Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-01 / 17. szám

1 Út. 1 NÓGRÁDI T,. ♦ »« BOLETARJAI, EGYESÜLJETEK! Népúiső AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1961. MÁRCIUS 1. Csupán érzékeltetésül érde­mes konkrét számadatokon keresztül iá szólni a több mint 300 millió forint elosztásáról. A mezőgazdasági szakfelada­tok ellátására ez évben közel 8 millió forintot fordítanak. A város- és községgazdálko­dásra közel 9,5 milliót. A kórházak működésének bizto­sítására 46,5 milliót. Emelke­dett az iskolák napközi ott­honainak ellátását biztosító összeg is, mert a múlt évi 4 millióval szemben ez évben több mint 6 milliót fordítot­tak erre a célra, hogy csupán néhány hováfordítást említ­sünk a sok közül. így sorolhatnánk a számok hosszú sorát, azonban, ha ezek a sorolások feledtetik velünk, hogy ezeket az ösz- szegeket a dolgozók munkájá­nak eredményeként oszthat­juk el, hibát követnénk el. Ezt a nagy összeget az üze­mek, a földek munkásai két kezük munkájának eredmé­nyeként hozták létre. A felszabadulástól eltelt esztendők során a párt, a kormány sok esetben szólott a dolgozókhoz, hívta fel fi­gyelmünket, hogy legfőbb feladatunk a mindennapi te­vékenységünkben egyre javí­tani a termelést, emelni mind minőségileg, mind mennyiségileg. Ha ezt tesz- szük, a költségvetés nagyon világosan bizonyítja, az or­szágot és önönmagunkat gya­rapítjuk. íme az idei költség- vetés bebizonyította: minél jobban termelünk, annál in­kább emelkedik gazdagságunk. Az idei költségvetés 76 mil­liárd. Nagy összeg, igen sok, a dolgozó emberek érdekeit szolgáló feladatot tudunk ebből a nagy összegből végrehajtani. De ha eredmé­nyesebben dolgoztunk volna, még többet fordíthattunk volna az országra és saját magunkra. Most, amikor az új, jóvá­hagyott költségvetéssel vé­gezzük 1961-ben a feladatain­kat, nem szabad feledni, hogy ; minden fillér, amely az or- : szágot és saját magunkat gyarapítja, munkánkból szü­letett és becsületesen, kemé- nyen meg kellett érte dol­gozni. És ha már megterem­tettük, akkor meg is kell . őrizni. Úgy őrködjünk minden ■ fillér fölött, hogy ha kárba­■ vész, magunk munkája vész ■ kárba. Nagy ez az összeg, de ha n gondatlanul kezeljük, ; könnyen szétfolyik. Ha azokat ■ a forintokat, amelyek a saját ■ pénztárcánkban vannak, meg tudjuk őrizni, őrizzük meg a : költségvetésben szereplő mil- • liókat is, mert a mi munkánk éredményeként gyarapodtak milliókra. i Ha meg tudtuk teremteni ; a nagy összeget, most már- tudjunk rá őrködni is. Mind­- azt, aki pazarol, szólítsuk fel i a meggondolásra, őrködjünk a 1 vagyonunk felett, alkossunk : további értékeket felhasználá­- sával, hogy az elkövetkező : évben még nagyobb összegek ■ hováfordításáról dönthessen- majd az országgyűlés, a ma­gyar nép képviselete. Vass Istvánná a nőnapi ünnepség előadója Salgótarjánban Megyeszerte lelkes készü­lődés folyik a közelgő Nem­zetközi Nőnap évfordulójának megünneplésére. A hagyományos központi ünnepséget az idén is Salgó­tarjánban a városi művelő­dési otthonban rendezik meg. A központi ünnepség előadó­ja, Vass Istvánná elvtársnő, az Országgyűlés alelnöke. Az ünnepségen üzemi mun­kásnők, a városi kereskedel­mi hivatal dolgozó nőinek képviselői, valamint háziasz- szonyok vesznek részt. Javá­ban folynak a készülődések a községekben is. CSAPATRÓL-CSAPATRA JÁR A HŐSÖK KÖNYVE A balassagyarmati járásban csapatról-csapatra jár a Hő­sök Könyve. Az úttörők ün­nepélyes fogadásokat tarta­nak a Hősök Könyve meg­érkezésekor. Legutóbb február 27-én Magyarnándorban fogadták ünnepélyes keretek .között a Hősök Könyvét. Legközelebb március 3-án Balassagyar­maton a Petőfi iskolában ke­rül sor a Hősök Könyve fo­gadására. Szántanak a traktorok, kialakítják a munkaszervezeti egységet az új termelőszövetkezetekben A nógrádi termelőszövetke­zetek és gépállomások a ko­rábbinál jobban felkészültek a tavaszra. A gépállomásokon például már hetekkel ezelőtt kialakították a munkaszerve­zés új formáit. A tavalyihoz képest csaknem 150 normál­holddal kell több talaj mun­kát elvégezni a gépállomá­sok egy-egy traktorosának, ezért a kétműszakos munkát a tavasz első munkanapjá­tól kezdve alkalmazzák a gépállomásokon. • 250 gépállomási traktor kétszakos munkáját szer­vezik meg, s így új gé­pek beállítása nélkül is majdnem 1000 normál­holddal nő a Nógrád me­gyei gépállomások na­ponkénti teljesítménye. Ennek érdekében folytak a traktorosképző tanfolyamok a megyében. A megye öt gép­állomásán 250 gépállomási és termelőszövetkezeti dolgozó alapfokú tanfolyamokon is­merkedett a traktor vezetésé­vel. Ezenkívül a szabadszál­lási traktorosképző iskolán 80 termelőszövetkezeti és gép­állomási dolgozó tanulta a traktoros szakmát. A több mint 300 új traktorost a két­műszakos munka alkalmazása miatt küldték iskolára és tanfolyamokra a termelőszö­vetkezetek, a gépállomások. Szorgos készülődés folyik a tavaszra termelőszövetkezete­inkben is. Készítik a gazdasági ter­veket és az új termelő- szövetkezetekben hozzá­láttak a munkaszervezeti egységek, a brigádok, a munkacsapatok kialakí­tásához. Érsekvadkerten a télen ala­kult Magyar-Csehszlovák barátság Termelőszövetke­zetben a köztiszteletben álló, jól gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat választották brigád­vezetőknek. Az állattenyész­tő brigád vezetője például Laczó András lett, aki a 12 holdas egyéni gazdaságából szebbnél szebb állatokat adott továbbtenyésztésre. A termelőszövetkezecoen már megtették a közös munka el­ső lépéseit. Hozzákezdtek a kertészeti melegágyak készí­téséhez. Tavasszal kiterjedt kertészetet alakítanak ki, s a zöldségkertészeten kívül 35 holdon dohányt is termelnek. A palánta neveléséhez szük­séges melegágyakhoz a trá­gyát már kihordták a gazdák. Megkezdték a tavaszi vető­magvak összegyűjtését is. Az új gazdasági évet erő­sen megnövekedve kezdte a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet is. Az új tagok bekap­csolódtak a közös munkába. Mészáros Péter Pálnak már 60 munkaegysége van. Hessz Sándor 50-et gyűjtött munkaegység könyvébe az első két hó­napban. Mezőgazdasági szakemberek segítségével a termelőszövet­kezetben megkezdték a terv- készítést is. A kukorica vető­mag nagyrészét hibridmag alkotja. A 10 holdas kísérleti hibridtábla 64 mázsát hozott tavaly is holdanként. Az el­múlt napokban öt brigádot szerveztek a növénytermesz­téshez és agronómust is szer­ződtettek. A gépállomási traktorok már megkezdték az arra al­kalmas helyeken a munkát. Eddig mintegy 150 traktor hagyta el a gépállomások udvarát, hogy pótolják az őszről elmaradt mélyszántást. Karancskeszibeh, Sámsonhá- zán az elmúlt hét végén munkához látott egy-egy trak­tor. Szántani kezdtek a gép- állomási traktorok a Balassa­gyarmat környékén lévő ter­melőszövetkezetekben, a .ho­mokosabb folyóparton is. Ötmillió forint forgalomnövekedés egy esztendő alatt Az elmúlt hét végén tartot­ták közgyűlésüket a Szécsény és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezethez . tartozó föld- mű vessző vetkezetek, amelyen az elmúlt esztendőben vég­zett munkát értékelték. A beszámolók alapján mindhá­rom földművesszövetkezet — a szécsényi, a rimóci és a bencúrfalvi — eredményesen dolgozott az elmúlt esztendő­ben. Közel 47 millió forint forgalmat bonyolítottak le, 5 millió forinttal többet, mint 1959-ben. A JOBB FELTÉTELEK, A VESZTESÉGIDŐK CSÖKKENTÉSE NYOMÁN nő a termelékenység, teljesítik a terveket A termelés gazdaságossá­gának növelése magasabb mű­szaki színvonalat, jobb mun­kafegyelmet és munkaszerve­zést, a veszteségidők csökken­tését és még sok egyéb fel­tételt kíván meg. A reális munkanormák viszont hozzá­segítik a vállalatokat ennek eléréséhez. A már megkez­dett és most folyó norma­kiigazítások is bizonyítják, hogy számos tartalékkal ren­delkeznek még ipari vál­lalataink. GÉPGYORSlTÁS — MAGASABB TELJESÍTMÉNY A Salgótarjáni Acéláru­gyár hnzalmű gyárrészlegé­ben a normakiigazítás óta egy­re kedvezőbben alakul a ter­melés. A pácolóban például a régi norma szerint egy-egy csoportnak 730 mázsás tel­jesítményt kellett elérni, amely az új norma szerint 780 mázsára emelkedett. Né­hány nap elteltével azonban az új előirányzatot is teljesí­tették, sőt ma már a cso­portok termelési átlaga eléri a 850 mázsát. Hasonló eredmények jelent­keznek a dróthúzó üzem egyes gépeinél is. Az új norma meg­állapítása alkalmából a dol­gozók véleményét is kikérték. Miután gyorsítás történt egyes húzógépeken, a normakiigazí­tás alkalmával szintén mint­egy 10 százalékos feszítést al­kalmaztak, a közös megálla­podás alapján. Még két hét sem telt el azóta és máris jelentős termelésnövekedést értek el a dolgozók. Például Ludányi elvtárs, aki maga is jelen volt az új norma meg­állapításánál,» a régi normá­val 30 mázsás termelést ért el, s most az új normával napi termelése 37 mázsára emelkedett. Teplán Géza elv­társ, aki a 3,4 milliméteres drótot készíti, a régi normá ért el, újabban termelése 43 mázsa fölé emelkedett. Ha­sonló a helyzet Szeles János dróthúzónál és a többi dol­gozóknál is. BEFEJEZŐDÖTT A MUNKANAP­FÉNYKÉPEZÉS A szénmedence bányaüze­meiben már befejeződött a munkanapfényképezés: össze­sen töb mint 350 munkahe­lyen végezték el ezt a mű­veletet. Az üzemek által készített munkanapfényképezés érté­kelését ezekben a napokban kezdték meg a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt munkaügyi osztályán. Az értékelés cél­ja, hogy megállapítsák: me­lyek azok a veszteségidők, amelyek hasznos műszaki in­tézkedésekkel, üzemszervezés­sel kiküszöbölhetők, s me­lyek azok, amelyek a dolgo­zók hanyagságából, fegyelme­zetlenségéből adódnak. E meg­állapítások után az üzemek­nek külön intézkedési terve­ket készítenek a veszteségidők csökkentésére. A munkanapfényképezés, a veszteségidők megállapítása után a trösztben úgy terve­zik, hogy áprilisban a próba­elszámolásokat is megejtik. 12—14 SZÁZALÉKKAL NŐTT A TERMELÉS A Zagyvapálfalvai Bánya­gépgyárban a lehetőségek fel­mérése után a héjformázó üzemben például két fővel csökkentették a létszámot. Ennek ellenére az üzemben már magasabb termelést ér­nek el, ugyanakkor az új nor­ma bevezetése után 102 száza­lékra teljesítették a januári tervet. A dolgozók keresete változatlan maradt. A görgő gyártásánál szintén jelentős veszteségidőt tárt fel a fel­val napi 38 mázsás termelést ‘ mérés. Ä normák kiigazítása, a fegyelem szilárdítása azt eredményezte, hogy az üzem termelése naponta mintegy 12 —14 százalékkal magasabb a korábbinál, létszámváltozás nélkül. A kiskereskedelmi üzemág is 5,175 000 forinttal forgalma­zott többet 1960-ban, mint az azt megelőző évben. Az elmúlt esztendőben ko­moly gondot fordítottak a meglévő boltegységek szako­sítására, korszerűsítésére. Szécsényben például ruházati szaküzletet hoztak létre, s mintegy 145 000 forintért korszerűsítették a cipőboltot. Mindezek a beruházások, va­lamint az új kereskedelmi formák bevezetése igen jó hatással voltak a forgalom növekedésére. Szécsényben például az 1. sz. önkiválasz­tó bolt 1960-ban mintegy 120—130 ezer forintot forgal­mazott havonta. Mindezek mellett jelentős eredményt mutat a földmű­vesszövetkezetek taglétszámá­nak alakulása is. Az elmúlt évben 1962 főt számláltak, és elérte a 26 323 forintot a rész­jegy befizetés. Ezután, valamint a földmű­vesszövetkezetben vásárolt áruféleségek után mintegy 120—130 ezer forint visszaté­rítést fizetnek ki a tagok kö­zött. Megkezdték az újtipusú kétaknás kályha gyártását a Tűzhelygyárban Vj gyártmány, a modern kisbútorokhoz alkalmazkodó kétaknás kályha gyártása kez­dődött meg a Tűzhelygyár­ban. Az eddig gyártott tűz­helyek és kályhák hatásfoka 50—60 százalék között inga­dozott, az új típusú kályha hőtechnikai szempontból fe­lülmúlja elődei tulajdonsá­gát. A pontosabb szerkesz­tés és tömítés által az új típusú kályha mintapéldá­nyainak hőhatásfoka túlha­ladta a hetvenkilenc száza­lékot. Az öntöttvas burokkal és lángterelő szerkezettel fel­szerelt, s külsőleg is szépen zománcozott és nikkelezett kályha megnyerte a keres­kedelem szakembereinek tet­szését. Az új, modern vonalú kétaknás kályha tíz kilogrammnyi szén egyszeri be­töltése után 10— 15 órán át egyen­letesen adja a me­leget, anélkül, hogy utántölte- nék, s így az ál­landó tüzelés gondjától és a tü­zeléssel járó por­tól szennyeződés­től is megkímé­li a lakást. Az új típusú kályha száz darabból álló null-szériáját pén­tekre elkészítet­ték, s máris hoz­záláttak az 1500 darabos sorozat gyártásának elő­készítéséhez a Salgótarjáni Tűz­helygyárban. Az 1500-as sorozat még az első ne­gyedév végéig el­készül. Az ország, a nép javára A mi rendünkben az or­szággyűlés ülése minden eset­ben a dolgos hétköznapjaink kimagasló eseménye. Ha rend­re kimagasló esemény, akkor a legutóbbi méginkább az volt, hiszen az 1961. évi költ­ségvetést tárgyalta meg, még­hozzá úgy, hogy az megfele­lően szolgálja gazdasági éle­tünk fejlődését és a lakosság sokirányú kielégítését. Gondoljuk csak el: egy család, amikor előre megter­vezi, hogy az évi keresetből milyen új dolgot akar besze­rezni, milyen nagy gonddal, körültekintéssel végzi el a számvetést. Pedig ebben az esetben, ha 50 ezer forintról van szó! Ugyanis egy jól ke­reső családnak ennyi lehet a jövedelme, a hozzávetőleges számítások szerint. Az ország- gyűlésnek 76 milliárd forin­tot kellett elosztani és azt úgy, hogy az teljes egészében tükrözze a szocialista költség- vetés legfőbb jellemvonását: magasan kiemelkedjék a dol­gozó nép szociális és kultu­rális igényeinek messzemenő kielégítése. Hetvenhat milliárd forintot bocsátott az állam a dolgozó nép javainak emelésére, hogy fejlődjön a népgazdaság, hogy emelkedjen az életszínvonal, hogy szélesedjen műveltsé­günk, hogy növekedjen szo­ciális jólétünk. Erre adta ál­lamunk a 76 milliárd forin­tot. Nem egyszerű dolog fogal­mat alkotni arról, milyen óriási ez az összeg. De ha számbavesszük, hogy az or­szágban mennyi lakást épí­tettünk és egy lakás költsége mondjuk 100 ezer forint, már egy körülbelüli képet tudunk alkotni magunknak. m A 76 milliárd forint az egész országra kiterjedő költ­ségvetés végösszege. De nem érdektelen számbavenni azt sem, hogy ebből az összegből mi jutott megyénkre, milyen anyagi erőt képvisel a mi költségvetésünk ebben az esztendőben. A mi megyénk költségvetése az 1961. évben több mint 300 millió forint. Ennek az összegnek a me­gyére való elosztásánál figye­lemmel voltak elsősorban a szocialista mezőgazdaság meg­erősítését szolgáló célkitűzé­sek jobb megoldására, a kul­turális ellátás terén a műve­lődéspolitikai irányelvek ál­tal meghatározott feladatok megvalósítására, az egészség- ügyi és szociális tennivalók­nál az eddig elért eredmé­nyek megszilárdítására, egyes helyeken pedig az ellátás to­vábbi javítására. Ezeknek a célkitűzéseknek a tükrében alakult a megye: költségvetésünk. Százalékos megoszlása: a gazdasági ága­zat 14,5 százalékos, a szociá­lis ágazat 33,4 százalékos, í kulturális ágazat pedig 34,4 százalékos. Ezek a százalékok — amelyek kétségtelenül köz­vetlen a dolgozók igényeinek kielégítését szolgáljam — min­den más ágazat felett van­nalr

Next

/
Thumbnails
Contents