Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-01 / 26-27. szám

1961. április 1. NOG HAD! NÉPÚJSÁG 5 Mindannyiunk közös ügye . A termelőszövetkezetek szervezése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása me­gyénkben is befejeződött. A szervezési időszakban mint ahogy azt a megyei pártbi­zottság ülése is megállapí­totta, erősödött a munkás­paraszt szövetség, közelebb került a dolgozó parasztság a párthoz. Ha a szervezés idején szükség volt erre a közelségre, akkor a mostani időszakban méginkább szük­ség van rá, hiszen a most in­duló közösségek rengeteg gonddal küzdenek, a változó alakuló új élet sok, számukra ismeretlen kérdést vet fel, amelyre nekünk kommunis­táknak kell felelni. Űj szövetkezeteink nem ki­alakult nagyüzemi viszonyok között szerveződtek, hanem az eddig egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztság kis­üzemeinek egyesítése útján, ezért kell termelőszövetkeze­teinknek a fejlődés egy meg­határozott szakaszán, a meg­szilárdítása időszakon keresz­tül menniük. Nagyon nagy és felelősségteljes munka ez, amely nem kisebb feladatot old meg, mint a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak biz­tosítását a termelés és áru­termelés állandó emelése mellett, Az átszervezés befejezése után a megye sok részein az eredmények láttán elégedett­ség kerítette hatalmába az embereket. Azok, akik a szer­vezés idején olyan sokat vi­tatkoztak, érveltek, bizonyí­tották a párt ügyének igagát megnyugvással vették tudo­másul, hogy a szervezés si­keresen befejeződött. Ezzel azt gondolták az ő feladatuk végétért. Pedig ez nem így van. A dolgok neheze még hátra van. Nem szabad egy percre sem figyelmen kívül hagyni a lenini útmutatást: „Most tudatában kell lennünk és a gyakorlatban kell ér­vényt szereznünk annak, hogy ezidő szerint az a tár­sadalmi rendszer, amelyet a szokottnál nagyobb mérték­ben kell támogatnunk: a szö­vetkezeti rendszer... ad­junk a szövetkezetnek sok­sok gazdasági, pénzügyi és bankkedvezményt — ezzel kell támogatnia szocialista ál­lamunknak a lakosság meg­szervezésének új elvét.” Pártunk, amely következe­tesen halad a lenini úton nem hagyja figyelmen kívül ezt a mai nap is igaz lenini tanítást. Pártunk és kormá­nyunk sokoldalúan támogat­ja a megalakult szövetkezeti gazdaságokat, hogy azok mo­dern nagyüzemekké válhas­sanak. E támogatás célja, hogy elősegítse a termelőszö­vetkezetek közös vagyoná­nak gyarapodását, a termelés színvonalának gyors emelke­dését, az árutermelés növeke­dését a bővített újratermelés biztosítását, hogy a meglévő termőterületről évről-évre több termést takaríthassunk be. Ezenkívül célja az is, hogy hatékony segítséget nyújtson a szövetkezetekbe tömörült parasztság neveléséhez, előse­gítse az egységes szocialista parasztosztály kialakítását. A megszilárdítás egyik fon­tos feladata a szövetkezetek vezetésének segítése, támoga­tása. Oj szövetkezeti vezető­ségeink még járatlanok a munkában, sokan közülük igénylik a járási és megyei szervek, valamint a patro­náló vállalatok állandó se­gítségét. Éppen ezért a meg- sziiárdítási időszakban még­inkább ott kell lennünk a termelőszövetkezetekben s új módon, rugalmasan segí­teni a vezetők nagy és fe­lelősségteljes munkáját. E segítségadásból ne maradjon ki egyetlen olyan szerv sem. amely valamilyen oknál fog­va kapcsolatban áll a mező- gazdasági termeléssel. Az a vezetőség, amely megkapja az állandó segítséget nagyobb kedvvel végzi a munkát, mert szinte napról-napra megbizonyosodik arról, hogy helyes úton jár. Tanácsi szerveink is helyesen te­szik, ha felülvizsgálják ed­digi munkájukat és most már teljes mellel a meg­szilárdítás érdekében dolgoz­nak. Tanácsaink legyenek az új megvalósításának követke­zetes harcosai, s ne bürokra­tikusán, hanem új módon, operatíven vezessenek és se­gítsék a szövetkezeteket ah­hoz, hogy minél nagyobb lé­pést tehessenek előre a nagy­üzemi gazdálkodás alapjainak lerakása, tárgyi feltételeinek biztosítása útján. Magyaráz­zák meg és alkalmazzák he­lyesen a rendeletek nyújtot­ta kedvezményeket. A megszilárdításban nagy szerep vár a gépállomásokra, mint a termelőszövetkezetek egyik legfőbb támogatójára. Államunk jelentős kedvezmé­nyeket ad a termelőszövetke­zeteknek a gépállomásokon keresztül. Ezekkel a kedvez­ményekkel élni kell. Gépállo­másaink szervezzék úgy a munkát, hogy minél többet segíthessenek az új és terüle­tileg megnövekedett termelő- szövetkezeteknek. Jobb gé­pekkel, szervezettebb mun­kával, jó szakmai tanácsadás­sal segítsenek, s szerettessék meg a gépeket a dolgozó pa rasztsággal. A megszilárdításnál nagy szerepet kap megyénkben az állattenyésztés. Régi jól gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teink úgy határozták meg gazdálkodásuk fő irányát, hogy az állattenyésztés adja a nagyobb jövedelmet. Üj termelőszövetkezeteinknek is erre kell törekedniük. A leg több helyen gondot okoz a férőhely, de ha összefog a falu népe, az is hamarosan megoldódik helyi építőanya gok felhasználásával. Példa erre a mátraverebélyi tsz, ahol két év alatt két 50 fé ■ rőheiyes istállót építettel', saját erőből. Erre majdnem minden szövetkezetünknek megvan a lehetősége, csak élni kell vele, s jó ha a fel • sőbb szervek segítik, ösztön­zik azt a nagy szövetkezeti munkát. Azokat a szövetke • zetekei segítsük jobban, ame­lyek saját erőből építkeznek, s ne csak az állami erőből történő építkezéseket tekint sük valaminek. A szocializmus építésében nagy szerepet kap a nagy ­üzemi alapokra helyezett me­zőgazdaság. Ma már nem elég csak szép szavakat, szép szólamokat hangoztatni a megszilárdításról, ezért cse­lekedni is kell. Konkrétan mázsákban, literekben kel’ kimutatnunk mit adtunk a népgazdaságnak. Ne legyen egy termelőszövetkezetünk sem, amely ne teljesítené a népgazdaság által kiszabott, feladatokat. Tetteket várunk a falu népétől, minél több terményt és állati terméket. Hogy az új úton járó falu népe mindig helyesen lássa az előtte lévő feladatokat, áll­junk melléje, fogjuk meg a kezét és segítsük, mert a szö­vetkezetek megszilárdítása nemcsak a szövetkezeti gaz­dák, hanem mindnyájunk, az egész ország ügye. Tavaszi tervezgetés A vitát a termel őszövetke- zet elnöke zárta le: — Akkor 120 hold lesz cu- korrépából... Ebben mara­dunk. Azóta persze Héhalmon az Űj Élet Termelőszövetkezet­ben földbe tették 120 hold helyett 130 holdon a cukorré­pát. Mert a vita még a tél végén zajlott le a szövetke­zet vezetői között, amikor a termelési tervet vitatták meg. — Nálunk esztendők óta a cukorrépatermelés jelenti az egyik legnagyobb, legbizto­sabb jövedelmet — magya­rázta a termelőszövetkezet elnöke. Elsorolta azt is, mi­lyen hagyományai vannak a termesztésnek, milyen elő­nyökkel jár ez a szövetkezet­nek, s hogy az idén mindent megtették azért, hogy való­ban nagyszerű jövedelmük le­gyen. A talajeiőkészítést, az is­tálló- és műtrágyázást, a ve­tést a legnagyobb gonddal, körültekintéssel végezték a szövetkezeti gazdák. Hiszen nem kevesebb, mint 500 ezer forint jövedelmet várnak a cukorrépából. Arra is volt gondjuk, hogy kétirányú hen- gerezéssel védjék a földet, a földbe került, fejlődésnek in­dult répamagot. Vezetőségi, majd taggyűlé­sen vitatták meg a cukorré­pa megmunkálását, amelyben nagy szerepet szántak az asz- szonyoknak, akik az elmúlt évben is jól dolgoztak. A ter­melőszövetkezet szerződést kötött a tagokkal, s e mun­ka megszervezéséből igen ko­molyan kivették részüket a inunkacsapatvez-etők. Nagy Mária az elsők között kereste fel Nagy Jánosnét. — Egy holdat megkapálok - egyeztek meg Nagynéval rövid idő alatt. ÍÁldal Jánosné az elmúlt évben 380 munkaegy­séget szerzett. Igaz, segített a munkában a menye, de hát csak kellett dolgoznia neki is, men a területet mindig megmunkálták. Most is 1000 négyszögöl cukorrépát vál­lalt. Borsi Miklósné munka­csapatában nem akadt egyet­len asszony sem, aki 800 négyszögölnél kevesebb cu­korrépa megművelését vállal­A rántottcsibék bölcsődéjében Ahol 392 ezer naposcsibét keltetnek az idén A balassagyarmati, tanácsi kezelésben levő Baromfikel­tető Állomás mellett a szár­nyasnevelés fejlesztését segíti eredményes munkájával a Szentkúti Baromfikeltető Ál lomás is. A szentkúti keltetők a szük­ségletek kielégítése érdekében az elmúlt esztendőben is túl­teljesítették tervüket, s a 280 ezer naposcsibével szemben 327 ezer darabot biztosítottak a gazdaságoknak. Az idei terv a baromfinevelés iránti kedv növekedésével a tavalyinál is nagyobb feladat megoldására szólítja a keltető állomás dol­gozóit, s a hét darab tízezer tojás befogadására alkalmas gép segítségével 392 ezer na­poscsibét kell a földmű- vesszövelkezetek útján a gazdaságok nevelő telepeire juttatni. Ennek érdekében a keltető állomás már január közepén munkához látott. A negyed­évi terv maradéktalan tel­jesítését azonban erősen aka­dályozta az, hogy a keltetés­re nem állt megfelelő meny- nyiségű tojás rendelkezésre Ez a probléma azóta meg­oldódott, a mintaközségek ele­gendő keltetési anyagot biz­SZAKMAI TANÁCSADÓ Talajeröleiiníarlás zöldtrágyázással A nagyüzemi gazdaságok létre­jöttével, a nagy táblák kialakí­tásával problémaként vetődik fel a tápanyag rendszeres visszapói íása. A rendelkezésre álló állat­sűrűség szervestrágya termelése nem bizonyul elegendőnek, s így fokozottabb mértékben keresni kell a megoldást, amivel talajunk táperőben tartását biztosítani tudjuk. A nagy termés elenged­hetetlen kelléke a humusz, vagy televény, amely nélkül egészséges talajélet el sem képzelhető. A humuszt a talajban elsősorban istállótrágyával pótoljuk. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy mit tegyen az a termelőszö­vetkezet, amely kevés állatsűrű­ségénél fogva nem tudja évente területének legalább egyötöd ré­szét istállólrágyázni. Az ilyen ter­melőszövetkezetben más szerves- trágyázási módot kell keresni, ez pedig a zöldtrágyázás. A szerves- trágyahiányt zöldtrágyával is jól lehet pótolni. Számtalan kísérlet és gyakorlat bizonyítja, hogy eomkóró, csillagfürt zöldtrágyá­zással a talaj termőképességét nemcsak fenntartani, hanem még fokozni is lehet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a zöldtrágyázás nagy gyakorlati jelentőségét, különösen az újon­nan alakult termelőszövetkezetek­nél, ahol trágyahiány van. Az újonnan alakult termelőszövetke­zetekben a táblák kialakításakor elkerülhetetlen lesz, hogy gabona után ne következzék gabonaféle. Az ilyen táblákon vessenek má­sodnövényként zölrltrágyanövény- nek csillagfürtöt, vagy szegletes- ledneket, ame'y elegendő zöld tö­meget adf. A zöldtrágyanövény a talajban a legmefeleiőbbeu osztódik el. Nagy gyökérzete alaposan ke- resztül-kasu! járja a talajt. így a kötöttebb talajt igen előnyös mértékben lazítja, a könnyebb talajt pedig köti, s ezenfelül a fel- és altalaj között a víz, le­vegő és meleg behatolást igen előnyösen befolyásolja. Árnyé­koló hatásával heérleli a talajt és csökkenti a párolgást, meg­akadályozza az eróziót. A zöldtrágyanövény vetésénél feltétlenül figyelembe kell venni a talaj minőségét, szerkezetét. Más növényféleséget kell vetni a laza, homokos talajon (csillag­fürt, somkóró) és mást az erdő­talajokon (őszi és tavaszi takar­mánykeverék. tosítanak, így a lemaradást hamarosan sikerül behozni. A keltető állomás kapaci­tásának további fokozása ér­dekében a petróleum fűtésű gépekhez gázelvezető berende­zést, a párásítás biztosítására pedig villanyboylert szerel­tek fel az üzemben. A to­vábbi elgondolás az, hogy elektromos regisztráló készü­lékek segítségével, vezérlő asztalról tegyék ellenőrizhető­vé és irányíthatóvá a mun­kát. A terv megvalósítása or­szágosan is az egyik leg­korszerűbb üzemmé kí­vánja tenni a Széni kúti Baromfikeltető Állomást, s az igazgató elgondolásainak kivitelezése mindössze 10—15 ezer forint befektetést kíván. Ez az összeg a számítások szerint a termelési eredmé­nyek jelentős növekedését eredményezné, amivel a be­fektetés rövid idő alatt visz- szatérülne. Építkeznek Drégelypalánkon Drégely palánkon a Szondy György Termelőszövetkezet­ben az idei évben teremtik meg a nagyüzemi állatte­nyésztés kialakításához szük­séges feltételeket. Jelenleg 20 anyakocával rendelkezik a közösség és 12 üszővel, mert többnek nincs biztosítva a megfelelő férőhely. A termelőszövetkezet épí­tő brigádja az idén egy 50 férőhelyes szarvasmarha is­tállót, egy sertésfiztatót, egy 120 férőhelyes süldőszállást, hizlaldát épít. A létesítmé­nyekhez a termelőszövetkezet mintegy 25 százalék saját erőt biztosít. Ugyancsak a bri­gádra vár még az idén egy dohánypajta megépítése, s egy nagyüzemi kút készítése is. ta volna. Hepp Jánosné meg a következő szavakkal sza­ladt az irodára: — Egy holdat vállalnék! — mondta. — Magának már beírtuk! — mondták az adminisztrá­torok. — Tudom! — mosolygott — de kérnék még egy hol­dat, ha lehetne ... S így ment ez egészen ad­dig, míg tartott a cukorrépa területből. A 120 hold kevés­nek bizonyult A vezetőség az asszonyok követelésére meg is emelte 10 holddal a területet. Mert senki nem akart kimaradni a munkából özvegy Lőrirczné, Kurucz Jánosnak, az elnöknek szólt: — Áldjatok nekem is egy holdat... — Nem lesz az sok, Mari néni? — aggodalmaskodott az elnök, mert özvegy Lő- rincz Józsefné túl van már a hatvanon. — Ne féltsetek ti engem! — kardoskodott Mari néni. — Amit én egyszer elválta lók, azt meg is csinálom. A termelőszövetkezetben is­meretlen fogalom a pré­mium. Azt tartják, ha job­ban dolgoznak, több terem, g ha több terem, több jut a szövetkezeti gazdáknak is. Mindezeket a szövetkezetiek mesélték, amikor most, az egyik napfényes tavaszi napon arról beszélgettünk, mit vár­náik az idei esztendőtől? Hogy miért éppen a cukorrépát említették? — Negyven forint az idén a munkaegység értéke nálunk — mondta Szita István, a termelőszövetkezet könyvelő­je — s ebben igen jelentős az -az összeg, amelyet a cu­korrépatermés után kapunk. Nyolc forinttal növeli leg­alább a munkaegység értékét, s emellett cukorból is kiosz­tunk közel 200 mázsát a szö­vetkezeti gazdák között. Zizzenő fehér papírlapok között matatott, míg aztán közölte az eredményt. l\/l ig így beszélgettünk, emberek nyitották ránk az iroda ajtaját. Azok az em­berek. akiknek munkája nyo­mán hozza majd meg az idei esztendő azt a nagyszerű eredményt, amelyre számíta­nak Nyolcvan községben fásítanak a fiatalok Az eddig beérkezett jelen­tések szerint nyolcvan köz­ségben fásítanak a nógrádi fiatalok, s mini egy százöt­venezer gyorsan növő facse­metét és suhángot ültetnek j el. Nagybátonyban például húszezer fát ültetnek az épülő új városnegyed és a régi bá­nyatelep környékére a bá­nyaüzemi kiszisták. Salgótar­ján városban kedden dél­után kezdték meg a fásítást a munkásváros középiskolás és gyárimunkás fiataljai. A Tűzhelygyárral szembeni kopár donboldalt teljesen be­ültetik fákkal a fiatalok. Salgótarján peremrészein mintegy nyolcvanötezer su~ hang kiültetésével szépítik a várost. Megkétszerezi zöldségtermelését a kisterenyei Vörös Október Tsz Kisterenye és a vele szomszé­dos bányászhoz ségek ellátásában jelentős szerepe van a helybeli Vörös Október Termelőszövetke­zetnek. A kisterenyei tsz már a ko­rábbi években kialakította a kö­zös gazdálkodás jövedelmező ágait, most a téli felfejlődés után azonban az eredeti terveket mó­dosítva tovább növelik a belter- jesebb munkát kívánó üzemága­kat. Az idén például tizenöt hold­ra növelték az eddig tízholdas, öntözéses kertészetet. Saját erő­ből üvegházat építettek két év­vel ezelőtt, s tíz hollandágya is van már a Vörös Október Tsz- nek. Az új tagok, s főleg a fia­talok és asszonyok foglalkozta­tásán felül tovább javítja Kiste­renye és a szomszédos bányavi­dék zöldség ellátását is a termelő- szövetkezet. Tavaly például kö­zel négyszáz mázsa zöldséget ter­meltek, s 135 ezer forint jövede­lemre tettek szert, az idén több mint kétszeresére, 317 ezer fo­rintra tervezték a kertészet be­vételét. Paprikát például, amelynek a palántáit már nevelik a holland— ágyakban, öt holdon termeszte­nek az idén. Tavaly csak két hold paprikája volt a Vörös Ok­tóbernek. A múlt évi kétholdas paradicsom területei is megkét­szerezik az idén. Három holland- ágyban hajtatják már a primőr salátát, amelyből tizenöt ezer fe- jet szállítanak majd a bányász* községek ellátására. A tizenhét éves Cirbik Teréz is a kertészeti brigád tagja lett. Szülei most a télen lettek a termelőszövetkezet tag­jai. Ö is most ismerkedik csak a közös munka első lé­péseivel. Máris megkezdték a kertészet továbbfejlesztését a Vörös Októberben'.

Next

/
Thumbnails
Contents