Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-15 / 21. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 15. AZ IFJÚSÁGÉ A SZÓ PETŐFI SÁNDOR: Ha férfi vagy, légy férfi Méltó örökösei 1848-nak Ifjú traktorosok versenye Száztizenhárom év suhant el történelmünk egyik dicső eseménye óta. Rövid idő ez, 8 mégis mi minden történt a világgal. Sorsfordulók jöttek, emberek emelkedtek ki, s léptek a történelem színpadára, hogy feledhetetlen tetteket cselekedjenek. A történelmi évtizedek során azonban egy pillanatra sem halványult el a népben, népünk legjobb- jaiban az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke. Dicső napokra, hősökre és hőstettekre emlékezünk. Felvillannak bennünk a krónikás írók művei, amelyekben emléket állítottak a tetteknek. Ezek az emlékek mindannyiunk, de különösen az ifjúság számára drágák. Az évtizedek távlata nem halványítja a „márciusi ifjak” tetteit. Akaratuk, lelkesedésük örök példaként áll a ma ifjúsága előtt. Kossuth, Táncsics mellett Petőfi, Vasvári e két fiatal a sok közül; egy költőóriás, s az ifjúság lánglelkű vezére, s még mások vezették a lelkes ifjakat. S ki ne emlékezne a vörössipkások- ra?... Lehetne folytatni a sort. Nevek és tettek, hír és dicsőség. Mily hevesen dobban az ifjak szive, mikor a forradalom és szabadságharc regényes történetéről esik szó. Mily erős ez a szívdobbanás, mennyire elragadja az ifjú lelket, s nagyszerű tettekre sarkall. A „márciusi ifjakat” új és új ifjak követték. A Tanács- köztársaság, az elnyomatás sötét éveinek hősei és a fel- szabadulás immár szabadon alkotó fia. A „márciusi ifjak” által ápolt nemzeti öntudat fává terebélyesedett, amely nemes lett a világtestvériségtől. Mily sok nemzetiszínű zászlót festett vörösre ifjaink és más népek ifjainak vére. Egymás mellé került a két zászló, népünk, s mindany- nyiunk testvériségének szép jelképe. Büszke örömmel és kegyelettel gondolunk a márciusi ifjakra. Büszkén, mert olyan ifjúságunk van, amely méltó örököse a nemzeti hagyományoknak. Kiszeseink féltő szeretettel, ápolják e hagyományokat és példaképnek tekintik a márciusi fiatalokat. Ezek a fiatalok is, hasonlóan nagyszerű elődeikhez, a nép jövőjéért, boldogságáért munkálkodnak; a munkapadoknál, a földeken, az iskolákban. S a kegyelet övezi a régieket, a nép bátor, ifjú harcosait, akik vérükkel pecsételték meg szilárd elvüket. Pádár András A MEDOSZ és a KISZ Központi Bizottsága, valamint a Földművelésügyi Minisztérium az idén is meghirdette az ifjú traktorosok versenyét. Az országos versenyben résztvevő ifjú traktorosok versenyeznek a megyében is. A verseny feltételeit a napokban valamennyi fiatal traktoros kézhez kapja a KISZ-szervezeteken keresztül. Az ifjú traktorosok versenye hároméves múltra tekinthet vissza. Mindén évben növekszik azon fiatalok száma, akik csatlakoznak a versenyhez. A résztvevőkkel párhuzamosan nőnek, minden évben szaporodnak azok a feladatok, amelyek a versenyző fiatalok előtt állnak, amelyek megvalósításával Nagy István II. brigádjában kilencen dolgoznak Kossuth lejtősaknán, s valahányan fiatalok. Céljuk, hogy elnyerjék a- szocialista ifjúsági brigád címet. Ezért határozták el, hogy fokozzák teljesítményüket és éves szinten tartani nagy mértékben járulnak hozzá a termelőszövetkezetek erősítéséhez. A gépállomások igazgatósága, az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is jutalomban részesíti azokat a fiatalokat, akik a versenyben a legjobb eredményt érik el. A megyei versenyben legjobban dolgozó fiatal traktoros 800 forint jutalomban részesül. A második és harmadik helyezett 600—600, a negyedik és az ötödik pedig 400 forint pénzjutalmat kap. A megyei verseny feltételeinél az a döntő, hogy a versenyzők hány műszaknormát teljesítenek, de figyelembe veszik az üzemanyagfelhasználást, illetve az üzemanyaggal való takarékoskodást is. fogják a 115 százalékot. Meg azt is, hogy balesetmentesen dolgoznak, szigorúan ügyelnek egymásra, hogy ne legyen baj a munikafegy elemmel. Vigyáznak arra is, hogy az általuk termelt szén minősége elsőrendű legyen. Egy KISZ bányász-brigád Fiatalok a sportmozgalomért Mátraverebélyben még néhány évvel ezelőtt is, amikor sportról esett szó, futballra gondolt mindenki. Azonban az évről évre megismétlődő téli és nyári spar- takiádok ebből a szemléletből kimozdították a község fiatalságát. Az 1958—1960-as években a spartakiád hatására egymás után alakult a sportkörben röplabda, kézilabda, asztali- tenisz, valamint sakkszakosztály. Kezdetben a sportkör veztősége és a versenyzők előtt is csak egy cél lebegett: nyerni. A spartakiád igazi célja: a tömegsport, háttérbe szorult. Bár örvendetes, hogy az elmúlt két esztendőben a téli és a nyár spartakiád küzdelmekben a mátraverebélyi fiatalok a legeredményesebben szereplő községek között voltak, a sportkör vezetősége mégsem volt elégedett, mert a fiataloknak a sportmozgalomba való tömeges bevonása elmaradt. Ebben az evben a vezetők célul tűzték maguk elé az aktív sportolók számának emelését, hogy lehetőleg minden fiatal, minden sportkedvelő megtalálja a neki megfelelő sportágat. Ebben a munkában a helyi tanács, a „Március 15. Tsz”, valamint a KISZ-alapszervezet minden tőlük telhető segítséget és támogatást megad a vezetőségnek. Ennek a támogatásnak eredménye, hogy a már említett sportágakon kívül női sakkcsapat, torna- és természetjáró szakosztály alakult. Persze akadály, probléma van mindenhol. így Mátraverebélyben is, ahol a gyengén felszerelt labdarúgó pályán kívül megfelelő sportlétesítmény nem található. Azonban a lelkes mátrave- rebélyiek teljesen társadalmi munkában megépítenek egy öltözőt, valamint egy kézilabda kispályát. Ezzel a munkával jobban össze tudják kovácsolni a most már közel 120 tagú sportoló gárdát. Mátraverebély nem nagy község, de termelőszövetkezete egy esztendő alatt megyei viszonylatban a legjobb eredményeket érte el. A sportolók sem akarnak lemaradni a szép termelési eredmények mögött. Buzdítja őket a megyei és járási sporthatóságok által nyújtott támogatás is. Azonban az eddigi eredmények miatt sem kell szégyenkezniük, hiszen az elmúlt évben a labdarúgó-csapatuk járási bajnokságot nyert, a Honvédelmi Sportszövetség lövészés akadályversenyén v a női és a férfi csapatuk első helyen végzett. Az új évet is szép sikerrel kezdték, az őszi-téli spartakiádon a mátraverebélyi női sakk és férfi asztali- tenisz csapat szerepelt a legjobban a körzeti döntőkön, úgyhogy a járási döntőkig eljutottak. Az első két hónap kiváló eredményei még nagyobb lelkesedést váltottak ki a fiatalokból. Januárban egy-egy brigádtag az előírt napi 55 mázsa helyett 72 mázsát termelt, februárban pedig a napi 33 cm elővá- jási tervvel szemben 45 cm-t haladtak előre. A két hónap átlaga így felette van a 130 százaléknak. A minőséggel és a munkafegyelemmel sem volt még eddig baj. A brigádvezetőn kívül különösen kitűnik Török Sándor és Rása Ferenc De a száz forint napi keresetet mindnyájan elérik. Most a termelő munka mellett rendbe tették az irodaépület környékét, így nem kell békáig érő sárban megközelíteni az öltözőjüket sem. A nyomás miatt deformált TH-gyűrűket is rendbehozták, s hamarosan hozzáfognak a röplabdapálya építéséhez. Biztos léptekkel közelednek a szocialista ifjúsági brigád kitüntető cím felé. A tűzpróba Királytáró, 1961. február. A hármas segélysiklón szakadás volt. Emberéletben nem esett kár, csupán a rakodógépet temette el, de azt is hatórás mentési munkával kiemelték. Azóta a termelés zavartalanul megy. A bánya mindennapi életét megörökítő napló körülbelül így jegyezte fel ezt az esetet. Mi pedig örökítsük meg, hogy so’se menjen feledésbe: fiatalok tűzpróbája volt ez a nap, ahol felelősségből, állhatatos akaratból, kitartó munkából jelesre vizsgázott tizennyolc ember. Bányaszakadás! Valamikor réme volt ez a föld gyomrában vájkáló embernek. Mert a bányaszakadás kegyetlen. Recseg, ropog minden. Először csak apró cseppekben hull a föld. aztán mint egy haragvó óriás, ki talpával tipor parányi lényeket, tüntet el mindent, ami útjába kerül. Férfiak kellenek szembenézni a szörnnyel és megfékezni. A hármas siklón Nagy István brigádja szembenézett a rémmel és megfékezte. Amikor már mi kutattunk az eset után, a siklóban minden csendes. A rakodógép túrja a szenet, a szalag viszi a csillékbe, a csillék pedig a drótkötelekbe kapaszkodva gördülnek kifelé. De még az összemorzsolt támfák, a rongyossá szaggatott födém mutatja, milyen harc folyt itt. Nagy Pistával, a brigád vezetőjével beszélgettünk. A hármas siklónak abban a hajtásában ültünk a gerendán, ahol még egy nappal előbb megmozdult a fejük felett levő hegy. A nagy erőtől mintha megizzadt volna minden kő, árasztja magából a meleget. Csak az enyhít valamit, hogy a másik hajtáson a napfényre futottak és most onnan fütyöl be a friss levegő és néha-néha benyaldos hozzánk is. Nagy Pista nem szívesen beszél a. dologról, restelli. Egy hét leforgása alatt két szakadásuk is volt. — §zégyen ez egy bányásznak — így mondja. Nem mentegetődzik, hanem a felelősségtől áthatva mondja, meg egy kicsit haragszik is. Talán magára is haragszik, talán mindannyiukra is. Hiába nyugtatja a bányamester, a lőmester, az aknász, nem tudják kiengesztelni. Ez a vékonyarcú fiatal nem csupán kinevezésből, hanem minden porcikájával vezetője a brigádnak. A királytárói ifi brigádnak. — Beszakadt és kiszedtük, ennyi az egész — mondja és már menne is. Nem mond többet, inkább elvisz, nézzük meg, hogyan birkóznak egy új hajtás kezdésével. Nem könnyű, az bizonyos, van hely, ahol még térden dolgoznak, régi módra, de csak nevetnek mindannyian, akár Percze Pista. — Na, itt a csákány, próbálkozzon! — kínálgatják a munkát. ő is el akarja ütni a szakadásról a szót, mert ha Nagy Pista nem beszél, ő minek beszéljen. — Nem dicsekedni való az — morogja. S talán so’sem tudjuk meg, hogy mi történt a hármas siklóban, ha az igazgatóságon nem mondják el. Délután volt, nagy nyomás nehezedett a bányára. Megállás nélkül csepegett a föld. Már úgy tudtak dolgozni, hogy a csapatnak egyik része biztosított, hogy a másik termelhessen. Aztán robbantásra került a sor és amikor elment a füst, már nem találták a hajtást, összement. A rakodógép beleveszett a leömlő földbe. Rá egy napra a másik hajtásban, mintha megremegett volna minden, s már csak annyi idejük volt, hogy visszavonuljanak. A gép itt is benn maradt. A bányásznak íratlan törvénye van: hogy megfontolt, körültekintő és bátor legyen. Aki ettől eltér, ahhoz mostoha lesz a bánya. Apáról fiúra száll ez a törvény. És amikor Nagyékat megszorította a szakadás, ők is gondolkodtak. A vezető kiadta a parancsot: kettő ember az ácsolást végezze, kettő takarítsa a hulloAékot, kettő szállítsa -íz anyagot és így tovább. Mindenkinek volt tennivalója. Két óra múlt, jelzést kért a főosztó, de a hármas nem válaszolt. A szén helyett veríték hullott az emberek árváról. Már négy óra, de a sikló még mindig nem válaszol. De már megfeszültek az izmok, a betemetett gép a feszítésre megmozdult. Hat óra múltán ment az első jelzés, kinn van a gép és még rendbetették a bányát és mire letelt a műszak, már adták a jelt: indulhat a szállítás. Megjött a váltás is, s a hármas siklóban minden rendben volt. Fáradt volt az ifi brigád, de azért egy mosolyra mindannyiuknak tellett, amelyben benne volt: a Nagy-brigád kiállta a tűzpróbát. — b. — Ha férfi vagy, légy férfi, S ne hitvány gyönge báb, Mit kény és kedv szerint lök A sors idébb-odább. Félénk eb a sors, csak csahol; A bátraktól szalad, Kik szembeszállnak vele .. . Azért ne hagyd magad! Ha férfi vagy, légy férfi, S ne szád hirdesse ezt, Minden Demosthenesnél Szebben beszél a tett. Építs vagy ronts, mint a vihar S hallgass, ha műved kész, Mint a vihar, -ha megtevé Munkáját, elenyész. Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad; Hadd vesszen el az élet, ha A becsület marad. Ha férfi vagy, légy férfi. Függetlenségedet A nagyvilág kincséért Aruba ne ereszd. Vesd meg, kik egy jobb falatért Eladják magokat. ,,Koldusbot és függetlenség!” Ez légyen jelszavad. Ha férfi vagy, légy férfi. Erős, bátor, szilárd. Akkor, hidd, hogy sem ember, Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. A jövő műszaki gárdája hétköznapjain Egyre fejlődő gyáriparunk mind több jól képzett műszaki szakembert igényel. A Salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum az elmúlt tíz esztendőben — fennállása óta — csaknem ezer technikust küldött szakismeretekkel felfegyverkezve az ország, különösen pedig megyénk üzemeibe. Sokan a végzettek közül főiskolákon, egyetemeken tanultak tovább, s a technikumban szerzett ismereti alap birtokában jól megáll.ák a helyüket. Nagymértékben hozzájárul ehhez, hogy az iskola műhelyében a gyakorlati munkát is megszerettetik, megismertetik a diákokkal. Hetenként egy teljes napon át korszerű felszerelések, gépek között tevékenykedhetnek gyermekeink. Első éves tanulók lakatos műhelyi gyakorlata A negyedévesek már korszerű gépeken sajátítják el a forgácsolási ismereteket Gráner Kálmán III. éves tanuló a marógépnél
