Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-21 / 6. szám

6 NOSRADI NEPÜJSA8 1961. január 21. A motor és a pap Nem nagy ügy, de . . . avagy jól nézd meg, kivel társulsz? „Megint panasz, hát már megint panasz! S akiről szól, mindig csak pap az. Tart a panasz estétől hajnalig. Az ember még csak nem is al- hatik.” Már elnézést, hogy kölcsön kértük Petőfitől a fenti idézetet, de annyira elő­hozta ez a kis hollókői törté­net, hogy nem tudtuk nélkü­lözni. Ugyanis főtisztelendő Nicolaus Hankovszky úrról, mint a történet legfőbb moz­gatójáról és így központjáról, egy özvegyen maradt jó asz- szonyról, derék fiáról, mint hopponmaradtról szól, azon­kívül más emberekről, akik­nek már csak mellékszerep jutott. E kis történet miatt már annyi szitok érte ifjú tisztelendő urunkat, hogyha a túlvilágon jegyzi az úr hű szolgáinak cselekedeteit, a történet színültig tölti meny- nyei lapját. A főtisztelendő úr fiatal­ember még. Keskeny arcát vastag, feketekeretes szem­üvege teszi komorrá. Ha ez nem volna, az ember még rákiáltana: hé, öcsémuram! A viseleté is olyan világi ke­reskedőféle. Jó vastag csiz­manadrág, fekete fűzős csiz­ma (bilgeri), meg ebhez ha­sonló. Motorra is igén alkal­mas viselet. Merthogy nagy motoros a tisztelendő úr, amit nem is lehet tőle rossznéven venni, hiszen Hollókőt annyira fel­építették a hegy tetejére, hogy arra vasutat -már nem tudtak lerakni. Közlekedni meg csak kell. Igen ám, de a motor mellé ész is kell, meg pénz is kell. S ha ez nem kellett volna, történetünk sem született volna. Rágalmazni merik főtiszte­lendő Nicolaus Hankovszkyt. Azt vetik szemére, hogy ki­használta derék - asszonyunk anyai szeretetéből fakadó tö­rekvését, amely arra ösztö­kélte, hogy fia részére mo­tort vegyen. A gyermek na­gyon akarta a ‘motort és me­lyik anya, aki nem teljesíti egyetlen fia kívánságát, ha teljesítheti És Hollókőn ki­hez forduljon az ember, ha nem a paphoz, amikor ő „okos ember”, „világot látott ember” és ez esetben meg különösen alkalmas, hiszen „motoros ember”. És a főtisztelendő úr miért ne teljesítse a hívők kívánsá­gát, ha teljesítheti. Mert olyan szerencsés helyzetben volt, hogy teljesíthette, hiszen Taron a plébánosnak, aki maga is motoros ember — öreg motorját ott lepte a por a fészerben. Főtisztelendő Nicolaus Hankovszky nyélbe­ütötte hát a vásárt. Még cse­lekedetnek is tetsző dolog volt, hiszen az egyházon be­lül egymás segítségére soh­19«. Vasárnapi lejtörő-^ Vízszintes: 9. Váromladék. 10. Bizonyos testhelyzetben van. 12. Saru fele. 14. Női becenév. 17. Fordított kicsinyítőképző. 18. Női név. 20. Olló fele! 21. Fúvós hang­szer. 23. T betűi. 24. Keleti meg­szólítás. 26. Orvosi cső. 27. Sir­halom. 29. Utazik. 32. Fordított névelő. 33. Arra fele! 35. Azo­nos betű. 37, Szovjet folyó. 42. Sima m. hangzói. 43. Régi nép­törzs. 45. Lusta, nemtörődöm. 46. Kelet — németül. 47. Mezőgazda- sági munkát végez. 49. Tiltószó. 50. Vonatkozó névmás tárgyeset­ben. 55. Női becenév. 56. Látás m. hangzói. 58. Az okozat szülője. 63. Növény része. 64. Férfi bece­név (első kocka kettősbetű). 66. Védelmez. 67. Nem él fel! 69. Női név. 70. Ez az ára. 72. Fej része. 73. Növény. 74. Elhalaszt. 75. DS. 76. Menyasszony. 78. Meg­kevert dala! 79. Azonos betűk. 81. Magyar színésznő volt (Rózsi). Függőleges: 2. Visszaró! 3. Euró­pai főváros. 4. Mutatószó. 5. Vízi állat. 6. Aruba bocsát. 7. Nála m. hangzói. 8. Megtörtént dolog. 11. Nagyon óhajt. 13. Névelővel: szor­galmas állat. 15. Mint vizsz. 9. SZ. 16. Női becenév. 17. Fizetni tartozik. 19. Kérdőszó. 22. Be­vetetlen terület. 24. Klasszikus kötőszó. 25. Ruha fele! 28. Égi­test. 30. Három — id. nyelven. 31. Régi római viselet. 33. A meg­történt esemény. 34. Nagy neve­tés — huligán nyelven. 36. Ve­szélyben a király. 38. Viharos szél. 40. Igekötő. 41. Növény. 42. Egyiptomi napisten. 44. Burkolat­súly. 46. Van esze. 48. Több színű. 50. Férfinév. 52. Dá ............ 53. Má lna közepe. 59. Nem unja meg a dolgot. 61. Dunántúli város. 62, Kisgyermekek paradicsoma. 63 Bizonyos testhelyzetben van. 65 Gallium vegyjele. *68. EA. 70. Női név. 71. Megtoldja. 77. Aida fele, 79. Igekötő. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünkben hat írónk, illetve költőnk nevét rejtettük el a következő sorokban. Vizsz. 1., 39., 51., 60., függ. 54. (folyt. Vizsz. 80. ). Beküldendő: a hat költő neve, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési ha­táridő: 1961. jan. 25. Múltheti fejtörőnk helyes meg­fejtése: 0 volt az ' eszperantó nyelv megalapítója, Vajdahunyad vára, öreg ember nem vén em­ber. Könyvjutalmat nyertek: Sirkó Valéria Salgótarján, Egervári László Buják, Török Gáborné Nagybátony. A könyveket postán küldjük el! sem volt olyan szükség, mint napjainkban, és segített egy anyán is, na és... de azt hagyjuk. Igen ám; de valamilyen ba­ja volt a motornak. Ebben sincs semmi, elvégre egy mo­tornak lehet baja is' és hát mire való a sók szerelő em­ber. Pásztón rögtön akadt is, aki vállalta a javítást és azt is, hogyha kész lesz, rápat­tan és maga indul Hollókőre, de csak a főtisztelendő úr barátsága kedvéért. Itt, ezen az úton kezdődött a baj. Azon az istenverte nagy hegyen, ott, a Bableves csárdánál. Szegény motor hosszú éveken szolgálta már hűséggel a tari szent plébá­niát és nem volt vele semmi baj. De most ott, a hegy leg­tetejében kifújta utolsó csep­pig a lehelletét. Fújhatta is, elvégre a pénzt, a 3500 forin­tot már kifizették érte. S várhatták Hollókőn a motort. Pedig szépen várták. Ünnepi lélekkel, főtisztelendő Nicolaus Hankovszkyval az élen és a többi kíváncsiakkal. Várták, várták, el-elszaladtak lenézni a völgybe, de már el is fáradtak, az alkony, is el­jött, a motor még sem töl­tötte meg zúgásával a völ­gyet. Honnan is gondolhatták volna, hogy ott fekszik az út- árökban, kiadva az öreg lel­két, kábelei az égnek mered­ve. Ezért vádolni főtisztelen­dő Nicolaus Hankovszkyt? Óh, hová is süllyedt ez a vi­lág! Mert özvegyünk vádolt, hogy becsapták, és járt most már messze igazáért. De ki szólhat egy szent emberrel történt üzletbe ... Azoknak pedig sem a motort kijavíta­ni, sem a pénzt vissza adni nem volt szándékukban. De miért is adták volna vissza? Elég az hozzá, hogy az öz­vegy 3500 forintot fizetett a motorért, de már 500 forin­tot ráfizetett az utazásra, amely a motorért való után­járásból adódott. Mert ugye elment a paphoz, onnan a sze­relőhöz, a szerelőtől a tari plébánoshoz, onnan megint a szerelőhöz, aztán egy má­sik szerelőhöz, majd kocsit fogadott, felrakatta a motort és elvitték a Bablevestől Szé- csénybe, a szerelőhöz, aki egyszer nem volt otthon, máskor meg elutazott, har­madszor meg beteg volt, ne­gyedszer meg... de hagyjuk. Vége az özvegy türelmének is. Gyerünk a bíróságra és kezdődött minden élőiről. El­ment az özvegy a szerelőhöz, onnan a plébánoshoz, aztán megint 'a plébánoshoz, s így < tovább. Lett aztán az özvegy* felperes, a főtisztelendő Ni-< colaus Hankovszky az alperes.* Óh, hová is süllyedt ez a ví-, lág! < No, de most már ennek vé-j ge — kiáltott fel indulattal: főtisztelendő Nicolaus Han-* kovsáky. Elvégre az isten sem< tűmé, hogy a lábujjára lép-* jenék. < Ha ő lev, akkor én úgy —< mondta elszánt haraggal. El- * vitt engem a bíróság elé,< sújtsa őt az egyház helytar-j tójának bírsága. Törvényt ho-< zott, amely így szól: „X. Y.-t* keresztszülői méltóságától el-< tiltottam. Az okok a követ-< kezők: 1. Három éve tartóz-\ ködöm Hollókőben és ettőU az időtől fogva nem látogat-J ja a templomot és a szentsé-i gekhez nem járul. Megelőző-* leg egy nem katolikus férfivali élt kizárólag polgári házas-1 Ságban. 2. Mindenki tudja,\ bogy gyakran káromkodik, < botrányosan és trágár mó-. dón beszél. 3. A hívők előtt] gyakran gyalázkodva beszél' róla, sőt, kitalált meséket is: terjeszt. 4. Azzat fenyeget,< hogy feljelent az esperesnél sőt, a püspöki helynöknél ísa 5. Többek előtt kijelentette,! hogy nem lesz addig nyug-i ton, amíg a faluból (Hollókő| községből) el nem űz, sőt, azt, mondta, hogy odáig viszi az1 ügyet, hogy én a papi reve-, rendát levetni kényszerüljek.< A hívek várják, hogy vajon\ az ellenem indított harc ho-1 gyan fog végződni. 6. Ha őt\ keresztszülői méltóságábai visszaengedem, az ő vissza­éléseivel szemben semmiféle, orvosságot alkalmazni nem tudok. 7. Hamis vádakkal,', világi bíró előtt pert indított ellenem és mivel előre látta.' hogy a pert elveszíti, rágal-, mazásaival minden rosszat híresztel rólam. Azért kérek mindenkit,, akihez tartozik, hogy őt ké-' résében támogatni ne szán-', dékozzanak, hanem ebben az ügyben inkább engem kérdez-', zenek meg.” Mi megkérdeztük és min­dent szépen elmondott. Az özveggyel is beszéltünk. Nem gondolhatta, hogy ilyen a pap. Azért jól van, nem lát­szik rajta az átok. Csak a pénzét sajnálja. Óh, hogy hová is süllyedt ez a világ! Hát így történt. Ebből a semmiből ilyen nagy ügyet csináltak. Nem igaz, főtiszte­lendő Nicolaus Hankovszky!? Ilyen nagy ügyet. Óh, hová is süllyedt ez, a világ! Bobál Gyula Egyre több Érsekvadkerten a takarékbetétkönyv Érsekvadkert községet nem­csak szorgalmas, jól dolgozó é# immár teljes egészében a nagyüzemi gazdálkodás út­ját választó emberek lakják —, hanem a község lakosságá­nak egyrésze takarékoskodik is. 4 Amíg öt-hat évvel ezelőtt egyetlen fillér takarékbetét sem volt a helybeli postánál, addig ma már 1 millió forin­ton felül tartják nyilván a község dolgozóinak be­tétállományát. Az „Ahány család — annyi betétkönyv”-mozgalom nyo­mán közel félezer betétkönyv van a faluban, a házak szá­ma pedig mintegy 919. Ez azt jelenti, hogy Érsekvadkerten ezidáig szinte minden máso­dik házrban takarékoskodnak, betétkönyvet váltanak. De a községben nem nyug­szanak meg az eddig elért eredményekkel. Szeretnék megnyerni azt a 17 ezer fo­rintot, amelyet a március vé­gén lezáródó takarékossági verseny eredményei alapján a legjobb község kap majd a köségfejlesztési alapra. Ezért például vasárnap a postahiva­tal a helybeli népfront-bizott­ság támogatásával és azzal együttműködve takarékossági ankétot rendezett. A postások rendszeresen meglátogatják a családokat is, hogy felhívják figyelmüket a takarékosság előnyeire. Elmondják azt, hogy a takarékbetétkönyv tit­kos, biztonságos, kamatozik is. Nem lebecsülendő az sem, hogy a nyeremény takarék- betétkönyvekkel már többen jelentős összegeket nyertek egy-egy sorsolás alkalmával. Amellett hozzájárul, hogy egy-egy család nagyobb beru­házást eszközölhessen, valóra- válthassa terveit. De szólnak arról is, hogy a takarékba helyezett ösz­szegek közvetve, vagy közvetlenül viszakerülnek a községbe, hiszen az állam már eddig is sokat fordított Érsekvadkert fejlesztésére. A további taka­rékoskodás hozzásegítheti a község lakóit, hogy artézi­kutat kapjanak, új járda épüljön, bővüljön a villany- hálózat. Most újabb lehetőség nyílik arra, hogy növekedjék Érsek­vadkerten is a takarékosko- dási kedv. A falu szorgalmas lakóinak további felemelke­dést biztosít a nagyüzemi gazdálkodás. De a magasabb életszínvonalhoz hozzájárul a szövetkezetbe bevitt ingósá­gok most kifizetésre kerülő ellenértéke is. Mindezek lehe­tővé teszik, hogy Érsekvad­kerten teljesítsék a takarékos- sági verseny feltételeit, meg­nyerjék az első helyezettnek járó 17 ezer forintot. Érdekes kiállítás nyílt a na­pokban a fővárosban. A Ter- maforg Vállalat, amelynek a MÉH — így a Pest-Bács-Nóg- rád megyei MÉH Vállalat Is — köteles átadni a textilhulladé­kot, Vigyázó Ferenc utcai min­tatermében mintegy 120 mű­anyag dobozban kiállította azo­kat a különböző textilhulladéko­kat, amelyeket az ipar — kellő előkészítés után — felhasználhat. Az egyik dobozban például ka­bát, meUény, nadrág, pulóver da­rabok. Feldolgozás után szőnyeg, takaró, vatelin készül belőle. Egy másik dobozban pamutszövet hulladékok, amelyek ingek, cipő­bélés .szabásánál estek le. A fe­hér és világos színű apró rongy­darabokból térkép, kártya, pa­pírpénz, bélyegpapír és irka lesz. Ugyancsak a MÉH gyűjtéséből származik egy harmadik doboz tartalma is: len- és kenderda- rabok. Külföldre exportáljuk, ahol cigarettapapírt készítenek belőle. Odébb egy dobozban el­használt paplanvatta hulladék, — részben nyersfedéllemez gyár­tására használják fel. ha pedig „feltépik”, a flanellgyártáshoi alkalmas fonalt nyernek belőle. Látszólag már semmire sem al­kalmas. elrongyolódott műse­lyem harisnyák húzódnak meg egy másik dobozban, feldolgozás után azonban a kártolt durva­gyapjú alapanyagát képezik. Szinte lehetetlen felsorolni azt a sok-sok textilhulladékot, ame­lyet a MÉH gyűjt és amelyet az ipar külföldi importáru helyett feldolgozhat. A papírgyártásnál a rongycellulóze előállítása is textilhulladékból történik, de a vattagyártástól a textiljátékok készítéséig hasznosítani tudják a textilhulladékot. 55, 60, 65 éves kortól, választása szerint életjáradékot kaphat a nyugdíjkiegészítő biztosítás alapján, vagy ha úgy kívánja, lejártakor egy összegben sok ezer forintot vehet fel. Például: a 30 éves korban kötött nyugdíjkiegészítő biztosítás havi díja 32,— Ft. EZÉRT A 60 ÉVES ÉLETÉV BETÖLTÉSÉTŐL KEZDŐDŐEN HAVI 150,— FT ÉLETJÁRADEKOT FOLYÓSÍTUNK, VAGY HELYETTE 20 620,— FT KÉSZPÉNZT VEHET FEL. Ha a biztosított az életjáradék folyósításának idő­pontja előtt meghal, a kötvényben megjelölt sze­mélynek 10 000,— Ft-ot azohnal kifizetünk. összeg A biztosítás a példában többszörösére is megköthető. Kérjen részletes felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTO­SÍTÓ körzeti felügyelőjétől, fiókjaitól. (13) 1 Aki még nem volt nagy- ,beteg, aki még nem feküdt gyöngyöző homlokkal, verej- 'tékes testtel kínlódva és ál­matlanul a kórházi ágyon, az nem tudja, mit jelent a haj­nali álom. 1 A hajnali kórterem egy kü­llőn világ. Az éjjeli lámpák •piros, vagy kékes fénye meg­történ csillog az arcok rán­caiban meghúzódó verejték- 'csöppeken. Apró és elnyúj­tott nyögések, néha megcsi- 'kordúl egy ágy. Az átélt fáj­dalmakban kifáradt testek alig mutatják az élet legki­sebb jelét, kábult álmok iz­galma érződik az elsuttogott félmondatokban. A félkarú álmában boldogan dolgozik felkarjával is. Van, aki any­ját szólítja% akit régen elte­metett. A külvilág legfeljebb ,távoli fényekkel szűrődik be ide és ezt a fojtott, nehéz, kínos csendet nem zavarják a gumitalpú cipős ápolónői léptek sem. i Ám eljön a vasárnap haj­nal. Áttáncolt és átmulatott éjszaka után csoportosan „húznak” hazafelé nők, férfiak vegyesen, végig a Bajcsy-Zsi- linszky Endre utcán. A hi­degfényű neon égők alatt megcsapja őket a friss téli levegő és aránylag csendben, fázósan érnek a kórházhoz. Valami különös varázs kell 'legyen ezekben a kórházi fa­liakban, mert ideérve, nem 'tudom, milyen ösztönüknek i engedve, szinte minden cso- 1 portnál egyszerre hangzik jel, hogy aszongyahogy: i — Piros rózsáááák beszél­getnek ... i Csak itt és nem másutt. Csakis a kórháznál. Sem élőt- Je, sem utána. > Idő: hajnali fél három. , A kusza álmok megszakad­tnak. Édesanyák és hitvesek, Jgyermekek és édesapák eltyn- >nek a rideg valóság ködében. |'Újra jön a kínzó fájdalom. ) Odakinn némi csorgás hal­> latszik még, majd utána han- \gos röhögés. > Aztán csend. [ Hajnali fél négy. Lassan •újra elszenderülnek még a legmakacsabb álmatlanok is, amikor újra felhangzik egy másik nóta: — János bácsi, ezokeresz a vakeresz... Ez már újabb csoport. Még hangosabb, még pattogóbb, mint az előbbi, de ezek is csak itt énekelnek és nem másutt. Idáig tartalékolták hangerejüket. Hörgő mellekből újra ne­héz sóhajok szakadnak fel: — Jaj, nővérke ... meg­gyógyulok én még? Odakinn újabb 'tiszteletkor, trágár ajánlatok, hangos rö­högés. Reggelre fagyott fo­rintok hosszú csíkjai botrán- koznak a járdán. — x — Városunk szépen fejlődik. Főutcáinkon, de egy-két má­sik utcában is neonvilágítás van már. Kórházaink kör­nyéke azonban jelenleg is gyengén világított. Az utóbbi időben exhibicio­nisták rémisztgetik az éjjeli váltásra érkező ápolónőket, megbújva az Ady Endre utca sötétségében, vagy éppen a malomudvarban. Belsped kocsisaink meglepő jóakaratú fejlődésen mentek át, egy idő óta kevesebbet csillogtatják nagyotmondásról híres „erényeiket”. Most újabban az éjszakai csendháborítók jönnek ... Valamit tenni kell. Nem ismerem a városi ta­nács műszaki fejlesztési ter­vét, de talán előbbre lehetne hozni a kórházainkhoz vezető utak neonvilágítással való fel­szerelését. Világos utcán ta­lán elszégyellnék magukat a szívtelen és gonosz danázók, nem tennének pont a bete­gek ablakai alatt trágár aján­latokat partnernőiknek és nem mernének mutatkozni a ré- misztgetők sem! Adresszálom ezt a kis írást az illetékeseknek, de legfő­képpen azoknak, akik 1961. január 15-re virradó hajnal­ban és az ezt megelőző va­sárnap hajnalokban megfe­ledkeztek arról, hogy kultúr- emberek. Habonyi Zoltán OOöOiOOOOOOOOOOOOOOOOOO Textilhulladékot is gyűjtenek a MÉH átvevőhelyek dekes kiállítás nvílt a na- tartalma is: lan- ás kenderda-

Next

/
Thumbnails
Contents