Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-04 / 10. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 4. —■----------------“----------------------------------------------------- 'r ' T 1 ■11 .«■, -J Leg fontosabb feladatunk a mezőgazdaságban a régi és áj termelőszövetkezeteink politikai és gazdasági megszilárdítása (Folytatás az 1. oldalról.) rasztság megteremtése befejezett ténynek számít? Nem, nem mondható el, mert naponta találkozunk olyan ellentmondással, amelynek feloldását tömegpölitikai munkával, azok változatos módszereivel az általános és szak- műveltség emelésével kell megszüntetni. Mindez hosz- szú, türelmes munkát igényel. Az egységes termelőszövetkezeti parasztság megteremtése érdekében alapvetően azt az elvet kell elfogadnunk, és pártszervezeteinknek azon kell politikai felvilágosító munkával dolgozni, hogy a termelőszövetkezetekben ne a származás, a korábbi vagyoni állapot alapján ítéljük meg az embereket, hanem a végzett munka arányában. A termelőszövetkezeti tagságnak származás, vagyoni különbségek szerinti megoszlása elvileg is helytelen A megváltozott helyzetben más tartalmat 'kap a munkás-paraszt szövetség. Ma már nem lehet csak szegény- parasztokra támaszkodni, a középparaszttal csak szövetségben élni, mert az végzetes hibához vezet. Az egységes tsz-parasztság kialakítása hosszú, türelmes munkát igényel. Éppen ezért a pártszervezeteknek politikai és szervezeti munkát kell végezni az egységes tsz- parasztság kialakítása érdekében. Jó eszköznek bizonyul e munkában a sajáterő beruházás. A mostani termelőszövetkezeti fejlesztés egyik pozitív vonása, hogy dolgozó parasztságunk az állam segítségét saját erő hozzáadásával növeli. Nincs szükség elbizakodottságra A falun végbement nagyarányú .társadalmi, gazdasági változással az osztályharc nem szűnt meg. A kizsákmányolásnak gazdasági alapja ugyan megszűnt, de létezik és hat a kapitalista környezet, megmaradt az emberék fejében a tudatlanság, maradiság, amire épít. amiből táplálkozik az osztályellenség. Ezek most leginkább bizalmatlanságot, ingadozást igyekeznek szítani, a mara- diságot erősíteni, ezzel is késleltetni akarják a megszilárdítást. Ebben az új helyzetben nekünk nagy feladatokat kell elvégezni, s más módon kell dolgozni. Hangsúlyozni szeretném, nem lenne helyes, ha most a forradalmi feladat első részének elvégzése után elbizakodottság lenne úrrá rajtunk. Legdöntőbb, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének második részét, a megszilárdítást, a többtermeiést biztosítsuk. A dolgozó parasztságnak az a véleménye, hogy miután elszakadt az egyéni élettől, most már teljes mellel, teljes szívvel dol- gozniok kell a szocialista társadalom építéséért. Régen a dolgozó parasztságot tudatosan távol tartották a politikától. A papra, jegyzőre bízták a politizálást. 1945 után egyes emberek, akiknek a, parasztsághoz semmi közük nem volt, paraszti álarcot öltöttek, és akartak a parasztsággal beszélni. Ezt parasztságunk nem fogadta el. Pártunk korábban elkövetett hibái sokáig nem erősítették a dolgozó parasztsággal való viszonyt, igazából ez a viszony csak 1956 után javult. A reális, az emberséges politika meghozta a gyümölcsét. Most megvan a feltétele és lehetősége annak, hogy a pártszervezeteket megerősítsük és munkájukat napról napra színvonalasabbá tegyük. táplált korábbi helytelen nézeteket. Nekünk az áthidaló helyzetek sokaságát kell megtalálnunk ahhoz, hogy pótoljuk a tsz vezetésénél ezeket az elmaradásokat. Magának a termelőszövetkezetnek is gondoskodnia kell ösztöndíjak létesítésével és más módon is vezető testületé kialakítá- ról. Ugyanakkor más, rövi- debb, vagy hosszabb tanfolyamokra kell küldeni több, és *több embert, akik brigádvezetői, agronómusi, vagy tsz vezetői minőséglsen visszajöhessenek. Elég nagy jelentőségű az is, “ha a különböző alapszervezetek és községi tanácsok vezetői hazahívják azokat a Nógrád megyei agrárszakembereket, akik az ország más terü'eten dolgoznak, komoly beosztásokban. A tsz vezetésnél említem meg, hogy járási szerveink kötelessége arról gondoskodni, hogy stabil legyen a , mi tsz vezetőségünk. Bizalmat kell adnunk termelőszövetkezeti vezetőinknek. Járási szerveinknek kell gondoskodni a közöst szolgáló tsz vezetők megszilárdításáról. Üj alapokra kell helyezni a patronálást is, ami erkölcsi, politikai és gazdasági segítséget nyújt. Az új beosztású patronálásnál a fő figyelmet a politikai segítségre kell fordítani. A megszilárdításnál úgy dolgozzunk, hogy már az első évben többet adjunk. Biztosítsunk helyet a nőknek Külön szólunk a pártszer- ' vezet megalakításánál a nőknek a pártba való felvételéről. A salgótarjáni járásban, de más járásokban is a tsz- tagság nagyrésze nőkből tevődött össze Ez a nagy arány a pártba való felvételnél, vagy a tsz-vezetőség- be való beválasztásnál sajnos nem jelentkezik. Megvan ennek a maga oka, amelynek lényege abban van, hogy sok férfi továbbra is vallja azt a konzervatív nézetet: a nő maradjon otthon, s ne politizáljon. De a nők is hibásak ebben, mert engedik, hogy a férfiak így beszéljenek. Nem egy közgyűlésen voltam, amikor nőt akartak beválasztani a vezetőségbe, ezt éppen a szövetkezet nőtagjai ellenezték. Kettős erőfeszítés szükséges, hogy ezen változtassunk. Feltétlen szükséges a nőknek a tsz pártszervezetekbe és vezetőségekbe való megválasztása. Több érv szól a KISZ szervezetek megalakítása mellett is. Elsősorban úgy, hogy a KISZ-be való felvételhez van-e KISZ-be való fiatal. Az ipar elszívó hatása folytán a fiatal férfiak az iparban találnak munkát. De a nők, a fiatal lányok és asz- szonyok a, termelőszövetkezetben dolgoznak. A salgótarjáni járás példáját kéll hoznom, mint a legjellemzőbbet, ahol a húsz éven aluli fiatalok 60 százaléka nőkből tevődik össze. Ahhoz, hogy előbbre menjünk, a pártszervezeteknek, a KlSZ-szervezetek- nek, de a tsz vezetőségnek is változtatnia kell eddigi nézetein. Ne forduljon elő, hogy a KISZ-ről, mint komolytalan egységről, vagy testületről beszéljenek, mert a KlSZ-szer- vezetek a tsz istállóépítések- nél a silózó és cséplő brigádoknál, a legnehezebb munkákban is megállják a helyüket. A járási szervek felelőssége Ezután Jakab elvtárs járási szerveink, munkájáról szólt. Megállapította: a csata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres befejezéséért lent dől el. Járási a vezetésben szerveink az eddigi követelményeknek megfeleltek. Ne várjanak utasításokat, önállóan tegyenek javaslatokat a munkák megjavítására. A továbbiakban az előadó beszélt a járási szervek felelősségéről. A termelőszövetkezetbon a társadalmi tulajdon védelméről, arról, hogy hogyan segíthetjük gyenge ter- melőszövetkezteinket a megerősödésben. Jól dolgozó termelőszövetkezetekből vigyünk tsz-tagokat tapasztalatcserére a gyenge termelőszövetkezetekbe, hogy ezek az elvtársak példájukkal magyarázzák, mit hogyan kellene tenniök. Tűzzék ki a járási párt és tanácsi szerveink maguk elé, hogy 19.61-ben a gyenge tsz-eket közepesre, a közepes tsz-eket jóra, vagy kiválóra hozzák fel. Adottak a lehetőségek: az állami segítés, a gépi munka. A vezetés megjavítása járási szerveinken múlik Enriek a jelszónak megvan a reális alapja a teljesítésre. A harmadik dolog, amiről beszélni szeretnék, a termelőszövetkezetek vezetése. Újból szeretném hangsúlyozni, hogy termelőszövetkezeteink derekasan helytállnak, évről évre jobb a munkájuk, a közös^ vagyon, a munkaegységre’ jutó érték, forint- és terményérték mind mutatja a nagyüzemi gazdálkodás előrehaladását. Ennek ellenére beszélnünk kell a termelőszövetkezeti vezetés színvonalának megjavításáról. Nem lehet nagyüzemet vezetni azzal a tapasztalattal, amit a korábbi egyéni gazdálkodás idején szereztünk. Meg kell keresnünk a megoldásokat^ ^amelyek a szakmai vezetés színvonalának emelkedését hozzák. Mi nehéz helyzetben vagyunk e téren. Megyénkben a múltban nem működött semmiféle középiskola. Akik máshol végeztek, azok éppen a talaj, a domborzat; éghajlati viszonyokra való hivatkozással nem, vagy nem szívesen jönnek ide. Közrejátszik ebben még az is, hogy imitt- amott még nem felejtették el a szakemberekkel szemben Ez megvalósítható, ha csak az egyszerű kooperációból származó előnyöket a hagyományos ‘ paraszti eszközöket párosítjuk a meglévő technikával. Igjn már az első évben megvalósítható a többtermelés. A továbbiakban Jakab elvtárs a termelőszövetkezetek gazdasági feladatairól beszélt, s megállapította a növénytermesztésnél, különösen az elkövetkezendő időben több figyelmet kell fordítani a talajutánpótlásra. Ehhez a feltételeink adottak. Viszonylag elég sűrű állattenyésztéssel rendelkezünk. De hqgyha más lehetőségeket is — a pillangósok termesztését, a műtrágyázást, a komposzt- trágyázást — felhasználjuk, akkor még előbbre juthatunk. Növénytermesztésben már az első évben törekedjünk a talajerő egy szintre való hozására. A különböző parcellák az összeszántás után más-más erőállapotban vannak. Éppen ezért az első évben a szántással, de a műtrágya és más szervestrágya felhasználásával azon legyünk, hogy ne lát- szódjék, ki hogyan művelte egyéni gazda korában azt a földet, ami most a közösbe került. Már az első évben termeljünk többet A továbbiakban Jakab elvtárs arról beszélt, hogy nem helyes az, ha a termelőszövetkezetek minden növényből termelnek egy keveset. Helyes lenne, ha a határ adottságainak megfelelő növényeket termelnének egyes termelőszövetkezeteink. Minden termelőszövetkezet azt termelje, ami náluk a legnagyobb terméshozamot adja. És amely terményféleséget a legolcsóbban tudná előállítani. Ezután az állattenyésztésben előttünk álló feladatokról beszélt. — Állattenyésztési vonatkozásban is a legfontosabb a kettősfeladat megvalósítása. Itt sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mint a növény- termesztésben. Nem szabad, hogy az átszervezés után csökkenjen az állatállomány. Ezután Jakab elvtárs a tavaszi munkák megszervezéséről szólott. — Ismeretes, hogy az őszi mezőgazdasági munkák, akár a vetés, akár a mélyszántás, vagy egyéb más betakarítás, az időjárás viszontagságai miatt megkésett és minőségben is gyengébb. Ebben nemcsak az időjárási okok szerepeltek. Későn kapták meg a vetőmagot, gépállomásaink is az első időben késlekedtek, csak megfelelő figyelmeztetés után rajtoltak. Mindent ösz- szevéve, az őszi gabonák vetését 90 százalékra teljesítet-* tűk, s ez magaval hozza azt a feladatot, hogy nekünk a tavaszi munkák során az őszi lemaradást pótolni kell, vagy tavaszi gabonafélékkel, vagy kapásokkal, vagy olyan takarmánynövényekkel. amelyekre szükségünk van. Ez komoly szervezőmunkát igényel. Fogjanak össze párt- és tanácsszerveink és gépállomásaink, s mihelyt az idő engedi, minden erőt a tavaszi munkákra irányítsunk. Mozgósítsuk erőinket, hogy már az első esztendőben többet tudjunk termelni, mint az elmúlt esztendőben termeltünk. — Külön kell szólni a gépállomásokról olyan vonatkozásban, hogy a megnövekedett gépállomány normáihold teljesítményét fokozzák, jó gépjavítással biztosítsák. Több gépünk van, mint akármelyik esztendőben, csak biztosítsunk a gépekre embereket, hogy amikor az idő engedi, dolgozhassunk azokkal. A tavaszi munkákkal kapcsolatosan jó, ha a termelőszövetkezetek már most intézkednek s mar a téli időszakban eldöntik, mennyi munkaerőre van szükségük a tavasz folyamán. Ne akkor próbáljon az elnök és a mezőgazdász munkaerőt szerezni, amikor a munka a körmükre ég. A különböző premizálási eljárásokkal és a terület felosztásával el kell érnünk, hogy jobban menjen a munka, s többet teremjen a föld. Végezetül Jakab elvtárs arról beszélt, hogy miután megyénkben is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, elmondhatjuk, hogy e nagy forradalmi munkának első részét a párt határozatának szellemében, annak megfelelően hajtottuk végre. Az átszervezést úgy végeztük, hogy most a megszilárdítás időszakában nem kell semmölől sem tartanunk. Feltétlen optimisták lehetünk. A dolgozó parasztság látja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a jövője s úgy dolgozik, hogy valóban sikeres legyen munkája. Most már közösen a termelőszövetkezetek megszilárdításán fáradozzunk. Ez hozzáértést, türelmet, józanságot követel. Meg vagyunk győződve arról, hogy amint ehhez a Központi Bizottság nagyjelentőségű határozata a segítséget megadta, mi is megtaláljuk a módot azoknak a feladatoknak a megoldására, ami a tsz megszilárdításában még előttünk áll. Felszólalások a pártbizoltsági ülésen A pártbizottság ülése a szünet után hozzászólásokkal folytatódott. Elsőnek Kiss József, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának csoport- vezetője kért szót. Hangoztatta: azzal, hogy a mezőgazdaság átszervezésé Nógrád megyében befejeződött, nem jelenti, hogy megnyugodhatunk az elért eredményekben. ,A ma feladata a termelőszövetkezetek megszilárdítása, ehhez a munkához már hároméves tapasztalataink vannak. — Abban a helyzetben vagyunk — mondotta —, hogy négy-hat hét választ el bennünket a mezőgazdasági munka megkezdésétől, ezt az időt kell felhasználnunk a feladatok megszervezésére. Biztosítani kell a termelés előfeltételeit, a termelés megalapozottságát. Gondoskodni kell a vetőmag összegyűjtéséről, cseréjéről, hogy az újonnan alakult szövetkezetek már az első esztendőben minőségi magot vessenek. Szólott az állattenyésztéssel kapcsolatos tennivalókról, a mezőgazdaságban kialakítandó szakosítás fontosságáról, a beruházások koncentrálásáról, a termelés növelésének, az önköltség csökkentésének feladatáról s a mező- gazdasági irányító apparátus átszervezésének szükségességéről. Kanyó Béla, a szécsényi járási pártbizottság első titkára a járás feladatairól és az ezekkel kapcsolatos tennivalókról beszélt. Elmondta, hogy elsőrendű fontosságúnak tartja az emberek szocialista tudatának formálását, mert ezen a téren még sok a tennivaló. Ennek érdekében éppen úgy, mint a szervezés idején, a megszilárdítás időszakában is a legjobb aktívákat kell segítségül hívni. Megemlítette, hogy a járási pártbizottságoknak a gazdasági szervező munkában nagyon sok operatív feladatot kell ma még végrehajtani, mert községi pártszervezeteink még nem rendelkeznek ezen a téren megfelelő gyakorlattal. Az önállóbb intézkedési készség kialakítása érdekében a szécsényi járás szövetkezeteiben megteremtették a pártszervezetek működési feltételeit. Beszámolt arról, hogy az intézkedési tervben nagy gondot fordítanak a tavaszi munkák megszervezésére s ott, ahol az őszi vetésterv teljesítése nem történt meg, ahol a mélyszántással elmaradtak, gondoskodnak a vetés pótlásáról. Vájó István, a balassagyarmati járási pártbizottság - első titkára kért ezután szót. Az átszervezés nagy munkájáról beszélt s azokról a feladatokról, amelyek a megváltozott helyzetben a pártszervezetekre a termelés irányítása terén várnak. — A falusi pártszervezetek — mondotta —, ma már .mezőgazdasági nagyüzemekkel találják magukat szerűben s ennek megfelelő ismereteket kell elsajátítaniok, hogy helyes irányító munkát végezhessenek. Feladatként említette a vezetők, pártszervezeti titkárok önállóságra való nevelésének kérdését. A községi és tsz pártszervezetek feladatai között sorolta Vajó elvtárs a tudatátformá- < lás terén végzendő munkát. Ezzel kapcsolatosan említést tett a járás területén tett próbálkozásokról. Helyesnek véli a művelődési otthonoknak, a munkásklubok mintájára klubokká való tételét, ahol mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő kedvtelést, bővítheti szakmai ismereteit s feltétlen fontosnak tartaná a mezőgazdasági szakiskolák létrehozásának gyorsítását. — A feladatokat — nem „hurrá”-hangulatban akarjuk megoldani. A járásokra most különösen nagy munka hárul, ezért a megyei párt- és tanácsapparátus fokozott segítségére van szükség, hogy a kitűzött feladatokat végrehajthassuk. Lengyel T. István nyugdíjas vájár a szövetkezeti szakmunkásképzés jelentőségét értékelte. Kaszás Józsefné, a megyei tanács vb. titkára pedig a tanácsokra háruló új tennivalókról szólott. Ezek között megemlítette a termelőszövetkezeti gazdálkodásban a szocialista törvényesség megerősítését, a szövetkezeti tulajdon védelmét, a tervfegyelem biztosítását. a tei’vek teljesítésének ellenőrzését, a szerződéses fegyelem biztosítását annak érdekében, hogy a szövetkezetek a vállalt kötelezettségeknek eleget tegyenek. A felszólalók sorában ezután Marosán György elvtárs emelkedett szólásra: (Folytatása a 3. oldalon.) Fogadta a sajtó képviselőit a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottsága A Magyar Sajtó Napja alkalmából lapunk vezetőit és munkatársait fogadta a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága. A fogadáson baráti eszmecsere alakult ki, a Népfront és a sajtó dolgozói között a tömegkapcsolat további szélesítéséről, a két szerv munkájának összehangolásáról.
