Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-21 / 6. szám

1 1961. január 21. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1320 kombinältszehrcny ebben az évben 20 SZÁZALÉKOS TERMELÉKENYSÉG­NÖVEKEDÉS BALASSAGYARMATON A balassagyarmati Bútor­gyártó Vállalatnál is jól fel­készültek a második ötéves terv első éve tervfeladatainak teljesítésére. Már az elmúlt évben megkezdték ezt a ké­szülődést és a feladatok is­meretében műszaki fejlesztést hajtottak végre. Tekintettel arra, hogy a gyár ezután csak kombináltszekrényeket gyárt, ilyen értelemben haj­tották végre az előkészülete­ket. Az elmúlt év negyedik negyedévében a termelés és a termelékenység növelésének biztosítása érdekében beállí­tottak a munkafolyamatba egy hengercsiszológépet és megkezdte a munkáját a lakkfúvóműhely is. A vállalat az elm.últ évi 900 darab kombináltszekrény- nyel szemben ebben az év­ben 1320 darab szekrény el­készítését kapta tervfelada­tul. Ez megfelel 8 millió 240 ezer forint termelési érték­nek. A vállalatnál ebben az évben 20 százalékos termelé­kenységemelkedést kívánnak elérni, s ennek érdekében több intézkedést hajtottak végre. Elsősorban a lehető legjobban gépesítik a munka- folyamatokat és átszervezést hajtanak végre, ahol ezt a mupka megkívánja. A válla­lat már korábban megkezdte a kétműszakos munkát, amely szintén elősegíti a termelés és a termelékenység megfe­lelő növekedését. Felmérték már a gépkapacitásokat is, már készül a különböző mun­kafolyamatok technológiája és ezek elkészülése után végre­hajtják a normafelülvizsgá­lást is. Az első napok tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a bútorgyáriak jól felkészültek és az adottságok is biztosí­tottak a tervfeladatok telje­sítéséhez. A BÁNYÁSZ VEZETŐK SZÁMVETÉSE Erőteljesebb műszaki fejlesztés9 magasabb színvonalú vezetés jegyében az új év terveiért Egy éves munkának szám­vetése mindig helyes volt. Szükséges ez azért, hogy egy év munkájának eredményeit és hiányosságait számbavé- ve helyesen lehessen meg­állapítani egy új év feladata­it, azokat a kötelezettségeket, amelyek emberekre, üzemek­re várnak. így cselekedtek kedden a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt gazdasági és műszaki vezetői, a bányaüze­mek mozgalmi vezetői. A Salgótarjánban megtartott termelési tanácskozáson dr. Csillag József elvtárs, a Szénbánvászati Tröszt fő­mérnöke ismertette az 1960. évi tervek teljesítését, a munkában tapasztalt ered­ményeket. hibákat és meg­szabta azt a munkát, ame­lyet a második ötéves terv első esztendejében 1961-ben elsősorban műszaki téren a tervek maradéktalan teljesí­tése érdekében végre kell hajtani. A termelési tanácskozáson, ha nem is a megelégedettség, de egv év jó munkájának hangulata vonult végig. Mű­szaki és gazdasági vezetők csaknem kivétel nélkül arról számolhattak /be. hogy túl­teljesítették az 1960-ban rá­juk háruló feladatokat és szóltak azokról az intézkedé­sekről. amelyeket máris vég­rehajtottak az ez évi jó munka érdekében. Tröszti szinten bányá­szaink több mint 52 ezer tonna szénnel teljesítet­ték túl éves előirányza­tukat. A tervezett 3363 tonnás pro­duktív teljesítménnyel szem­ben 3468 tonnás teljesítményt értek el, de túlteljesítették 7 kilogrammal a tervezett össz- üzemi teljesítményt is. így szénmedencénk bányászai az elmúlt esztendőben hatható­san törekedtek a termelé­kenység növelésére. Az össz- üzemi teljesítmény után a gazdaságosság szempontjából igen fontos gazdasági muta­tó a fűtőérték alakulása. Költözködés előtt Rövidesen lakók költöznek a salgótarjáni új 250 személyes munkásszállás modern, jól­felszerelt épületébe. Mar fo­lyik a szobák berendezése, s helyükre kerülnek a legké­nyesebb igényeket is kielégítő bútorok. Szerelik az ágyakat... Friss matracok, új pa plan kerül az ágyra. Szénmedencénk bányászai éves szinten e téren is jó munkát végeztek. Az év át­lagában 9 kalóriával javítot­ták a szén fűtőértékét, de törekedtek a hamuszázalék javítására is. E kettő azért is fontos, mert a kalóriaér­ték alakulása, értékének emel­kedése befolyásolja a bevé­tel emelkedését, a bevétel emelkedése pedig javítja a trösztre megállapított költség­szintet. Szénmedencénk bá­nyászai éppen a kalória ja­vításával, mintegy 4,7 náp- nak megfelelő nyereségrésze­sedésre, tettek szert. A fenti eredményeket szá­mos hasznos műszaki intézke­dés segítette elő. Ilyen volt például, hogy törekedtek a ra­kodás gépesítésének fokozá­sára, a jövesztés gépesítésé­re sth Az elmúlt évben példá­ul elérték, hogy a terve­zett 647 ezer tonnával szemben több mint 811 ezer tonnát raktak fel a gépek segítségével. A Kóta felrakógépekkel pél­dául a tervezett 23 tonnás napi értékkel szemben 31,3 tonnás teljesítményt értek el. Hasonló jó az Sz. 153-as rakodógép teljesítménye is. Az 1961. évi feladatok si­keres megvalósítása érdeké­ben már az elmúlt esztendő­ben olyan munkát kellett végezni, amellyel biztosíthat­ják a zökkenőmentes át­menetet. Igv például az ele­gendő feltárt szénvagyon biztosításáért a tervezettel szemben mintegy 8 ezer fo­lyóméter vágatot hajtottak ki terven felül túlteljesítve a fővágat és a meddővágat ki- hajtására tervezett folyómé­tert is. Az előkészítéshez so­rolható a korszerű biztosítás terén elért eredmény is. E téren a tervezett 13 486 folyó­méterrel szemben 16 440 folyó­métert biztosítottak TH gyű­rűvel, Mollívvel és egyéb más biztosító anyaggal. Tröszti szinten elérték, hogy 1960 év végén az összes korszerűen biztosított vágat elérte a 48 kilo­métert, ami az összes nyitott vágatnak ma már mintegy 22 százalékát fe­sz; ki. Ezekhez a jó eredmények­hez sorolható a frontfejtések további gépesítése, elsősor­ban pedig a frontok acéltá- mos biztosítása. A műszaki intézkedések végrehajtását segítette az újítómozgalom is, amely 1960-ban a koráb­bi évekhez viszonyítva je­lentősen emelkedett. Az 1960. évi eredmények értékelése mellett a ter­melési tanácskozás legfon­tosabb tevékenysége közé az 1961 évi feladatok meg­szabása sorolható. Már a termelési tanácskozáson meg­tárgyalták azokat a feladato­kat, amelyek a nógrádi tröszt dolgozói előtt állanak 1961-ben, éspedig termelési, termelékenységi, műszakfej­lesztési és gazdasági vona­lon egyaránt. A tröszt 1961 évre napi 1,145 vagonos ter­melési tervet kapott. Ez olyan feszítéseket tartalmaz, amelyet minden erő megfe­szítésével a műszaki színvo­nal és műszaki fejlesztés emelésével nem utolsó sor­ban a technológiai fegyelem megvalósításával lehetséges és kell elérni. Ez annál is inkább fontosabb, mivel a tröszt területén 1961 évben új üzem építését nem kez­dik meg, de folyik Király­táró, Gáti IV. Székvölgy, Szurdok és Duclos VII-es akna további ' fejlesztése. Mindezek mellett a tröszt szükségesnek tartaná a Mi- zserfa déli, Gyula II és Új­lak VI. azonnali beindítását. A mennyiségi terv emelé­se mellett jelentősen növe­kedik az összüzemi teljesít­mény is. Tröszti szinten ez 1051 kilogrammot tesz ki, ami az előző évi ténylegesen elért termelésnek 103.8 szá­zalékát teszi ki. Ezért a termelékenység növe­kedése érdekében már most keresni kell azokat az utakat és módokat, amelyekkel ezt a fejlő­dést valóra lehet váltani1 a műszaki fejlesztés, az újí­tás. a technológiai fegyelem, a gépesítés, a kapacitásnöve­lés és különböző munkaszer­vezések sajátosságával. Az 1961. évi feladatok kö­zött komoly helyet foglal el a korszerű biztosítás még szélesebbkörű alkalmazása. 1961-ben el kell érnünk, hogy az összes nyitott vágatoknak mintegy 27—28 százaléka le­gyen korszerűen biztosítva. Emellett. hogy a kitűzött teljesítménynövekedést elér­jék nagymértékben kell nö­velni az acéltámos frontfej­tések számát. Ezzel elérhe­tő. hogy a frontfejtések elő­rehaladási sebességét az el­múlt évi 1,19 méterről 1.39 méterre növeljék naponta. A műszaki fejlesztés 1961 évi feladatai közé tartozik a további gépesítés. E terüle­ten az F 4-es. az F 5-ös eé- oek termelésével és a Löbbe- féle széngyalu alkalmazásá­val a géppel jövesztett szén mennviségét ebben az esz­tendőben a tavalyinak há­romszorosára kell növelni. E cél megvalósítása érdekében több hasznos műszaki intéz­kedés végrehajtása válik szükségessé. Az ez évi feladatok való­ban nasvok a szénbánvászati tröszt előtt. Végrehajtásuk törvényszerűen veti fel, hogy a műszaki fejlesztés fo­kozása, annak jobbá té­tele és állandó felfelé ívelése a tervek végre­hajtóitól is olyan ma­gatartást tételez fel, amely elősegíti és lehető­vé teszi a magasabb szín­vonalú vezetést. Ez másszóval annvit jelent hogyha a műszakiak kultu­ráltak, a technika fejleszté­sét figyelembevevő termelést kívánnak megvalósítani gé­pesítéssel. átszervezéssel, új technológiával stb. akkor egyrészről előtérbe kell he­lyezni a műszakiak tovább­képzését, másrészről a tech­nológiai és munkafegyelem helyreállítását. Dr. Csillag József elvtárs előadását vita követte. A felszólalók valamennyien a tervek reális voltáról és ar­ról szólották. hogy közös összefogással, hasznos mű­szaki intézkedésekkel azok teljesíthetők. S amint a nóg­rádi bányászok hosszú éve­ken keresztül beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, 1961 végén is újabb sikerek­ről számolhatnak majd be, amelyeket a műszaki intézke­dések sokaságának végrehaj­tásával értek el. Szinte hihetetlen, mennyi szót kell pazarolni egyes hí­ják megszüntetése érdeké­ben. Még mindig akadnak olyan emberek, és szervek — illetve bocsánat, itt is ilyen emberek dolgozhatnak —, akik még nem szokták meg, hogy manapság már nem járják az alázatos, könyörgő petíciók, hanem egyre termé­szetesebb lesz a mindennap­jainkban felmerülő, haladá­sunkat gátló kellemetlen kö­rülmények gyors megszünte­tése. Szememre dobhatnák: vajon mi köze a haladáshoz annak, hogy fűtik-e a vonatot, vagy nem. A gyengébbek kedvéért elárulom: igen sok. Vajon a hangulat, amely a vacogó munkásból haragvó ítélőbírót formál, az semmi? Nem kell kommentárt fűzni a jéghideg vonatban elhangzó ítéletek­hez, s ahhoz sem, hogy mind­Szállítási feladatokról tárgyaltak a fuvarozó és fuvaroztató vállalatok Szerdán délelőtt Salgótar­jánban, a megyei tanácson ér­tekezletet tartottak a téli elő­szállítások megszervezésével és az 1961-es évi útépítési fel­adatok megoldásával kapcso­latosan. Az értekezleten, ahol resztvettek az érdekelt fuva­rozó és fuvaroztató vállalatok, megvitatták, hogy a közleke­dés fejlődéséhez elengedhetet­lenül szükséges a fuvaroztató és a fuvarozó vállalat közti szocialista kereskedelmet jel­lemző, egymást^ segítő kap­csolat. Az elmúlt évben a 33. sz. Autóközlekedési Vállalat 190 tehergépkocsival 846 ezer ton­na árut szállított el. Az idei Tovább gépesítik a sütőipari munkát TÉSZTAGÖMBÖLYÍTÖ GÉPEK ÉRKEZTEK A Megyei Sütőipari Válla­lat a hároméves tervben el­ért szép eredményeket to­vább kívánja szaporítani és ezért több olyan intézkedés kerül megvalósításra, ame­lyek elősegítik ezt. A két sü­tőipari vállalatból alakult Megyei Sütőipari Vállalat még nem rendelkezik vég­legesen kialakított fejlesztési tervvel, de már megkezdték a mun­kát a sütőipar műszaki fejlesztése érdekében. Ennek a munkának első jele a nemrégen érkezett két tésztagömbölyítő gép, ame­lyekkel megkönnyítik a tész­tavezetés munkájának egyik nehéz részét. Az Élelmiszer- ipari Gépgyárból érkezett gépek lehetővé teszik, hogy — két műszakot figyelembe véve — négy dolgozó köny- nyebb munkát végezhessen, illetve e négy dolgozó mun­kája felszabaduljon. A gépek termelékenyeb­bé teszik a munkát és egyenletesebb tésztát ké­szítenek. Az egyik gépet a Sütőipa­ri Vállalat Salgótarjáni I-es számú üzemében állították munkába, míg a másik gé­pet Balassagyarmaton szin­tén az I-es számú üzemben állítják be. A gépek két műszakban üzemelnek és termelékenységük meghalad­ja az emberi erővel végzett munka termelékenységét. A két tésztagömbölyítő gépet közel 40 ezer forintért sze­rezték be és azokat a későbbiek folyamán egyéb más munkafolya­matokat gépesítő beren­dezések követnek. A közeljövőben elkészülő műszaki fejlesztési terv már tartalmazni fogja a sütőipari munka gépesítési feladatait, amelynek megvalósításával termelékenyebbé és higéniku- sabbá válik ez a tevékeny­ség. feladatok azonban nagyob­bak, s ennek értelmében szükséges, hogy a téli előszál­lítások megszervezésével ele­jét vegyék a III. és IV. ne­gyedévi torlódásoknak. Ezért szükséges, hogy minden olyan fuvaroztató — elsősorban a Közúti Üzemi Vállalat, a Közúti Igazgatóság, termelő- szövetkezetek, téglagyárak —, akiknek 1961. évre nagyobb mérvű beruházásuk van, le­hetőleg az első negyedévben oldják meg a szükséges szál­lítási feladatokat. Többen hangsúlyozták, hogy meg kell oldani a gépkocsik gazdaságos kihasználását és a rakodási tevékenységben je­lentkező hiányosságokat. A beszámolóban elhangzott, hogy az AKÖV szeretné meg­valósítani megyénkben is a lakosság tüzelőanyag szállítá­sának központosított formá­ját, s ezt kiterjesztené a bá­nyász illetményszén szállítá­sára is. Több intézkedést hajtottak végre az állásidő csökkentése érdekében is. Azonban a fuvaroztató válla­latok nagy része nem támo­gatja az Autóközlekedési Vál­lalatot ebben a munkában. A beszámoló felhívta a fuvaroz­tató vállalatok figyelmét, hogy a menetokmányok felül­vizsgálatára, ellenőrzésére nagyobb gondot fordítsanak, mert az ebből eredő jogviták feleslegesen rontják a válla­latok jó kapcsolatát. Sajnos, az értekezlet nem töltötte be a célját — az elő­szállítások megszérvezését nem tudták elérni a fuvar- kapacitás egyenletes kihasz­nálása érdekében, — mivel az e téren két legközvetle­nebbül érintett vállalat, az Aszfaltútépítő és az Egri Köz­úti Üzemi Vállalat képvise­lője nem jelent meg. Emellett az is csorbította az értekez­let munkáját, hogy a meg­hívott vállalatok fele nem je­lent meg. Petició fűtési ügyben ezt a mindennapok munkája sínyli meg, következetesképpen az a bizonyos haladás. Úgy látszik, újra gyakorlattá vált, hogy egyes vonatok leg­több kocsija dermesztőén hi­deg. Igaz, előfordult már, hogy ezeket a jéghideg kocsi­kat fűteni is tudták. Mikor? Ha esetleg valaki éppen intéz­kedett ebben az ügyben. Kü­lönben ez csak amolyan visz- szatérő kampányfeladat a MÁV-nál. Kétségtelen az is, hogy sok gondot kell megoldani a vasútnál is. Azonban nem luxusigény az, hogy fűtött ko­csikban utazzanak a munká­sok 50—60 kilométert, hanem életszükséglet. Különben, ha ez így megy tovább, akkor előfordulhat, hogy legköze­lebb az utazókat mirelit-áru­ként adhatják majd el Sal­gótarjánban. — pádár — Traktor a határban Egyik délután bejött egy férfi a szerkesztőségbe. Mun­karuhában volt, egyenesen a műszakból jött, hogy elmond­ja: nem tudja már tovább tűrni a dolgot. .Kinn a határ­ban hónapok óta vesztegel egy traktor. Intézkedjünk mi is, ő már több helyen szót emelt, változás mégsem tör­tént. A mi társadalmunkban eléggé természetes dolog az ilyesmi. Magától értetődő, hogy emberek túljutottak azon, csak személyes, közvet­len érdekeikkel törődjenek. Ez a dolgozó — és még sok százezer másik — rájött arra, hogy közvetve öt is érinti az ilyesmi, mert az ország fej­lődése, a takarékosság, a tár­sadalmi tulajdon védelme közérdek ugyan, de ebben a közügyben benne foglaltatik minden egyes ember szemé­lyi érdeke is. Sorolni lehetne a végtelen­ségig az ilyen példákat. Azt, hogy ezek az emberek na­gyon is magukénak érzik ezt az országot. Fájlalják, ha va­lami nem megy rendjén és örömmel érdeklődnek az eredmények iránt. Mennyi javaslat hangzik el nap mint nap kis közösségek­ben, vezetők szobájában, munkahelyen és gyűléseken arról, hogy mit kellene ten­ni, hogy a dolgok jobban menjenek. Hogyan lehetne tovább tökéletesíteni az ered­ményeket. Olyan jó dolog .az, hogy a mi dolgozóink ennyire sziv- vel-lélekkel építik ezt az or­szágot. Ezek a jó és szép gondolatok, tervek és javas­latok a világnézetileg átala­kult emberből jönnek. Intézkedjünk tehát, a trak­tor a pálfalvi határban van. a Balassagyarmat felé vezető úton. U. M.

Next

/
Thumbnails
Contents