Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-15 / 30. szám

fi U » 12 > íAdi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉWOLYAM, 30. SZÁM, ARA: 60 FILLÉR 1961. ÁPRILIS 15. A szovjet nép nagy diadala A% első ember visszatért az űrből — J. A. Gagarin a Föld hörülrepülése után jól érzi magát — A világ csodálattal adózik a történelmi jelentőségű eseménynek Moszkva, április 12. (TASZ SZ) Április 12-én a Szovjetunióban földkörüli pályára felbocsátot­ták a Yosztok szputnyikűrhajót, amely a világon az első, embert szállító űrhajó. A történelem első űrhajósa szovjet állampolgár, Jurij Alck- szejevics Gagarin repnlőőrnagy. A szputnyikürhajó súlya az űr­hajós pilótával együtt — a hor­dozórakéta utolsó fokozatának súlyát leszámítva — 4725 kg. Az űrhajó földkörüli útja után a program szerint leereszkedett és Gagarin őrnagy a Szovjetuni­ónak előre megadott területén sikeresen földet ért. Szerdán kora délelőtt a TASZSZ részletes közlemé­nyét sugározták a rádiók, az első űrhajós felbocsátásáról és földkörüli útjáról. A Ma­gyar Távirati Iroda 9,30-kor közölte a TASZSZ alábbi jelentését: 1961. április 12-én a Szov­jetunióban föld körüli pályára felbocsátották a Vosztok szputnyik-űrhajót, amely a világon az első, embert szállí­tó űrhajó. A szputnyOk-űrhajó pilótája Jurij Alekszejevics Gagarin repülöörnagy, a Szovjetunió állampolgára. A több fokozatú kozmikus rakéta indítása sikeres volt és a szputnyik-űrhajó az el­ső kozmikus sebesség felvéte­le és a hordozórakéta utolsó fokozatáról való leválása után megkezdte szabad repü­lését a földkörüli pályán. A szputnyik-űrhajó föld­körüli keringési ideje előze­tes adatok szerint 89,1 perc. A Föld felszínétől mért leg­kisebb távolsága 175 kilomé­ter, legnagyobb távolsága pe­dig 302 kilométer. A pálya­síknak az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok 4 perc. A szputnyik-űrhajó súlya az űrhajós pilótával együtt — a hordozórakéta utolsó fo­kozatának súlyát leszámítva— 4725 kilogramm. Gagarinnal rendszeres két­oldalú rádmkapcsolatot tar­tanak fenn. A szputnyik-űr­hajó rövidhullámú adóinak frekvenciája 9019 és 20 006 megahertz, az ultrarövid hul­lámsávban pedig 143 625 me­gahertz. Rádiótávmérő és te­levíziós rendszerek segítségé­vel állandóan figyelik az űr­hajós állapotát. Azt az időszakot, amely alatt a Vosztolc szputnyik-űr­hajót felvitték pályájára, az űrhajós. Gagarin kielégítően viselte el. és most jól érzi magát. Azok a berendezések, amelyek a szputnyik-űrhajó fülkéjében a szükséges élet- feltételeket hivatottak biz­tosítani, kifogástalanul mű­ködnek. Sikeresen földet ért... kérésén Földet ért a Szov­jetunió előre megadott terü­letén." Tizenhárom perccel később ugyanerről a hírről a TASZSZ részletesebb jelen­tése is megérkezett. Fz így hangzott: A „Yosztok szovjet űrhajó az előírt kuta­tási program végre­hajtása és a repülőút megtétele után 1961. április 12-én magyar idő szerint 8 óra 55 perekor sikeresen földet ért a Szovjet­unió előre megadott területén.“ Az első űrhajós, Gagarin őrnagy kijelentette: „Kérem jelentsék a pártnak és a kor­mánynak, és személyesen Nyikita Szergejevics Hrus- A Magyar Távirati Iroda csovnak, hogy a leereszkedés 10.32-kor továbbította a i zavartalan tolt. jól érzem TASZSZ jelentését: „Jurij magam, sérülésem vagy zú­Gagarin szovjet őrnagy si- I zódásom nincs." Párbeszéd a Földdel Gagarin őrnagy az űrrepü­lés alatt kétoldalú rádiókap­csolatot tartott a Földdel: a földi megfigyelőállomások ál­landóan rádió útján érdek­lődtek egészségi állapota, közérzete felől s az első űr­hajós, Gagarin rádión vála­szolt. A tudósok hangszalag­ra rögzítették Gagarin vála­szait. A hangszalagra rögzí­tett rövid jelentéseket a moszkvai rádió, magyar idő szerint 17,00 órakor közvetí­tette. Az első emberi hang a világűx'ből Jurij Alekszeje­vics Gagarin hangja. — Kitűnően érzem magam. Megfigyelem a Földet. A lá­tási viszonyok jók, — hangzik az első jelentés. A második valamivel ké­sőbb: —Kitünően hallom önöket. Etám jól folytatódik. Aztán kis idő múltán új­ra felhangzik Gagarin szava: — Tovább figyelem a Föl­de*. A látási viszonyok jók. Mindent jól látni. F>'es ré­szeket gomolyíelhőzel takar. — Folytatom a repülést. Minden jól megy — hangzik a következő üzenet. — Min­den berendezés jól működik. Jól műköain minden. Majd újra jelentkezik Ga­garin: — Megyünk tovább. Jól érzem magam. Közérzetem élénk. Minden jól megy. A gép jól dolgozik. A lakonikus rövidségű üze­neteket, amelyek már ma történelmiek, milliók és mil­liók hallgatták. A világűrből érkező első emberi hangot még el-elnyomták a különbö­ző zajok, de mégis ez a hang érkezett nagy messzeségből először a Földre. Ä kelet fénye A hír gyorsan és roppant erővel járta be a világot. Ha­zánkban és a világ minden pontján államfők, egyszerű emberek a tudomány művelői és kétkezi dolgozók szemüket az égre vetették, ahol ápri­lis 12-én délelőtt 150—300 ki­lométeres magasságban meg­tette útját az első olyan űr­rakéta, amely embert is vitt magával. Az első pillanatok hatása a csodálat, az elismerés, a fel­sőfokú jelzők sokaságát vál­totta ki az emberekből, a nagy hírügynökségek első je­lentéseiből, a világ minden pontján rendkívüli kiadásban megjelenő lapok íróiból. Mos­tani rohanó életünk bősége­sen bővelkedik események­ben. A történelem száguldó tempója szinte minden napra tartogat valami olyat, ami az egész emberiség figyelmének és érdeklődésének középpont­jába kerül. Az űrrakéta fel­lövése, az első ember utazása az űrben azonban magasan kiemelkedik az évszázad min­den eddigi „szenzációja” kö­zül. A történelmi esemény napján megtartott röpgyűlé- seken az elragadtatás, a nagy­szerű öröm érzésével szóltak megyénk dolgozói is. Táv­iratok egész sora indult Nóg- rádból, hogy köszöntse a „Ke­let” űrhajó nagyszerű útjá­nak tervezőit, a roppant tu­dományos győzelem végre­hajtóit és magát a pilótát, J. A. Gagarint, a bátor repülő­őrnagyot. „őszinte, testvéri üdvözletünket küldjük...” — hangzik az egyik táviratban. „Büszkék vagyunk arra, hogy szocialista ország fia szerzett ilyen dicsőséget...” — szól egy másik távirat. Szinte va­lamennyi elismerő táviratban, véleményben egyértelműen ki­fejezésre jut. amit a tűz­helygyáriak így fogalmaztak meg: „Újabb lendületet adott szocializmust építő munkánk­hoz és a békéért folytatott harcunkhoz.. Az embert hordozó első űr­rakéta Föld körüli pályája fényesen bevilágította a jövő­be vezető utat. A szocializ­mus, amely 40 évvel ezelőtt az imperialista országok, a gyarmatosítók támadásai ellen vívott véres polgárháborút, ma az égre emeli az ember tekintetét, kitárja előtte a világmindenséget, amelynek meghódítására a mostani tör­ténelmi ténnyel az előkészü­letek, az űrutazás előtörténete — befejeződött. A szovjet nép az SZKP lenini Központi Bi­zottsága vezetésével az élet minden területén viharos gyorsasággal tör előre. Az ipari termelés ütemében már régen meghaladta a tőkés or­szágokét. Rövidesen az egy főre eső termelésben is utol­éri és elhagyja a Szovjet­unió az Egyesült Államokat. A mezőgazdaságban olyan arányokat ölt az előrehaladás, hogy néhány év múlva soha eddig el nem képzelt bőség jön majd létre a szocializmus első országában. A kultúra, a tudomány tekintetében pe­dig már évek óta messze ma­ga mögött hagyott a Szov­jetunió minden tőkés orszá­got, köztük a leghatalmasabb gazdasági bázissal rendelkező Egyesült Államokat is. Nap­jaink: a szputnyikok kora. A szocializmust építő ember már nem ismer határokat sem az ipari, mezőgazdasági termelés fejlesztésében, sem a nép boldogabb életében. És egyre szívósabban töri szét azokat a korlátokat is, ame­lyek eddig a földre szorítot­ták. A szocializmus zászlaja napról napra magasabban lo­bog, az ötágú csillag bera­gyogja az egész világot és hirdeti: megkezdődött az em­beriség igazi történelme, el­jött az ideje annak, amikor az ember minden tudását, energiáját egyre jobban élete gazdagítására, a természet roppant lehetőségeinek ki­használására fordíthatja. Az emberi haladás, a tudo­mány, a béke ügye soha még ilyen győzelmet nem aratott mint most, április 12-én. A világ munkásosztályának nagy nemzetközi ünnepe, május el­seje előtt újabb bizonyság született: egyedül a munkás- osztály és pártja képes arra, hogy a fejlődést az élet min­den területén, az emberiség boldogulásának szolgálatába állítsa. A munkásosztály be­csülettel teljesíti történelmi hivatását. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk is azok­hoz az országokhoz tartozik, amelyek a béke és az em­beri haladás élharcosai. Már egészen közel bontakoznak ki a kommunizmus körvonalai, már nem a távoli jövő, hogy az ember teljes ura és Irá­nyítója legyen sorsának. Ezért írják táviratukban a vasötvő- zetgyári munkások: „Tisztá­ban vagyunk azonban azzal is. hogy e történelmi tény ko­moly kötelezettséget ró ránk is, és ahhoz mi, a Magyar Vasötvözetgyár dolgozói is hozzá akarunk járulni, na­gyobb és jobb termelési ered­ményeinkkel ...” Az embert szállító első űr­hajó sikeres útja teljes erő­vel kirajzolta az emberi jö­vőt: a békét, a boldogságot és megvilágítja a tudomány, a technika legmagasabb csú­csait. Balogh Gyula Megdöbbentő tudományos eredmény Kennedy sajtóértekezlete JURIJ ALEKSZEJEVICS GAGARIN Nyugati hírügynökségek közlik, Kennedy szerdán Washingtonban megtartotta szokásos heti sajtóértekezle­tét. Az elnök bevezetőben a szovjet űrhajós fellövéséről nyilatkozott, és „megdöbbentő tudományos eredménynek” nevezte azt, majd hangsú­lyozta: „az Egyesült Államok­nak bizonyos időre van szük­sége, hogy behozza lemara­dását a kozmikus tér kuta­tásában. Ami az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió hely­zetét illeti az űrkutatásban, csak egyet mondhatunk — le­maradtunk”. Az elnök sajtóértekezletén foglalkozott több nemzetközi kérdéssel. A német problé­mákról szólva kijelentette, az Egyesült Államok véleménye szerint Nyugat-Németország és Lengyelország határkérdé­sét úgy lehetne rendezni, ha a német probléma általános megoldásából indulnának ki. Nyilatkozott az elnök a kubai helyzetről is. Ünnepélyes fogadtatás Moszkvában Jurij Gagarin, az első űr­hajó pilótája pénteken érke­zett a szovjet fővárosba. A moszkvaiak méltó fogadtatást készítettek elő hősüknek. A repülőtéren a párt és a kormány vezetői üdvözölték Gagarint, s természetesen ott voltak családjának tagjai is. Tiszteletére díszszózad sora­kozott fel. A repülőtérről a városba Gagarin nyitott gépkocsin Moszkva népe határtalan lelkesedéssel fogadta a hírt: az űrhajó és utasa teljesen épségben visszatért a földre tette meg az utat, ahol száz­ezrek sorakoztak fel. Kora délután a Vörös Téren talál­kozott a szovjet főváros la­kossága a történelem első űr­hajósával, Jurij Gagarinnal. A szovjet emberek más mó­don is meg akarják örökíteni Gagarin hőstettét. A moszk­vai fiatalok például ezekben a napokban új szovhozt szer­veznek a szűzföldeken. Ezt a szovhozt Gagarinról nevezik el. Az ő nevét vette fel egy kisinyovi úttörőcsapat. Érde­kes javaslatot tett az egyik lapban több vezető szovjet értelmiségi, köztük Nyikolaj Tyihonov, Makszim Rilszkij, Szergej Bondarcsuk és mások. Javasolták: a szovjet főváros egyik legnagyobb terét, a Kreml melletti Manyezs teret nevezzék el az űrhajósok te­rének. s közepén állítsanak emlékművet a történelmi utazásnak, Gagarin útjának. Április 14-én Moszkvában, a szövetséges köztársaságok fővároséiban és a hősi váro­sokban — Leningrad, Sztá­lingrád. Szevasztopol, Odessza — húsz löveg össztüze hir­dette Gagarin őrnagy dicső­ségét, aki a világon elsőnek hatolt a kozmikus térségbe.

Next

/
Thumbnails
Contents