Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-25 / 24. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 25. „A közösségi szellem kialakításáért dolgozunk“ * Beszélgetés a balassagyarmati Palócföld Tsz párttitkárával Közösen, a tervek megvalósításáért Nagy feladatok várnak az idén a balassagyarmati P.alóe- föld Termelőszövetkezet párt- szervezetére. A termelőszövetkezet az idén a mezőgazda- sági hozamok növelését, a szövetkezeti gazdák jövedelmének emelését tűzte célul maga elé. A kétezer holdra készített termelési terv szerint jelentős mennyiségű árut adnak az államnak, s a munkaegység értékét mintegy 37,50 forintban jelölték meg. Mindezeket azonban csak akkor érik el, ha a szövetkezeti gazdák összessége lelkiismeretesen dolgozik, időben, jó minőségben végzi el a termelési feladatokat. Hogyan segíti ezt a párt- szervezet? . Erről beszélgettünk Imrovecz Pálnéval a termelőszövetkezet párttitkárával. — Mi azt tartjuk, hogy a közös munkában való részvétel a legjobb módszer a szövetkezeti gazdák felvilágosítását, nevelését illetően. Aki rendszersen részt vesz a közös munkában, az egyre inkább magáénak érzi a közösséget, hiszen látja, hogy élete annál jobban alakul, minél szorgalmasabban, lelki- ismeretesebben dolgozik. Éppen ezért a pártszervezet nagyon fontos feladatának tartja, serkenteni a szövetkezeti gazdákat, minél jobban kapcsolódjanak be a közös munkába. — magyarázta a gyorsmozgású, őszülőhajú asszony, — Sokat beszélgetünk mi erről a tagokkal — folytatta, — A közösségi szellem ki- fejlesztése volt a célunk a pártoktatással is, amelyen általában 20—25-en vettünk részt. De ezen tűlmenőleg is foglalkozunk az emberekkel. Emlékezetében megelevenedett a dohánytermelő-brigád, s mindjárt beszélni kezdett róluk. Nagyszerűen dolgoztak az elmúlt évben is, s az idén sem akarnak szégyent vallani. Főleg asszonyok alkotják a brigádot, de tavaly is 400 ezer forint jövedelmet hoztak a közösségnek. Gyakran beszélget velük, meghallgatja tanácsaikat, javaslataikat, hiszen a közösségnek akarnak segíteni ezekkel. Azt tartja, abból mindig haszna van a termelő- szövetkezetnek, ha a termelőszövetkezeti tagokkal együtt intézik a termelési ügyeket, problémákat. Ez még jobb munkára serkenti az asszonyokat is, hiszen látják, hogy számítanak rájuk, munkájuk sokat ér a közösségnek. Mondják is, hogy az idén még nagyobb eredményt szeretnének elérni a dohánytermesztésben, mint az elmúlt esztendőben. Pedig tavaly is volt olyan asszony, aki 300 munkaegységet ért el. Ezek a beszélgetések is segítik nagyon sok szövetkezeti tagban megérni azt az elhatározást, hogy közöttünk, a pártszervezetben van a helye — mondta. Azóta, hogy megnövekedett a szövetkezetünk, hét új szövetkezeti gazda kérte felvételét a pártba, akiket a taggyűlés el is fogadott. A termelési tervek teljesítését, a jövedelem növelését segíti eli^ a munka rendszeres ellenőrzése is. Erről Imrovecz Pálné a következőket mondotta: — Az elmúlt évben le kellett váltanunk az egyik sertésgondozót. Rájöttünk az ellenőrzések során, hogy nincs vele minden rendben. Probléma volt a takarmánnyal, a munkához való viszonya sem volt a legjobb. Tengernyi pénz, 150 hízó és 40 anyasertés gondozása volt rábízva. Intézkedésünket helyeselték a szövetkezeti gazdák és az eredmények azt igazolják, hogy helyesen cselekedtünk akkor. A termelőszövetkezet párt- szervezete — ez Imrovecz Pálné véleménye is — azért tud eredményesen dolgozni a kitűzött feladatok megvalósításáért, mert munkáját teljes egységben végzi a termelő- szövetkezet vezetőségével. Ta- I valy még előfordult néhány- ' szór, hogy egy-egy kérdésben nem volt teljes az összhang a párt és a termelőszövetkezet vezetése között. Ma azonban az a helyzet, hogy egyik sem dönt, intézkedik a termelőszövetkezetet, a közösséget érintő kérdésben egyedül. Imrovecz Pálné a termelőszövetkezet rendes tagja, rendszeresen részt vesz a közös munkában. Ha azonban egy-egy fontos kérdést vitatnak meg a szövetkezeti irodán, sosem hagyják ki őt, érte küldenek. — Higyje el, sokszor azt sem tudom, mii csináljak először, annyi a teendőm — mondta. S ez valóban így van. Minden bizonnyal kevesebb gond nyomná a vállát, ha a párt- szervezetben megosztanák a vezetést, a pártvezetőség valamennyi tagja egyforma mértékben venné ki részét a vezetés gondjaiból. S ebben Imrovecz Pálnének kell megtenni az első lépéseket. Annál is inkább szükséges ez, mert a feladatok egyre nagyobbak lesznek a termelő- szövetkezetek előtt, egyre több segítséget kell nyújtani ezek megoldásához a pártszervezetnek. Mert a szövetkezeti tagok neveléséről, a közösségi szellem kialakításáról a továbbiakban sem mondanak le a pártszervezet kommunistái. Hiszen ahogy előrehaladnak ezen a téren, úgy növekszik m^jd a termelőszövetkezet, a közösség ereje, amely a szövetkezeti gazdák jólétét Hozza magával. V.-né TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖNYVELŐK SEGÍTÉSE A SZÉCSÉNYI JÁRÁSBAN A termelőszövetkezet számviteli munkája, valamint a könyvelés megerősítése érdekében a s?écsényi járás mezőgazdasági osztályának vezetői gondoskodnak a termelőszövetkezeti könyvelők továbbképzéséről. Havonta egy alkalommal úgynevezett tanértekezleten kívánják megbeszélni a termelőszövetkezeti könyvelőkkel — a mezőgazdasági osztályon tevékenykedő számviteli szakember segítségével — a számvitellel kapcsolatos tennivalókat, szakmai problémákat. A közelmúltban Hugyagon a Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet erősítésének, szilárdításának legfontosabb teendőit beszélték meg a termelőszövetkezet vezetői a tanács, a tömeg- szervezetek képviselői és a termelőszövetkezet patroná- lói. Köztudomású, hogy a termelőszövetkezet az elmúlt esztendőt jóval gyengébb eredményekkel zárta, mint amilyenekre a lehetőségek adva voltak. A szövetkezeti gazdák, a szövetkezei vezetői okultak az elmúlt esztendő hibáiból. Az idei tervek nagyobb eredményt, gazdagabb esztendőt sejtetnek. Hogy mindez megvalósuljon ahhoz feltétlenül a szövetkezeti gazdák lelkiismeretes munkája szükséges. Erről beszélt ezen az összejövetelen a termelőszövetkezet párttitkára. Elmondotta a munkaegységnek akkor lesz meg a betervezett értéke, ha a közösség minden tagja szívvel-lélekkel dolgozik. Beszélt azokról a fiatalokról, akik a községből eljárnak dolgozni. Elmondotta, hogy az elmúlt nyáron a legnagyobb dologidőben sokat segítettek a közösségnek azok a fiatalok, akik itthon vannak. Állandó tagként azonban nem számíthatnak rájuk, pedig munkájukra szükség volna a szövetkezetben. A termelőszövetkezet elnöke, a tanácselnök hasonló Két munkásváros asszonyainak tanácskozása Nagybátonyban Nagybátoriyban rendezték meg a napokban Salgótarján és Nagybátony Bányaváros asszonyainak találkozóját. A két munkásváros asz- szonyai arról beszélgettek ezen a találkozón, hogyan tehetnék jobbá az asszonyok körében végzendő politikai felvilágosító és nevelő munkát, hogyan kapcsolhatnának be minél több asszonyt a nő- mozgalomba. Az alapvető kérdés mellett megvitattak számos egyéb gyakorlati jeli KULTURÁLIS SEREGSZEMLÉRE KÉSZÜLNEK A BALASSAGYARMATI JÁRÁS ÚTTÖRŐI Az úttörőmozgalom tizenötödik évfordulója alkalmából ünnepi seregszemlére készülnek a balassagyarmati járás úttörői. • A jubileumi seregszemlén a járás úttörői 15 tánccsoporttal, két bábjátszó csoporttal, és két színjátszó csoporttal vesznek részt. Huszonöt csapat 565 szavaló ja költők műveinek bemutatójára készül, de fellépnek a szemlén 26 csapat mesélői, 19 csapat szólóénekesei is. A szemle zenei műsorát a 4 kamarakórus, és 8 csapat 29 tagból , álló hangszerszólistái adják. legü problémát, is a két munkásváros asszonyai. így például szóba került a szülői munkaközösség és a nőtanács együttműködése, a gyermekek nevelése és az asszonyok körében végzendő felvilágosító munka, Nagybátonyban régi probléma, hogy a nőtanácsban dolgozó asszonyok és a pedagógusnők nem találják meg az egymáshoz vezető utat. Ilyen szempontból lényegesen jobb a helyzet Salgótarjánban, ahol a gyermeknevelés közös gondja jó kapcsolatot teremtett szülők és pedagógusok között. így talán a szülők, a nőtanácsban dolgozó nők kezdeményezésére sikerül majd javítani a pedagógusok és a nőtanács kapcsolatát. Probléma Nagybátonyban az is, hogy a régi, tapasztalt volt MNDSZ vezetők nem támogatják kellőképpen a nőtanácsi munkát most végző fiatalasszonyokat. Meg kell találni a módját itt is az egy célért küzdő asszonyok kapcsolata megteremtésének módját. Még számos egyéb gyakorlatias kérdésben adtak egymásnak tanácsot, útmutatást a nagybátony! és salgótarjáni asszonyok. problémákról szólt. A mezőgazdász azokat a gazdasági feladatokat ismertette, amelyeknek megvalósításával szeretnék sikeresebbé tenni az idei évet. A 30 holdas kertészetből 20 holdat öntözni szeretnének — 600 ezer forint bevétel szerepel ebből a tervben — azonban ezt saját erőből nem tudják megoldani. Az állatállomány takarmányszükségletének biztosítása érdekében — hozzáértő szakemberek tanácsára — növelik a siló- kukorica vetésterületét, ezenkívül a növendékállatoknak, az idén megpróbálnak — néhány termelőszövetkezetben már jól bevált — kalászos után sárgarépát vetni. Nincs minden rendben a gépekkel sem. A szántás mehetne kissé gyorsabban, mert az eredmény . nem a legjobb. A termelőszövetkezet elnöke a könyveléshez kért segítséget. így mondták el sorjában melyek azok a dolgok, amelyek ha nem oldják meg sürgősen, akadályozói lehetnek az idei esztendő tervteljesítésének. A jelenlévők valamennyien azon igyekeztek, hogy segítsenek a termelőszövetkezet gondjain. hogy mielőbb munkához lásson a kertészetben az öntöző berendezés, a több mint 300 számosállatnak szükséges abraktakarmányt ne Patvarcra kelljen vinni daráltatni. A földművesszövetkezet elnöke másnap már valóra is váltotta ígéretét. Segített a termelőszövetkezet könyvelőjének, hogy minél előbb rendezzék a munkaegységeket, ne legyen probléma a pénzügyi tervvel, hogy a szövetkezeti gazdák a végzett munkájuk után munkaegység előleget kapjanak. A patronálok segítsége azonban nem oldja meg teljes egészében a problémákat. Az szükséges, hogy azt a munkakedvet, a munkához való hozzáállást, amely az idén összehasonlíthatatlanul jobb az elmúlt évinél, egész évben megtartsák a szövetkezeti gazdák. S ha ez így lesz, az év végén egészen más eredményekről adhatnak számot Hugyagon, mint az elmúlt esztendőben. y A termelés, a nép jólét emeléséért A népgazdaság fejlődésének, feladatainak, a helyes arányok kialakításának elengedhetetlen követelménye, hogy megfelelő munkanormák, anyagnormák és kapacitásnormák álljanak a vállalatok rendelkezésére. Csak ezek birtokában lehetséges megbízhatóan és tudományosan elkészíteni a népgazdaság és' az egyes vállalatok fejlesztéséről szóló terveket, szám- bavenni a termelés, a termelékenység növelésének lehetőségeit és kitűzni a népjólét emelésére vonatkozó célokat. csak esetenként és átmenetileg fordul elő egyes munkahelyeken a bérek kisebbarányú csökkenése. Ezek a tapasztalatok tehát azt is mutatják, hogy nem állhatja meg a helyét az az egyes he- Ijteken található olyan nézet, amely a munfcanormák rendezésével együtt fizetésrendezést, vagy helyesebben mondva csökkentést követel a műszaki és adminisztratív dolgozóknál is. Nem állhatja meg már csak azért sem, mert a normarendezés kapcsán nem keresetcsökkentés- ről van szó, hanem a termelés tartalékainak feltárásáról, amely elsősorban a munkahelyéken, a munkapadoknál jelentkezik! Az viszont kétségtelen, hogy az új, különösen a műszaki normák fokozottabb feladatot rónak a műszaki dolgozókra is. Az ezek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését joggal várják el a munkások a műszaki vezetőktől. A FÖ CÉL: A TERMELÉS TARTALÉKAINAK FELTÄRÄSA A NORMÁK KIIGAZÍTÁSA ÁLLANDÓ FELADAT A reális munkanormák, ezen belül is elsősorban a műszaki normák kialakítása, tehát nemcsak az egész népgazdaság érdékeit szolgálják, hanem minden dolgozó közvetlen személyes ügye is. A most folyó felmérések, nor- makiigazításofc számos példáját szolgáltatták annak, hogy milyen jelentős tartalékokkal rendelkeznék vállalataink A Salgótarjáni Acélárugyár csavarüzemében például augusztusban felülvizsgálták a veszteségidőket. Bár még minden lehetőséget nem használtak ki. de ezek a kezdeti lépések is azt eredményezték, hogy mintegy 22 százalékkal növekedett a termelékenység. Ugyanebben a gyárban a szegverőben 8 százalékkal, a meleghorganyzóban 6 százalékkal emekedett a teljesítmény a normarendezés után, alig egy negyedév leforgása alatt. A kovácsológyárban pedig már a rendezés után is újabb tartalékok jelentkeztek. Az ipari vállalatok túlnyomó többségében igen jelentős tartalékok feltárása arra utal, hogy a korábbi években a műszáki fejlesztés, az újítások, új technológiák bevezetése nyomán a normák változatlanok maradtak. Előfordult az is, hogy egyes vezetők maguk járultak hozzá a munkanormák hígításához, Több évvel ezelőtt a Zagyva- pálfalvi Bányagépgyár dolgozói, újabban a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Salgótarjáni Üveggyárban már maguk a dolgozók tették szóvá, hogy a laza norma milyen rossz következményekkel jár. A Bányagépgyárban a munka- napfényképezés például kimutatta, hogy a forgácsoló üzemben a munkaidő 12—14 százaléka vész él, a vasszerkezeti híd szegecselésénél pedig jobb műszaki előkészítéssel négy dolgozónál napi 10,6 órás kiesés teljes egészében kiküszöbölhető. Több munkahelyen ezért már maguk a dolgozók kérték a normák megváltoztatását, illetve egyetértettek a vezetés ilyenirányú intézkedéseivel. ’ Napjainkban már több példát találunk arra vonatkozólag is, hogy a normák kiigazítása nem jár általános keresetcsökkenéssel, hogy Az előbb elmondottakból következik, hogy a munka- normáik változtatása nem valami kampányfeladat és nem is csak egyes vállalatokra, üzemrészékre vonatkozik* Az ipar egészére kiterjed és természetesen a feltételek változásának megfelelően állandó jellegű munka. A szénbányászatban például ma is az 1955-ben elkészített és jóváhagyott normagyűjtemény funkcionál, amely már megszerkesztésekor sem tükrözte hűen a ‘kőzetszilárdsági és fajsúlylkülöníbségi tényezőket. .Az azóta történt bérrendezés nem egységes végrehajtása még jobban kereseti aránytalanságokhoz vezetett az üzemegységék azonos munkanemei, de az átlagkeresetek között is. Például a produktív munka és egyben a 480 perc kihasználásának aránya legalacsonyabb — 57,5 százalékos — a ménkesi bányaüzemnél. A legmagasabb Mátranovákon: 76,2 százalék. Mégis Mén'kesen 43,8 százalékkal magasabb az 1 perc tényleges munkaidőre eső alapbér, mint Mátranovákon. A Salgótarjáni Üveggyárban például indokolatlan béremelést is hajtottak végre. Egyes helyeken, mint, a Salgótarjáni Acélárugyár rúd- vasüzemében úgyis vélekednék, hogy különböző okok miatt rájuk nem vonatkozik a normarendezés. A felmérésék pedig azt bizonyítják, bogy a rúdvasüzemben például 40—50 százalék az az idő, amikor ténylegesen produktív munka folyik, hogy a gépek kihasználtsági foka 50 százalék alatt van. A mun-, kaidő jobb kihasználásával, jobb munkaszervezéssel ebben az üzemben mintegy 20 százalékkal növelhető a teljesítmény. . A tények tehát azt mutatják. hogy a munkanormák rendezése minden vállalatra és szinte minden munkahelyre érvényes feladat. A műszaki fejlődés, az újítások, a technológiai változás, a begyakorlottság, a munkafegyelem szilárdítása, a bérezési aránytalanságok kiküszöbölése, általában a tervszerű és következetes bér- és létszám- gazdálkodás, a fegyelmezettebb munka mind-mind azt követelik meg, hogy ezek a munkanormák reálisak, a tényleges adottságokon és feltételeken nyugvónk legyenek. Ha mind e feladatokkal kapcsolatban ma még egyes dolgozóknak aggályaik vannak az elsősorban abból fakad, hogy- elmaradt a politikai munka, a széleskörű agitáció. Ezt az ügyet pedig nem lehet a munkások nélkül hanem csak velük egyetértésben megnyugtatóan megoldani. Nem egy helyen már példák bizonyítják, hogy a munkások nemcsak megértik, hanem helyeslik és támogatják is a normarendezés fontos feladatát. Tudják azt, —— ——■ hogy ez a fejlődés szükség- szerű követelménye. Simon M. István acélárugyárig sajtoló — sok más munkatársával együtt ■— a maga módján mondott véleményt: jobban kihasználta az adottságokat és felemelte teljesítményét. A dróthúzók például a gépek meggyorsításával 5—7 mázsával növelték napi termelésüket. A tények azt mutatják: szó sincs az 1956 előtti helyzet visszatéréséről, hiszen mindenütt az adott helyzet, a lehetőségek alapján végzik a rendezést. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy e munka végrehajtása nemcsak a műszaki színvonal fejlődésétől függ, hanem többről van szó. Arról, hogv tárjuk fel a termelés, a termelékenység emelésének lehetőségeit, a műszaki fejlesztéstől kezdve a munkafegyelem szilárdításáig. A VEZETÉS SZÍNVONALA EMELÉSÉNEK ESZKÖZE A normarendezés nemcsak mindenütt, érvényes és állandó feladat. Ettől több is. A műszakilag megalapozott normáknak a vezetés, az irányítás eszközévé kell vállnia a termelés sokoldalú megszervezésében "és a munkatermelékenység állandó emelésében. A vállalatoknak reálisan meg kell ismerniök termelési lehetőségeiket. kapacitásukat. A veszteségidők feltárásával, a gépek jobb kihasználásával csak akkor számolhatnak, ha e fényezőket állandóan figyelemmel kísérik, ha megfelelő normák állnak, rendelkezésükre. A megalapozott munkanormá alapján épülhet fel, hogy egy-egy gyártmány előállításához öszszesen mennyi idő szükséges. A munkanormák kidolgozása viszont megköveteli, hogy elkészítsék és a dolgozókkal megismertessék, megtartassák a technológiai előírásokat. • Csak e néhány példából is világosan látszik, hogy itt nem egyszerűen a jelenlegi muníkanormák egyszerű megváltoztatásáról van szó, ettől lényegesen több a tennivaló. Egy olyan komplex feladatot, nyugodtan mondhatjuk rendcsinálást kell végrehajtani, amelynek nyomán ÁSszÖfesé^ében is 'magasabb színvonalra emelkedik a vállalatok munkája, termelése, teljesítménye. Éppen ezért ez nem lehet csak a munkaügyi
