Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-25 / 16. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 25. TVT ovember végén múlt •*-’ egy esztendeje, hogy először ültek össze — mögöt­tük a munkás, dolgos nap­pal, fejükben megoldatlan kérdések rajával — közgyű­lésre Nemtiben azok az em­berek, akiknek neve ott sze­repelt mint tagoké a szövet­kezeti belépési nyilatkozat alatt. Azóta persze több al­kalommal is megbeszélték, a sikeres kezdés után hogyan háládjanak tovább. De a leg­emlékezetesebb, ezen össze­jövetelek közül mégiscsak az a február eleji marad, ami­kor a szövetkezet vezetősége, a szövetkezeti gazdák egy esz­tendő munkájáról adtak szá­mot. Több mint 550 katasztrális hold föld, 41 ló, 31 szarvas- marha és 97 ezer forint ér­tékű gazdasági felszerelés. Ennyit hozott össze a terme­lőszövetkezet 84 tagja. Ez ké­pezte a termelőszövetkezet vagyonát. Ezzel kezdték a munkát, a közös munkát, s ha nehéz is volt az első esz­tendő, meghozta azért a nagy­üzemi gazdálkodás kezdeti, igen biztató eredményeit is. Ne említsünk mást csak a búzát. A termelőszövetkezet elnöke — középkorú, tapasz­talt gazdaember, tízegynéhány hold földdel jött a József Attilába — nem kis büszke­séggel a hangjában magya­rázta: — Több mint 9 mázsát adott a búza holdanként... A mi búzánk. Pedig ezeken a földeken emberemlékezet óta nem volt jobb a termés hat és fél, hét mázsánál. Persze aztán vannak olyan dolgok is, amelyek a gyakor­latlan vezetés, a közös munka szokatlansága miatt gyengébb eredményt hoztak a tervezett­nél. Az állattenyésztésben pél­dául elmaradtak azoktól a célkitűzésektől, amelyekre szá­mítottak, amelyekre építették a szövetkezet jövedelmének egy részét. És emellett igen drágán állították elő a húst, a tejet. A termelőszövetkezet könyvelője számításokat vég­zett és az eredmény: 1 liter tej előállítása 5,70 forintba került az elmúlt évben a József Attilában. A kertészet jövedelme vi­szont jól alakult. Tervezik is, hogy az idén már nagyobb területen kertészkednek. Ko­vács Józsefné munkacsapata igazán megérdemli a dicsé­retet. A kertészetben dolgozó asszonyok 25 százalékkal több munkaegységet teljesítettek például az elmúlt évben, mint általában a termelő- szövetkezetben dolgozó asszo­nyok. Eredményként említhetjük meg azt a beruházást is, ame­lyet a szövetkezetiek saját erőből fordítottak gazdaságuk erősítésére, szilárdítására, s amely után 150 000 forint hosszúlejáratú hitelkedvez­ményt kap a termelőszövet­kezet. ]W| indezeknek természete- sen — a biztató és gyenge eredményeknek egy­aránt — megvan a magya­rázata. Az állattenyésztésben a jövedelem kieséshez a férő­hely hiány mellett föltétle­nül hozzájárult az, hogy nem találtak megfelelő állatgon­dozókat. Laza volt a munka- fegyelem a növénytermesz­tésben is. A kukoricánál pél­dául előfordult, hogy közel négy holdat nem kapáltak meg. Nem volt megfelelő a munka ellenőrzése sem az el­Gsaládiház építkezők anyagbeszerzését köny- nyíti a TÜZÉP telepe­ken köthető ANYAG­BIZTOSÍTÁSI MEG­ÁLLAPODÁS! ÉPÍTKEZŐK saját ér­dekükben mielőbb kös­sék meg a TÜZÉP te­lepeken az ÉPÍTŐ­ANYAG-BIZTOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁST. 64. Eredmények és hasznos tapasztalatok birtokosai múlt évben. Nem arról van szó, hogy a termelőszövet­kezet elnöke végezze el ten­gernyi feladata mellett ezt is. Tanítsák meg a brigád­vezetőket. a munkacsapat­vezetőket a rájuk bízott egy­ségek irányítására, munkájuk ellenőrzésére. A végzett mun­ka felmérése, pontosan azért, mert a munkacsapatvezetők nem látták el ezirányú fel­adatukat, igen nehéz volt az elmúlt évben a József Attila Termelőszövetkezetben. Már lett volna mód arra, hogy ezen változtassanak, hiszen a télen a megye több szövet­kezetében a községi tanács vezetőinek, a pedagógusok be­vonásával megszervezték a szövetkezeti vezetők, brigád és munkacsapat-vezetők okta­tását, ahol azokkal a legfon­tosabb kérdésekkel ismerked­tek meg, amelyek munkájuk­hoz elengedhetetlenek. Nem­tiben ezt elmulasztották, de még mindig megérné, ha mó­dot találnának az ilyen irá­nyú oktatásra, még a tavaszi munkák megkezdése előtt, mert a szövetkezeti vezetők­nek a brigád- és munka­csapat-vezetőknek ezekre szükségük lesz az idén, s a későbbiek folyamán. A termelőszövetkezet el­múlt esztendei eredményein, a 23,50 forintos munkaegység­értéken nem változtat ugyan, e tények megállapítása, de az idei gazdasági év sikere érdekében nem árt ha érté­kelik, beszélnek ezekről a dolgokról Nemtiben. Annál is inkább hasznos ez, mert a József Attila Termelőszö-1 vetkezetben az idei gazdasági év tervein dolgoznak. Célul azt tűzik maguk elé, hogy a szövetkezet mielőbb bel­terjesen gazdálkodó, jól jö­vedelmező nagyüzemi gazda­ság legyen. Ennek érdeké­ben az állattenyésztést fej­lesztik, a tehenészet számát növelik és az elmúlt évihez viszonyítva 350 literrel az egyedenkénti hozamot is, s olyan növényféleségeket ter­melnek, amelyek munkaigé­nyesek ugyan, de jól bevál­tak már az első évben is, mint például a kertészet, a mák, a cukorrépa. S mi a biztosíték, hogy mindezek a tervek megvaló­sulnak a szövetkezeti gazdák szorgalmas munkája révén? lágyrészt az, hogy a ter- -*-J melőszövetkezetben na­gyon reálisan értékelték az elmúlt évet. Megtanulták ezekből a tapasztalatokból, hogy a közösben is csak ak­kor találják meg a számí­tásukat, ha ugyanolyan lel­kiismeretességgel végzik el a rájuk váró munkát mint ami­kor még egyénileg gazdálkod­tak. Másodsorban a termelő- szövetkezet vezetősége egy igazságos, a közös munkát valóban ösztönző prémium- rendszer kidolgozásán fára­dozik, amely a munkaegysé­get egészíti ki, s amely­ből baszna lesz a közösség­nek, s egyenként is minden szövetkezeti tagnak, ha az egész esztendőben becsülete­sen kiveszi részét a közös munkából. Vincze Istvánná Az egészségügyi felvilágosító munkát értékelték a Vöröskereszt elnökségi ülésén A január elsejétől hatály­ba lépett rendelet ismerteté­sére került sor a vöröskeresz­tes függetlenített dolgozók körében a napokban. A tbc elleni küzdelemről szóló rendeletet alaposan ta­nulmányozták a Vöröskereszt függetlenített városi, járási és megyei munkatársai, hogy megfelelően hozzáfoghassanak a rendelet megvalósítása ér­dekében társadalmi bizottsá­gok, aktívák szervezéséhez. Másnap elnökségi ülésen az oktatás, általában az egész­ségügyi felvilágosító munka jelenlegi helyzetéről tanács­koztak a megyei Vöröskereszt­nél. Megállapították, szép eredményeket értek el az el­sősegélynyújtási, házi beteg­ápolási tanfolyamokon, sok még a tennivaló az anyák is­kolájának tanfolyamain és tovább kell bővíteni az egész­ségügyi állomások hálózatát is. El kell érni, hogy min­den termelőszövetkezetben egészségügyi állomásokat hoz­zanak létre. A Déryné együttes vendégszereplése megyénkben Elindult a Bánk bán me­gyei útjára. A Déryné együt­tese szombaton és a követ­kező napokban Somoskőúj­faluba, Nemtibe, Etesre, Ba­lassagyarmatra, Karancslapuj- tőre és Diósjenőre látogat el. ELŐRELÁTÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK Vízszintes: 1. Bruno Frei ké­pekkel * illusztrált riportkönyve (utolsó kockába SZ betű kerül). 13. Keleti „szent” könyv. 14. Európai nép. 16. Hol németül - kiejtve. 18. Testrész. 19. Befed. 20. P. 21. Klasszikus költőnk. 23. Fél kobalt! 25. Visszaható ige­képző. 26. Világifjúsági találkozó. 27. Szovjet harci repülőgép neve volt. 29. Politika-fajta. 31. Labda­rúgó-poszt. 32. Szöglet. 34. Miatt - régiesen. 36. Közelébe. 37. OD. 38. Imperialista béiencek által meggyilkolt afrikai szabadsághős. 41. Átkarol. 43. Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat. 44. Verssorok végén van. 46. Vét­ség. 49. Ebből még a hármas is jő! 52. S. 53.................... hattyú (Shakespeare jelzője). 54. Kerek szám. 55. Balatoni üdülőhely. 57. A rossz is fordulhat erre. 59. A sav igéje. 61. Névelővel: büszke­ség, felvágás. 62. összevissza int! 63. Vissza: francia király kiejtve. 65. Angol fiúnév. 67. Visszatért! 68. AT. 69. Edény, bögre — táj­szólással. 70. Részeshatározó rag. 72. Igekötő. 73. Zamat, íz. 74. Vaddisznó-fog. 76. Andrej Gul­met elöljáró szó. 12. Névelővel: lengyel tájakról, lengyel emberek­ről szól ,Ruffy Péter írása. 15. Gyulai István írása (zárt betűk: K, E, Y). 17. Juttat neki. 20. Lepke. 22. YTR. 24. A közönség elé tár. 26. Eseményt elmondó. 28. Fordított női becenév. 30. Lom ikerszava. 31, HEÖ. 33. Vízlelő­hely. 35. Küllem, arckifejezés. 39: Kérdőszó tárgyesetben. 40 ................ ma il. 42. Névelővel: női becenév. 45. Német szorzóképző. 47. Be van rúgva. 48. ANA. 50. Mint függ. 30. sz. 51. Ital. 52. Úttörő kö­szönés. 56. Eleget m. hangzói. 58. Kerti növény. 60. Elhasznált ruha­darab. 63. Névelővel: szeszes ital: 64. A Balaton jege teszi. 66. In­dián törzs volt. 69. Klasszikus ha­rag. 71. Adnak neki. 73. Névelő: 74. Német RT. 75. R.T. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. A Kossuth Könyvkiadónál nem­sokára megjelenő művekből köz­lünk négy címet a rejtvény egész hossz-sorában. Ez küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJ­TÖRŐ szelvény március 1-ig. A múltheti keresztrejtvényünk jaski regényének elme. Függőleges: 2. Gyakori igevég­ződés. 3. Szélhárfa. 4. Régi nép­faj. 5. Régi magyar főúri méltó­ság volt. 6. Félig rian! 7. Ázsiai állam. 8. Dunántúli város. 9. Mu­tatósző. 10. Erődítmény. 11. Né­A munka dicsérete helyes megfejtése: Zárszámadás — A közgyűlés — Tervkészítés - Elnök — Vetőmag. Könyvjutalmat nyertek: Domon­kos Miklósné Maconka, Széli Gá­bor Balassagyarmat és Hegedűs Ferenc Kisterenye. Már vége volt a zárszám­adási közgyűlésnek. Az embe­rek nem igen igyekeztek haza — a megelégedés ült valamennyi arcán. Summás összegeket tettek zsebre ezen a napon Palotáson, a Május 1. Termelőszövetkezet tagjai. A megelégedés, a jól vég­zett munka tudata sugár­zik idős Krekács Antal arcáról is. Ö már 11 éve kóstolgatja a közöst, mi több, már nem is tudná másképpen elképzelni életét. Ez a tizenegy év egyenként is mérföldkövet jelentett idős Krekács Antal életében. Aho­gyan teltek a közösben töl­tött évei, úgy gyarapodott a család, úgy lett szebb évről évre életük is. Nem, dehogy panaszkodna most is. Az ő 373, a Zsuzsi lánya, aki alig 21 esztendős, 270, a fia, Jóska, aki egyébként most ismerke­dik a közös fogalmával, a közös munka gondjával, 43 munkaegységet szerzett egy év alatt. Ez aztán azt jelenti, hogy a Krekács-család — mi­vel a tervezeti; 43 forinttal szemben csaknem 50 forintot fizetett egy munkaegységre a termelőszövetkezet, több mint 34 ezer forintot — készpénzt, előleget és terményt vitt haza. — Most olyan 15 ezer fo­rint körül kaptunk kézhez — mondja Krekács elvtárs. — Megvan ennek bőven a helye. Férjhez megy a Zsuzsi, aki a vőlegényét, mint trak­torost, itt, a termelőszövetke­zetben ismerte meg. Az igaz, hogy megvan már minden. Bútor, staférung, de kell még más is. Ezért úgy döntött a család, hogy bevásároljuk, ami még hiányzik, ötezer forintot meg a takarékba teszünk, kell az a lakodalmi kiadások­ra Is. Mert bizony ez a la­kodalom sem lehet kisebb, mint az eddig megtartott öt voilif. t«szi hozzá mosolyogva. Beszélgetésünk közben Szita Imre szól. ő a termelőszövet­kezet kertésze. Nem kevesebb, mint 426 munkaegységet tel­jesített az elmúlt gazdasági évben. Készpénzben most 8200 forintot visz haza. Mi a terve vele. Beszéljen ő: — Megélhettem, hogy új lakásba költözhettem. Maga a lakás megér 76 ezer forin­tot, most talán még többet. Az építkezésre 18 000 forintot vettem fel kölcsön az OTP- nél. Töriesztem lassan, de 15 ezer még mindig a „fülembe súg”. Most úgy határoztunk, hogy a nyolcból ötöt a hátra­lékba fizetünk be, egy ez­ret meg takarékba helye­zünk. Ki tudja, mi jön közbe, jó lesz ez aranytartaléknak. Ami pedig ezenfelül még megma­rad, abból rádiót vásárolunk — persze először beköttetjük a villanyt is a lakásba. ... És nemcsak ketten van­nak Palotáson ilyen előrelátó takarékos emberek. Amíg a zárszámadás előtt a község­ben 120 családnak volt taka­rékbetét könyve, s egy-egy családra mintegy ezer forint értékű betétösszeg esett, ad­dig napjainkban jelentősen megnövekedtek ezek a szá­mok. A takarékos családok száma 135-re emelkedett, a betétállomány pedig a koráb­bi 420 ezer forintról 545 ezer forintra. Amint a zárszámadás nap­ján többen is igen találóan megjegyezték: jó érzés volt egyszerre annyi pénzt haza­vinni. Sokan háromszor is megszámolták, egy-két éjsza­kát aludtak rá, amíg a család eldöntötte, hogy a 10—15 ezer forintnyi készpénzt hová fordítják. Ennek a családi tanácsko­zásnak számos helyen az lett az eredménye, hogy jelentősebb összegeket he­lyeztek a takarékba. A betétállomány növekedése még most sem zárult le. Min­dennap újabb és újabb ter­melőszövetkezeti gazdák je­lentkeznek a helybeli posta­fióknál, hogy betétkönyvet váltsanak, vagy szaporítsák az eddigi takarókba helyezett összeget. Ma már Palotáson egy-egy takarékoskodó csa­ládra általában közel 5,5 ezer forint jut. Ez az eredmény segítette Palotás községet ah­hoz, hogy Szirák és Jobbágyi mellett komoly esélyese le­gyen a járásban kibontakozó takarékossági versenynek. Művészek és a közönség közös igényének kívánt ele­get tenni a Képcsarnok Vál­lalat, amikor a legfontosabb emberi tevékenységet, a mun­kát ábrázoló festmények kis csapatát gyűjtötte össze és állította ki először 1960 feb­ruárjában Budapesten, a Csók Galériában. A kiállításnak jelentős si­kere volt és ezért a Képcsar­nok elhatározta, hogy a mint­egy 60 képből álló anyagot bemutatja hazánk legfonto­sabb ipari centrumaiban, el­viszi azokba a városokba, ahol a képek szereplői: mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek élnek és dolgoznak, formálva az új életet és ab­ban önmagukat is. 1961. február 26-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor ünne­pélyes keretek között a Jó­zsef Attila Művelődési Ház helyiségében (Felszabadulás út 47.) nyílik meg a kiállítás. A tárlaton több mint fél­száz képpel találkozik a láto­gató. A mondanivalót, az esz­mei tárgyat tekintve egyivá- sú képek ezek és mégis mű­vészi felfogás és előadásmód tekintetében: ahány művész alkotta őket, annyifélék. E szemgyönyörködtető változa­tosságot egybekapcsolja, hogy valamennyi művész mai éle­tünkből választotta tárgyát, valamennyiöket a hétközna­pok, a munka szépségei, szo­cialista hazánk lüktető épí­tése ihlette. Itt van a vasasok kemény küzdelme és hősies helytállá­sa, az építőké, itt van a gyá­ri munka sokféle színe. Meg­találhatjuk a parasztok mun­káját, a kertészkedő lányok tarka és vidám csoportját, a laboratórium lombikjai kö­zött figyelő vegyészt, a hajó­építést, az úttörő áruházat, a városi élet jellegzetes jeleneteit Növeli a kiállítás jelentősé­gét, hogy a munka festői szempontból oly hálás külső­ségeit, az acél-csapolás félel­metesen gyönyörű tűzijátéka, a búzaföldek eleven sárgája, a lombikokon és színes üveg­cséken villogó fényjáték mel­lett egyre nagyobb szerepet kapott a vassal, kaszával, vegy­szerrel bánó ember alakja. Az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet szenteltek művészeink annak, hogy miként formálja a munka, a legfőbb művészi téma az ember jellemét, esze- járását, magatartását, egyéni­ségét. Nem adna teljes képet mai életünkről a kiállítás, ha nem sorakoztatná fel mindennap­jaink olyan szépségeit, ame­lyeknek anyagi és erkölcsi alapját a munka teremti meg. Hol tartanak művészeink ebben a munkában? Mennyit tudnak megmutatni a dolgo­zó ember, a hétköznapok szépségeiből? Erre • többek között ennek a kiállításnak kell választ adnia. Szakszervezetek, kultúrotf- honok, gyárak és üzemek ré­széről eleven igény nyilvánul meg, hogy reprezentatív he­lyiségeiket olyan művészi színvonalú képekkel díszítsék amelyeknek témája a mun­kás, a dolgozó ember. Szinte közhelynek hat ma már, hogy művészetünk nemcsak azért új, mert új életünket ábrázol­ja, hanem azért is, mert me­cénása, támogatója a nép lett. A kiállítás képei méltóak arra, hogy legmegfelelőbb és legjobb helyükre, a dolgozó nép tulajdonába, a salgótar­jáni gyárak, intézmények, közületek, hivatalok falára kerüljenek. Üdít, frissít A VITAMÍNDÚS % VALÓDI GYÜMÖLCSLÉ! Almuska, Hírős, Őszibarack, Meggylé. Vetített képes előadás és árubemutató folyó hó 28-án este 6 órakor a József Attila Kultúrházban. 50.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents