Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-25 / 7. szám

1961. január 25. N08BAD1 HEPÜJ8A9 5 A saját erő beruházást a továbbiakban is számításba veszik Zárszámadás: közgyűlés Cserháfsurányban Pénteken este zárszámadá­si közgyűlésre jöttek össze Cserhátsurányban a fiatal Petőfi Termelőszövetkezet tag­jai. A termelőszövetkezet ve­zetősége az eltelt egy észtén dő eredményeiről, gondjai­ról adott számot. Volt miről beszélniük. A szövetkezeti gazdák erőfeszítése egy esz­tendő leforgása alatt 185 700 forint tiszta vagyont, terem­tett. Saját erőből építettek egy 38 férőhelyes növendék­istállót, egy 30 férőhelyes lóistállót és egy 50 férő­helyes süldőszállást, it hogy csak a nagyobb mun­kákat említsük. Az istállókat azóta természetesen be is né­pesítették. A vezetőség beszámolója nagyon őszintén felvetette azt is, hogy a 422 ezer forintos áruértékesítési térvét a ter­melőszövetkezet mindössze 81 százalékra teljesítette. Ez amellett, hogy jelentős be­vételkiesést jelentett, azzal is jár, hogy a termelőszövet­kezet 21 ezer forint hitel- kedvezménytől esett el, ami bizony jól jött volna a fia­tal, számtalan nehézséggel, problémával küzdő közösség­nek. Persze ebben az eset­ben meg kell nézni azt is, hogy biztosítottak voltak-e a lehetőségek, az áruértékesí­tési terv teljesítésére? Az el­múlt évben a Petőfi Ter­melőszövetkezet földterületét, még a számtalan apró par­cellák összessége adta. Ter­mészetesen, hogy ez 'éreztette hatását, az átlagterméseken. A szövetkezet vezetősége, a tagok is úgy értékelik, hogy a növénytermesztés hozamait, a terméseredményeket a továb­biakban fokozniok kell. Ál­lattenyésztésre ugyanez vonat­kozik, hiszen az elmúlt évben mind­össze 14 hízómarhát adott át a termelőszövetkezet az Allatforgalmi Vállala‘nak, de az idén ezt a számot már 46-ra növelik és 50 hízósertést is adnak az államnak a szövetkezeti­ek. A jövedelem növelése érdekében 5 holdon zöld­ségtermesztést is tervez­nek az idén, amellyel eddig nem foglal­koztak ugyan, de van rá le­hetőségük, és ebből egész nyá­ron át pénzelhet a termelő- szövetkezet. A munkaegység értéke nem a legnagyobb. 533 990 forint a részesedés összes értéke. Természetesen a következő évben a gazdálkodás helyes irányának kialakításával pár­huzamosan változtatni szeret­nének ezen is. Föld járadék­ként 34 ezer forintot fizettek ki a szövetkezeti gazdáknak. Erről számolt be a zár- számadási közgyűlésen a Petőfi Termelőszövetkezet ve­zetősége az egybegyűlt szö­vetkezeti gazdáknak. A be­számolóhoz többen hozzászól­tak. Reálisan, őszintén mond­ták el a termelőszövetkezeti gazdák, hogyan látták az el­vműit esztendő gazdálkodását. Különösen az építkezésről, a saját erőből történt beruhá­zásról Jolyt a szó. Elismer­ték valamennyien, hogy bármennyire is nehéz volt az első esztendő, a következő évek gazdálko­dásának, jövedelmének alapjait teremtették meg ezekkel a közös erőfeszí­tésekkel, és ha kevesebb is a munka­egység értéke, mint ahogy szerették volna, megteremtet­ték az alapját annak, hogy ez a következő években egyre magasabbra emelkedjék. S úgy határoztak erről a követ­kező években sem monda­nak le. így ért véget Cserhátsu­rányban a Petőfi Termelőszö- ve'tkezetben az első zárszám­adási közgyűlés. Az elmúlt esztendő munkájának reális értékelése nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy a szövet­kezet tanulva az elmúlt esz­tendőből, sikeresebben zárja az idei gazdasági évet. Február közepéig megtartiák a zárszámadási bijzjpiéseket a salgótarjáni járásban . A salgótarjáni járás ter­melőszövetkezetei is zárszá­madási közgyűlésre készül­nek. A járási tanács szakem­bereinek fölmérése alapján a járás 42 termelőszövetke­zetében január 28-ra végez­nek a zárszámadási munkák­kal. Ekkor" már valamennyi szövetkezetben világosan lát­ják, hogyan gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. A gaz­dálkodás melyik ága volt eredményes, s hol kell még javítanaiok, növelni a jöve­delmezőséget a járás szövet­kezeteinek az új gazdasági évben. Jelenleg mintegy 34—35- re tehető azon termelő­szövetkezetek száma, ahol már elkészültek a zárszámadási munkákkal. A mai nappal a járási ta­nács elkezdte a termelőszö­vetkezetek zárszámadásainak felülvizsgálatait is. A munka üteme lehetővé tette, hogy a korábban meghatározott zár- számadási közgyűlések idő­pontját előbbre hozzák mint ahogy eredetileg tervezték, s így most február közepéig a járás mind a 42 termelőszövet­kezetében megtartják a zárszámadási közgyűlése­ket. A felmérések azt mutatják, bogy a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben az állam segítsége és a szövet­kezeti gazdák erőfeszítéseinek nyomán az elmúlt évhez vi­szonyítva megkétszereződött a szövetkezetek közös vagyo­na. Áruértékesítési tervüket azonban a termelőszövetke­zetek mindössze 70 százalék­ra teljesítették. Vannak azon­ban olyan szövetkezetek, mint a karancsaljai Béke, vagy a ceredtótújfalui Búza­kalász, amelyek jelentősen több árut adtak az államnak, mint ahogy eredetileg ter­vezték. A munkaegység ér­téke átlagosan 26 forintot tesz ki a járásban, azonban a mátraverebélyi Március 15. Termelőszövetkezet a 900 ezer forintos fel nem oszt­ható szövetkezeti alap mel­lett 44 forint munkaegység részesedést oszt a tagoknak. Milyen gépeket vásároljanak a termelőszövetkezetek? egyénk termelőszövet-' kezetei a 3004-es kor­mányrendeletek alapján nyúj- j tott kedvezmények igénybe-1 vételével 1960-ban jelentős mennyiségű új gépet vásá­roltak. Többek között 23 szu- perzetort, 16 Utost, 5 RS— 09-est, 4 darab K—25 típusú traktort és 7 tehergépkocsit. A termelőszövetkezetek trak­torállománya 1960-ban az 1959 évihez viszonyítva meghárom­szorozódott. A traktorokhoz jelentős mennyiségű munka­gépet vásároltak. Az idén hasonlóan az elmúlt évihez, jelentős kedvezmények mel­lett vásárolhatnak gépeket termelőszövetkezeteink. Az első és másodéves termelő- szövetkezetek részére pedig a gépállomások kedvezményes munkadíj fizetése mellett dol­goznak. Milyen gépeket vásárolja­nak* 1961-ben a termelőszö­vetkezetek? A .gépvásárlási terv összeállításakor feltétle­nül vegyük figyelembe a ter­melőszövetkezet adottságait. Az első és másodéves ter­melőszövetkezetek helyesen cselekednek akkor, ha ked­vezményes munkadíj fizetése mellett a gépállomással vé­geztetik el a gépi munkákat. Ezek a termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló beruhá­zási keretet építkezésre és az állattenyésztésben szükséges gépek, kalapácsos darálók, szecskavágók beszerzésére for­dítsák. Csak azok az első és másodéves termelőszövet­kezetek vásároljanak traktort, i televíziós állomás Űj televíziós állomást épí­tettek Vuhanban, a Kínai Népiköztársaság egyik leggyor­sabban fejlődő ipari központ­jában. Vuhan lakosai, akik eddig csak rádiót tudtak hallgatni, rövidesen élvezhe­tik majd a televíziós állomás adásait is. Vühamnafc jelen­leg három rádióállomása van. A forradalom győzelme előtt luxusnak számított a rádió is. Manapság viszont már a legtöbb munkáscsalád ottho­nában megtalálható a rádió vevőkészülék, s immár sokan vásárolnak televízió készülé­ket is. Helyesen választottak Megkezdték a közös munkát a banki gazdák A z idei tél forradalmi átalakulást hozott a banki dolgozó parasztság éle­tében. Itt is, mint a megye sok községében a dolgozó pa­rasztság egységes akaratból elhatározta, hogy új útra lép, a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Január 2-án alakult meg a termelőszövetkezet a falu­ban, mégis nagyon találóan, az Űj Tavasz nevet adták szövetkezetüknek a bánki gazdák. Miért választották, ezt a nevet? A közgyűlésen résztvevők úgy indokolják, azért választottuk az Új Ta­vasz nevet, mert a közelgő tavasz a bánki dolgozó pa­rasztság részére valóban új, egy szebb, boldogabb tavasz ígéretét rejti magában. A most közelgő tavasz dús nya­rak, gazdag termést adó őszök tavasza és reméljük, a bánki dolgozó parasztság tisztán néz az új tavasz legfontosabb teeendőinelc elvégzése elé. Lomén Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke régebben hat holdon gazdálkodott. Most 1200 hold föld irányítása, gondja szakadt <a nyakába, s egy egész falu népének a gondja. A megalakulás előtt néhány nappal dehogy gon­dolta volna, hogy ő lesz a termelőszövetkezet elnöke, ugyanúgy, mint ahogy Adamo András elnökhelyettes, aki régebben 14 holdon gazdál­kodott, sem gonodolta, hogy a bankiak Űj Tavaszának ő lesz az egyik fontos irányító­ja, vezetője. — A belépési nyilatkozat aláírásánál én voltam a ki- lencvenegyedik. Sokat gon­dolkoztam, jó lesz-e az új út. Eszem ágában sem volt el­nökhelyettesnek lenni, de a tagság bizalma e helyre állí­tott. A mi falunk két nap alatt határozott. Az új évet már úgy kezdtük, mint tsz- tagok, — mondja a szövetke­zet elnökhelyettese. Az utcán hosszú sorokban haladnak a trágyát hordó lo­vaskocsik. A bánki dolgozó parasztság megkezdte az első munkát, amelyet már a kö­zösnek végeznek. Minden gazda udvarából kihordják a trágyát. Először a fogatosok kerülnek sorra, naponta mint­egy 60 kocsi trágyát visznek ki a határba. Lomén Pál tsz- elnök így beszél az első kö­zös munka megszervezéséről: — A trágyahordás megszer­vezése volt a vezetőség egyik legfontosabb teendője. Hiszen több mint 500 kocsi trágyát kell kihordanunk a határba és ezt még a tél folyamán el kell végeznünk. Ezt az első közös munkát már munka­egységért végzik a szövetke­zet gazdái. Először gondot okozott az egyéni gazdálko­dáshoz szokott embereknek a trágya kihordása. Mindenki arra a földre akarta hordani, amelyiket korábban használt. A vezetőségnek felvilágosító munkát kellett végezni, meg­magyarázni a gazdáknak, hogy most már nem az enyém jön előtérbe, hanem a miénk, s a trágya a mi termésered­ményeink emelését segíti majd, s ha jó eredményeket ér el a közös, boldogul az egyén is. A <gazdák értettek a jó szóból, s azóta töretlen szorgalommal, vita nélkül hordják a trágyát a kijelölt határrészre. A rról, hogy a szövetke- zet első közös mun­káinak indulásakor milyen a hangulat a faluban, Stevik István tanácstitkár beszél: — Nem fél a mi falunk pa­rasztsága a közös gazdálko­dástól, hiszen bánkiak míg egyénileg gazdálkodtak is, hí­resek voltak töretlen szorgal­mukról, jó gazdasági eredmé­nyeikről. Megy itt majd a közös munka is. Erre bizto­síték az első napok szorgal­mas munkavégzése is. Jó ter­melőszövetkezet a nógrádi, de a bánkiak túltesznek majd rajtuk. A beszélgetés folyamán szóba kerülnek a legfonto­sabb tennivalók, s az elnök így látja a helyzetet: —• Először az idei év fel­adatait kell sikeresen megol­danunk. A községnek 134 vá­gómarhát, s 30 darab hízott­sertést kell leadni. Ennek jó részét már a termelőszövet­kezet teljesíti. S nem lesz könnyű teljesíteni, hiszen az állattenyésztés megszervezésé­hez nincsenek meg a feltéte­lek. Legfontosabb teendők egy régi urasági épület lebon­tása és a bontott anyagból a kijelölendő tsz-major helyén felépíteni egy tehénistállót, mert a teheneket már az első időben össze szeretnénk vonni. Milyen lesz a gazdálkodás fő iránya a jövőben? — Természetesen nálunk az állattenyésztésé a jövő — mondja az elnök. Hiszen itt a borsótermesztés, a kertész­kedés nem kifizető. A közös­be 96 ló, 58 tehén és 43 nö­vendékmarha jut. Dánkon is, mint a rétsá- " ^ gi járás néhány más községében úgy határozott az első közgyűlés, hogy a közös alap létesítésére holdanként 200 forintot adnak össze a szövetkezeti gazdák. E meg­szavazott 200 forintok befi­zetéséről még nem határoz- tak. De egységesen elfogad­ták, hogy ennyivel járulnak hozzá a közös alap fejleszté­séhez. A szövetkezet gazdái a mezőgazdasági munkák vég­zése mellett gondolnak a ta­vaszra is, s az ősszel elvetett gabonafélékről már felvet­ték a zöld leltárt, s most ve­szik számba, mennyi vetőma­got kell behozni a gazdáknak. Már arról is határoztak, hogy kizárólag hibridkukoricát vet­nek. A szövetkezeti gazdák megnyugtatására kijelölték már a háztáji gazdaság szá­mára is a három dűlőt, s most végzik a munkaszerve­zeti egységek kialakítását is. Tanácsházán a szövetkezet ve­zetősége most írja be a szö­vetkezet gazdáinak személy­azonossági igazolványaiba, új munkahelyük: az Űj Tavasz Termelőszövetkezet. Hisszük, hogy a bánki gazdák szorgal­ma helyes választásuk után nagy dolgok végrehajtására lesz képes, s már az első kö­zös év után sem lesz olyan ember, aki azt állítaná, nem érte meg. Kata János amelyeknél a vasútállomás nagy távolsága, valamint a gazdaság egyéb adottságai miatt sok szállítási munka jelentkezik és a gépállomás nem tud időben szállítóesz­közt biztosítani. A 3004/3 kormányrendelet alapján a régi termelőszö­vetkezetek részére végzett gépállomási munkákra mai- nem számolható el kedvez­ményes munkadíj. Ennek el­lenére ezek a termelőszövet­kezetek is vizsgáljak meg a helyi adottságokat, a trak- tofvásárlás eldöntése előtt. Vizsgálják meg az egy ló­fogatra jutó szántóterület nagyságát, a traktorral el­végezhető gépi munka meny- nyiségét. Csak akkor vásá­roljon a termelőszövetkezet traktort, ha annak egész évi kihasználását biztosítani tud­ja. a a termelőszövetkezet tagsága a vezetőséggel együtt a traktorvásárlás mel­lett dönt, helyes megvizsgál­ni milyen típusú traktor vá­sárlása a legelőnyösebb. Az Állami Gazdaságok Üzem- szervezési Kutató Intézete vizsgálta az egyes traktorok leggazdaságosabb alkalmazási területét, A vizsgálat ered­ményei alapján megállapít­ható, hogy a 40—45 lóerős gumistraktorral lehet az ösz- szes traktormunka 43—45 szá­zalékát leggazdaságosabban elvégezni. Ez a traktortípus kiválóan alkalmas középnehéz talajmunkák végzésére, nehéz betakarítógépek vontatására és a szállítási munkák le­bonyolítására. Ezek mellett egyéb munkák végzésére is: vetés, kultivátorozás, kaszálás, jól felhasználható. Mivel ezek a traktorok — megyénk dom­borzati viszonyait figyelem- bevéve — az összes traktor­munka közel 50 százalékát képesek elvégezni, helyes, ha azok a termelőszövetkezetek, amelyek még traktorral nem rendelkeznek ilyen típusú traktort vásárolnak. Megyénk termelőszövetkezetei jó ha csehszlovák gyártmányú Szu­per Zetort, és a román gyárt­mányú Utos 45-ös típusú 40— 45 lóerős traktorokat vásá­rolnak. A két traktortípus kö­zül a Szuper Zetor inkább szállítási munkák végzésére, az Utos 45-ös traktor pedig a szántóföldi munkák vég­zésére alkalmas. Az a termelőszövetkezet, amely már 40—45 lóerős trak­torral rendelkezik, helyes, ha a vetésre, növényápolásra, ka­szálásra, rendsodrásra és könnyebb talajmunkák vég­zésére alkalmas traktort vá­sárol. E munkák elvégzésére legalkalmasabb a 14—18 ló­erős eszközhordozó traktor, valamint a 25—28 lóerős Uni- verzál traktor. A két típusú traktor közül, hogy a terme­lőszövetkezet melyiket vásá­rolja meg, azt a szántóföldi domborzati viszonya és a ka­pásnövények aránya dönti eL A 14—18 lóerős eszközhor­dozó traktor a sok kapás­növényt és szálastakarmányt termelő nem túlságosan dom­bos szántóterülettel rendel­kező termelőszövetkezetnek alkalmasabb. Eszközhordozó traktort beszerezni kívánó ter­melőszövetkezet NDK gyárt­mányú RS—09 típusú trak­tort vásárolhat. A 25—28 ló­erős Uni verzál traktor vá­sárlása azoknak a termelő- szövetkezeteknek javasolható, ahol az előzőekben felsorolt viszonyoktól kedvezőtlenebb körülmények között kell a traktornak dolgozni. II ánctalpas traktort azok lfc= a termelőszövetkezetek vásároljanak, amelyek már eszközhordozó, vagy 25—28 lóerős Univerzál és 40—45 ló­erős gumikerekes traktorral rendelkeznek. Ezek mellett a lánctalpas traktor egész évi kihaszná­lását biztosíthatják. Az 50— 60 lóerős lánctalpas traktor kihasználása akkor megfelelő, ha 1500—1600 normálhold munkát elvégez egy év alatt. Ezt csak olyan termelőszö­vetkezetek biztosíthatják, amelyek 1500-tól 2000 kh, vagy ettől több szántóterület­tel rendelkeznek. Ezeket a feltételeket biztosító termelő- szövetkezetek ez évben DT— 54-es típusú lánctalpas trak­tort vásárolhatnak. A traktor kiválasztása után döntse el, hogy milyen tí­pusú munkagépet vásároljon a termelőszövetkezet. A trak­tor jó kihasználása érdeké­ben feltétlenül vásároljon ekét, pótkocsit, vetőgépet, fű­kaszát, rendsodrót. Kevés munkaerővel és sok kalászos vetésterülettel rendelkező ter­melőszövetkezetek kévekötő­aratógépet is vásárolhatnak. A kévekötő-aratógép jó ki­használása — megfelelő szak­ember beállításával — fel­tétlenül biztosítható. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az elmúlt években vásároltak traktort, helyesen tesznek, ha az idén megvásárolják a trak­torhoz rendszeresített összes munkagépeket. Ugyanis mun­kagépek hiányában nem tud­ják a traktort megfelelően kihasználni. beszerzésre kerülő mező- gazdasági gépek kiválasz­tásának csak a legfontosabb szempontjait ismertetem. He­lyes. ha a legközelebbi gép­állomás szakembereivel is megbeszéli a termelőszövet­kezet vezetősége, hogy a he­lyi adottságokat figyelembe véve milyen típusú gépek vá­sárlása a legelőnyösebb. Földi György Itatásos borjúnsvelés Palotáson A palotási Május 1. Termelőszövetkezet a múlt év márci­usában vezette be az itatásos borjúnevelést. Az első évben 70 borjút neveltek fel ilyen módon a szövetkezet gazdái. Az így felnevelt borjúk választási súlya magasabb, nevelési költségük 1500 forinttal olcsóbb mint a régi módszerrel nevelt borjúké. így a termelőszövetkezet a 70 borjú fel­nevelésével több mint 100 ezer forintos megtakarítást ért el, amely összeget az állattenyésztés továbbfejlesztésére használhatta fel. Képünkön: két jól fejlett borjú fölözött- tsj-adagját issza.

Next

/
Thumbnails
Contents