Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-18 / 22. szám

1961. március 18. nosradi nipujsas 3 A korszerűbb bányászkodásért... 1961-ben összesen 60 ezer tonna szenet kívánnak kapa* rókra rájöveszteni. Fontos ennek a munkának elvégzése, mert például a mizserfai 111-as telepi kamrafejtések­ben a jelenlegi technológiával még 20—25 százalékos fejtési veszteség adódik. A pásztafej- tések alkalmazásával ez a szám a nullára csökkenhet, s mintegy 5—10 százalékos teljesítmény emelkedést is eredményez. Ezzel együtt már ebben az évben a gép­pel felrakott és rárobbantott szén mennyisége a műszaki fejlesztési terv szerint meg­haladja a 800 ezer, — de ép­pen a végrehajtó bizottsági ülésen tett ígéret alapján el­érik az egymillió tonnát is. A műszaki fejlesztési mun­ka másik igen fontos területe — csakúgy, mint az elmúlt esztendőben — a fejtések acéltámmal, acélsüveggeren- dával történő biztosítása. Az intézkedési terv szerint, míg tavaly 450 folyóméter között mozgott az acélanyaggal biz­tosított fejtések homlokhosz- sza. addig ebben az eszten­dőben a korszerűen biztosí­tott fejtések hossza már el­éri a 840 folyómétert. Ehhez természetszerűen az is szük­séges, hogy a tröszt megkap­ja a betervezett 4 millió fo­unt értékű korszerű biztosí­tó anyagot. De mindjárt itt állapítsuk meg, hogy az acél- tárnok alkalmazása a többi között például lényegesen ja­vította a frontfejtések előre­haladási sebességét is. Hiszen az acéltámok, mint ismeretes, kedvezőbb főteviszonyokat te­remtenek a fejtésekben. Ar­ról már nem is szólva, hogy csupán az elmúlt évben 7780 köbméter bányafát lehetett az acéltámok alkalmazásával megtakarítani. Számos más, hasonló mű­szaki fejlesztés mellett jelen­tős helyet foglal el a műsza­ki fejlesztési kísérleti tevé­kenység, — amelyet maga a végrehajtó bizottság is öröm­mel üdvözölt Míg 1960-ban alig 400 ezer forint értékű kísérleti munkát végeztek el a tröszt területén, addig eb­ben az évben ez az összeg megközelíti az egymillió fo­rintot. A kísérletek egyik igen fontos állomása a főte- csavarozás elvégzése lesz, ter­mészetesen több igen fontos üzemi kísérlet lefolytatásá­val együtt, — mint például a meglevő bányabeli gépek to­vábbi automatizálása, stb. Az igen alaposnak mond­** ható műszaki fejleszté­si terv számtalan olyan dol­got is magában foglal, ame- lyék végrehajtása feltétlen a termelés növekedését, a ter­melékenységet, az önköltség csökkentését célozza. Ezek közé tartozik a többi között az újítómozgalom kiszélesíté­se, a fizikai és műszaki dol­gozók továbbképzése, a mű­szaki fejlesztést elősegítő főbb gépek beszerzése. Végül. Éppen a járási párt végrehajtó bizottságának ülé­sén hangzott el: az elért eredmények ellenére sem le­het elbizakodottság sem a gépesítésnél, sem a jövesztés, a rakodás és a szállítás te­kintetében. Mert tennivaló bőven akad olyan, ami nem szerepel a műszáki fejleszté­si tervben, de valóraváltásuk feltétlen szükséges. Csak egy példát a sok közül. A szén minőségének emelése. Hisz’ valamennyi műszaki dolgozó előtt ismeretes: ha csak egy kalóriával is javítják a szén fűtőértékét, az tonnánként 2 forintos többletbevételt eredményez, ami nem lehet közömbös sem bányásznak, sem műszaki dolgozónak. Ép­pen ezért szükséges, hogy nö­veljék a jobb minőségű szén termelését Kányáson, vagy más, jobb szenet adó üzem­nél. Nincs a műszaki fejlesz­tési tervben, de javasolt, hogy mielőbb törökedjenek az ész­szerű koncentráció felé, mert a még nagyobb feladatok végrehajtása csak így képzel­hető el. Arról az óriási rej­tett tartalékról már nem is szólva, amit maga az üzem- szervezés rejt magában, — amit sajnos, a fejlesztési terv nem tárgyal. A feladat tehát nagy! De ^ a korábbi évek ered­ményei arra engednek követ­keztetni, hogy szénmeden­cénk műszaki és fizikai dol­gozói képesék a feladatok megoldására. S a helyes mű­szaki fejlesztéssel, műszaki intézkedéssel elő is segítik azt, hogy szénmedencénk bá­nyászai régi hírnevükhöz méltóan a munka frontján ebben az esztendőben is meg­állják helyüket Somogyvári László Nyugdíjas bányászok ankétja Sikeres ankétot rendezett a nyugdíjasok részére a Bányászati Aknamélyítő Tröszt Nógrádi Körzet MSZMP Szervezete, szakszer­vezete és körzetvezetősége március 4-én. Az ankét azt a célt szolgálta, hogy a nyug­díjas bányászok baráti be­szélgetés formájában mond­Következetes intézkedések nyomán Csökkent az önköltség a Tűzhelygyárban (Tudósítónktól.) Az 1960 első félévi mérleg arról tanúskodott, hogy a Salgótarjáni Tűzhelygyárban másfél százalékkal lépték túl az önköltségi tervet. A vezetők magyarázkodás he­lyett hozzáláttak az okok felderítéséhez, a feladatok ki­dolgozásához. Beható vizsgálat alá vették a mutatókat. Az egy fő egy napra eső termelés például javuló irányzatot mutatott, de messze elmaradt a lehe­tőségek mögött. Már akkor munkanapfényképezéseket .kezdtek, egyes munkahelye­ken. Megállapították, hogy a beruházások, a műszaki fej­lesztés, az újítás nyomán nem fejlődik arányosan a termelékenység. Megfelelő intézkedéseket tettek a vesz­teségidő kiküszöbölésére. Az év végére sikerült elérni, hogy mintegy 4,4 százalékkal növekedjen az egy dolgozóra eső termelési érték. Ez pedig azt jelentette, hogy egy-egy dolgozó egy óra alatt már 7,1 százalékkal több értéket állított elő, mint egy évvel korábban. De nem nyugodtak meg ennél. Szükségessé vált az ön­töde kapacitásának növelése, a kihozatal fokozása. Az év végére már a kupoló kihoza­talát a korábbi 53-ról 68 szá­zalékra növelték. Üj techno­lógiai eljárásokat vezettek be. Az együttes harc nyomán több mint 1,2 százalékkal csökkent a selejt is. A múlt évi adatok mostani elemzése, a sokirányú intéz­kedések, a következetes mun­ka eredményeiről beszélnek. A gyár önköltsége éves vonatkozásban 1,4 száza­lékkal alacsonyabb mint a tervezett volt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a korábbi évektől eltérően az idén szép nyereségrészese­désre számíthatnak a Salgó­tarjáni Tűzhelygyárban. Vöröskatonák megemlékező gyűlése Salgótarjánban Március 21-én délután 5 órakor a megyei tanács dísz­termében emlékünnepséget rendeznek. Az emlékünnepségen az 1919-es vöröskatonák vesz­nek részt, akik megemlékez­nek a Tanácsköztársaság ki­alkalmából dicsőséges cuk eseményeiről. har­Az emlékünnepség előadó­ja Nagy Béla, a Népfront megyei elnöke, aki annak­idején-a Salgótarjánban har­coló II. zászlóalj II. szaka­ják el gondjukat, bajukat. Mintegy 25 idős bányász vett részt az ankéton, közülük többen olyanok, akik a Ta­nácsköztársaság alatt mint vöröskatonák harcoltak. Fiatalok nagyjavítás közben A Salgótarjáni ErOmü legna­gyobb és leggazdaságosabban dol­gozó gépegységének az V-ős szá­mú turbinának javítását a fiata­lokra bízták a gyár vezetői. A KISZ-brígád egyben a szocialista cím elnyeréséért versenyez, más, szintén a javításon dolgozó bri­gádtagokkal együtt. A fiatalok elhatározták, hogy a március 6-25-lg tartó javítás Idejét két nappal megrövidítik. Ezzel növe­lik az Erőmű termelésének haté­konyságát, csökkentik a most dolgozó IV-es számú turbina gőz- fogyasztását. Bábel János és Galajda Tibor géplakatosok a turbinaház le­emelésének nagy pontosságot és körültekintést" Igénylő munkájá­nál ellenőrzést végeznek. Földi András és Kováes Ferenc villanyszerelő Javítását végzi. már a generátor Bucsok Barna, Kadlót János ka- zántisztítúk és Kurinka Pál tur­binagépész a turbinaliáz leemelése közben. Szalai Sándor szerelő és Bábel János géplakatos szintén a tur­bina javításában szorgoskodnak. kiáltásának 42. évfordulója szának parancsnoka volt. Furcsa ember Kul­csár András. Ügyes kézzel szereli a hi­bás rádiókat s mint­ha zongorázna a: ellenállásokon, s közben gondolatban követi az áram út­ját: vajon hol akadt el az útja? Radiószerelö a. ja­vából. Sokat hányó­dott az élet hulla­main, mig végre va- lahára révbe jutott. Most a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat­nál dolgozik. Lassen két éve lesz új mun­kahelyén ahol — ahogyan mondják — egyre jobb munkát végez. Szívesen be­szél munkájáról, élénken magyaráz, s azt akarja, hogy ért­sék is azt, amit el­magyaráz ezekről a technikai szövevé­nyekről. Az újítását már nem emlegeti szívesen. Erre azt mondja semmiség. Szerinte akárki meg­csinálta volna. A hangján azonban élezni, jólesik neki, hogy mégis ö csi­nálta meg. Érdekes a története ennek a mosógép próbapad- nak. Egy kicsit jel­képes is. s Aki többet akar alkotni... Korábban egy éve, s még előbb is jó- véhányszor okot adott arra, hogy elé­gedetlenkedjenek ve­le szemben a válla­latnál. Egyesek meg azt is mondták, hogy Kulcsár Bandi olyan marad amilyen. Pe­dig nem lett igazuk ezeknek a ásóknak. Komoly szaktudás­sal rendelkezik, csak valahogy még nem sikerült olyan be­osztást kapnia, ahol megmutathatta vol­na mit tud. Persze közrejátszott eb ten az is, hogy érzé­keny, idegességre hajlamos természetű. Ilyenkor kicsit na­gyobb hangon eresz­ti meg a szót mint lehetne. Eqy-kít ilyen eset után rá­fogták, hogy izgagi ember. Vajon ki tö­rődött azzal, hogy ez az ember sokkal töb­bet is tudna nyúj­tani tudásából mint amit csinált? Egy alkalommal aztán gondolt egyet, hozzáfogott az el­gondolás megvalósí­tásához. Törte ő már régen a fejét, hogy mégis mit csinálhat­na. amivel bebizo­nyíthatná, hogy több­re is képes ö. Mi­kor a mosógépek ja­vítására is sor ke­rült. sokat bajlódtak a relék, motorok ne­hézkes javításával. A sok gondolkodás­nak eredménye lett. Szorgalmas munká­val készített egy mo­sógép próbapadot, s egy nap rátehette az első mosógépet, hogy megállapítsa a hibáját. Szépen sike­rült a vizsgálat, rö­vid idő alatt. Érdekesen válto­zott a műhely lian- gu'ata is a munka haladásával. Először ugratták, aztán meg­érezték, hogy e.z nem móka, s mikor az első gép lekerült a próbapadról már komolyan vitatkoz­tak a próbapad elő­nyeiről, s arról, ho­gyan lehetne tovább fejleszteni. Az eset óta azon­ban mintha mégis szótlan lenne Kul­csár András. Fiégi emlékeket idéz, mi­kor a szovjet csapa­tokkal harcolt a má­sodik világháború­ban a németek el­len, s összefüggéste­lenül mondja el azt, hogy ő nem akar megállni azon az úton, amelyre rále­pett. Többet akar alkotni. Bántja vala­mi ezt az embert. Ezt gondoltam, s el­találtam. Közben azt is megtudom róla, hogy évekkel ezelőtt az egyik kutatóinté­zetünkben akarták alkalmazni. A csa­ládi körülmények akkor ezt nem tet­ték lehetővé. Rajong­va beszél a televí­ziókról s ekkor vé­letlenül kiböki. hogy milyen jó lenne izek­kel dolgozni. Most újra azon gondolkodik mit le­hetne valami újat alkotni. Megindult benne az a folyamat, amely akkor jelent­kezik, amikor az al­kotás láza keríti ha­talmába az embert. S ezt érdemes ki­használni ... 9 Abban, hogy a Nógrádi ő Szénbányászati Tröszt 9 az elmúlt évek során rend- X szeresen teljesítette, sőt, túl­él teljesítette a mennyiségi terv 2 mellett az egyéb más, fontos ó mutatókat, nem kis szerepe 9 van a műszaki fejlesztésnek, ó a műszaki intézkedéseknek 9 A műszaki fejlesztésen belül X legfontosabb volt a nehéz fi- 0 zikai munka megkönnyítését 2 és a teljesítmény növelését o célzó jövesztés gépesítése, a 2 munkahelyi rakodás gépesíté- ó se. mivel a folyamatos mun- ökahelyi szállítás szénmeden- xcénk üzemeiben lényegében megoldottnak tekinthető. c Az 1961. évi tervfeladatok 2 sikeres megvalósításában is ó igen nagy szerepe van a mű- Pszaiki fejlesztésnek. A salgó- ó tar jani járási pártbizottság pvégrehajtó bizottsága éppen 2ezért tűzte napirendjére az ö elmúlt napokban a tröszt 2 ilyen értelmű munkáját. Nem­éi csak azt vizsgálta meg. hogy Pa műszaki fejlesztés és a mű- ó szaki intézkedési terv ho- pgyan segíti elő az 1961. évi 2 tervfeladatok, hanem a má- cí sodik ötéves tervben a szén- 2 medencére háruló feladatok 2valóra váltását is. A párt já- órási végrehajtó bizottsága a 2 kisebb-nagyobb hiányosságok óméi lett. úgy értékelte e tevé- Pkenységet, hogy a tröszt jó Suton jár. Bizonyítják ezt az 9 elmúlt évi eredmények is, 2 amikor tröszti szinten a gé- Öpek kihasználásában nem xegy esetben jóval meghalad­óját: az országos átlagot. A 2 kisfelrakó gépeknél az orszá- ögos 57,3 százalékkal szemben Pszénmedencénk bányászai 71,9 ^százalékot értek ei. Hasonló Pa helyzet a Hidasi és az SZ. 2153-as rakodógépeknél is. És o éppen ezek az eredmények 2 szabják meg • az 1961-es esz­5 tendő feladatait, elsősorban Pa gépi jövesztés, felrakás, nem ó utolsó sorban pedig az új el- 9 járások, mint például a pász- 2 tafejtésben a páncélkaparók 6 alkalma zását. 2 Az 1961. évre elkészített ó műszaki fejlesztési 2 terv sok szép feladat még­is valósítását tűzi a tröszt, és gégész szénmedencénk műsza- 2 ki és fizikai dolgozói elé. 9Ilyen például az, hogy ebben 2 az évben a gépkihasználást p— annak ellenére, hogy jóval 2 az országos szint felett vall­ónak — egy százalékkal növe- 2 lik, míg a fajlagos teljesít- 2 ménynél 2 százalékos emel- Skedést tűztek ki maguk elé. ? Ezen túl egyik legfontosabb 5 problémája a műszaki fejlesz- 5 tésnek a páncélkaparókra 2 való rájövesztés tökéletesíté- 5 se. Ebben az évben — egyik 2 igen lényeges feladat az úgy- 5 nevezett P. 3. típusú pászta- 2 fejtési páncélkaparók alkal- 5 mazásának megoldása. Ezért 5 kísérleti munkába kezdenek, 2s a meglevő 10 berendezéshez 5 újabb 10-et szereznek be. 2 Ezekkel a berendezésekkel Csak becsületesen! Jó dolog az, ha egy vál­lalatnál magas a nyereség, ve­zetők, dolgozók egyaránt elé­gedettek. Ilyen szempontból nem panaszkodhatnak a me­gyei Építőipari Vállalatnál sem... De a gazdaságosságnak né­ha bizony olyan szépséghibái vannak, amelyekről érdemes szólni. A Salgótarjáni Acél­árugyár új hideghengermű­vének felépítésével kapcsolat­ban robbantásokat is kellett végezni. A tervhitelben erre előirányzott költségvetés meg­haladta a 723 ezer forintot A gyár egyes műszaki ve­zetői azonban nem nyugod­tak bele abba, hogy ilyen költséges legyen ez a műve­let. Nem hiába törték a fejü­ket, a feladatot lényegesen olcsóbban is megoldották: ösz- szesen nem egészen 87 ezer forintba került a gyár által elvégzett robbantás. Minőségi kifogás sem merült fel, min-; denki elégedett volt a mun-! kával. Az Építőipari Válla-' latnál azonban akadtak, akik! gondoltak merészet és nagyolt: valami módon megszerzik a; robbantásra eredetileg elő-, irányzott több százezer fo­rintos összeget. Sikerült is! Az Acélárugyár megkapta a kö­zel 87 ezer forintos költsé­get, de az Építőipari Válla­lat mégis több mint 636 ezer forintot írhatott termelési értékei közé — munkanélküli Az Acélárugyár műszaki el­lenőre elmulasztotta a szám­lák tételes ellenőrzését, az Építőipari Vállalat pedig egy külön számlában valósággal keresztül csempészte az ellen­őrzésen és a számlák között. ezt az összeget. Jogilag ez a pénz megilleti az Építőipari Vállalatot. De gondoljuk csak el, hogy ilyen hatalmas összeget milyen er-, kölesi alappal vesznek fel! egyetlen kézmozdítás nélkül?; Nem kevésbé épületes lát-' vány, amely a Romhányi Csc- répkályhagyár most kezdődő! építésénél történt. A rende-; letek megfelelő felvonulási' költség elszámolását bizto-1 sítják a vállalatnak. Mégis,! az egyik vezető tároló helyi-; séget követel a gyártól, sőt; képes arra is, hogy az épí-i tési naplóban a munka aka-! dályoztatása címén elmarasz-' tál ja a gyárat. Pedig nem an-i nak. hanem az Építőipari j Vállalatnak a kötelessége aj felvonulás megszervezése, biz-< tosítása. ( Hát, építőipari vezetők, nem. volna egyénileg és népgazda-j ságilag Is hasznosabb dologi a nyereség minden egyes i fillérjét becsületes munkával, megkeresni? OOOOOOO-C'OOOOÜOOOOOOOO-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents