Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-22 / 15. szám

1961. február 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Üdvözöljük a testvérnép küldötteit A napokban kedves ven­dégek érkeztek hazánkba a testvéri csehszlovák nép kül­döttei, élükön Antonin No­votny elvtárssal, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­val, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A mi népünk mindig híres volt vendégszeretetéről, de testvérnép küldötteit, a ba­rátság követeit, ha lehet, még szívélyesebben fogadjuk. Cseh­szlovák vendégeink Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának és Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Elnökének meg­hívására érkeztek hazánkba, de a testvéri csehszlovák nép vezetőit, küldötteit egész né­pünk igaz szeretettel köszön­tötte és várta. Barátságunk a csehszlovák néppel hosszú évtizedekre nyúlik vissza, de az utóbbi másfél évtized még közelebb hozta egymáshoz népeinket, mind szorosabbá fűzi a két szomszédos népet a szocia­lista országépítés, és az a rengeteg személyes kapcsolat is, amely az utóbbi tizenöt évben kialakult. Mindany- nyian tudjuk, hogy nem megy ritkaság számba a munkások, parasztok, műszaki szakem­berek és értelmiségiek nem­zetközi tapasztalatcseréje. Me­gyénk dolgozóit pedig az elvi, eszmei kapcsolat mellett a ierületi kozeliség is közelebb hozta a testvéri csehszlovák néphez, gyakran veszünk részt egymás ünnepein, gyakran hívjuk egymást tapasztalat- cserére, hogy mebeszéljük közös ügyért fáradozó orszá­gaink eredményeit, segítsünk a menetközben feltámadó prob­lémák megoldásában. A fejlődő csehszlovák—ma­gyar kapcsolatok egyben azt is igazolják, igen hasznosak a szocialista országok közötti gazdasági, műszaki árucsere­forgalmi kapcsolatok. Az utóbbi években Csehszlovákia falvaiban is megindult a nagy forradalmi átalakulás, és a múlt esztendőben szocialista országgá vált Csehszlovákia dolgozó parasztjainak sikerei elősegítették a mi dolgozó pa­rasztjainkban is a szocialista útra térést, a nagyüzemi gaz­dálkodás útjának megválasz­tását. Most, amikor igaz szere­tettel fogadjuk országunkban e társadalmi átalakulásban oly szép eredményeket elérő testvéri nép vezetőit, annak az országnak elnökét, amely már belépett a megvalósult szocializmus korszakába, arra is gondolunk, hogy szemé­lyükben az egész testvéri csehszlovák népet üdvözölhet­jük. örülünk, hogy testvé­rünknek vallhatjuk ezt a né­pet, és velük együtt a le­győzhetetlen szocialista tá­borba tartozunk. Magyaror­szági munkájukhoz sok sikert, országépítő terveik megvaló­sításához pedig még szám­talan győzelmet kívánunk. CIPÉSZEK FŐISKOLAI KÉPZETTSÉGGEL A gottwaldovi Svit cipő­gyár melett ez évben nyílt meg a pozsonyi műszaki főis­kola külön tagozata, amelyen a bőripari gépi technológiát és gépszerkesztést tanítják. A gottwaldovi főiskolának 360 hallgatója van és 160 több­éves gyakorlattal rendelkező cipőipari szakember esti tan­folyamon végzi a főiskolát. A gottwaldovi főiskola az első, amely kifejezetten cipőipari mérnököket képez. Ezért a jövő évtől kezdve egyes KGST-országok cipőiparának jövőbeni műszaki vezetői is itt szereznek majd felsőfokú szakképzettséget. NÖVEKSZIK A CSEH­SZLOVÁK FILMEXPORT A csehszlovák „Filmexport” vállalat az elmúlt esztendő­ben jelentősen növelte az egész estet betöltő és a kes- kenyfilmek exportját. 1960. első három negyedében a vál­lalat a világ minden tájára összesen 161 egész estét be­töltő filmet és 317 keskeny- filmet exportált. 1960-ban a Szovjetunió, a Német Demo­kratikus Köztársaság. Ma­gyarország, Lengyelország, Bulgária, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Államok, Japán, Kuba, Ar­gentína, Uruguay és más or­szágok vásároltak filmeket Csehszlovákiától. bizottságára, noha ezek a legaprólékosabb munkában is segítségére voltak a normá­soknak. Amikor az eddig ér­vényben lévő és jórészt el­avult normák felülvizsgálása megkezdődött, a gyári párt- bizottság széleskörű munká­ba kezdett. Tartottak kibőví­tett pártbizottsági ülést, tag­gyűléseket, titkári értekezle­teket, üzemenként összehív­ták a dolgozókat is. Az üzemi tanács is napirendjére tűzte a normával kapcsolatos kér­déseket. Esetenként a kemen­céknél és más munkahelye­ken viták alakultak ki, ahol a pártaktívák igyekeztek megnyugtató választ adni. Ez a felvilágosító munka azon­ban még nem vált általános­sá, még sokat kell tenni azért, hogy e fontos kérdés teljes jelentőségében álljon a dolgozók, az alsóbb vezetők előtt. A pártbizottságnak még erőteljesebben fel kell lépnie a normák helyes megállapí­tásával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdések elferdíté­se ellen. Minden gazdasági és mű­szaki vezetőnek meg kell pél­dául értenie a Salgótarjáni Üveggyárban is, hogy a nor­mák kiigazítása, a műszaki normák bevezetése nemcsak egyszerűen a béralap túllé­péssel függ össze. A műsza­kilag megalapozott munka­normának a vezetés, az irá­nyítás eszközévé kell válnia a termelés sokoldalú meg­szervezésében és a munka­termelékenység állandó eme­lésében. A műszaki normák is egyik alapját képezik an­nak, hogy a vezetés maga­sabb színvonalra emelkedjék. A pártbizottság érje el, hogy ennek keretében a műszaki normák bevezetése az egész gyár gazdasági, műszaki ve­zetésének együttes feladatává váljon. Ezek kidolgozásában a munkaügyi osztály mellett vegyen részt a műszaki és technológiai osztály is. Álta­lában szükséges, hogy a gyári pártbizottság, a pártszerveze­tek maguk is megtalálják megfelelő helyüket e fontos munkában. Tevékenységük terjedjen ki a normások fo­kozottabb megbecsülésére irá­nyuló törekvéstől, az egyes gazdasági vezetők értetlensé­gének leküzdésén keresztül egészen a munkahelyeken fo­lyó egyéni agitációig. Ezt az együttes és haté­kony politikai és szervezeti munkát megköveteli nem­csak' az új normák kidolgo­zásának eddigi tapasztalata. A Salgótarjáni Üveggyárban az elmúlt év során lazult a munkafegyelem, nőtt a táp­pénzes állomány, az igazolat­lan távolmaradás, magas volt a túlórák száma. Az el­múlt év utolsó hónapjaiban a létszámtervet sem tartot­ták be. A vezetés lazulása tehát nemcsak a termelés műszaki vonatkozásában, ha­nem személyi, szubjektív te­kintetében is leromláshoz ve­zetett. A feladatok sürgetik a Salgótarjáni Üveggyár vezetőit. Itt az ideje, hogy teljes erővel és lendülettel végezzék a műszaki normák kialakítását, mint a gazdaságos termelés nélkülözhetetlen feltételeit. Balogh Gyula Nagy Ferenc Á mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye III. A tömeges számszerű fejlesztés befejezése után kiala­kult új helyzet azt a követelményt állítja elénk, hogy minden erőfeszítésünket az elért eredmények megszilárdí­tására összpontosítsuk. Ez most a fő feladat. A termelő- szövetkezetek szervezeti, politikai megerősítésére, az ered­ményes belterjes gazdálkodás kialakítására, a mezőgazda­ság nagyüzemi rendszerének felépítésére kell törekednünk, hogy teljessé tegyük a mezőgazdaság szocialista átalakí­tását. Pártszervezeteink, tanácsaink, társadalmi szervezeteink fokozottan figyeljenek arra, hogy jól vezetett és jól mű­ködő termelőszövetkezetek alakuljanak ki mindenütt. Azok érjenek el mielőbb nagy hozamokat és adjanak több árut az országnak! Az idei népgazdasági terv a mezőgazdaság számára a termelés 7,9, a felvásárlás 9,1 százalékos növelését írja elő a tavalyi ténylegesen elért szinthez képest. E terv teljesí­tése az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket, jobb mun­kát, jobb vezetést követel. A legközvetlenebb tennivaló: a helyes tervkészítés, a jó üzemterv elkészítése. Termelőszövetkezeteink idei üzem­tervüket a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el, hogy magasabb terméshozamok elérésével, a közös és ház- táji termelés együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését, s ígj' a szövetkezeti tagság nagyobb jövedel­mét, magasabb életszínvonalát. A soron következő termelési feladatok: az őszi gabona­vetések gondos tavaszi ápolása, a fagyok által elcsigázott vetések fejtrágyázása, hengerezése, simítózása, majd ezt követően, a lehetőségekhez mérten, a vetések gyomtalaní­tása. Nagyon fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink legfőbb takarmánynövényünkből, a kukoricából legalább olyan arányban vessenek, mint tavaly. Az őszi rendkívül esős időjárás miatt a tervezett­nél némileg kisebb a kenyérgabonából elvetett terület. Ezen a területen elsősorban napraforgót, továbbá kukori­cát és konzervipari növényeket vessenek. Az összes nö­vénykultúráknál jobb minőségű munkát kell végezni, mint tavaly! A kükoricatermesztésben csakúgy, mint a termelés egyéb fontos területein, igen nagy segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezetek ifjúsági munkacsapatai, a KISZ ál­tal szervezett termelési versenymozgalomban. Több húst, tejet és tojást kell adni az országnak. Job­ban kell szorgalmazni a sertéshizlalási szerződéskötéseket mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. Az állo­mány növelése végett meg kell javítani a tenyésztői mun­kát, a tartási körülményeket és a gondozói munka szín­vonalát. A szar vasmar hatenyésztésben az eddigieknél jó­val nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tenyésztői munka megjavítására, a borjak, különösen a tehénnek szánt üsző­borjak felnevelésére. Nagy figyelmet kell szentelni a ba­romfitenyésztésre és tojástermelésre. A közös gazdaságok­ban kisebb befektetéssel, egyszerű megoldásokkal gyorsan komoly eredményeket lehet elérni a baromfinevelésben, a tojástermelésben. A tavalyi koca- és az idei sertéshizlalási akcióhoz hasonlóan, a baromfitenyésztés és nevelés fellen­dítésére is végezzünk széleskörű gazdasági szervezőmun­kát. Ebben sokat tudnak segíteni a termelőszövetkezeti asszonyok és a falusi nőtanácsok. Az eddigieknél is jobban kell felhasználni a háztáji gazdaságok kihasználatlan épületeit. Meg kell szervezni* hogy a szövetkezeti tagok a közös gazdaság számára vé­gezzenek szerződéses baromfi-, sertés- és szarvasmarha­nevelést és hizlalást. A termelőszövetkezetek rendelkezésére álló saját és ál­lami anyagi erőforrásokat továbbra is olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek a legjobban szolgálják a ter­melőszövetkezetek gazdasági megalapozását, gazdálkodásuk gyors fejlesztését, a tagok jövedelmének növelését és össz­hangban állnak a népgazdaság érdekeivel. IV. Tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti demokrá­ciát, hogy a tagság jobban magáénak érezze szövetkezetét. Rendszeresen meg kell tartani a közgyűléseket és tájé­koztatni a tagságot a szövetkezeti gazdálkodás fontos kér­déseiről és megtárgyalni vele a tennivalókat. A politikai öntudat fejlesztése, a szövetkezeti paraszt­ság szocialista nevelése mellett az eddigeknél is nagyobb gondot kell fordítani a munka szerinti elosztás elvén ala­puló, a munkaegységrendszer kiegészítő, hatékonyabb anyagi ösztönzését megvalósító jövedelemelosztási, díjazási formák és módszerek, továbbá a rendszeres előlegezés el­terjesztésére. Ez a termelőszövetkezetek egy részében meg­levő munkaerőhiányt is csökkenti. Minden termelőszövetkezetben tovább kell folytatni a rendszeres, szervezett politikai felvilágosító munkát. Gon­doskodni kell ariól. hogy a termelőszövetkezeti tagok az őket foglalkoztató kérdésekre megfelelő felvilágosítást kap­janak. Valamennyi termelőszövetkezetben létre kell hozni a párt- és a KISZ-szervezeteket, és emelni munkájuk szín­vonalát. A szocialista termelési vi­szonyok uralkodóvá válása megterémtette annak a lehe­tőségét, hogy a párt VII. kongresszusa határozatának szellemében meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés fej­lesztését és jobban kielégít­sük az ország lakosságának élelmiszerigényeit, ellássuk az ipart nyersanyaggal, növeljük exportunkat. Most nyílt meg a lehető­sége, hogy megvalósítsuk a parasztság régi álmát és jobb, műveltebb életmódot bizto­sítsunk a falu népének. S most válik lehetővé az is, hogy a tudomány vívmányait a nagyüzemi szocialista gaz­dálkodásban a tudósok, szak­emberek segítségével a leg­szélesebb körben a gyakor­latba ültessük át. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, pár jó munkás év alatt, elsősorban tehetséges, szorgal­mas parasztságunk erőfeszí­tései nyomán nagy eredmé­nyeket érhetünk el céljaink valóra váltásában. Szövetkezeti parasztságunk s mindazok, akik kivették ré­szüket a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáért folyta- tott harcból, a továbbiakban is fordítsák minden erejüket e célok elérésére — saját bol­dogulásuk és egész társadal­munk javára. A ] Magyar Szocialista Mun- kításában: az ipar után a káspárt Központi Bizottsága mezőgazdaságban is ural- tavaly októberben hozott ha- kodóvá váltak a szocialista tározatában megállapította, termelési viszonyok! hogy lehetséges és szükséges A mezőgazdasági termelő- a tél folyamán a mezőgazda- szövetkezetekben s egyszerűbb ság szocialista átszervezésében szövetkezetekben egymillió- a tömeges számszerű fejlesz- kétszázezer dolgozó paraszt, tés 1 lefejezése. A határozat kereken kilencmillió kát. végrehajtása eredményeként hold földön gazdálkodik. Az újabt 340 ezer dolgozó pa- ország szántóterületének ke- raszt lépett a szövetkezeti reken 90 százaléka a szocia- gazdclkodás útjára. A közös lista szektorhoz tartozik. Eb­gazdaságokba most behozott bői az állami gazdaságok ré- össze: földterület meghaladja szesedése 14, a mezőgazdasági az 1,7 millió katasztrális hol- termelőszövetkezeteké 72 szá­dat. zalék, az egyszerűbb szövet­Ezzel a VII. pártkongresz- kezetekre mintegy 3 százalék szus latározatát megvalósítva, jut. Az ország 3273 városából mérföldkőhöz érkeztünk a és községéből 3055 termelő­magyar mezőgazdaság átala- szövetkezeti város és község. I. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutásával létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot Viszo' lylagos elmaradottságából kiemeljük, az ország fej­lődés' ;t meggyorsítsuk. E győzelem következtében fejlődé­sének új szakaszába lép az egész magyar nép és maga a dolgozó parasztság. A falun végbement sikeres forradalmi átalakulás a marxista—leninista elmélet, a népet szolgáló kommunista politika gyakorlati eredménye. Bizonysága annak, hogy a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen irányította és vezette a mozgalmat. Az elért eredményekért elismerés illeti mindenekelőtt a mi nkásosztályt, amely nagy áldozatkészséggel, politikai és aryagi segítséget nyújtott szövetséges társának, a dol­gozó parasztságnak a szövetkezeti gazdálkodásra való át­térésben. A tisztelet hangján kell szólni arról a sok ezer üzem munkásról, aki szocialista lelkesedéstől hajtva, hó- ban-sárban, jó és rossz időben hosszú éveken át részt vett a fali szocialista átalakításának nagy munkájában, segített a dolgozó parasztoknak kételyeik leküzdésében, bátorította őket ^határozásuk meghozatalában. Megbecsüléssel adózunk a termelőszövetkezeti mozga­lom úttörőinek, a szövetkezeti parasztság legjobbjainak, ál­lami gazdasági, gépállomási dolgozóknak, a falusi értelmi­ségieknek, pedagógusoknak, agronómusoknak és más falusi dolgo lóknak, a társadalmi munkásoknak, akik nagy ér­demeket szereztek áldozatos, türelmes felvilágosító mun­kájukkal. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmében döntő szerepe volt a kis- és középparasztok elhatározásának, akik a mt nkásosztály s a legöntudatosabb falusi dolgozók se­gítség ével — sokszor nehéz töprengés és belső vívódás árán — szakítani tudtak a kistulajdonosi múlttal, és a párt ta­nácsé; követve, ráléptek a boldogabb életet, biztosabb jö­vőt lozó új életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, a szo­cializmus útjára. A dolgozó parasztok szövetkezetekbe tömörülése biz­tosítja az új, egységes szocialista parasztosztály kialakulá­sát. I'e már most megerősödött és magasabb szintre emel- kedet; a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és célja a néphatalom védelmén túlmenően a szocializmus felépítése. Nagy lépés ez előre a szilárd, egységes szocialista társac alom megteremtésében. II. A Magyar Népköztársaság az elmúlt két évben nagy erőfeszítések árán biztosította azokat a legfontosabb anyagi eszközöket, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átalakí­tásában bekövetkezett gyorsabb fejlődés megkövetelt. Erő­teljesen növekszik a termelőszövetkezetek beruházása saját eszkö leiből is. Ezzel együtt a hároméves tervben mező­gazda ;ági beruházásokra mintegy 16 milliárd forintot for­dítottunk, 75 százalékkal többet az eredeti előirányzatnál. A termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló anyagi esz­közökkel nagyarányú új építkezéseket valósítottak meg, s több ezer kisüzemi épületet alakítottak át a közös állat­állom íny számára. Ennek eredményeként a hároméves terv ideje alatt — a terveket túlszárnyalva — felépítettek mint­egy félmillió sertés és 350 ezer szarvasmarha elhelyezésére szolgáló férőhelyet. A nagyarányú építkezések ellenére a terme [őszövetkezetek jelentős része még férőhelyhiánnyal küzd, s számos helyen az alapszabály szerint közösbe viendő jószágok egy része az előfeltételek megteremtéséig a háztáji gazdaságban marad. Mezőgazdaságunk jelenlegi állapotában még korántsem érte el a gépesítettségnek, a műtrágyaellátásnak azt a fokát, amely szükséges és kívánatos lenne. Mégsem becsülhető le az az eredmény — sőt, büszkék lehetünk rá —, amelyet e tek ntetben az elmúlt években elértünk. A hároméves terv dőszakában a mezőgazdaság 19 ezer traktort, 2100 gabonakombájnt kapott. A traktorok száma 50 százalék­kal, £ kombájnoké 66 százalékkal nőtt 1957-hez képest. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság mintegy kétmi lió tonna műtrágyát használt fel, több mint kétsze­resét az 1955—1957. évinek. Ennek következtében az egy kát. l old szántó-, kert-, szőlőterületre jutó műtrágyameny- nyiséí tavaly meghaladta a 75 kg-ot, az 1957. évi 35,7 kilo­grammal szemben. A műtrágyaellátás az idén országosan 30 szí zalékkal növekszik. O yan mély társadalmi átalakulásnak, mint amilyen a magyí r faluban az elmúlt években végbement, elkerülhe­tetlen velejárója, hogy a termelés és az áruellátás bizo­nyos területein zökkenők, átmeneti nehézségek keletkezze­nek. ! lárom év alatt az időjárás következtében egy köze­pes, e|gy jó és egy gyenge esztendőnk volt. Mindezek elle­nére a mezőgazdaság össztermelése a hároméves terv idő­szakál ián több mint tizenegy százalékkal haladta meg az 1955—1957. évi átlagot, a felvásárlás pedig mintegy 15 szá­zalékkal növekedett az 1957. évi szinthez mérten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents