Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-15 / 30. szám

1961. április 15. ■0SAAB1 BlVUJSAS 7 Heghosszabítják az ENSZ-közgyűlés ülésszakát Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottságában csütörtökön először az afrikai fejlesztési tervvel foglalkoztak, utána rátértek arra a kérdésre, mi­kor folytassák a koreai vitát. E kérdés lényege az, hogy az amerikai küldöttség azt sze­rette volna, hogy a Koreai Népi Demökratikus Köztársa­ságot ultimátumszerűén szó­lítsák fel, hétfőig válaszoljon, hajlandó-e, az ENSZ Politi­kai Bizottsága által megsza­bott feltételt teljesíteni, tud­niillik, hogy elismerje az ENSZ illetékességét Az ázsiai, afrikai és a szocialista orszá­gok küldöttei ellenezték ezt az elgondolást, hangoztatva, hogy a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának semmiféle ultimátu­mot nem lehet küldeni. Dön­tés ebben az ügyben végül nem született s a legközeleb­bi ülésen folytatják a vitát. Egyre több szó esik arról, hogy a közgyűlést április 21-e után is folytatják. Ezt főleg az afrikaiak szeretnék, akiknek fontos problémái — mint az afrikai fejlesztési terv, Kongó és Angola kér­dése — egyelőre teljesen megoldatlanok. Döntést azon­ban ebben a kérdésben sem hoztak még. Macmillan beszámolt amerikai útjáról London (MTI): Macmillan brit miniszterelnök csütörtö­kön az angol atsóházbam be­számolt azokról a megbeszé­lésekről, amelyeket amerikai tartózkodásakor Kennedy elnökkel folytatott. Vietnami vendég Salgótarjánban Vietnami-magyar barátsági est az Üveggyárban Kedden a Salgótarjáni Üveggyár munkásainak meg­hívására a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága rendzésében vietnami vendég érkezett Salgótarjánba. A vendéget Csapó György az Ország-Világ munkatársa kalauzolta, a népfront vezetői és a gyár képviselői társasá­gában. Megtekintették a ter­mékeiről világviszonylatban is híres Üveggyárat Elbeszél­gettek munkásokkal az üveg­készítés kulissza titkairól, majd a kora délutáni órák­ban városnézésen vettek részt. Este öt órakor a Salgótar­jáni Üveggyár művelődési ott­honának nagytermében barát­sági esten vettek részt a gyár munkásai és a vendé­gek. Hoang-Van-Lam a viet­nami nagykövetség attaséja a mintegy 350 főnyi hallgató­ság előtt beszélt Vietnam népének függetlenségi har­cairól, a nép életéről, gond­jairól, majd átadta Salgótar­ján dolgozóinak népe harcos, szívbőljövő üdvözletét. A tárgyalások témaköre - közölte — a nukleáris fegy­verek eltiltásának kérdését, s ezen belül a genfi atomérte­kezlet fejleményeit és kilátá­sait, valamint a brit keres­kedelmi hajózás problémáit és a Brit-Nyugat-India gaz­dasági helyzetének kérdéseit ölelte fel. Macmillan nem beszélt ar­ról a tervről, amely a NATO-t „önálló atomhatalommá” ten­né, de kijelentette: „Fenn forog egy harmadik, vagy ne­gyedik atomhatalom megszü­letésének kérdése... S ebből a szempontból a jövőben fe­lül kell vizsgálnunk majd európai szövetségeseink, első­sorban Franciaország helyze­tét.” A megyei tanács VB ülésének napirendjén: a munkavédelemről, községrendezésről és tanácstagi beszámolásról szóló feladatok A megyei tanács végre­hajtó bizottsága hétfőn ülést tart. Ezen az ülésen több fon­tos problémát vitatnak meg a végrehajtó bizottság tagjai, így például meghallgatják a Április elsejétől minden járási, városi nüianácson családvédelmi és jngi bizottsági fogadónapok Az elmúlt hetekben a me­gyei nőtanács a megye dol­gozó asszonyainak megsegíté­sére, ügyes-bajos dolgaik in­tézésére „Családvédelmi és jogi bizottság” néven tanács­adó szervet létesített megyei és járási szinten. Minden járásban és város­ban megalakultak ezek a társadalmi bizottságok és a panaszok, kérelmek elintézé­séhez fogadónapokon adnak tanácsot. A bizottság április I-vel kezdte meg működését és tartja járásonként heti egy alkalommal fogadónapjait. A salgótarjáni járási nőta­nács szombaton 10—12 óráig, a salgótarjáni városi nőtanacs kedden 14—16 órá g, a balas­sagyarmati járási nőtanacs kedden 9—12 óráig, a pásztói járási nőtanács szerdán 9— 12 óráig, a rétsági járási nő­tanács kedden 9—12 óráig, és a szécsényi járási nőtanács pénteken 8—12 órá g fog; dja a családvédelmi és jogügyi problémákkal hozzájuk for­duló asszonyokat. A nőtanácsi panasznapot minden esetben a területileg illetékes nőtanács helyiségé­ben tartják meg. A nőtanács kéri a megye asszonyait, leá­nyait, hogy panaszaikkal és NÉPFRONT TITKÁROK KÉTNAPOS ÉRTEKEZLETE BALASSAGYARMATON Április 17—18-án a Haza­fias Népfront járási titkárai­nak részvételével kétnapos titkári értékezletet tartanak Balassagyarmaton. Az összejövetel első napján a mezőgazdaság szocialista átszervezése után adódó nép­front munka feladatait beszé­lik meg a népfront titkárok. Másnap négy községbe láto­gatnak el, hogy ott a községi népfront munka segítésévei kapcsolatos feladatok meg­szervezéséről tanácskozzanak. Örhalomban és Szügy község­ben a helyi népírontbizott- ság tevékenységének jó ta­pasztalatairól tartanak tájé­koztatót, Hugyag és Nógrád- marcal községben pedig a munka megjavításáról tanács­koznak majd a járási nép­front titkárok. problémáikkal a fogadónapon jelentkezzenek a megadott időben, mert a fogadónapo­kon különböző jogi és gazda­sági szakemberek is részt- vesznek, akik’ társadalmi munkában nyújtanak segítsé­get. A falusi asszonyok ter­melőszövetkezettel kapcsola­tos. problémáira mezőgazdasá­gi jogász ad majd felvilágo­sítást. szénbányászati tröszt jelenté­sét, a munkavédelemmel kap­csolatos problémákról, ered­ményékről és tennivalókról. Majd sor kerül a város- és községrendezési feladatok vi­tájára. Ezzel kapcsolatosan megbeszélnék minden olyan kérdést, amellyel az új szo­cialista típusú község fejlesz­tését segítik elő. A hétfői vb. ülésen értéke­lik a tanácstagi beszámoló eddigi tapasztalatait is. Az értékelés alapján szabják meg a tanácstagok rendszeres idő­közönkénti beszámolójának tematikáját is, valamint azt, hogy a tanácstagoknak a kör­zetekben tartandó beszámo­lókra alaposabban, sokolda­lúbban, elmélyültebben kell felikés züiniök. Végül a végrehajtó bizott­ság jelentést hallgat meg a kommunális vállalatok hely­zetéről II. „Messze a nogyerdő" — Nussdorfban A megyénkben termelő" szövetkezeti parasztok Ausztriában 'különös érdeklő­déssel szemlélték mindenütt a községeket és a földeken serényen folyó tavaszi mun­kákat. Mi az első termelő­szövetkezeti megyéből, Győr- Sopronból léptük át a határt. Mo,gunk mögött már több- száz holdas egytagú táblákat hagytunk, amelyeken 40—50 tagú munkacsapatok vidám nótája, füstkarikákat pöfékelő Zetorok egy ütemű kattogása szállt utánunk. És át a hatá­ron is. nyugati földművelők felé. akik az egy-két évvel ez­előtt még nálunk is hasonló nadrágszíjparcellákon szor­goskodtak. A mieink nein fu­karkodtak az elismeréssel sem, amikor szerte a földe­ken traktorok, vetőgépek munkáját látták. Később is- nifertük meg a szövetkezés e sajátos formáját, ami abból áll, hogy községenként töb­ben, a módosabbak különbö­ző gépek vásárlására és üze­meltetésére társulnak. A töb­bieknek meg gyalognapszá­mért kölcsönzik e gépeket. — Akárcsak a mi kulak- jaink annakidején — jegyez­te meg Kiss Simon Imre, a cered-tótújfalusi Búzakalász Tsz elnökhelyettese. — De a falvak rendezett­sége, a porták tisztasága, az épületek ápoltsága tekinteté­ben sokat tanulhatnánk az osztrák sógoroktól — jegyez­ték meg többen is. Valóban, a mi községeink néhol egykori kúriának is beillő nagyszámú, mostaná­ban épült vagy jelenleg ké­szülő új házaihoz képest alig látni friss építkezést Auszt­riában. Száz kilométert meg­tehet az ember, míg annyi új házat összeszámlál az egy­mástól kis távolságra levő falvakban, mint megyénk­ben például Dejtáron. De a 20—JÓ éves házak csinosak, tiszták, gondosan kezeit ud­varok üde látványosságai. S az emberek, az osztrák falvak és városok dolgos la­kói kedvesek, szívesek, ven­déglátók. Még érdeklődök, is. Bécs központjától mintegy 20 kilométerre, Nussdorfban va­csoráztunk az egyik estén. Ez A kapásnövények optimális növényszámának helyes kialakítása A növénytermesztésben a terméshozamok növelésének egyik legnagyobb tartaléka és leggazdaságosabb módja — különösen a kapásnövé­nyeknél, de egyéb növények­nél is — a tőszám növe­lése, a területegységenkénti optimális növényszám elérése. Az elmúlt években a rosszul kialakított területegységen­kénti tőszám bizony sok ter­méskiesést okozött. A kuko­rica tőszáma átlagban 10—12 ezer körül, a cukorrépáé 45— 50 ezer körül, a burgonyáé 14—15 ezer, a napraforgóé 10—12 ezer körül alakult holdanként, amely nagy ter­mések eléréséhez nem elég. Az optimális növényszámot elsősorban a vetésnél kell ki­alakítani, de az egyelés jó elvégzése és a növényápolás­sal a művelési veszteség leg­kisebbre csökkentése elen­gedhetetlenül szükséges. A termelőegységek szakémberei, a járási főmezőgazdász elv­társak a vetéstől a betakarí­tásig rendszeresen foglalkoz­zanak a kapásnövényeknél a megfelelő növényszám kiala­kításával és megtartásával. Javaslom a termelőszövet­kezeti mezőgazdászoknak, hogy a kapásnövények egye- lésekor, ritkításakor táblán­ként több helyen (4—5) végez­zenek méréséket megfelelő növényszám meghagyása ér­dekében. Rendszeresen ellen­őrizzék a kapálógépék és kul- tivátorolc munkáját és előz­zék meg a növényápoláskor előforduló nagyobb arányú művelési veszteséget. Megelő­ző növényvédelemmel és a kártevők megjelenése esetén azonnali védekezéssel ugyan­csak akadályozzák meg a nö­vényszám csökkentését. A ter­melőszövetkezeti agronómu- sok a tőszám alakulásáról, beállottságról és végül a ter­méseredményről készítsenek rendszeres feljegyzést, mely a következő években segítsé­gül szolgál a legnagyobb ter­mest biztosító növényszám ki alakításához. A tőszám megállapítását az agronómusok a termésbecslés gyakorlati módszerein keresz­tül állapíthatják meg külön­böző mérési eljárásokkal a leggyorsabban. A kísérleti eredmények és a kimagasló terméseredményt elért állami és termelőszövet­kezeti gazdaságok tapasztala­tai szerint kapásnövényeknél a következő területegységen­kénti optimális főszámok el­érése a célszerű: 1. Cukorrépánál 60—65 ezer kh-kéntd tőszám kialakítása kívánatos. Ezt a tőszámot a következő sor és növénytá-* volságoknál lehet elérni: Sor- és tö- Növényszám Fm-re szükséges közepes távolság cm 45X20 44 X 20 42 X 20 45 X 18 (kát. hold) 63 900 65 400 68 500 71 900 2. Burgonyánál általában 20—27 ezer kh-kénti tőszám elérése kívánatos, az optimá­nagyságú gomolyok száma 25—30 lis tőszám a következő sor- és tőtávolság alkalmazásával valósítható meg: Sor- és növény­Tőszám V etőburgony aszükséglet távolság db/kh 6 7 8 cm dkg-os gumók ültetése q/kh esetén 65X30 29 513 17,7 20,6 23,6 70X3« 27 405 16,4 19,1 21,9 65X35 25 296 15,1 17,7 20.2 60X4« 23 980 14.3 16,7 19,1 70X35 23 734 14.2 16,6 18,9 70X40 20 553 12,3 14,3 16.4 A burgonyánál csapadékban szegény helyeiken a nagyobb sortáv, a mélyebb fekvésű részeken kisebb sortáv alkal­csony törzsű napraforgó faj­tát termelnék Alacsonytör­zsű fajtáknál 16—20 ezer kö­zötti és magastörzsű faj tak­mazása az indokolt. nál 12­-16 500 közötti tő­3. A napraforgónál a he­számók kialakítása célszerű. lyes tőszám kialakításánál Ezéket i tőszámokat a kö­feltétlen figyelembe kell ven­vetkező sor- és növénytávol­ni, hogy- magas, vagy ala­Ságokkal lehet elérni: Sor- és tő­Szár­Talaj Tőszám tavoiság, cm magasság minőség kát. hold 60 X 40 alacsony jobb 24 000 60 X 50 „ »» 19 000 60 X 6« »> gyengébb 16 000 70 X 50 magas jobb 16 500 70 X 60 »» 14 000 70 X 10 a gyengébb 12 000 4. Kukoricánál megyénkben sor- és növénytávolságoknál 18—24 000 tőszám elérése a bzitosíthatjuk: kívánatos. Ezt a következő Sor- és tő­Növényszám (kát. holdanként távolság cm kerekítve) 60X60 15 900 egyszálas 70 X 70 23 400 kétszálas 70 X 10 17 500 egy-kétszálas 70X6« 27 400 kétszálas 70X60 20 500 egy-kélszálas 80 X 1« 20 400 kétszálas 70 X 50 16 400 egyszálas A helyes tőszám kialakító­ka végzéséneik lehetőségét. A sánál minden növénynél ter­mészetesen figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a talaj tápláló anyag- és vízel­látását, és az addig elvégzett agrotechnikai munkák minő­ségét, valamint a gépi mun­gazdaságos termelés érdeké­ben a gépék maximális al­kalmazásának lehetőségére kell törekedni. Jelűnek Tibor megyei főmezőgazdász olyan külváros, mint Sorok­sár. Itt jó hangulatban, sima osztrák borokat poharazgatva együtt szórakoztunk munká­sokkal, néhány paraszttal. Ilyeneket kérdeztek: „ha Ausztriából Magyarországra turisták érkeznek, ugyanígy mehetnek bárhová, mint itt maguk?” — „elmehetnék-e én Budapestre a feleségemmel, ha nem vagyok kommunis­ta?” — „kíváncsi vagyok, milyen munka folyik a ter­melőszövetkezetben, ha az is gazda, akinek semmi földje nem volt”. És a rimóci Ka- nyó Balázs, az etesi Zámbó István, új arcú falvaink jó­zan gondolkozáséi parasztjai, Kotroczó Boka János, a fia­tal csipkési aknász okosan magyarázták meg — tolmács segítségével — a mi népi ha­talmunkat. — A mi hazánkban csak annak nincsen szabad moz­gása és lehetősége bármit is megtekinteni, aki ellenségünk. Az osztrák dolgozók pedig barátaink. — Akinek semmi földje nem volt, az ma nálunk már jó gazda, mert nem éhbérért kell dolgoznia, mint a földes­úrnak régen. A népi motívumokkal éke­sített, pincehelyiséget jelké­pező szolid vacsorázóhely sramli zenekara udvariasság­ból ismert nótákat kezdett játszani. És mi boldogok vol­tunk, mikor a helybeli ven­dégek és ' népi viseletű fel­szolgálónők közül többen is egymással versenyezve léptek a dobogóra, hogy anyanyel­vükön elénekeljék nekünk a „Messze a nagyerdő”, a „Jó estét kívánók”, a „Marosmenti és más, nekik is tetsző ma­gyar dalokat. Az egyik vasárnap rendkí­vül szép élményben volt ré­szünk. Az egész ausztriai utunkat nagyszerűen megszer­vező Ibusz ezen a napon kü­lönösen dicséretreméltó prog­ramról gondoskodott. Végig a Bécsi-erdőn, annak vadregé­nyes tájain, az egykori rabló­lovagok ma is álló várrom­jainak tövében kanyargó itta­tok, sportolók, milliomos cse­meték érezték otthon magu­kat. És a nehézezüst terítékű, damasztabroszos asztalok mel­lett a méltóságos úr kinézé­sű, diszkrét mozgású lakájok mintha még őszintébb tiszte­lettel tálaltak volna fel az egyáltalán nem feszélyezett magyar parasztembereknek, bányászoknak, mint a szom­szédunkban vitázó cipőkrém királynak. A Panhast — hotelben elköltött ebéd után a Semmeringen kon vitt autóbuszunk ,a Sem- meringre. Egy gyermekvárost, egy 900 esztendős cisztercita kolostort tekintettünk meg közben s délben már a Schneeberg szomszédságában, ; az ausztriai Alpok legszebb hoteljében ebédeltünk. A me­redek hegyoldalakon szikrá­zott a hó á napsütésben. A síelők paradicsomában ame­rikai, kanadai, francia, né­met, holland s ki tudja, hány­féle nációhoz tartozó turis­— Ilyen társaságban aztán nem ebédelhetek Karancsöl- ján — jegyezte meg Szikszai Sándor. — No. de nem is hiányzik —, tette hozzá. pólóra séta az éles. he- * gyi levegőn, néhány korai havasi virág a kala­punk mellett, másfélórányi út a 100 kilométerre levő Bécsig és este megint a Duna hídjáról figyeltük a csillago­kat. KONDOROSI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents