19—34-cs telefonszámon szíves­kedjenek leadni. Ugyancsak hozzánk tar­toznak a Lőportár u-i Hűtőgépgyár által gyár­tott hűtőgépek beszere­lése és garanciális ja­vítása is a fenti két járás területén. Címünk: Egri Vas- és Fém KTSZ. hűtőgépja­vító részlege Eger, Macky Valér-u. 3 sz. (149) A helyzetkomikumban is gazdag darabot a legjobb színjátszók alakítják. A „Szép kis família” előadására ápri­lis 2-ár-i, 3-án és 4-én este 8 órai kezdettel kerül sor. A Pásztói FJK azonnali belépésre FŐREVIZORT alkalmaz. Feltételek: mérlegképes könyvelői képzettség, legalább 5 éves számviteli gyakor­lat és ezen belül 1 év fmsz-i revizori gyakor­lat erkölcsi és műkö­dési bizonyítvány. Fel­vételkor útiköltséget terítünk. FJK. Pásztó, Szabadság út 56. 151 Régen vederrel öntözték, vagy az itatóvályúban fürdették meg a leányokat húsvét hajnalán a palócföldi legények. Az utóbbi években azonban a palócfalvak­ban is az illatos locsolkodás vál­totta fel a hajdani leányfürde­tést, de azért néhány nógrádi fa­luban vannak még a régi „ved­res” locsolásnak is követői. A ragyogóan szép népviseleté­ről híres szlovák nemzetiségű nógrádi községben, ösagárdon még ma is úgy tartják: nem is leány az, aki egy szer-kétszer nem cserél ruhát húsvét reggelén A legények ugyanis bandába ve­rődve járják a leányos házakat, s a szagos víz után vederrel is megöntik az eladó leányt. A lo- csolkodó mondóka az ország más tájaihoz hasonlóan járja a pa­lócfalvakban is: — Kis kertben jártam. Virágot találtam El akar hervadni. Szabad-ó locsolni? A legények pirostojást kapnak ösagárdon, de a legkedvesebb locsolót kézi festésű szép hímes tojással ajándékozza meg az el­adó leány. A leányos mamák sonkát, pálinkát tesznek a terí­tett asztalra, s azzal, hogy a lo- csolkodó legények közül kit ül­tetnek az asztalfőre, azt is el­árulják, hogy a szívesen és ked­vesen fogadott legények közül ki a leány szíve szerint választott legkedvesebb vendég a háznál. A legények mellett persze a gyerekek is sorra járják a leá­nyos házakat, sőt egyes helye­ken a nős emberek is locsolkod- nak húsvét reggelén. Ilyenkor sokezer pirostojást osztanak szét a nógrádi falvakban a szakajtók­ból a leányok és menyecskék. Az idén is százezernyi pirosto­jást festettek a nógrádi falvak­ban. A hagyomány szerint ugyan­is már az ünnepek előtt megfes­tik a tojásokat. A napokban megkérdeztem a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatóját, Zólyomi Józsefet, hogy vajon van-e olyan helysége Készül a pirostojás GYERMEKEKNEK Az szentigaz, hogy egy birodalomnak egy király éppen elég, inkább még sok is. Hallottam olyat is már, hogy egy országban két király lopta a napot, de ezek mindig marakod­tak s egymás fejéről rán­gatták a koronát . . . Ha­nem olyat még a 99 fa­luvéget végig szomszédolt öreganyám se hallott, hogy egy országnak hét királya legyen. Pillenpáty országnak még­is annyi volt. Nem nagy ország volt Pillenpáty, de a hét király olyan taka­rosán uralkodott benne, hogy a világ minden ki­rályának oda kellett volna járni iskolába. Aztán, ugye, arra is kí­váncsiak lennétek, hogyan fért meg a hét dudás egy csárdában, hét király egy országban? Hát csak úgy, hogy mind a hét egy-egy napig ural­kodott felváltva, aztán kezdték elölről. Még édes­testvér is volt a hét ki­rály, becsületes nevükön Hétfő, Kedd, Szerda, Csü­törtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Közülük hat testvér igen dolgos, szor­galmas természetű volt, uralkodásuk hat napján kemény munka járta or­szágszerte. Hanem a he­tedik, a Vasárnap? . . . Ug- ronc-virgonc, kényes, fé­nyes, nem afféle közönsé* ges. Mikor eljött az ő ideje, a hetedik nap, meghúzatta a harangokat, a munkát megállította, azután volt dinom-dánom, eszem-iszom hajnalig, annyi szép leány, mint a pelyva, öregasz- szony meg alig . . . De még az öregasszonyok is szerették a Vasárnap királyt, mert az ő uralko­dása napján nem volt más dolguk, csak felvenni az 1 országnak királya ünneplőt, járatni a kerep­lőt. Szóval úgy szerették Vasárnap királyt, mintha nem is király lett volna. És itt volt a kutya el­ásva. Mert a hat testvér­király, névszerint Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, P ntek, meg Szombat egy szép napon úgy összedug­ták a fejüket, hogy össze­gabalyodott a koronájuk. — Mégis csak különös, hogy míg mi szorgos munkával töltjük uralko­dásunk rövid napjait, ad­dig Vasárnap őfelsége cif- rálkodással, szórakozással. Míg bennünk a gond lakozik, Vasárnap úr .mulatozik. igen furcsa e jelenség, nem szólva, hogy szemtelenség . . . S addig főzték-sütötték, míg kisütötték: el kell űzni a hiú testvért és uralkodni helyette a hete­dik napon, hogy a nép azt is olyan szorgos munká­val tölthesse, mint a má­sik hatot. Ügy is tettek. Elkerget­ték Vasárnap királyt s he­tednap a trónus-széken megosztoztak, gyorsan, szépen, hatan ültek egy helyébe, egymás fejetete- jébe. De volt is munka, ne­mulass! Ügy kellett ott tenni-vennl, hogy a köz­nap ahhoz semmi! Egyszer aztán megelé­gelte a nép azt a fejetete- jére állított cudar világot, amelyikben csak hétköz­nap van, de vasárnap so­ha. Hiszen az ember nem nyomtatóökör, hogy csak körbejárjon napestig, meg­állás is kell ahhoz! El is mentek a hat ki­rályhoz. Meg is mondták, hogy a hetedik napon itt legyen Vasárnap király, vagy úgy elzavarják mind a hatot, hogy mehetnek, legyet fogdosni a lyukas koronájukkal. Mit volt mit tenni, úgy kellett lenni, vissza kel­lett hozni Vasárnap ki­rályt. Nem is bánta azt meg senki, mert lett di­nom-dánom, ihajlárom. csuhajlárom, folyt a bor patakokban, hogy békák jártak a partjára kuruty- tyolni. Nem is engedték haza Vasárnap királyt, míg ki nem kiáltották egyedüli királynak. így most már mindennap va­sárnap lett, senki se csi­nált semmit, de még a hat dolgos király sem. Ültek egy sánta lócán és azon búsúlkodtak, hogy ember, állat nem dolgozik, min­denki csak vigadozik, hogy a szántó vetetlen, a kenyér keletien, a kés életlen, a jószág étetlen. Ám, hol van az a tele zsák, ami egyszer ki ne ürülne, hol az a hasas­hordó, melynek ne érnénk a fenekéig? Bizony egy napon arra ébredt Vasárnap király, hogy kamrájából minden kifogyott, az utolsó mara­déknak a maradékát is megette, s az utolsó koz• más lábast is kitörölte egy száraz kiflivéggel. Nosza, küldött fullajtá­rokat szerte az országba: segítsenek, mert éhenhal a király! Szétfutottak dérrel-dur- ral, visszajöttek lógó or­ral. — Urunk, királyunk, sok földet bejártunk, szörnyű amit láttunk! Nem bősé­get, vigasságot, kongó hordót, üres zsákot! Üres zsáknak hetvenedik csücs­két is kiforgattuk, össze­kapartunk neked egy lán- gosravalót, de nem ma­radt egy szál gyufánk, hogv tüzet gyújtsunk és megsüssük. Nincs más hát­ra, mint előre. Ültessük vissza trónjaikra a hét­köznap királyokat és kér­ünk tőlük bocsánatot. Ogy is lett. A hétközna­pok királyait visszaültették t maguk helyére, bajuk uem esett szerencsére, csak a koronájukat kellett kipucolni, mert már ki­kezdte a rozsda. . . . S azóta is uralkod­nak a becsületes, dolgos hétköznapok a vidám va­sárnappal békés egyetér­tésben. Fülöp György: Hogyan lesz a bolhából elefánt? Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer két jóbarát Komázgattak, pipázgattak Télen át, meg nyáron át. Egyik Dávid, a jámbor, A másik meg nagyokos. i , Minek folytán becses neve A nagyokos Domokos. Ez az igaz barátság Tán örökös lett volna, Ha nem fogad Dávid ellen Véres bosszút egy bolha, Kit az orrán elkapott Két nagy csípés közepett S olyat sodorított rajta, Hogy azóta bicegett. Nem nyugodott a bolha, Az alkalmat kileste Mikor Dávid pipázni ment Domokoshoz egy este. Dávid vígan pöfékelt Földig ért a pipája Lábainál huny ászkod ott Domokosék kutyája. Nagyot ugrott a bolha Nem is ugrott hiába A hátulsó fertályánál Belemart a kutyába. Ügy megbökte a pipát Kínjában a nyomorult. Hogy Dávidnak azon n yomban Három foga kiborult. Dávid szomszéd se volt rest. A pipával azonmód Úgy vágta a kutyát kupán. Hogy az helyben meg is hóit. Irtóztatón felbőszüli Mindezeken Domokos. S jámbor Dávid vegzete lön Egy nagy böhöm rézfokos, Mellyel kupán csapatott. Hogy a lelkét kiadta. Három árva. meg egy özvegy Siránkozott miatta. Csakhogy Jámbor Dávidnak Nagy atyafis&ga volt, Kik megtudták, hogy nevükön Mily csúfosan esett folt . . . Domokosék tanyáját Felgyújtották evégett. Minek folyamányaképpen A félfalu leégett. . . . Egyik fele leégett. Megmaradt„ a másik fél. Nosza ölre, vasvillára. Aki mozog, aki él! Döntse el a nagy-furkós. Ki ostoba, ki okos. Ki volt itt az igaz ember, Dávid avagy Domokos . . . ? S így megyen ez, míg a holt Fél falura tehető. Tollasodik a sírásó. Kicsi lesz a temető ... A csak meg neveti: Egy faluval, hogy elbánt . . . Ti meg láthatjátok, hogy lesz A bolhából — elefánt! Egyetlen lány sem menekülhet Százezer pirostojásf festenek a Pdócföldön A hagyományos locsolásnak még sokezer híve van megyeszerte a nógrádi községekben Nógrád megyének, ahol a hús­véti locsolkodást már nem tart­ják meg. A húsvéti hagyományos locsolkodás a Palócföld minden falvában él még a múzeum igaz­gatója szerint is, aki néprajzi gyűjtés szempontjából foglalkozik az ilyen régi hagyományokkal. Sőt, a locsoláson túl most már zenés-tánc mulatság okkal teszik vidámabbá a húsvétot a nógrádi termelőszövetkezetivé lett falvak.

Next

/
Thumbnails
Contents