Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-22 / 15. szám

1061. február 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Szép iskola — csúnya hibákkal A megye egyik legkorsze­rűbb iskolája a nagybátonyi tizenkét osztályos kísérleti iskola. Kívülről igen pompá­san mutat, sajnos azonban, belül sok takargatnivalója van még ennek az újonnan ké­szült modern középületnek is. Van például két épületet összekötő üvegíolyosőja az iskolának. Az összekötő folyosón ha­talmas ablakok vannak, az ablakok alatt fűtőtest. Ez még nem volna probléma. Sajnos azonban a fűtőstetet úgy épí­tették, hogy az ablakot sem kinyitni, sem becsukni nem lehet. Több hónappal ezelőtt készült az iskola, a külső fes­tés nyoma azonban még min­dig rajta van a dupla ablak két belső oldalán. Es azt hisz- szük, ott is marad mindaddig, míg valamelyik gyerek ki nem töri az ablakot. Az ab­lak mintegy ezer forintba ke­rül, úgy hogy a kinyitásával senki nem is próbálkozik, senkinek sincs kedve ezt a nagy összeget megfizetni. Ennél érdekesebb, sőt egy kissé életveszélyesebb állapot van a fiú WC-ben. Pillanat­nyilag zárva van, ugyanis a WC egyik fala máris omló­félben van. Igen hamar le­pergett róla a vakolat és jól látszik, hogy a „gondos” épí­tészek még idejekorán észre­vették a fal gyengeségét, hi­szen egy vékony, pár milli­méteres dróttal körül is csa­varták azt az oszlopot. A norma teljesítve volt, külső­leg a munkálatok szépen mu­tattak, most azonban a WC nem használható. Sajnos, ezzel sem ér véget az iskolában végzett építke­zéssel kapcsolatos kellemet­lenségek lajstroma. Csináltak például füst-gáz ventillátort anélkül, hogy az árammal összekötötték volna. Vagy úgy vezették be a vízvezetéket, hogy egy része a csőnek a szabadban volt, télen be is fagyott. Pedig ezzel kapcso­latban annakidején szóltak is az illetékeseknek, csak éppen ők mereven ragaszkodtak a tervrajzhoz. Itt többről van szó, mint apró bosszúságokról, itt egy kicsit több figyelmességre, kö­rültekintésre is szükség len­ne, hogy az ilyen hibákat el­kerülhessék. Mégiscsak egy többszázas létszámú iskolá­ban, több száz gyermeket érint az ilyen felületes mun­ka. Könnyen meglehet, hogy az építkezésen résztvevő mun­kásemberek, vezetők gyerme­kei is eljutnak még ebbe az iskolába, s akkor a felületes­ség visszaüt az elkövetőjére is. U. M. Ülést tart az SZMT Elnöksége Kibővített ülést tart febru­ár 28-án a Szakszervezetek Me®vei Tanácsának Elnöksé­ge. Az ülés napirendjén sze­repel a megye ipari vállala­tainak helyzete: a munkafe­gyelemben, a táppénzes állo­mányban és a balesetek ala­kulásában. Ugyancsak meg­tárgyalják a műszaki fejlesz­tés és az újítómozgalom helyzetét a szénbányászat, a megyei Építőipari Vállalat és a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnökeinek, valamint az illetékes szakszervezeti me­gyei bizottságok előterjeszté­sében. MUNKAVÉDELMI VIZSGALAT NÓGRÁDKÖVESDEN Széleskörű komplex vizs­gálatot tartottak a megyei munkavédelmi felügyelőség, a KÖJÁL és az ügyészség, a Nógrádkövesdi Kőbányában. A kétnapos munkavédelmi vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a kezdeti eredmé­nyek ellenére még számos feladat hárul a bánya veze­tőire, különösen a robbantás­nál, az újonnan üzembe he­lyezett gépeknél és a műhely­ben, hogy a dolgozók foko­zottabb biztonságban végez­hessék munkájukat. A megyei munkavédelmi felügyelőség terve szerint eb­ben a negyedévben még to­vábbi két helyen végeznek ilyen átfogó komplex mun­kavédelmi vizsgálatot. Versenyhiradöt szerkesztenek a helyiiparban Az idei mumkaverseny fel­adatokat vitatták az elmúlt héten a Megyei Tanács Ipari Osztályán, ahol felvetődött, hogy a jobb versenynyílvá- nosság érdekében versenyhír­adót indítanak a helyiipari vállalatok részére. A munkaverseny értékelése mellett tapasztalatokat, mű­szaki és egyéb tanácsokat is közölnek majd. A verseny­híradót havonta adják ki és külön szerkesztőbizottság szerkeszti. Az első szám a munkaver­seny feladatok kidolgozása utáni első tapasztalatokat közli majd. A GYORSABB ÉS JOBB HÍRKÖZLÉSÉRT Bulgáriában a postahálózat már 5266 községet fog át. Mindennap körülbelül 4 mil­lió polgár keresi és használja fel a hírközlés szolgálatait. A rádiókészülékek száma az 1944. szeptember 9. előtti 90 000-ről 868 852-re emelke­dett, amelyből 432 305 a fal­vakban működik. SOK NEHÉZSÉGGEL ELTELT ÉV UTÁN tovább növelik a kályhacsempe termelését Romhányban Komoly nehézséggel kellett megküzdeniök az elmúlt év­ben a Romhányi Cserépkály- hagyár vezetőinek és dolgo­zóinak. Az év első felében végrehajtott kemence javítás után kiderült, hogy gázbeszivárgás keletke­zett, amely komoly mér­tékben rontotta a terme­lést, a minőséget. Ezért hosszas vita és ta­nácskozás, más gyárakból ér­kezett szakemberek vélemé­nyének meghallgatása után a gázbeszívódás elhárítására kétirányú intézkedést dolgoz­tak ki. Egyrészt igyekeztek a téglák közötti réséket eltömí­teni és ezért tűzálló anyagot fúvattak porrá őrölve a ke­mencébe. Másrészt kevésbé érzékeny gyártmányokat kezdtek készíteni. így született meg egy új gyártmány: a hullámos felületű kálycsempe, és egyre több színes csem­pét is előállítottak. Az intéz­kedések nyomán fokozatos javulás állott be és decem­ber végéig már elérték, hogy 20 százalékban első osztályú árut termeltek. Ez kedvezően hatott a teljesen elveszett nyereség pótlására, a lemara­dás behozására, a tervek tel­jesítésére. Az erőfeszítések nyomán a termelési tervet mintegy 9 a termelékenységre vonatkozó irányzatot 3,5 százalékkal tel­jesítette túl a gyár. Ehhez hozzájárult az is, hogy az új gyártmány bevezetése nyo­mán mintegy 70 forinttal nö­vekedett egy tonna kályha­csempe értéke. Ilyen kemény munka után indulnak most neki a gyár­ban az idei feladatok végre­hajtására. A terv szerint az idén két százalékkal több kályhacsempét kell készíteni, mint a tavalyi tény volt. Az épületburkolólap termelése 15, a sámott-tertnelés öt szá­zalékkal növekszik majd. A termelékenységet a tavaly elért szinthez viszonyítva mintegy 20 százalékkal kell emelni, az önköltség pedig négy százalékkal csökken a tavalyi tervhez képest. Eb­ben jelentős szerepet kap majd a selejt leszorítása: az előirányzat szerint 20 százalékkal csökkentik a selejtet, amely az ön­költség 1 százalékos ja­vulását eredményezi Az első osztályú termékek arányát a mostani 80 szá­zalékról 90-re emelik. Több műszaki intézkedés mellett ki­dolgozták azokat az eljárá­sokat is. amelyek a selejt leszorításához és a terven kí­vüli kemencejavítás végre­hajtásához szükségesek. Csaknem 100 millió forint a tröszt ez évi beruházási programja MIZSERFAI TAPASZTALATOK III. Megalapozott műszaki norma — jobb munkafegyelem és gépkihasználás Hogy a mizserfai bánya­üzemnél jobb legyen a ter­melés, a gépek kihasználása, korábbi cikkeinkben már megállapítottuk: szükséges a meglevő bányabeli gépek szervezettebb javítása, a jobb alkatrészellátás biztosítása. Mindezeken túl nagyon sür­gős lenne a bányagépek ja­vításával foglalkozó bánya­lakatosok, villanyszerelők anyagi érdekeltségének meg­szervezése is. Szükségszerűen vetődik fel ez a gondolat azért, mert ha egy-egy la­katos, vagy villanyszerelő ér­dekeltté lenne téve a gép­pel dolgozó csapatok kere­setében, feltétlen javulna a gépek megelőző karbantar­tása, nem utolsó sorban pe­dig a meghibásodott gépek javítása. MEGALAPOZOTT MŰSZAKI NORMÁT Mizserfán csakúgy, mint a Nógrádi Szénbányászati Tröszt többi üzemében ma is az 1955-ben elkészített és jóvá­hagyott normagyűjtemény funkcionál, amely már meg­szerkesztésekor sem tükrözte hűen a kőzetszilárdsági és fajsúlykülönbségi tényezőket. Az azóta történt bérrendezés nem egységes végrehajtása még inkább tetőzte, hogy ma kereseti aránytalanságok van­nak a bánya üzemegységei­nek azonos munkanemei, de az átlagkeresetek között is. Ez a bérfeszültség azzal járt, hogy a magasabb béreket biztosító üzemekben a ter­melékenység növelésére ható tényezők elsorvadnak; az ala­csonyabb átlagkereseti mun­kahelyeken keresik a bér­lazítás lehetőségeit, végül pe­dig az üzemen belül az egyes munkanemek közötti bér- feszültség a munkásokat a magasabb keresetű munka­nemeik felé viszi. Mindezek után most már végérvényesen megállapíthat­juk, hogy a termelékenység állandó növekedéséhez, a gé­pek kapacitásának jobb ki­használásához elengedhetetle­nül szükséges, hogy Mizser­fán elsősorban a gépek ka­pacitását tudományosan is fel­mérjék. Törekedjenek az úgy­nevezett kapacitás-norma ki­alakítására. Ezek birtokában megállapítható, hogy milyen munkáknál van lényeges ke­reseti felfutás, gyakori tech­nológiai változás — ezek meg­állapításával végre kell haj­tani a normakiigazítást. A bányaüzemnél már meg­kezdődött a munkanap fény­képezés — mondjuk meg jó ütemben. Ezek a felmérések máris érdekes adatokkal szol­gál a bánya vezetői, de ma­guk a munkások számára is. Legtöbb munkahelyen olyan veszteségidőket tártak fel, melyek gyors kiküszöbölésé­vel javítani lehet órára a termelékenységet, a gépek kapacitásának jobb kihasz­nálását — végső soron a terv teljesítését. Csupán Handó Jenő vájár csapatánál — akik III-as telepi elővájásban UPZ típusú rakodógéppel dolgoz­nak —, a 480 percből 143 perc a veszteségidő. Ebből 87 perc ürescsillehiány kö­vetkezménye, 22 perc füstre- várás, 34 perc pedig a be- és kiszállásból, a munka be­fejezéséből adódik. A pro­duktív munkával eltöltött idő tehát alig több mint 310 perc. A munkanap-fényképezés másik érdekes adattal is szol­gál. A Gusztáv lejtősakná­ban ugyancsak III-as telepi elővájásban, F—4-es felrakó­géppel dolgozik Csürke Fe­renc vájár és csapata. Itt a kieső idő — tehát éppen a jobb munkaszervezés követ­kezményeként alig 38 perc: 23 a be- és kiszállásból, 15 perc pedig a munkaközben tartott pihenési időből tevő­dik ki. A produktív mun­kára fordított idő tehát egy műszak alatt 442 perc. E két csapat — csaknem egyenlő körülmények között dolgozók — munkanap fény­képezése érdekes ellenté­tet bizonyít. Míg az egyik­nél nagyon is magas a ki­esési idő — a munka szer­vezése következtében — a másiknál alig haladja meg a félórát. Az utóbbinál ter­mészetesen jobb a gép ki­használási ideje is. MAGYARÁZZAK MEG A KIIGAZÍTÁS FONTOSSÁGÁT Korábban már megállapí­tottuk, hogy a szénmedencé­ben csakúgy, mint Mizserfán a munkanormák már elavul­tak, új, műszakilag megala­pozottra van szükség. Ehhez szükséges Mizserfán is, hogy kísérjék állandóan figyelem­mel: mikor kell a normát kiigazítani, milyen körülmé­nyek teszik szükségessé ál­landó változtatását akár gépi, akár kézi fejtéseknél: új gép beállítása, szállítópályák gé­pesítése, kézifejtéseknél eset­leges rázócsúzdák, vagy ka­paróberendezések alkalmazá­sa stb. Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükséges az úgynevezett paszportok, technológiai utasítások betar­tása — amellyel örvendete­sen Mizserfán nincs is kü­lönösebb probléma. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt területén is megkezdő­dött az ez évi beruházási program végrehajtása. A munkálatok zömét je­lenleg a múlt évről át­húzódó beruházások befe­jezése teszi ki, de meg­kezdődnek az előkészüle­tek az újak kivitelezésére is. A szénmedence területén eb­ben az esztendőben csaknem 100 millió forintot ér el a be­ruházási tevékenység. Tovább folytatják ebben az évben — több mint 5 millió forint ér­tékben a kányási, 3,5 millió forinttal a tiribesi bánya re­konstrukcióját. A hatmillió fo­A munkanap-fényképezés a kapacitás felmérés, a munka­normák kiigazítására való törekvés jól halad Mizserfán. Látják, érzik a bányászok és vezetők, hogy erre szükség van, nélküle a termelékeny­ség növelése, a gépek jobb kihasználása nem biztosít­ható. A jó törekvés mellett meg­állapítható tény, hogy Mizser­fán eléggé gyenge a politikai felvilágosító munka. Úgy vetik fel a bányászok a normakiigazítás problémáját: félős, hogy visszajön az 1956. előtti helyzet. Márpedig dol­gozóinknak látniok kell: az életszínvonal állandó emelése csakis a termelékenység nö­velésén keresztül biztosítható. A mizserfai párt- és mozgal­mi szervek vezetői úgy nyi­latkoznak: nincs itt semmi probléma, dolgozóink meg­értik ennek szükségességét, ugyanakkor nem veszik ész­re a bányászok között ural­kodó helytelen nézetet, a vélt kétségekre nem kapnak meg­felelő, kielégítő választ. Ezért ma sem késő még a meg­felelő politikai, felvilágosító munka végzése, bár ennek a munkának meg kellett volna előznie a munkanap-fényké­pezést. Arra van szükség, hogy párt- és mozgalmi szer­veink vezetői, aktivistái be­széljék meg a dolgozókkal a normakiigazítás problémáját, s ebben a munkában vegye­nek részt műszaki dolgo­zóink műszaki középkáde­reink is. S ha ezt a munkát mielőbb megkezdik, a mizser­fai bányászok is megértik: a normakiigazítás, s annak bértétele a termelékenység emelését, a gépek jobb ki­használását. végső soron egész népünk jobb életkörülmé­nyeit segíti elő. A mizserfai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e mun­kának minden feltétele adva van, csak jobb szervezésre, jobb politikai hozzáállásra van szükség ennél a bányá­nál csakúgy, mint az egész szénmedencében. Somogyvári László rintot meghaladja az az ösz- szeg, amelyet Szurdok-bánya korszerűsítésére költenek. A Katalin II. bánya rekonstruk­ciója — amelyet még az el­múlt évben megkezdték — ez évben mintegy 7,7 millió forintot igényel. A nagybá­tonyi központi műhely kor­szerű gépekkel való ellátásá­ra csaknem 1 millió forintot biztosít a beruházási prog­ram. A villamosenergia jobb biztosítása céljából Tő­késen és a közép-nógrádi hálózat javítására köl­tenek nagyobb összeget. A tröszt székház építésére 5 millió forintot biztosít a be­ruházási program, de meg­kezdik a ménkesi fürdő épí" tését is. Kisebb beruházások címén — amelyek elsősorban építési és gépi jellegűek — több mint 27 millió forintot biztosít a tröszt számára nép- I gazdaságunk. Az asszonyok segítői Ez évben a Patyolat 2500 mázsa ruha mosását végzi el a lakosság és a közületek részére. Közvetlenül a la­kosság felé 800 ezer forint értékben végez szolgáltatást az év folyamán. Munkájukat egyre gondosabban végzik a dol­gozók, amit bizonyít az is, hogy törekszenek az igények minél teljesebb kielégítésére. Például már bevezették a fel­sőruhák keményítését, az ingeknél nyaklécet és mellme­revítőt használnak a gyűrődés ellen. Rövidesen dobozok­ban szállítják a kivasalt ingeket, hogy így is megakadá­lyozzák a szállítás közben keletkező törődést. OLDALT: Mosás­ra vár a fehér-1§ nemű az átvevő ben. LENT: Itt már vasalják a fehér­neműt. f

Next

/
Thumbnails
Contents