Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-08 / 11. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 8. Filmankétok ügyében Egy háromszáz éves komédiáról Egyik jelentősége kultúrfor- radalmunknák, hogy évente hárommillió ember vált je­gyet a filmszínházakban. Ért­hető is ez az érdeklődés a filmművészet iránt. A film köz/tudomásúan a legközért­hetőbb, legszélesebb töme­gek számára elérhető művé­szet. Különös hatékonyságát, közönségre gyakorolt rendkí­vüli szuggesztivitását is min­dig ki szoktuk emelni. E tények ellenére azt a megállapítást tehetjük, hogy sokan vannak, akik mégsem értik a film nyelvét. Azért, mert a filmet mai napig sok előítélet, téves nézet veszi körül, mely kihat megítélésé­re, befogadására is Hol van tehát a kivezető út? A vá­lasz nem egyszerű, hisz’ sok probléma vár megoldásra. Csak párat említve: a film- művészetről oktatás iskoláink­ban ; a felnőtt lakosság kép­zése; a filmmatinék ügye stb. Most ez utóbbiról szeret­nék írni pár gondolatot, ame- lyek KISZ-szervezeteink előtt a KISZ élet tartalmasabbá tételében fontos szerepet játszhatnak. Mi lenne szükséges ahhoz, hogy a filméket néhány egy­szerű mondatba tömörített véleményen túlmenően is ér­tékelni tudnánk? Nagyon va­lószínű, sőt biztos, hogy a filmekről naponta százmilliók vélekednek szűkszavúan, sőt mondjuk ki, tanulatlanul az egyes filmalkotásokról. Nagy hiba ez. Számtalanszor el­mondjuk, hogy a film óriási népszerűségnek örvend em­bermilliók körében. Mégis azt kell mondani, érdeklődé­sük, sőt szeretetük a filmek iránt egyoldalú. Hajlandók vagyunk számtalanszor leül­ni egy mozi nézőterére an­nak reményében, hogy jól fogunk szórakozni, lelkese­dünk filmszínészeinkért, de egyáltalán nem érezzük fon­tosnak megtanulni a film nyelvét. Pedig a filmművé- szetnék éppúgy megvan a sa­ját nyelve, amivel hozzánk szól, mint bármelyik másik művészetnek. Nem érezzük szükségességét megismerni azokat az alkotó módszere­ket sem, amivel a film szí­nes történeteiben emberi sorsokat állít elénk, véle­ményt mond az élet kisebb- nagyobb kérdéseiről is és ha­tást kelt bennünk. Bárki mondhatná: az állandó gya­korlat — tudniillik az állan­dó moziba járás — majd ké­pessé tesz bennünket a film nyelvének megértésére, a filmalkotók módszereinek tisztázására. Ez a válasz csa­lóka ábrándra van építve. És itt, ezekután szeretnék visszakanyarodni első gondo­lataimhoz; a filmankétokhoz amelyek ma már az élet egy­re követelő tényeként jelent­keznek Igen, filmankétok látszanak a legjobb módszer­nek, melyek elősegítik a mo­zilátogatók széles táborát a filmék értékelésében. Hogyan is történjen a filmankét le­bonyolítása. Természetesen, olyan filmről tartsunk film ankétot, amely témájánál, művészi kivitelezésénél fogva megnyeri az emberek érdek­lődését. A film levetítése után megfelelő előadó biztosításá­val értékeljék a filmet. A nézők mondják el vélemé­nyüket a látott filmről és az előadó foglalja össze, közben egészítse ki a nézők vélemé­nyét a filmről, az értékelés­hez elengedhetetlenül szüksé­ges tényezőkkel. Ez a mód­szer terjedt el megyénkben. Meg kell azonban mondani, pozitívumai ellenére sök probléma van e módszerrel. Ilyen például a nagy tömeg előtt általában az emberek nem merik véleményüket nyilvánítani. Vagy nem tisz­tázódtak még a gondolatok közvetlen az,. előadás után, stb. A másik jobbnak látszó módszer, melynek elterjesz­tésében van nagy feladata KISZ-szervezeteinknek. Ezt a következőkben lehetne rövi­den ismertetni. Persze elöl­járóban meg kell jegyezni, ezt nem egy megváltoztathatat­lan sémaként írjuk le. KISZ- szervezeteink a klubesték programjába ütemezzék be a filmankétokat. Bizonyára pár ankét után kedvelt szó­rakozássá is válik ez a fiata­loknak. Arra kell vigyázni, hogy ezek a foglalkozások ne váljanak unalmassá. A filmankétok rendezése még új dolog. E néhány szem­pont kibontakozásához szere­tett volna segítséget adni, hogy minél sikeresebb le­gyen, mert szükség van rá. K. G. Korszerű ismeretterjesztési program 108 előadás as első negyedévben Nagyon sökan látogatják a Salgótarjáni Acélárugyár mű­velődési otthonában rendezett ismeretterjesztő előadásokat. Szeretnek idejárni az embe­rek, mert mindig a legidő­szerűbb kérdésekről, jelensé­gekről esik szó, sokszor or­szágoshírű emberek előadásá­ban. Vajon mi a titka ennek a nagy közszeretetnek, ho­gyan csinálják a művelődési otthon vezetői ezt a munkát? ök azt mondják: „könnyű erre válaszolni.” — Gondosság, életünk vál­tozásainak, apró mozzanatai­nak figyelemmel kísérése, a művelődéspolitika fel­adatainak ismereté, az emberek igényeinek fi­gyelembevétele és tuda­tos irányítása, éz a titok. Jónéhány hónap­ja ezek szerint irányítják ná­lunk a kulturális életet. Az általános műveltséget bővítő ismeretterjesztő prog­ram mellett — s ebben köz­rejátszottak az elmúlt oktatá­si év jó tapasztalatai is — megszervezték a különféle ta­gozatú vasas akadémiát is. Figyelembe vették, hogy a vállalatnál egyre nagyobb szükség van azokra a mun­kásokra, akik széleskörűen ismerik munkaterületük, mun­kájuk problémáit és az isme­reték birtokában sokkal te­vékenyebben segíthetik elő a munkafolyamatok, a techno­lógiák, a módszerek tovább­fejlesztését. így került sor a Vasas Akadémia keretén belül a hengerész, huzalműi, villa­mos, a csavargyártás meieg és hideg alakítási, valamint üzemgazdasági tagozat meg­szervezésére. Ezeken a tago­zatokon a résztvevők elméletileg is megismerkednek mun­kájukkal és elsajátíthat­ják azokat a legalapve­tőbb műszaki ismereteket, amelyeket a későbbiek fo­lyamán szintén szervezett tanulás keretében tovább bővíthetnek. gazdagíthat­nak. A hengerész tagozaton pél­dául elhangzott már „A hi­deghengerlés alapanyagai és a korszerű hengerlő beren­dezésék” című előadás, a hu­zalműi tagozaton pedig a „Hogyan segíti elő a revétle- nítés a minőséget” másik ilyen hasznos ismereteket nyújtó előadás. Lehetne to­vább folytatni a sort, hiszen a villamostagozaton beszélni fognak majd az „Indukciós és középfrekvenciás melegí- tés”-ről, vagy a csavargyár­tás melegalákítási tagozatán a „Melegítő és kikészítő be- rendezések”-ről Jónéhányan látogatják az üzemgazdasági tagozat előadásait is, ahol a vállalatfejlesztés, a gazdasá­gos vállalatvezetés követelmé­nyeiről, problémáiról hallhat­nak színvonalas előadásokat. Eddig négy előadás hang­zott el majd minden tagoza­ton és a tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a jelentke­zették legnagyobb része részt vesz ezeken az előadásokon. A legtöbb előadást a gyár műszaki értelmisége, az elő­adásban éppen érdekelt mun­katerületek legilletékesebb műszaki vezetője tartja, aki jól ismeri a szóban forgó munkaterület legégetőbb kér­déseit, és segítséget tud nyúj­tani a vitás kérdések megol­dásánál. Ezek mellett az előadások mellett nagy gonddal állítot­ták össze az első negyedéves általános ismereteket terjesz­tő programot is. Az első negyedévben 108 előadást kívánnak rendez­ni az acélárugyáriak, első­sorban a művelődési ott­honban, az üzemekben, a munkásszállásokon és azokban a községekben, ahonnan dolgozók járnak be a gyárba. Az első negyedéves program­ban pedagógiai, politikai, fizi­kai előadások, valamint él­ménybeszámolók, baráti estek szerepelnek. Az előadások után az előadás témájához kapcsolódó filmet is vetíte­nek. Ez a gazdag program sok haszonnal kecsegtetett. Azon­ban csak abban az esetben lesz értékes, ha a dolgozók, a hallgatók műveltségét fej­lődését szolgálja. A Vasas Akadémia néhány tagozatán a januári előadásokkal befe­- jeződik a program és e né­- hány tagozaton mérleget le­! hét vonni az elért eredmé­- nyékről. Kétségtelen, hogy a- Vasas Akadémia tagozatainak 1 na.Erv sesftséaet. nyújtanak az üzemi munká­ban és alapot nyújtanak a gyakorlati munka elméleténeik műveléséhez. Az eredménye­ket most még nehéz lemérni, az viszont már megállapít­ható, hogy e kezdeményezés megér­tésre talált és a dolgozók igénylik, hogy a jövőben még szélesedjen e kezde­ményezés tárgyköre. E programra rövidesen visz- szatérünk olyan értelemben, hogy megkérdezzük a dolgo­zókat, mi a véleményük az elhangzott előadásokról és hogyan tudták hasznosítani a tanultakat. Ben Jonson neve az angol drámairodalomban Shakes­peare neve mellett foglal he­lyet kronológiai elrendezésben s értékelés szempontjából is előkelő helyet a klasszikusok ranglistáján. A fiatal kőmű­ves legény, a későbbi katona, aki részt vett a flandriai há­borúban, sok mindent tapasz­talt, látott, míg érdeklődése véglegesen a színpad felé for­dult. Első darabját Shakes­peare színháza mutatta be s vígjátékaival, komédiáival ha­marosan népszerűségre tett szert. Művei közül a magyar kö­zönség a Volponét ismeri s ezt a vígjátékirodalom leg­jobb remekei között tartja számon. A komédia népszerű­sége vetekszik Moliére leg­jobb vígjátékaival, több mint három évszázad múltán is. Az Állami Déryné Színház Jonson írói hagyatékából ez­úttal „A szótlan asszony” cí­mű háromfelvonásos komé­diát választotta évi műsorá­ba. Ben Jonsonnak ez a mun­kája is a különböző társadal­mi típusok fonákságaiból szö­vődik mulattató történetté, mint alkotásainak túlnyomó részében, de „A szótlan asz- szony”-ban mégsem sikerült általános érvényű emberi tí­pusokat teremtenie az író­nak. A komédia markáns színkeverése itt sem hiányzik, ám a morális közlendővel adós marad a szerző. A típu­sok kisszerűségéből adódik, hogy nem az emberi jelleme­ket alkotó betegesség, torzult mániák, szenvedélyek tipiku­sa kerül terítékre, csupán kisszerű, extra, kivételes kü­löncködéseket lövöldöz bor­sos, sós, paprikás töltetével az írói fegyvertár. A töltetek, ha nem is feleslegesen, de túlzott bőséggel pazarlódnak s inkább a lövöldözés zajos látványossága teszi indokolttá a darab életre keltését és az a zamatosság, ami egyes fi­gurákat népies közelségbe hoz és vetkőztet pőrére, meg­mutatni, mi van a ruhák bur­kában. A Déryné Színház az író által kínált lehetőségeket ma­radéktalanul kihasználta a siker érdekében, sőt a papri­kából is inkább a csípőséb- bet választotta szívesebben. A komédiázó kedv, — leg­alábbis a mátranováki elő­adáson — úgy éreztük, talán már túl is csapott a megsza­bott szinten s a fűszerek ará­nyosabb keverése ízletesebb csemegét szolgált volna a kö­zönségnek a feltálaló, Szécsi Ferenc rendező akaratával. Gondolunk itt Papucsfy ka­pitány és Ökörösy Pöffeteg Ámor lovag megalkotásánál Pálfy Ferenc és Fóti Fülöp Sándor, Morcos úr személyé­nél pedig Baranyi László munkájára. Igazában egyikük sem hitte, amit hinnie kelle­ne, nem vette komolyan a jellemből eredően komolyan­venni valót s éppen ez vett el sokat figuráik valószerű hiteléből. A csupán játékok­ra építés, sokszor felesleges és keveset kifejező helyváltás, mozgás jellemezte a címsze­replő Hajnalka alakjában Deésy Máriát s Torday Ili sem tudott életet lehelni az íróilag sem életrevalónak si­keredett Jégvirág kisasszony­ba. Egydimenziós alakja ez a komédiának éppúgy, mint Makacs Boldi, Morcos úr uno­kaöccse a klasszikus vígjáté­kok figuratárából. Nyerges Ferenc megpróbálta körüljár- hatóvá tenni formálását, nem rajta múlott, hogy nem járt eredménnyel az igyekezet. Si- ménfalvy Idából éppen az hiányzott, amit Morcosnál, ökörösynél és Papucsfinál fe­leslegként tettünk szóvá: a komédiázó kedv. A túlzott mértéktartás így különösen szürkének hatott. Komlós Ró­bert Fortélyos szerepében, Lázi István Tóbiás borbély, Szirmai György pedig a ke­lekótya inas alakjában szó­rakoztató. Sikó Zoltán csu- hása és Kálló Margit apród- ja nem rítt ki az elődás össz- hangzatából. NÓGRÁDI EMBEREK Kazári menyecske. OOOOOOOOOOOOOeXDOOOOOOOOOOOOOOOOOGO OOOOOOOGXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOöOOOGOGGOOGOOOCX Mi fér meg egy művelődési otthonban? remtettek a hiányzó isme­retek megszerzésére. A szórakozás, hasznos idő­A nemrég épült pártszer- másszerűen. — Érdeklődést vezeti ház szomszédságában kelteni a tudás iránt, mű­tatarozzák, szépítgetik, csino- vészetek ismeretére, szerete- sítják a mohorai művelődési téré nevelni embereket na- otthont. Valóban azzá akar- gyón szép hivatás. Ebben a ják tenni, otthonná a szobá- hivatásban nem lehet elfá- kat, ahol a tanulgató, idő- radni, mert minden apró töltő. művészkedő kedv ad előbbre lépés új erőt ad az egymásnak napról napra ta■ embernek. Erőt ad az, hacsak lálkozót. egyetlen emberrel is többet Kicsi ez az otthon, így ér- számlálhatunk az otthon fá­zik a községiek — más pen- lai között, mint előző napon, nával írják ma már itt is ha a klubszobában minden- a falusi élet eseményeit, mint napi életünket, művészeti kér- akár még egynéhány észtén- déseket, tudományos problé- dővel ezelőtt is —, s a vál- mákat vitatgató embereket tozó világ növekedő igéket látunk, ha sikere van egy palántálgat kulturális terű- estnek. létén is az emberekbe. _ Milyen események töltik Kicsi az otthon — mond- meg az otthon életét? ják —, ámde sok jó ember kis helyen is megfér, s ha a — örömmel mondhatom, jóemberséghez nemes törek- hogy még felsorolni is hosz- vések párosulnak, még többen szadalmas dolog. Nagy a lá- is megférnek. Hogy mennyien, togatottsága például az is- annak csak az otthont igaz- meretterjesztő előadásoknak, gató tanítónő a megmond- ahol a legkülönbözőbb korúak hatója, akivel a mohorai új természettudományos és iro- iskola nevelői szobájában be- dalmi ismereteket gyűjtenek, szélgetünk azokról a minden- Rendkívül népszerűek a nép­féle dolgokról, amelyeket főiskolai összejövetelek, s már gyűjtőszóval népművelési, is- a második évfolyamnál tar- meretterjesztő munkának em- tunk. A mezőgazdasági aka- legetünk. démia előadásait elsősorban — Bizony, talán nehéz is a termelőszövetkezeti gazdak egy kicsit elhinni, mennyi hallgatják, de az ismeretgyűj- életet lehet teremteni egy tés a legváltozatosabb terű- ilyen parányi helyén is az letekre kiterjed. A zeneisko- országnak, mint a mienk, ha Iának 12 növendéke van, s egyszer már sikerült érdek- figyelmet érdemel, hogy a lődést lobbantam szép és ta- zenetanulók többsége termelő- nulságos dolgok iránt — kéz- szövetkezeti dolgozók gyerme- di a tanítónő szinte valló- keiből tevődik. — A lányok, asszonyok a töltés lehetőségei is sok vál- szabás-varrás iránt mutatnak tozatban találhatók meg a nagy érdeklődést, hát ennek művelődési otthonban. A Dé- elsajátításához is lehetőséget ryné Színház előadásai mel- kellett teremteni. A 14—16 lett gyakoriak a színvonalas év körüli lányok a népi gyér- műkedvelő előadások, ame- mekjáték készítésében mu- lyeknek műsorán Jókai, Mik­tatnak nagy ügyességet, s száth nevei sem ritkák. A hogy ezeknek a serdülöko- színjátszó szakkör 20—22 ta- rúaknak szabad idejét meg- gú törzsgárdája azonban nem felelő módon tartalommal kizárólagosan egyes darabok töltsük meg, létrehívtunk egy alkalmi bemutatására tobor- játékkészítő szakkört, s olyan zódott itt. A csoport tagjai szép eredményeket értünk el, rendszeres foglalkozások ke- hogy egyes mintadarabok a rétében megismerkednek az balassagyarmati múzeumba is emberábrázoló művészet eljutottak, és kiállításokon szakmai követelményeivel, a szerepelnek. A fonott székek, helyes beszéddel, a maszk használati tárgyak, játékok a készítésének fogásaival, a község gazdasági népművé- színpadi mozgással, az átélést szeti hagyományait őrzik és segítő helyzetgyakorlatokkal, nemesítik tovább új motívu- a játék céljával, hogy a mű- mokkal. vészkedö hajlam segítségével ne csak kedvelői, hanem értői A szakkörök között az legyenek a művészetnek. A egyik legnépszerűbb a fotó- szakkör tehát újtípusú közön­soké, és szakkörben cserélik séget nevel a hivatásos színé- ki tapasztalataikat a méhész— szetek számára kedőic is a rendszeres össze­jöveteleken. A szórakozási lehetőségek között helyet kapott a moho- Az emberek tanulási vá- raj művelődési otthonban a gyát bizonyítja, hogy a dől- televízió is, amely a leg­yőzők iskolája hetedik és távolabbi eseményeket is a nyolcadik osztályának 39 hall- faiu közelségébe hozza, s gatója van. Meglett, komoly ezáltal megint csak az em- emberek gyűjtik itt az is- {,erefc látóhatára tágul, mereteket, közöttük termelő­szövetkezeti tagok is. A dől- Ennyiféle élet megfér egy- gozók iskolájának hallgatói más társaságában egy műve- eddig Magyarnándorba jár- lődési otthon falai között. S tak át tanulni, de most már ha már megfér — nem is le- a. községben is lehetőséget te- hét olyan pici az az otthon.

Next

/
Thumbnails
Contents