Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-26 / 33. szám
NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG A megfelelő főszám kialakításával növekszik a kukorica átlagtermése is Kukoricatermelési tanácskozás Balassagyarmaton A Hazafias Népfront Megyei Titkársága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az elmúlt hét közepén Balassagyarmaton megyei kukoricatermelési tanácskozást tartott. A tanácskozáson részt- vett Jakab Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. A tanácskozáson dr. Győrji Sándor, a Martonvásári Kutató Intézet tudományos munkatársa tartott előadást „Kukoricatermesztésünk eredményei és a jövő feladatai” címmel. Győrfi elvtárs bevezetőjében méltatta a kukoricatermesztés óriási jelentőségét, amelyet bizonyít az is, hogy a világon az elmúlt húsz év alatt megkétszereződött a kukorica átlagtermése. Elmondotta, az utóbbi években sokat fejlődött nálunk is a kukoricatermesztés, bár még korántsem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek ezen a téren rendelkezésünkre állanak. Győrfi elvtárs később azokról a feltételekről beszélt, amelyek elengedhetetlen kellékei a kukorica eredményes termesztésének. Vetőmag tekintetében nem állunk rosszul. Az ország vetésterületének háromnegyed részére jó csíraképességű hibrid vetőmag áll rendelkezésünkre. A Martonvásári Kutató Intézetben komoly tudományos munka folyik a megfelelő vetőmagfajták előállítására. Az eddig előállított martonvásári hibridek igen eredményesen termeszthetők az ország különböző vidékein. Az előadás további része a kukorica termesztéséhez szükséges agrotechnikai kérdésekkel foglalkozott. A megfelelően előkészített őszi szántásba vetett kukorica is csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha szövetkezeteink időben elvégzik a növényápolást. Győrfi elvtárs példával illusztrálta, milyen károkat okoz, mennyire visszaveti a kukoricát fejlődésében a gyom, ha termelőszövetkezeteink nem fordítanak megfelelő gondot a növényápolásra. A későbbiekben Győrfi elvtárs a holdankénti tőszám növelésének fontosságát bizonyította. Olyan tényezőként említette a holdankénti megfelelő növényállomány kialakítását, mint az átlagtermések növelésének legkönnyebb, legolcsóbb módszerét. Termelőszövetkezeteink még mindig nagyon nehezen térnek el a korábbi években alkalmazott alacsony tőszámtól. E téren Nógrád megyében sem sikerült előbbre haladnunk. Győrfi elvtárs elmondotta. ha a szokásos 10—12 ezres tőszámról csak 17 ezerre növeljük a holdankénti növényállományt, minden különösebb ráfordítás nélkül jelentős mértékben emelkedik a kukorica holdankénti hozama. Jó táperőben levő talajban ajánlatos az ennél magasabb tőszám kialakítása is, hiszen így, a terület növelése nélkül is jelentős változást érhetünk el a kukorica átlagtermésének növelésében. Az előadás befejező része a kukorica termesztésének jövőjével foglalkozott. Termelőszövetkezeteinkben egyre nagyobb méreteket ölt a nagyüzemi állat- tenyésztés kialakítása, és ez nem képzelhető el megfelelő mennyiségű, olcsón előállított kukorica nélkül. Győrfi elvtárs többek között elmondotta. Hogy az átlagtermések növelésével párhuzamosan növelni kell a termelékenységet is. Ez pedig nem képzelhető el a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazása, a gépi munka nélkül. Beszélt a különböző vegyszerek gyomirtó hatásáról, amelyek jelentős mértékben megkönnyítik a kukoricatermelést, s amelyek egyre nagyobb teret hódítanak nálunk is. Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke hozzászólásában a kukoricatermesztés fontosságát támasztotta alá. Elmondotta, hogy termelőszövetkezeteink azt a célt tűzték maguk elé, egyre több árut adGÉPKOCSI NYEREMÉNY- BETÉTKÖNYVEKET SORSOLNAK AUGUSZTUSBAN ÉS NOVEMBERBEN Mindenkinek a vágya köny- nyen valóra válhat és gépkocsitulajdonos lehet, ha gépkocsi nyeremény-takarékbetétkönyvet vált. Minden ezer gépkocsi nyeremény-betétkönyv közül legalább egy-egy gépkocsi-nyereménnyel kerül kisorsolásra. Abban az esetben, ha a váltott gépkocsibetétkönyv száma a sorsoláson nyert, úgy a betétkönyv tulajdonosa teljesen ingyen jut gépkocsihoz. Az április 30-ig váltott 10 000 forintos gépkocsi takarékbetétkönyvek sorsolása ez év augusztusában, az 5000 forintos betétkönyvek sorsolása ez év novemberében lesz. janak az országnak, egyre nagyobb jövedelmet biztosítsanak a szövetkezeti gazdáknak. A jövedelem jelentős részét az állattenyésztés biztosítja, de csak úgy, ha megfelelő takarmánybázist teremtünk szemes- és silókukoricával az állattenyésztés fejlesztéséhez. Jelűnek Tibor, megyei főmezőgazdász a kukoricatermesztésben elért eredményekről szólt. Az elmúlt három év alatt megyénkben tízezer katasztrális holddal nőtt a kukorica vetésterülete, és 12 mázsáról 16,2 mázsára növekedett a holdankénti átlagtermés is. Az idén a vetés- terület 80 százalékán hibrid vetőmagot vetnek a szövetkezeti gazdák. Jelűnek elvtárs később olyan feladatokról szólt, mint a megfelelő talajelőkészítés, a tőszámnö- velés, amelyekben eddig még nem sikerült előbbre jutnunk. Faragó Gusztáv, a Szécsé- nyi Tangazdaság főagronómu- sa azokat az eredményeket ismertette a jelenlevőkkel, amelyeket a különböző hibrid fajtákkal folytatott kísérletek hoztak. Az NV—5-össel közel 36 mázsa átlagtermést értek el a gazdaságban, természetesen jó táperejű talajban a megfelelő agrotechnikai módszerek betartásával. A gépesítés nagyarányú alkalmazása olcsóvá is tette a termelést. A gazdaságban 10! forintért állítottak elő egy mázsa kukoricát., Babcsány Pál, az érsekvadkerti Dimitrov Termelő- szövetkezet elnöke. Illés Gyula, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet mezőgazdásza, Toró Árpád, a dej- tári József Attila Tsz mezőgazdásza és még sok hozzászóló bizonyították a kukorica vetésterületének és hozamának növelésének szükségességét. mint a jövedelmező állattenyésztés elengedhetetlen feltételét. 1961. április 26. ........ Fe ladatok a szocialista egészségügy megteremtéséért Szervezeti és tartalmi téren az utóbbi években megerősödött a vöröskeresztes mozgalom. Kétségtelen, hogy nemcsak egészségvédelmi munkáról van szó, politikai és gazdasági jelentősége is van annak, ha egészségügyi felvilágosító munkával a betegség megelőzéséért tett fáradozásaikkal segítik a szocializmus építésének zavartalanságát a vöröskeresztes szervezetek. Ez az egészségügyi dolgozók és aktívák széles hálózatának külön társadalmi munkás hozzájárulása a szocialista építőmunkához. Legfőbb feladat ma e nagy célkitűzés megvalósítása érdekében az, hogy minőségileg elősegítsék és kiszélesítsék tevékenységük területét. ügy kell összchangoluiok munkájukat. hogy az egészségügyi szakszervezettel, az egészségügyi osztállyal és a KÖJÄL-al együtt tevékenykedjenek az emberek egészségvédelméért, szocialista építő- munkában való részvételéért. Volt időszak, amikor a Vö- ---------------— rö skereszt munkájának jó részét adminisztrációs tevékenység tette ki. Szükség volt és a továbbiakban is szükség lesz erre is. De ennél többet vár a párt és a kormány, egész dolgozó népünk a vöröskeresztes mozgalomtól. Mindenekelőtt az kell, hogy a vöröskeresztes aktívák vezetők és egyszerű tagok propagandistái szószólói legyenek a tisztasági mozgalomnak, vagy az egészségvédelem egy Sor más területének. Arról van szó, hogy tartósan, állandóan törődjenek a rájuk bízott területtel, felvilágosító szervekké váljanak, kemény és határozott emberekké annak érdekében, hogy a szocialista építőmunkának minél egészségesebb, életrevalóbb dolgozókat biztosítsanak. Ilyen jellegű szerepüknek nemcsak ez az egyetlen területe. Eléggé elhanyagolt megyénkben a vendéglátóipar, a hús és húsáru üzemek állapota, itt kellene minél sürgősebben felvilágosító és jaOrszággyűlési képviselők az üzemekben A Hazafias Népfront a képviselőkkel egyetértésben kidolgozta megyénk képviselőinek üzemlátogatási programját. Legközelebb szombaton Schuchmann Zoltán balassagyarmati képviselő a Tűzhelygyárba látogat el. Tervei szerint a délelőtt folyamán megtekinti a tűzhelygyártási munkát, beszélget a gyár dolgozóival, szákmunkásokkal az üzemi élet problémáiról, a dolgozók életének alakulásáról. Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, megyénk képviselője a kányási bányaüzem dolgozóit látogatja majd meg. Tanácselnökök összejövetele Salgótarjánban Ma a községi, városi és járási tanácselnökök részére egésznapos összejövetelt tartanak a megyei tanács dísztermében. A tanácselnökök megbeszélik a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos teendőket, az állami vezetés termelőszövetkezetbeni szerepét, valamint azt, hogyan foglalkozzanak vb. és tanácsüléseken a termelőszövetkezetek problémáival a ta- j nácsi vezetők és tanácstagok.1 vaslattevő szerepet betölteniük a vöröskeresztes aktíváknak. Nap mint nap hívják fel az illetékesek figyelmét arra, hogy különösen ezen a területen kell minél több figyelmet fordítani a higiénia biztosítására. De van egy sor egyéb fontos feladat is, amelyben az ő kezdeményező, aktívan segítő tevékenységükre lenne szükség. Sok fontos munka vár a vöröskeresztes szervezetekre az iparegészségügy területén. De egészen új terület a mező- gazdasági nagyüzemek egészségvédelmének megteremtése, az itteni egészségügyi kultúra kiszélesítése. Itt sok aprólékos tennivaló vár ezekre az áldozatkész emberekre, propagandista és felvilágosító szerepük talán itt a legnagyobb. Az emberek gondolkodásmódjának átformálásában, a falusi emberek, a termelőszövetkezeti parasztság egészségének megteremtésében döntő szerep vár az egészségügyi szak- szolgálattal párhuzamosan a falusi vöröskeresztes szervezetekre is. A felvilágosító munkában jobban kellene támaszkodniok a falusi orvosokra, az egészségügyi dolgozók széles hálózatára, az eddig végzett ilyenirányú munka tudományosabb színvonalú alapokra helyezése érdekében. És még egy sor hasonló teendő várja sokszor úttörő jelleggel a vöröskeresztes szervezeteket, a nagy feladat, a szocializmus megteremtése érdekében. Ujlaky Mária OLASZORSZÁGBAN IS FELLÉP A „NYÍRFÁCSKA” EGYÜTTES Június első felében Olaszországba utazik a „Nyírfácska” nevű népszerű szovjet táncegyüttes. Itália lesz a 25. ország, amelynek lakosai megismerkednek a „Nyírfácska” sajátos, derűs művészetével. A hengermű építői között Rétsági FMSZ-nél rövidesen ismét megnyílik az újjáépített cukrászda. Sokkal kellemesebb lesz a réginél. Finom ízlésű sütemények bő választéka, lemezjátszós rádiókészülék várja és szórakoztatja a vendégeket. Keresse fel Ön is, érezze jól magát május elsején. (196) Megfigyelték már, mikor a 80—100 kilogrammos acélszalag karikákat kiberakják a vagonokból, vagy a targoncáról leemeli a segédmunkás? — Ugyan, hát hogyne, mindennap látjuk eleget. — Megszokni? Mármint az ilyen látványt, vagy csinálni ezt a rakodást? Nem, ezt megszokni nem lehet, sem az egyiket, sem a másikat. — Hát ahhoz mit szólnak, hogy egy-két év múlva nem lesz részük még csak a látványban sem? — Az jó lesz. az nagyon jó lesz, épp itt az ideje, hogy másféle látványban legyen részünk. Ha lehetne, most körülbelül így beszélgettünk volna ennek a gyárnak a munkásaival, miközben egyre feljebb és feljebb szuszogunk a deszkapallók és az egymást kergető létrák lécfokain kettő, három, vagy talán négy emelet magasságban járva már a Salgótarjáni Acélárugyár épülő bidaghengerművének legtetején. Bár inkább csak én szedem a levegőt szaporábban, mert ahogy a ná- iamnál legalább tíz esztendővel idősebb Dudás Feri bácsit irigyen figyelem, ő meg sem szusszan. No, végre felértünk. Körülnézünk. Hát igen, vígan énekel mostanában ez a gyár: „Kicsi nekem ez a ház, kirúgom az oldalát!” Bizonyára hallották már ezt a kifejezést: „A munkásosztály he- gyetmozgató ereje”. Persze, általában átvitt értelemben használják, de itt kézzelfogható módon, így igaz. Hogy az új gyáregység elférjen, egy kisebbfajta hegynek kellett majdnem a felét elfaragni, s azt mondja itt nekem Dudás elvtárs, hogy nem igen fognak megkegyelmezni a másik felének sem. Útban van. Keresztül lépnek a Zagyvaróna felé kanyargó út egy szakaszán is. áttelepítik az új huzalmű kedvéért. Jókora falatot kiharapva egy másik domb oldalából. Hiába no, kell a hely, ennek a közel százesztendős korára megifjodó gyárnak. A, ZTÄN ÚJRA leereszkedünk a létrafokon, oda, ahol éjjel-nappal folyik a munka; éjjel-nappal, mert rohan az idő. Az építkezés elérkezett egyik döntő szakaszához: a négyes hengersor, a quartóműhely csarnokának készenlétben kell állni, itt vannak a német szerelők. S mi mindent kell még elintézni, megcsinálni. Németh Sándor — ő a hengerműnek, a réginek és ennek az újnak is a műszaki vezetője — és Dudás Feri bácsi, a műszaki fejlesztési főosztály „beépített embere” közrefogják Hetényi építésvezetőt. A szereléshez biztosítani kell a viszonylag pormentes levegőt, környezetet. Hátha kényesek a németek, s a gépek, nos a gépek, azok egészen biztosan kényesek. Fel kell húzni az üzem oldalfalát, ahol üveg lesz: üvegezni, ahol pedig nem lesz fal — például az olajpince és a quartó üzem között — ideiglenes falat kell emelni, ha másként nem, ponyvából. Villan egyet a műszaki vezető szemüvege: — Az az épület is kellene nekem — mutat egy most anyagraktárul szolgáló felvonulási épület felé — szerszámraktárnak. Valahová csak el kell rakni ok a németeknek a szerszámaikat, nem? Az építésvezető megrázza a fejét: — Nem adom, az nekem is kell, nics hová rakodnom nekem sem. A műszaki vezető ráncolja a homlokát, majd másról kezd beszélni, a daruról tár- gjmlnak: szükség lesz rá a szerelésnél. Igen, de kellene az olajpince gerendázásánál is. Aztán Németh elvtárs ravaszul újra a szerszámrak- tárat pedzi. Ez az ember nem enged a magáéból. Megfogta, nem ereszti. A végén megegyeznek ebben is, a falazás menetében is, a darun is megosztoznak testvériesen. Nem ellenfelek, munkatársak vitatkoznak és egyeznek meg így. * TT, AHOL ez a vita lezajlott emelkedett még nem is olyan régen a volt szalag- edző üzem. Azaz, hogy ördögöt emelkedett, hisz olyan rozoga volt már, hogy attól tartottak, egyszer leszakad az egész mindenség. De még mielőtt erre ideje lett volna, elbontották. Azóta a helyén kész a quartó-gépsor alapja — csaknem hat méter mély betonalap — készül az olajpince gerendázata, aztán a húszhengeres üzem alapja, a transzformátorház, szembe vele, a másik oldalon a lágyító üzem alapjaihoz kell nekilátni hamarosan. Egy házzal odébb — közrefogva a régi hengerművet, ahol egyébként változatlan, sőt fokozódó iramban folyik a termelőmunka — a pácoló üzem építése zajlik. Most éppen az úgynevezett hurokgödröt ássák a pácolókád mindkét végénél. Vagy három-négy méter átmérőjű súlyos lemezhenger alól ássák, lapátolják, „dikicselik” a talajt, s a henger lassan lejjebb és lejjebb süllyed. Kemény munka, de új is ez a feladat a megyei építők számára: tulajdonképpen mélyépítőknek való. Tizenhárom méter mély lesz mindkét hurokgödör, s a függőleges tengelytől tíz centiméternél nagyobb kilengést nem tűr el a terv. Itt is főleg az nehezíti meg a munkát, mint a henger alapjainak ásásánál: a vegyes talajszerkezet. Egy bizonyos mélységig párhuzamosan bukkantak elő kemény mészkőrétegek, latyakos, iszapos talajjal, és egy régi patakmeder kavicsos hordalék rétegével, arról nem is beszélve, hogy kábeldzsungelon vere- kedték át magukat az építők. Végtelenül óvatosan kellett eljárni, hiszen a csákány valamelyikbe belevághatott volna, s ha nem „döglött” a kábel szerencsétlenséget okoz, a gyárban pedig üzemzavart. Szóval, nem fenékig tejfel az építők munkája sem. Hetényi építésvezető csillogó szemmel beszél az építendő 3000 köbméteres új víztárolóról. Egy dombra „ültetik” fel, ott jelölték ki a helyét; helyben előregyártott elemekből, utánfeszítéssel. kupolás tetővel — gyönyörű munka! — Építettem én már lakóházat is, de untam: fal, födém, fal födém, semmi izgalom, fantázia. Ez itt egészen más ... csak hát — sóhajt fel váratlanul — gzép munka volna, ha csak ez lenne a dolga az embernek. Itt a gyárban van tizenkét építkezésem, a Vasötvözetgyárban három, aztán egy 75 személyes óvoda, az új kórház, egy rendőrőrs épülete ... Kicsit sok. S innen el sem igen mozdulhatok. De hát mindegy — legyint — készen kell lenni mindennek időre. Hogy panaszkodik az építésvezető, azt mondják? Én nem vettem annak. No és ha panaszkodik? Néha elfárad az ember, nem? Úgy, hogy a pokolba kíván mindent, hogy alig várja már: csak végeznének a munka nehezével. Hát igen, ő is, meg emberei is, és valamennyien akik így, vagy úgy részt vesznek ebben az építkezésben, úgy vannak ezzel: jó lesz majd kinyújtózni az ágyban, majd egyszer, ha nem a hurokgödör öblös, sötét torka tátog lehunyt szemeik mögött, nem rémít már a transzformátor építésének lemaradása, nem csörög belé álmukba a daru. Alvás lesz, álomtalan, nyugodt, mély alvás, a jól végzett munka után, amelyet új feladatok, új izgalmas munkával teli napok követnek. S pár esztendő múlva beszélgetések: „Emlékszel, mikor a hideghergerművet építettük ...?”-*■ GÉN, új izgalmak, új feladatok. Mert ha el is fárad néha az ember, nem hiábavaló ez a fáradtság. Elcsíptem a műszaki fejlesztési ósktály egv fiatal munkatársának a szavait, amint az üzemi lap szerkesztőinek újságolta: Behívta őt az igazgató. Ez vele nem történt
