Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-25 / 16. szám

•l*»l Ler 'i tár NÓGi K,*, AQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népűlsát AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. Ara 60 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 25. kezdi meg a munkát. Jelentő­sen több, mint az elmúlt esz­tendőkben, a jelenlegi hely­zetben azonban mindez kevés­nek bizonyul. A váltott mű­szak megtervezése mellett szükség lesz a tavasszal a ter­melőszövetkezeti lófogatok munkájára is. A szövetkezeti vezetők tervezzenek erre, szervezzék meg a lófogatok munkáját is á munka mielőb­bi befejezése érdekében. Mert lesz teendő elég. Az elmúlt esztendőről hétezer katasztrá- lis hold őszi istállótrágyázás maradt el, és 38 000 katasztrá- lis holdon nem végeztük el az őszi mélyszántást. A tavaszi munkák mellett most ezt is pótolni kell. A tervkészítéssel párhuza­mosan meg kell kezdeni a munkaszervezeti egységek, a brigádok, a munkacsapatok kialakítását. Abban a ter­melőszövetkezetben cseleksze­nek helyesen, ahol minden tag már a tavaszi munka megindulása előtt tudja, hol a helye, melyik brigádba, munkacsapatba tartozik, a termelőszövetkezet tervéből melyik az a részfeladat, ame­lyet a brigádnak, a munka­csapatnak kell megoldania, s mit kell néki tenni, hogy megvalósuljon az idei terv. Az ilyen termelőszövetkezet­be0 A éjét veszik a. kapkodás­nak, a szervezetlen munká­nak, s ha eljön az ideje, a szövetkezeti gazdák minden különösébb akadály nélkül megkezdik a közös munkát. Mindezek mellett van még jó néhány olyan gyakorlati feladat, amelynek megvalósí­tása közvetlenül befolyásolja a közös munkák megindulá­sát, a terméshozamok alaku­lását. Ilyen a vetőmag ösz- szehozása, az őszi kalászosok fejtrágyázása, hogy csak né­hányat említsünk Államunk az idén 103 vagon ta­vaszi árpa, 18 vagon tavaszi búza és 10 vagon zab vető­magot bocsát a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére, hogy a kevert vetőmagot ki­cserélhessék. Az szükséges tehát, hogy mint Kálión, vagy Egyházasgergén a termelőszö­vetkezetekben minél előbb összeadják a gazdák a tava­szi vetéshez szükséges vető­magvakat. Az idei jó termés sikere érdekében időben és megfe­lelő módon gondoskodni kell az őszi kalászosok tavaszi ápolásáról is. A vízlevezetést, a fejtrágyázást, a szükségsze­rinti hengerezést, a fogaso­lást, a gyomirtást halasztást nem tűrve végezzük el. Az ötéves terv szabta fel­adatok nagyok, megvalósításu­kért már az első esztendőben is komoly erőfeszítéseket kell tenniük termelőszövetkeze­teinknek. E nagy munkához segítséget ad államunk is. Megyénkben például az idén a kukorica termőterület 80 százalékán hibrid vetőmag kerül elvetésre, a termésho­zamok fokozására 4400 tonna műtrágyát kapnak termelő- szövetkezeteink, s ötezer ka- tasztrális holdon vegyszeres gyomirtást végzünk a kalászo­soknál. Mindezek azonban egymagákban kevésnek bizo­nyulnak. Az agrotechnikai módszerek alkalmazása az ál­lam segítsége csak akkor éri el célját, akkor hozza magá­val a mezőgazdasági terme­lés növekedését, a termelőszö­vetkezetek jövedelmének nö­velését, ha mindezek a ter­melőszövetkezeti tagok szor­galmával, lelkiismeretes mun­kájával párosulnak. 270 ezer naposcsibe A mezőgazdaság szocialista átszervezése után az eddig túlnyomó zömben magángaz­daságokban tenyésztett és termelt baromfi és tojásszük­séglet biztosítása egyre in­kább a termelőszövetkezetek feladata. A fajtiszta, nagy tojás­hozamú törzsállományok kialakításában segítséget nyújt a gazdaságoknak a Balassagyarmati Baromfi- keltető Állomás is, amely a nemesítő és szaporító tele­pektől kapott, 80 százalékban fajtiszta tojásokból 270 ezer naposcsibét keltet ebben az idényben. A keltetés után vakcinázott csibék a Baromfifeldolgozó Vállalat útján kerülnek a tenyésztő telepekre. A honti Győzelem Tsz már január végén gondozásba vett 3200 csibét, 780 darabot kapott a kisterenyei Vörös Október, az erdőkürti tsz pedig a héten kap 2 ezer darabot. A honti tsz az idén há­romszori nevelést tervez s a tenyésztési kedvről ta­núskodik Nógrádmegyeren, hogy a jelenlegi 1800-as törzsállományt még ebben az esztendőben 5 ezer darabra akarja növelni. Komoly igényt jelentettek be a ter­melőszövetkezetek többek kö­zött Cserháísuránvból. ' Palo­tásról, Nagyorosziból. Diósje- nőről, Kazárról, Egyházas- dengelegről, Jobbágyiból, Szendehelyről és Patvarcról. A patvarciak különsen nagy reményeket fűznek elsőesz­tendős vállalkozásukhoz, s terveik megvalósítására sa­ját keltetőgépet is beszerez­tek, amelynek segítségével víziszárnyas állományt akar­nak teremteni. Az 1961. évi költségvetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi i A költségvetésről tárgyalt az országgyűlés Szerda délelőtt kezdte meg munkáját az országgyűlés. Az ülésen részt vettek a párt és a kormány vezetői. A dip­lomáciai páholyokban helvet foglalt a diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg majd az országgyűlés megkezdte az 1961. évi álla­mi költségvetés tárgyalását. Elsőnek Nyers Rezső pénz­ügyminiszter emelkedett szó­lásra, és megtartotta költség- vetésről szóló beszámolóját. Bevezetőjében elmondotta, hogy az idei állami költség­vetésről szóló törvényjavas­lat elkészítésekor az MSZMP VII. kongresszusán kidolgozott gazdaságpolitikai elveket al­kalmazták, de figyelembe vet­lek a tavalyi esztendőben végbement gazdasági fejlő­dést is. A tavalyi gazdasági eredményeink sorából kiemel­kedik a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának tovább­folytatása; A mezőgazdaság szocia­lista szektorának része­sedése az ország szántó- területéből jelenleg már meghaladja a 90 százalé­kot. De ipari vonatkozásban is fejlődésről beszélhetünk, 1960- ban az ipari termelés a ter­vezettnél jobban növekedett. Az állami és szövetkezeti ipar az előző évinél 13 százalék­kal többet termelt, és ezzel tervét 5 százalékkal túltelje­sítette. Az elmúlt év gazdasági ese­ményei nyomán államháztar­tásunk helyzete kielégítően alakult — mondotta Nyers elvtárs. Az 1960. évi állami költségvetési előirányzatot túlteljesítettük és bevételi többlet jelentkezik a költség- ' .-vési mérlegben is. A mi­niszter ezúttal a beruházások és felújítások alakulásáról, valamint a lakosság vásárló­képességének további fejlő­déséről beszélt, de vázolta a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát is. Ezután rá­tért az idei költségvetés főbb előirányzatainak ismertetésé­re. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi költségvetés népgazdasá­gunk további tükrözi. A költségvetés főösszegét a tavalyi előirányzatnál magasabban, 76 milliárd forintban irányozzuk elő. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre épül, s ennek megfelelően a mun­kások és az alkalmazottait életszínvonalának stabilizálá­sát irányozza elő. Nyers Rezső ezután kiemelte, hogy a költ­ségvetési előirányzatok össze­állításakor messzemenően ér­vényesítették a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás elveit. Részletesen foglalkozott a ter­előrehaladását I lés fejlesztésére is — foly­tatta beszédét a pénzügymi­niszter. A mezőgazdasági be­ruházások értéke az idén 5,1 milliárd forint. Ebből a többi között 4370 új traktort, 1050 kombájnt, 250 pótkocsit, szá­mos munkagépet kap mező- gazdaságunk. A termelőszövetkezetek támogatására továbbra is nagy összegű hiteleket fo­lyósítunk kedvező felté­telekkel: 3,4 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt irányo­zunk elő a mezőgazdasági szövetkezeteknek, ebből 1950 melékenység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei ter­vek szerint országos átlag­ban el kell érni: a termelés kétharmad­részben a termelékenység, egyharmadrészben a lét­szám emelkedésével növe­kedjék. Ezen a téren elsősorban az állami és a munkafegyelem javítása hozhat jelentős ered­ményeket. A termelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is: a nyereségrészesedés, a vállalat fejlesztési és egyéb alap, a prémium. Nagy összegű előirányzatok szerepelnek a költségvetés­ben a mezőgazdasági terme­Követendő példák a szénbányászatban EGYENLETESEN TÜLTEL JE SITIK TERVÜKET A RÓNAI, TIRIBESI A SZOROSPATAKI BÁNYÁSZOK ÉS A Nógrádi Szénbányászati Tröszt fizikai és műszaki dol­gozóit úgy ismerik szerte az országban, hogy évek óta hó­napról hónapra rendszeresen túlteljesítik mennyiségi elő­irányzatukat. A mennyiség mellett érthetően arra is tö­rekednek, hogy javítsák a szén kalóriaértékét, csökkent­sék a tonnánkénti önköltsé­gét, nem utolsó sorban pedig fokozatosan növeljék a ter­melékenységet. A szénmedence bányászai a második ötéves terv első esz­tendejében megnövekedett fel­adattal néztek szembe. Nemcsak nőtt a mennyiségben kitermelt szén összessége, de lényegesen olcsóbban kell egy tonna szenet is a felszínre kül­deni, s javítani kell a termelékenységet. Bár ilyen megnyugtató adat még nem áll rendelkezésünk­re, de a januári mennyiségi terv túlteljesítéséből arra le­het következtetni, hogy bá­nyászaink megértették a terv teljesítésének fontosságát, s a mennyiség mellett a többi mutatók csökkentésére, illet­ve túlteljesítésére is töreked­tek. Különösen nagyszerű eredményt értek el az 1961-es esztendőben a Megtörténtek az előkészületek a márciusi megyei tanácsülésre Kedden ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Az ülésen a tanácsülés előkészítése szerepelt. A megyei tanácsülést március elsejére hívják össze, melynek napirendjén a me­gye egészségügyi helyzete és tanácsrendelet vitája szerepel. Az egészségügy helyzetéről szóló jelentést a megyei egészségügyi osztály készítet­te, anyagának gyűjtésére szé­leskörű, egészségügyi szak­emberekből álló aktívaháló­zat kapcsolódott be és csak a megyei egészségügy széles­körű vizsgálata után került sor a jelentés elkészítésére. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság foglalkozott a társadalmi munka egységes irányítását és megbecsülését elősegítő tanácsrendelet­javaslattal, amely szintén a tanácsülés elé kerül, megvi­tatás és elfogadás céljából. Ezekután a vb. tagok megvi­tatták a költségvetési elő­irányzatok átszervezéséről szóló előterjesztést és egyéb időszerű kérdésről tanácskoz­tak. tiribesi, rónai és a szoros­pataki bányászok. A januári tervüket a tiri- besiek például 105,1 százalék­ra teljesítették, most, feb­ruár két dekádjában annak ellenére, hogy vízbetörés is gátolja az egyenletes terme­lést, a szénmedence legjobb eredményét, 107,4 százalékos teljesítményt tudnak felmu­tatni. Mögöttük a rónai üzem dolgozói állnak. A bánya dol­gozói nemcsak januárban ha­nem az egyenletes termelés műszaki feltételeinek biztosí­tásával a februári hónap ed­dig esedékes tervében is 105 százalékot tudnak felmutatni, örvendetes a szorospataki bá­nyászok ez évi teljesítése. Bá­nyászok és műszaki dolgo­zók közös összefogással bizo­nyították be: lehet egyenletesen tervet teljesíteni, csak megfelelő intézkedések végrehajtá­sára van szükség. A szorospataki bányaüzem dolgozói ebben a hónapban 103,4 százalékos mennyiségi tervteljesítést tudnak felmu­tatni. A három bányaüzem, fizi­kai és műszaki dolgozóinak nagyszerű eredménye feltét­len követendő a szénmeden­cében. Mert, ha Mizserfa. Kis- terenye, Mátranovák vagy Ká- nyás is elérné tervének 100 százalékos teljesítését, akkor a tröszt ma nem küzdene adóssággal. millió forintot kifejezetten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a1 szövetkezetek saját forrásaik­ból is beruháznak. A minisz­ter ezután az ipari beruhá­zásokról beszélt. Többek kö­zött megemlítette a Salgótar­jáni Acélárugyár hideghen­germűjének fejlesztését, vala­mint a Dunai Vasmű meleg- hengerműjének beruházását is. Elmondotta, jelentős ösz- szegeket biztosított a költ­ségvetés a vízgazdálkodás fel­adatainak megoldására, az ár- vízvédelmi töltések fenntar­tására, folyamszabályozásra és belvízvédelemre. Beszélt arról is: a költség- vetés 2,4 milliárd forintot irá­nyoz elő lakásépítésre. Eb­ben az évben 46158 la­kás építését fejezik be. 17158 állami erőből, 29 ezer pedig magánerőből épül. A miniszter hangsúlyozta: meg kell akadályozni a beruhá­zási eszközök szétaprózódását. Csökkenteni kell a beruházá­sok kivitelezésének idejét és meg kell akadályozni az elő­irányzott költségek túllépését. Nyers Rezső ezután a szo­ciális, az egészségügyi és a kulturális kiadásokról beszélt; Erre a célra az összes ki­adások 27,3 százalékát irá­nyozza elő a költségvetés. Az egészségügyi és szociális ki­adások előirányzata a tavalyi­nál 7 százalékkal magasabb; A társadalombiztosításban részesülők száma is tovább növekszik. Családtagokkal együtt az év végéig a lakos­ságnak csaknem 95 százaléka már biztosított lesz. Nyers Rezső a továbbiakban a kul­turális beruházásokról be­szélt. A tanácsok költségvetésé­vel kapcsolatban Nyers Rezső hangoztatta: a kiadások ugyanolyan növekedést mu­tatnak, mint az állami költ­ségvetés kiadásai. Az elő­irányzatokat az illetékes ta­nácsok javaslatai alapján ál­lították össze. A községfejlesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesz­nek ki. Nyers elvtárs befejezésül han­goztatta: minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági problémáinkat meg­oldjuk. Az 1961. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat vitájában számos képviselő vett részt. (Folytatás a 2. oldalon.) VÁRJUK FELKÉSZÜLTEN A TAVASZT Nincs már sok hátra, s már­cius elején járunk, egy-kettő­re itt van a nagy munkák ideje. Alapos előkészületre, szervezettségre van szükség, hogy eleget tegyünk az előt­tünk álló feladatoknak. Mert a feladatok nagyok, hiszen a második ötéves terv első évé­ben, a mezőgazdasági terme­lésben a növénytermelés ho­zamainál 10,6 százalékos emelkedést kell elémühk. Az idei tavasz lesz az első, amikor megyénk területén túlnyomó többségében terme­lőszövetkezetek dolgoznak. A szántóterületet alapul véve 91 . százalék az, amelyen már nagyüzemi módon folyik a gazdálkodás. Tehát a mező- gazdasági termelés növelése, az ötéves terv szabta felada­tok megvalósítása azon mú­lik, hogyan dolgoznak, ho­gyan szervezik a munkát, már az első esztendőben is, a termelőszövetkezetek. Serény munka folyik ezek­ben a napokban a termelőszö­vetkezeteinkben. A termelő­szövetkezeti vezetők, a hozzá­értő szakemberek az egész esztendei gazdálkodás mene­tén, a termelési terven dol­goznak, amelyet a legköze­lebbi közgyűlésen a tagok összességével vitatnak meg. Éppen a mezőgazdasági ho­zamok növelése érdekében, az állattenyésztés kialakítása mellett nagy gondot kell for­dítani az idén a növényter­mesztésre. A tervkészítésnél is azt kell figyelembe venni, hogy az állatállomány takar­mányellátásának biztosítása mellett a termelőszövetkezet miinél több árut adjon az ál­lamnak. Ezért egyes növény­féleségekből a helyi adottsá­goknak legjobban megfelelő, a legjobban termő fajtákat kell választani. A fajta he­lyes megválasztáséval köny- nyebb lesz a munkaszervezés is. A rövidebb és hosszabb tenyészidejű fajták helyes arányosításával lehetővé vá­lik például a silókukorica be­takarítási idejének meghosz- szabbítása. Termelőszövetke­zeteink — az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése, az árutermelés növelése érdeké­ben — a tervikészítés során helyes, ha ügyelnek arra: az elmúlt évihez képest ne csök­kenjen a kukorica vetésterü­lete. Az őszi rendkívüli esős időjárás miatt a tervezettnél kevesebb kenyérgabona ke­rült elvetésre. Ezt főleg ku­koricával, napraforgóval és konzervipari növényekkel pó­tolják. *' Az idén jelentős géppark áll a termelőszövetkezetek ren­delkezésére, a gépek igen komoly segítséget adnak majd a növénytermesztés munkái­nál. A tervkészítésnél reáli­san, az igényeknek és a gépi kapacitásnak megfelelően ter­vezzék a szövetkezetek a gépi munkát is A szerződéskötést a gépállomásokkal meg kell gyorsítani, hogy záros határ­időn belül ez befejeződjék. Ahol arra mód van, helyes, ha a gépállomás és a ter­melőszövetkezet vezetősége minél előbb megállapodást köt egy egész traktoros bri­gád kihelyezésére. Ily módon a termelőszövetkezet vezető­sége úgy rendelkezik a gépek­kel, úgy osztja el a munkát, ahogy arra szükség van, ahogy az a termelőszövetke­zet igényeinek legjobban meg­felel. A termelőszövetkezetek gép­parkját is figyelembe véve, az idén 540 erőgép, 460 munka­gép és 304 műtrágyaszóró k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents