Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-18 / 5. szám
1961. január 18 NÓGRÁDINÉP0J8A9 5 Helyesen választottak Közösen építik a jövőt Diósjenőn A háztáji állatállomány takarmányszükségletét is biztosítsuk Diósjenőn a gazdák előtt nem volt ismeretlen a szövetkezés gondolata, hiszen a faluban több mint tíz éve működik termelőszövetkezet, s a termelőszövetkezeten kívül levő gazdák többsége alacsonyabb típusú szövetkezeti formákban dolgozott egészen a múlt év végéig. A diós- jenöi gazdák nagy figyelemmel kísérték a múltban a helyi termelőszövetkezetek, majd az egyesülés, után az Uj Barázda Termelőszövetkezet munkáját. Nem egyszer volt beszédtéma az utcán a házak előtt a kispadokon, vagy a vendéglőben és a borbélynál, a termelőszövetkezet munkája. — Én ezt másképp csinálnám. Többet törődnék a kapásnövények növényápolási munkáival. Nem tűrném, hogy a majort ellepje a víz. És mindenekelőtt bezáratnám a pálinkafőzőt — mondta nem egy gazda. S az idő őket igazolta. Most, hogy országszerte nagy fejlődésnek indult a. szövetkezeti mozgalom, a szervezők odaadó, felvilágosító munkája eredményeként Diósjenőn is megmozdultak a dolgozó parasztok. Néhány hét alatt Diósjenő is a szövetkezeti községek sorába lépett: Nehogy azt gondoljuk, könnyű volt ez az elhatározás. Nem egy gazdának álmatlan éjszakákat, gondokkal terhelt nappalokat jelentett, míg eljutott odáig, hogy a nevét odaírta a belépési nyilatkozat alá. Karácsony előtt lett termelőszövetkezeti község a falu. A szervezés idején mégcsak szóna sem került egy uj termelőszövetkezet alakításának a gondolata. A falusiak nagyon jól tudták, hogy hatmillió forint körül mozog az Uj Barázda Termelőszövetkezet közös vagyona. Jó vezetéssel, szervezesse!, szervezett munkával, nagy szorgalommal, a megye legjobb termelőszövetkezetei közé kerülhet az eddig munkaerőhiánnyal küzdő Uj Barázda Termelőszövetkezet. Haj László a szövetkezet elnöke így emlékezik az átszervezésre és a közvetlen utána következő időre. — Amikor megindult a falu népe a szövetkezet felé, utána gyorsan nőtt az aláírók száma, s ezzel a termelőszövetkezet tagjainak létszáma s a termelőszövetkezet földterülete. Közel 500 taggal és mintegy 4 ezer hold földdel indítja az Uj Barázda Tsz az új gazdasági évet. Legfontosabb feladatunk a megalakulás után a vezetőség megválasztása volt. Tizenhattagú vezetőséget választottunk. E vezetőségben helyet kaptak a falu legtekintélyesebb emberei. Komoly feladatok állnak az Uj Barázda Tsz gazdái előtt. Rövid idő alatt végre kell hajtaniok a számbavételt, hogy utána az idő hidegebbre fordulásával megkezdhessék az udvarokban felgyülemlett hatalmas mennyiségű trágya kihordását. A vezetőség 170 ló s 250 szarvas- marha behozatalára számít, így a szarvasmarha-állomány megközelíti a 400 darabot. — Milyen fontos intézkedés történik a munkaszervezetek helyes kialakítására? — Öt növénytermesztő brigádot, egy gyümölcs- és kertészeti brigádot, valamint két állattenyésztő brigádot alakítunk. Az idén szeretnénk úgy végezni a munkát, hogy a brigádok kapják meg területüket, s a terület megműveléséhez szükséges gépeket, valamint állatokat. Hiszen nagy feladatok állnak az idén a növénytermesztés előtt. Hatszáz hold kukoricát, 164‘kh burgonyát, 40 kh cukorrépát, 10 kh napraforgót és 120 kh babot kell megtermelniük. A babot köztesként termelik. Az öt növény- termesztési brigádban szépen elosztódik ez a terület. Nagy feladat vár az alakuló építési brigádra is. Hiszen még a tél folyamán meg kell kezdeni 200 szarvasmarha részére á férőhely biztosítást. Úgy tervezi az új közösség, hogy összehordják a követ, a fát és utána megkezdik az építést. Nagy lépést szeretnének tenni a szövetkezet gazdái az idén a baromfitenyésztés területén'. A szövetkezet elnöke elmondta, hogy több mint 10 ezer baromfit szeretnének nevelni. A baromfitenyésztés fejlesztésénél nagy szerepet kapnának az idősebb szövetkezeti gazdák, akik saját portájukon, kertjeikben nevelhetnék a szövetkezet részére a baromfiakat. Ez az új kezdeményezés úgy hisszük nagy helyeslésre talál majd a faluban. ja, s tekintélyes jövedelmet jelent a 124 holdas gyümölcsös, amely 90 holdon már ebben az évben termőképes lesz. A belterjességi törekvés egyik ágazata a szamóca, málna és ribizlitermesztés felé vezet. A 42 hold málnásból 10 és fél, szamócából szintén több, mint 10 vagonnyi értékre lehet számítani. Ez a terület azonban már ebben az esztendőben is tovább terjeszkedik 4 holdnyi újtelepítésű feketeribizkével, 15 hold málnával, 15 hold szamócával, s az ehhez szükséges palántákat a termelőszövetkezet saját maga hajtatta. Vgy határozott a közösség, hogy a málnát, epret és n- bizlit az idén még felesben, munkaegység jóváírás nélkül termeli, a termés másik fele, a számítások szerint egymillió forint a szövetkezet vagyonát gyarapítja. A határozatot a. tanács és a minisztérium is jóváhagyta. Irináivá kínálkozik itt a belterjes gazdálkodás másik lehetősége is. A Szora- dy Tsz bátran élhet a lehetőséggel, gazdag állattenyészetet alapozhat meg, a közel 5 és félszáz, holdas rétről 11 ezer mázsa szénára számíthat. 35 holdon pillangós-félék nőnek s elvetett a termelőszövetkezet 16 hold őszi takarmánykeveréket. — A jószágállománynál — mondja a főkönyvelő — az összevonás idején 18 tehén várható, ehhez 35 darabot az államtól szeretnénk vásárolni, igy év végén már 53 tehfinünk lesz. A szövetkezet tagságától 45 növendékmarhát akarunk behozni a szaporulatból a közös istállókba, a marhák számát még 1961-ben 100—150 darabra igyekszünk növelni. Van 32 lovunk, 20 te- nyészkocánk, egy tenyészkanunk, kapunk még újabb 10 kocasüldöt, s ez első malacozásból 60 sonkasüldőt állítunk be. Birkát egyelőre 150 darabot kapunk, de az a további tervünk, hogy számukat 600—700 darabra szaporítjuk. A továbbiakban a háztáji gazdaságokban levő 150 tehén szaporulatából ugyancsak a közös állományba hozzuk a legjobbakat. Az eredményes nagyüzemi gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele a gép. A termelőszövetkezet most vásárolt egy 24 kalapácsos darálót, a gazdák anyagi hozzájárulásánál 2 traktort, pótkocsikat, fűkaszákat, trágyaszóró pótkocsit vesz 300 ezer forint értékben. A drégelypalánkiak nem fáznak a befektetésektől. mert tudják, hogy azok nem is olyan sokára bőségesen kamatoznak. Az évi feladatot 60 ezer munkaegységgel tervezik megoldani, s az áruértékesítési tervükben há- rommilló forintra számítanak. Ha a palánkiak mostani tennivágyása az elkövetkező hónapokban sem torpan meg, úgy a drégelyi várrom aljában boldog élet, milliomos termelőszövetkezet alapjait rakhatják le. Barna Tibor Most, amikor már a megnövekedett termelőszövetkezetben indulnak a közös munkák, fel sem vetődik a gazdák körében, hogy megérte-e a választás? Hiszen most már csak rajtuk múlik, hogy mennyire teszik eredményessé az első közös évet. Adottságaik megvannak arra, hogy már az idén többet termeljenek, mint az elmúlt évben termelt a falu. Csak élni kell a lehetőségekkel. Am amint említettük, nem újkeletű Diósjenőn a szövetkezés gondolata. Most, hogy együtt a falu népe, egy akarattal indulnak a megvalósítandó feladatok elvégzése elé, remélhetjük, hogy a választás, amely néhány héttel ezelőtt történt, helyes volt, s az idő múlásával minden szövetkezeti gazda elmondhatja, megérte, érdemes volt. Az idén nagy feladatok várnak az állattenyésztésre megyénkén belül. Azért mondjuk azt, hogy az állattenyésztésre, mert nemcsak a termelőszövetkezetek állattenyésztéséről van szó, hanem a termelőszövetkezeti gazdák háztáji állományáról is. Fő feladatunk az árutermelés, az állati termék értékesítés fokozása. Ismeretes, azok a termelőszövetkezetek érik el a legjobb eredményeket, azoknál a legbiztosabb a jövedelem, amelyek gazdálkodási irányúkat úgy választják meg, hogy az állattenyésztés képezze a bevételek többségét. Megyénk adottságait figyelembe véve, a szarvasmarha tenyésztésnek vannak nagy hagyományai. Nemcsak az országon belül, de még külföldön is nagy népszerűségnek örvend a nógrádi szarvasMit bámultok kis bocik? Négy bika ivadékát vizsgálják a Sziráki Állami Gazdaságban abban az istállóban, ahol Cscrvenák István teljesít napos szolgálatot. Cservenák István ismerkedik az istálló legújabb lakóival. Nevelési munkáról tanácskoznak a járási népfront-titkárok Csütörtökön a Hazafiasparasztság Népfront megyei irodáján tanácskozásra jönnek össze a járási népfront-titkárok. Értekezletükön megvitatják az idei népfront-oktatás és általában a nevelési munka tapasztalatait, valamint a népfront-bizottságok feladatait a termelőszövetkezeti megnövekedett kielégítése érdeklődésének érdekében. Ezenkívül a népfront-titkárok meghallgatják a balassagyarmati járási népfront-titkár beszámolóját az oktatás járásbeli eredményeiről. Béke aktivaülés Szécsényben Vasárnap a Szécsényi Járási Tanács nagytermében a járás békeaktívái tanácskoztak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A jelenlevők az előadás után kérdéséket is tettek fel az előadónak, aki hosz- szasan válaszolt a , szécsé- nyiek problémáira. marha. Nagy lehetőségeink vannak e szarvasmarha fajta továbbfejlesztésére, az Ipoly- völgyi tájfajta elterjesztésére. Neveljünk fel minden borjút A szarvasmarhaállomány növelésénél helyes, ha nagy figyelmet fordítunk a borjú szaporulat növelésére. A borjú szaporulat növelését ne csak a termelőszövetkezetek tékintsék szívügyüknek, hanem a háztáji gazdaságok is. Helyes, ha társadalmi ügyként fogjuk fel a szarvasmarhaállomány fejlesztésének kérdését, hiszen ismeretes, az utóbbi időben nagyon rászoktak a borjúállomány lelki- ismeretlen pusztítására. Sokan el sem tudnak képzelni egy lagzit, keresztelőt, vagy nagyobb családi ünnepélyt, hogy legalább egy borjút ne vágnának. Így aztán ha megengedjük ezt a gyakorlatot, ne csodálkozzunk azon, hogy csökken a szarvasmarhaállomány. Ezen a ’ területen a csökkenést nem olyan könnyű jóvátenni, mint a sertéseknél, ahol egy kocától évente 10— 15 malacot is várhatunk, tehéntől a legtöbb esetben pedig csak egy borjút. A szarvasmarhaállomány növelésének nagyon fontos feltétele a takarmány biztosítása is. Itt nemcsak a közös állományban levő szarvasmarhák takarmány biztosítására gondolunk, hanem a háztáji gazdaságban levő állatok takarmány biztosítására is. A háztáji gazdaság takarmányellátása nagyon fontos kérdés. Ha a közösből nem biztosítjuk a/háztáji állomány részére a takarmányt, akkor miből tartja az a termelőszövetkezeti gazda háztáji állatait? Még arról is jó lenne gondoskodni, hogy ezek a háztáji állatok évközben megkapják a friss zöld takarmányt, és nem ártana részükre kijelölni a legelőterületet is. Ha ez megtörténne, termelőszövetkezeti gazdáink komoly gondoktól szabadulnának meg, nagyobb kedvvel dolgoznának a közös felvirágoztatásán. Tudott dolog, megyénkben termelőszövetkezeteink többsége takarmánygondokkal küszködött az elmúlt évben. Sok esetben még a közös állatállomány részére sem biztosították egész évre a takarmányt. Ha pedig a közösnek nem jutott, hogy jutott akkor a háztáji állatnak? Sehogyan. Ez aztán odavezetett, hogy a termelőszövetkezeti gazdák batyuzni kezdték hazafelé a mezőről a takarmányféléket, kényszerítve voltak arra, hogy állatuk részére lopjanak. Pedig a legtöbb faluban a múltban, míg nem működött termelőszövetkezet, tudták biztosítani a takarmányt a legalább olyan nagy állatállomány részére, mint a mostani. Ha akkor kisüzemi módszerekkel ezt biztosíthatták, akkor most, a nagyüzemi gazdálkodáson belül szintén játszva lehetne biztosítani. Termeljünk számosállatonként 400 négyszögöl silókukoricát Ehhez természetes, szükséges a jó tervezés is. A termelési tervek átgondolt, körültekintőbb létrehozása. Most, amikor napirendre került az idei tervek készítése, jó, ha a termelőszövetkezeti vezetőségek nagyon körülte- kintőően, nagy gonddal felmérik a várható közös állatállomány létszámát, emellett kiszámítják azok takarmány- szükségletét is S úgy tervezik a takarmány termelést, hogy bőven jusson a közös állatállomány részére, s még tartalék is legyen. A terv készítésénél gondoljunk a háztáji szarvasmarhaállományra is. Gondosan mérjük fel ezt is, nehogy kimaradjon a termelési tervből a részükre biztosítandó takarmány. Egy- egy szarvasmarhának 3—4 holdon termeljük meg a takarmányt. S számosállatonként legalább 400 négyszögöl silókukoricát termeljünk. Így aztán elérhető lesz az, hogy biztosabban termeli az árut a háztáji gazdaság is, mint a közelmúltban, s biztosabb lesz a közös állat, és állati termék értékesítés is. A szarvasmarha tenyésztés területén jelentősen léphetünk előre, ha biztosítjuk részükre a takarmánybázist. Ez a takarmánybázis biztosítás nagy, de szép feladat. Enélkül nem léphetünk előre, hiába alakítottuk át nagyüzemivé a mezőgazdaságot, ha az állatállományt nagyüzemi istállókba vontuk össze, egyszóval nagyüzemivé tettük az állattenyésztést, nagyüzemivé kell tennünk a takarmánytermelést is, mert csak a nagyüzemi takarmánytermelés képes ellátni az állandóan fejlődő állattenyésztést. Megyénk adottságai nem rosszak, ha lelkiismeretesen, gondosan tervezzük a jövőt, akkor nem kell félnünk attól, hogy csalódásban lesz részünk a szarvasmarha tenyésztésben, ha biztosítjuk a tenyésztés egyik legfontosabb alapját, a takarmányellátást, akkor a megyénkben meglevő tenyésztői kedv, termelő- szövetkezeteink szakértelme újabb gyümölcsöket terem majd, s nagyot léphetünk előre az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha tenyésztés területén. Kata János Az aktívaülésen Makkai György elvtárs, az Ország- Világ című lap főmunkatársa, a Béketanács előadó- osztályának egyik tagja tartott beszámolót az aktuális nemzetközi kérdésekről és eseményekről. Hosszasan beszélt a kongói, valamint az algériai helyzetről. Ankét a tsz-ek állami irányításáról Február első hetében kerül sor a megyei tanács rendezésében arra az ankétra, amelyet tsz-elnökök és tanácsi mezőgazdasági dolgozók részére tartanak. Az ankéton a termelőszövetkezetek állami irányításának feladatairól tanácskoznak az érdekeltek: a termelőszövetkezeti elnökök és a tanácsok mezőgazdasági dolgozói. A feladatok megbeszélése mellett ez az ankét a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megerősítését is elő kívánja segíteni. Közérdekű feladatok megoldásáról tanácskoztak a dolgozók a tanácstagi beszámolókon f Salgótarjánban végéhez közelednék a tanácstagi beszámolók. Eddig 84 tanácstag tartott beszámolót körzetében. Ebben a hónapban még 9 helyen hallgatják meg tanácstagjuk beszámolóját a dolgozók. A tanácstagi beszámolók során kialakult viták legpozitívabb vonása: hogy ma már az egyes körzetekben nem egyéni problémák sürgetését kérik, hanem kérdések, javaslatok, felvetések formájában a város dolgozói részt kivánnak venni Salgótarján fejlesztésében. Az Arany János utca lakói például elismerték: igen nagyarányú az a fejlődés, amit a város a tanácsok megalakulása óta ért el. A Szta- hanov utcaiak korszerű világítás bevezetését javasolják arra a környékre is. Sokhelyütt vetődtek fel út-, víz-, kút-problémák. Majd minden körzetben érdeklődtek a város egészségügyi fejlődését nagyon elősegítő kórház építéséről, az ilyenirányú tervek készítéséről. Saigon a telep lakói javaslatot tettek tüdőszanatórium létesítésére. A rendkívül jelentős javaslatot a körzet lakói úgy indokolták: Salgótarján gyáraiban meglehetősen sók por és szeny- nyeződés történik, ami szükségessé tenné, hogy a jó levegőjű Saigon az esetlegesen megbetegedők gyógyulásukat megtalálják. Ugyancsak a salgóiak javasolták a városfejlesztés többéves távlati tervébe bevenni Salgó üdülőteleppé alakítását. Olyan gondolatok is felvetődtek a tanácstagi beszámolókon, hogy ez az üdülőtelep cserejellegű legyen az Alföldön építendő üdülőtelepekkel. Baglyasalján korszerű világítás, modern üzletház bevezetéséről tanácskoztak a körzet lakói és kérték a patakszabályozás mielőbbi befejezését is. A Kun Béla- telepi lakosok pedig a bekötőutak sártalanítására vonatkozólag tettek javaslatot. A Salgótarjáni Városi Tanácson az egyes osztályok lelkiismeretesen vizsgálják a beszámolókról készült, jelentésekben foglalt problémák megoldásának módszereit, így például a külső perifériák problémáinak megoldására a városi tanács műszaki osztálya kommunális tervet dolgoz ki, amely magában foglalná a legégetőbb problémák megoldásának, a legfontosabb tervek megvalósításának lehetőségeit.
