Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-08 / 19. szám
J 1961. március 8. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Tíz százalékkal magasabb bögréd megye idei költségTetése NYILATKOZIK A MEGYEI TANÁCS ELNÖKHELYETTESE Munkatársunk felkereste Turcsányi István elvtársat a Megyei Tanács VB. elnök- helyettesét, hogy tájékoztassa olvasóinkat az 196Í. évi költségvetés alakulásáról. Első kérdésünk: — Hogyan alakul megyénkben az 1961. évi költségvetés mit kap a mező- gazdaság, ipar, mennyit fordítunk kulturális és szociális célokra? — A párt- és kormányhatározatok alapján az 1961. évi költségvetést az előző éviekkel szemben sokkal körültekintőbben kellett tervezni. Fokozottabban tekintetbe vettük a takarékossági követelményeket, szűkös építőanyag készleteinket, a lakosság árualapjának biztosítását. A jelentkező új feladatok, a tervezett mennyiségi és minőségi fejlesztések miatt beruházások nélküli költségvetésünk végösszege 10 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. Az 1961. évi költségvetésünk beruházások nélküli 254 millió 155 000 forintos végösszegéből a legnagyobb rész 34,5 százalék kulturális kiadásokra, csaknem ugyanannyi, 33,5 százalék pedig szociális célokra került betervezésre. Mezőgazdasági és kommunális feladatokra a költségvetés 12,7 százalékát terveztük. Jellemzésül a feladatok nagyságára csak példáként említem meg, hogy többek között a kulturális ágazaton belül 4874 gyermek óvodai gondozásának, és 32,926 gyermek általános iskolai oktatásának kiadásait terveztük meg. Beruházásokra közel 50 millió forintot irányoztunk elő, melyhez tanácsaink a községfejlesztési alapból 2,905 000 forinttal járulnak hozzá, a többit államunk nyújtja támogatásként. — Milyen új elgondolások biztosítják az idei tervek megvalósítását? Ez évben első ízben a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága már az év elején határozatot hozott arra, hogy a tervezett feladatok maradéktalan biztosítása érdekében a megyéi szakosztályok egész évre szóló intézkedési tervet dolgozzanak ki. Ezekben az intézkedési tervekben az egyes szakosztályok konkrét feladatokat szabtak meg nemcsak maguk részére, hanem a vállalatoknak és az alsóbb tanácsoknak is. Az intézkedési tervek végrehajtását a Végrehajtó Bizottság negyedévenként értékelni fogja. Beruházási terveinknek az előző éviekkel szembeni jobb teljesítését biztosítja, hogy az évi beruházási tervünkben csak olyan létesítmények megvalósítását terveztük, melyeknek teljes tervdokumentációja elkészült. — Milyen nagyobb létesítmények készülnek el a második ötéves tervben? Már megkezdtük és 1965 évben kívánjuk rendeltetésének átadni az új megyei kórházat Salgótarjánban. Az 1982-63-as években a megyeszékhelyen új Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomást kívánunk létesíteni. Pásztón 140 férőhelyes csecsemőotthont építünk. A kulturális létesítmények közül kiemelkedik a Salgótarjánban létesítendő 16 tantermes gimnázium, Kistere- nyén és Nógrádmegyerben építendő 8—8 tantermes általános iskola. A szociális és kulturális beruházásokon kívül jelentős összegeket fordítunk vállalataink fejlesztésére is. A tervek szerint Salgótarjánban új nyomdai üzem építését kezdjük meg 1962-ben, új szállodát és kenyérgyárat létesítünk. Beruházási terveinkben jelentős összeget kötnek le a Salgótarjánban és Balassagyarmaton építendő lakások költségei. V erseny vállalások- kal készülnek a nőnapra a kereskedelem női dolgozói Megyénk kereskedelmi vál. tatainak nőbizottságai szorgalmas munkával, felajánlásokkal készültek a Nemzetközi Nőnapra. Hat kereskedelmi vállalat nőbizottsága: munkaverseny vállalásoka' tettek a Nőnap tiszteletére a; 1961-es első félévi feladatol jobb teljesítésére. Az Élelmi, szer Kiskereskedelmi Vállala nőbizottsága elhatározta, hog; beszélgetést folytat azokka az asszonyokkal és lányok kai, akiknek gyengébb i teljesítményük és segítsége nyújtanak munkájukhoz Minden boltban ellenőrzik : tisztaságot és nagyobb gon dot fordítanak a szakmai é politikai képzettség növelésé re. A vállalatok nőbizottsága mindenütt röpgyűléseket rendeznek a Nőnap alkalmából és ajándékokkal lepik megj a női dolgozókat. Elkészült as éves felajánlás, megindult a párosverseny a Salgótarjáni Acélárugyárban Március 2-án termelőegységenként, 32 helyen tartottak termelési tanácskozásokat a Salgótarjáni AcélárugyárÖtmillió forint egy évben Jelentős esemény volt az elmúlt év októberében Balassagyarmat iparosításában, amikor a Kézműipari Vállalat részlege megkezdte működését. Azóta m ég egy fél esztendő sem telt el, de ma már a korszerű műhelyekben csaknem kilencven fő dolgozik, talált kereseti lehetőséget. A Kézműipari Vállalat balassagyarmati részlege most már teljes kapacitással dolgozik. 12 motorosmeghajtású és egyéb más gépek segítik az asszonyok munkáját, s tervek szerint 1961-ben már elérik az 5 millió forint termelési értéket. Szorgalmas asszonyok dolgoznak a modern varrógépeken. I Egymás mellett sorakoznak a vállald lat főtermékei, a I csinos matrózblú- gg zok. ban. Ezen a tanácskozáson vitatták meg és hagyták jóvá a gyár dolgozói az 1961. évi verseny célkitűzéseket. A gyár felajánlása többek között kimondja, hogy ebben az évben 2500 tonnás termelési túlteljesítést érnek el, amelynek értéke meghaladja a 22 millió forintot. A túlteljesítést elsősorban azokból a cikkekből — többek között exporttermékekből — biztosítják, amelyek keresettek és a népgazdaságnak szüksége van azokra. Elhatározták azt is, hogy az egyébként erősen feszített 2,2 százalékos költségszint csökkentést 2,3 százalékra teljesítik. A többtermelési és önköltségcsökkentési vállalások .teljesítése érdekében számos intézkedést hajtanak végre. A huzalműben többek között meggyorsítják több gép sebességét. A hengerműiben egyes gyártmányoknál bevezetik a készre hasítást, ezáltal a hasítás utáni hengerlés elmarad. Erre az évre új anyagnormát dolgoznak ki a kovácsoló gyárrészlegben. Ugyancsak itt a selejt csökkentését is célul tűzték ki. A termelékenységnél azt a célt tűzték ki, hogy az ez évre előirányzott 10,23 százalékos növekedést maradéktalanul biztosítják. Az anyag és energia fel- használásánál mintegy 1,1 millió forintos megtakarítást érnek el. A vállalás kitér a szakmai oktatás féjlesztésére, a balesetek számának csökkentése érdekében megvalósításfel0000000000000000-00-000000000000-000000000000-0 Tegnap és ma a Maros-Magyar Autonóm Tartomány egészségügyi ellátásában ra kerülő intézkedésekre. Az összesített gyári ajánlás alapján megkezdődött a gyárrészlegek, a brigádok közötti párosverseny is, amelyet negyedévenként értékelnek majd. A munkaversenyben legjobb eredményt elérő gyárrészlegeket és brigádokat, egyéni dolgozókat április 4-én és november 7-én jutalomban is részesítik. A kidolgozott feltételek alapján április 4-én 6—4—3 ezer forint jutalmat kapnak a verseny első három helyezettjei. November 7-én pedig 10—8—6 ezer forint lesz a legjobb három termelő gyárrészleg jutalma. Kidolgozták a feltételeket a karbantartó gyárrészlegek párosversenyére is. A brigádok versenyében azok a kollektívák vehetnek részt, amelyek előre kitűzött feladatokért harcolnak. Az egyének versenyében is biztosítani kívánják, hogy az egyes dolgozók éves felajánlást tegyenek és azok alapján történjen az értékelés. Meghirdették a párosversenyt az ifjúsági brigádok között is. A termelési tanácskozásokon egyébként az éves verseny-célkitűzések elfogadása mellett a gyár dolgozói 89 munkatársuk kitüntetésre való felterjesztését hagyták jóvá. Az elmúlt félévi eredmények alapján ennyi dolgozó kapja majd meg a szakma kiváló dolgozója jelvényt, illeme oklevelet az ezzel járó két, illetve egy heti keresettel. A kitüntetéseket április 4-én veszik majd át a dolgozók. A Maros-Magyar Autonóm Tartományban a felszabadulás előtt mindössze 6 kórház működött 1200 ággyal, poliklinika és szülőotthon pedig egy sem volt. A tartomány területén 132 orvos és 402 egészségügyi személy dolgozott. Ma 17 kórház 4158 ággyal, 650 ágyas tbc-szanatórium, 14 korszerűen berendezett orvosi rendelő, 444 ágyas szülőotthon áll a dolgozók rendelkezésére, s ezekben 811 orvos, 2288 egészségügyi személyzet látja el a betegeket. Évvégi közgyűlések a kisipari szövetkezeteknél 87 MILLIÓ FORINT TERMELÉSI ÉRTÉK 1960-BAN Megyénk életében egyre nagyobb szerepet töltenek be a kisipari termelőszövetkezetek. Az 1960-as tervévben 87 000 000 forint termelési értéket hoztak létre — több mint 23 millióval többet, mint 1959-ben —, amelyben jelentős helyet foglal el a lakosság részére történő szolgáltatás értéke. A szövetkezetek most tartják az elmúlt év értékelésével foglalkozó közgyűléseket, ahol megbeszélik a múltévi termelési tapasztalatokat és az 1961-es év feladatai megoldásának lehetőségeit. A kisipari termelőszövetkezetek közgyűlései február hó 20-án kezdődtek. A legelső közgyűlés a Káliói Vegyesipari KTSZ-nél volt. Ez a szövetkezet a múlt éü júliusában alakult, s ennek ellenére közel másfélmillió forint termelési értéket hozott létre az elmúlt félév folyamán. A 30 tagú szövetkezet e másfélmillió forintos termeKiváfó eredmények g síénmedence anyogtakorékosségi versenyében A Nehézipari Minisztérium és a Bányászszakszervezet 1960. évre anyagtakarékossági versenyt hirdetett meg, amelyhez a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozói is csatlakoztak. Szénmedencénk bányászai ebben a versenyben — 1959. évi adatokhoz viszonyítva — 2 641 000 forintos anyagköltség megtakarítást vállaltak. Az anyagtakarékossági versenyt a rendelkezésre álló adatok birtokában az elmúlt napokban értékelték a szénmedencében. Kitűnt, hogy bányászaink, műszaki vezetőink ebben a versenyben kiváló eredményeket értek el, s vállalásukkal ellentétben 5 602 000 forintos teljesítést értek el. A verseny időszakában igen jelentős volt a drága import bányafa megtakarítása terén jelentkező eredmény. Egy év alatt bányászaink — elsősorban a‘ visszarablásból nyert bányafák újbóli beépítésével több mint 1340 köbméter fát takarítottak meg, amelynek értéke meghaladja a 800 ezer forintot. A műanyagokkal helyettesítő anyagok felhasználása bányászaink több mint egymillió 800 ezer forintos megtakan'tásról adhatnak számot. A kisvasúti sínből 229 ezer, a karimáscsőből egymillió 314 ezer, sodronykötélből pedig egymillió 535 ezer forinttal kevesebb anyagot használtak fel 1960-ban. Az anyagtakarékossággal az egy tonna szénre eső anyagköltségben 1,44 forintos megtakarítást értek el szénmedencénk bányászai, ami éves szinten — a kitermelt szén mennyiségében négymillió 838 ezer forintot tesz ki. légi értékéből 1,1 millió forint a lakosság számára történő szolgáltatásból ered. Ez az összeg legnagyobb részt az építőipari részleg munkájából származott. \ Megtartotta már közgyűlését a Salgótarjáni Cipész KTSZ is, ahol szintén megbeszélték a közgyűlésen, hogy ebben az évben egy részleggel bővítik hálózatukat és mintegy 15 százalék- • kai növelik a termelékenységet. A Zabarban létrehozásra váró részleg tovább növeli a lakosság szolgáltatásának jobb ellátását. A termelékenység növelését pedig a tervezett bér- színvonal mellett kívánják elvégezni. Megbeszélték, hogy tovább fokozzák a lakosság részére a méretes tevékenységet. Több fazont dolgoznak ki, új modelleket terveznek és fokozzák a propaganda- munkát is. Megtartotta már közgyűlését a Balassagyarmati Műanyag KTSZ is, ahol többek között beszéltek a munkaidő csökkentéséről. Ennél a KTSZ-nél az egészségtelen munkakörülmények miatt át* tértek a nyolcórás munkáról a hétórás munkaidőre. A KTSZ dolgozói és a vezetőség elhatározták, hogy a munkaidőcsökkenés ellenére is ugyanazt a termelési értéket hozzák, amelyet a nyolcórás munkaidővel állítottak elő. 1 A megye huszonhárom KTSZ-e közül eddig még az Érsekvadkerti Vegyes KTSZ- nél, a Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ-nél, a Salgótarjáni Szabó KTSZ-nél és a már említett három KTSZ- nél zajlottak le a közgyűlések. Március végéig a még hátralevő tizenhét KTSZ-nél is megtartják az év végi közgyűléseket. I Egy tizenharmadik havi fizetés 1 Valami oknál fogva nem főztek ebedet az üzemi konyhán. Mindenki fellázadt, bár nem érte váratlanul az eset 'a dolgozókat. Valaki mindjárt meg is jegyezte: no, látjátok, akkor vesszük észre, 5 hogy milyen jó, amikor nincs. ; Azért a néhány forintért bi- •zony sehol másütt nem kaphatnánk ilyen bőséges, Ízletes ikosztot. j Természetesen nemcsak az , üzemi konyhával, hanem sok > más hasonló szolgáltatással Jis úgy vagyunk, hogy nagy- szerűségét csak akkor mértjük le igazán, amikor éppen jnem jutunk hozzá. Pedig államunk hatalmas összegeket ifordít szociális és kulturális ? kiadásokra. Ezek szinte ki- ívétel nélkül a fizetési borítékon kívül, a rendes munka- ebéren felül jelentkeznek. Áz 5 országgyűlés legutóbbi ülésszaka jóváhagyta, hogy az Sösszes kiadások 27,3 százalékát ilyen célokra fordítjuk, ? amely nem kevesebb mint 20,7 5milliárd forint. Jut ebből az ^egészségügy fejlesztésére, az Südültetésre, iskolai képzésre, tudományos kutatásra és más 5 fontos célokra. Csak példáinak említjük meg, hogy az 2 Operaház minden látogatója ipéldáu! esetenként 21 forint, ?a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami támogatást kap. Rendszerünk nagy vívmánya, hogy ez év végéig a társadalombiztosításban részesülők száma is tovább növekszik: a családtagokkal együtt az év végéig a lakosságnak csaknem 95 százaléka már biztosított lesz. Hazánknak már egyetlen dolgozója sincs, aki valamilyen formában ne élvezné a szociális és kulturális juttatásokat. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél például az elmúlt évben a kifizetett bérek több mint 15,5 százalékának erejéig járult hozzá államunk a bányászok szállításának, munkaruha ellátásának, étkezésének, szállásának és illetményszén ellátásának biztosításához. A borítékon kívül kapják még bányászaink a hűségpénzt és a nyereségrészesedést. És így van ez más gyáraknál, intézményeknél, a mezőgazdaságban is. Az ország minden lakosára évente már 2070 forint szociális és kulturális kiadás jut. Ez több mintegy 13 havi fizetés, az átlagkereseteket figyelembe véve. Bizony néha az élet figyelmeztet bennünket arra, hogy értékeljük, becsüljük jobban ezt a juttatást.
