Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-28 / 104. szám

/

16

»•«••••••••••••••••a

SPORT

A megyei bajnokságtói

as NB II-ig

amely elősegítené a jobb felkészülést a tavaszi szezonra.

Ami a szakosztály vezetősége és a játékosok kapcsolatát illeti, elmondhatjuk, hogy az összhang a legtökéletesebb,

ami nagymértékben hozzájárni a csapat jó szerepléséhez, s egyre szebb fejlődéséhez.- Hol volt, hol nem volt, nem is olyan régen, nem is az Öperenciás-tengeren túl, csak Nógrád megyében, Tarján városában élt 11 deli fiatalember és ezek tartalékjai, akik szabadidejükben a bőrlabdát kergették a gyönyörű zöld gyepen. Ezeknek a deli fiúknak másra nem volt gondjuk, csak arra, hogy az ország vidéki városaiban élő labdakergetők között ők legyenek a legjobbak. Azonban nem nézték jó szemmel a tarjániak játékát sem a vidéki városok fiataljai, sem pedig a

főváros minden hájjal megkent öregebb harcosai, annál is inkább, mivel nekik is sok borsot törtek az orruk alá a bányász labdakergetők azal, hogy gyakran lyukasztgatták ki az 0 játéktereiken levő kapuk hálóit.

De hiába volt az acsarkodás, hiába volt a sok-sok ijesztget tés, a tarjáni fiúk nem ijedtek meg. Az r kapujuk hálóját

nehezen tudták csak labdával érinteni as .lenfelek, mert jó

két kapust állítottak őrzésére:

Ián még társát is felülmúlta. O Karancsvölgyből jött, kiről úgy pattogtak le az ellenfelek, mint a szikláról.

egy jobbösszekőtő, Vasas Mihály. Jóvágású fiú, ki azért nem volt hibamentes, mert játék közben nagy kedvvel dajkálgatta a labdát és sokat vitázott. De azért Igen sok veszélyt jelentett az ellenfél hálójára ebben az időben. (Bár most is így lenne.)

Oláh Géza és Veres János, a két dalia egymást felváltva és egymást felülmúlva kiválóan teljesítették feladatukat. Különösen a nemes arcélü Oláh Géza jeleskedett. Olyan rollót szerelt Veres segítségével a tarjáni kapura, hogy még a leghíresebb fővárosi daliák sem tudtak számottevő rongálást tenni a tarjáni hálón.

De a kapu őrzéséből a többiek is kivették részüket:

könnyes a párna ebben az időben. De sok lány-szív gyűlt nagy szerelemre és tört össze Tarján- ban és környékén Dávid Robi egy-egy kedves, vagy zord pillantása miatt. Ez a forgácsi deli fiú kitűnően bánt a kerek bőrlabdával is, s méltó társa volt Szojka Ferinek.

ördöngösségéről volt híres a tarjáni daliák baloldali futárja: Taliga Ferenc, vagy ahogy becézik, „furik”. Igazi ördög volt. A játéktéren becsapott mindenkit. Becsapta az ellenfél védőit, becsapta saját játékostársait, sőt becsapta még a közönséget is. De azért ő is lyukasztgatta néha- néha az ellenfél hálóját. (Sajnos, ez már elmaradt.)

A bőrlabda kergetéséből, a helyzetek előkészítéséből „Tuskő”, vagy ahogyan néha nevezni szokták: Bablena Laci is kivette részét. Az aprótermetű, kemény jobbszélső ellen nem szívesen játszottak az eUenfél védői. Ez a csupaszív fiú gyakran meglepte a közönséget is, hol azzal, hogy kitűnően játszott, hol pedig azzal, hogy nem lehetett megtalálni a zöld gyepen.

Jancsik Mihály, az előző két társa között jól állt a gáton. Tanár módján nyugodt labda- kergetőnek bizonyult. Hej de sokat megmérgesltette a Tarjánt felkereső idegeneket. Emellett még irányította és oktatta is társait. Egy-egy támadás után valóságos kis előadást tartott.

Csáki Béla volt azonban a hálószaggatásban a legfélelmetesebb. Szinte ágyú módjára lövöldözte a labdát. Az eUenfél kapuvédőit kirázta a hideg, ha már Csákinál volt a labda a kapu közelében. Ennek a fiúnak egyedüli hibája, hogy nagyon jó szíve van, s így nem akar senkit megsérteni, mégha egy-egy pohárka hűsítőre hívják is meg bármelyik csárdába.

Sándor, a népszerű „Csarcsu”, aki Vizslásról indult el szerencsét próbálni, már akkor rettegett harcosnak bizonyult. Annyira népszerű volt, hogy az ellenfelei állandóan a rokonait emlegették egy-egy összecsapás után.

Ebben az időben a kisváros csapatának jobb szárnyát a fiatal Jagodics vezette. Amikor nem volt sérült, vagy nem ijedt meg az ellenféltől, ragyogó labdákat tálalt fel a társainak. De ez ritkán volt. Legtöbbször félt, s talán azért is vonult be, hogy egy kis bátorságot szerezzen magának.

Jedlícska, a másik hátvéd, taMessze földet bejárt, sok-sok játéktéren kergette már akkor is a labdát, nevét ismerték az egész világon Szojka Ferikének. A labdakergetés elegáns magasiskoláját mutatta be olykor-olykor. Ha keUett, Oláh Géza helyett fejjel védte a kaput, ha kellett ő vitte előre a támadósort, s vette célba az ellenfél hálóját. A kisváros közönsége de sokszor megéljenezte, de meg is korholta. Ez is bizonyította népszerűségét.

kapuját. Közülök Cserhátinak már sikerült átvenni Oláh Géza NÓGRÁDI helyét a kapuban, méghozzá kitűnő teljesítménnyel. Lantos és Répás is kapott már néhányszor helyet a nagyok között. Reméljük, ők is jó hálőrongálónak bizonyulnak majd a továbbiak folyamán.

Játszott az együttesben egy szerény, halkszavú fiú, Bodon Öcsi. ö volt a támadősor balösszekötője. Lelkesedése, munkabírása példakép lehetett a többi fiatal előtt, hogy „Almosnak” becézik társai, az nem jelent semmit, legfeljebb azt, hogy szeret aludni, de tőle telhetőén megtesz mindent a siker érdekében a zöld gyepen.

Nem is olyan régen a tarjáni 11 daliának sikerült diadalmaskodni. Hiába szállt velük szembe a három, az öt', sőt még a hétfejű sárkány is. Hiába öntötte el a viz a játékteret, hiába jött mérföldes léptekkel a fákat kidöntő vihar, a tarjáni bőrlabda- kergető fiúk, a vidéki városok között a legjobbak, a legvitézebbek lettek. így történt ez nem is olyan régen, s talán még ma is így lehetne, ha azóta sok minNépú|ság

A Magyar Szocialista Munkáspár» Nógrád megyei bizottsága és • megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Gotyár Gyulai Kiadja:

a Nógrádi Népújság Lapkiadó Vt Felelős kiadó: Vida Edit. Előállítja: a Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat, Salgótarján, Rákóczi u. 205.

Fv.: Fila István.

Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető a helyi posathivata- loknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj; egy hóra 4 forint, Szerkesztőség:

Salgótarján, Városi Tanács-köz li Telefon: felelős szerkesztő: 11- 94, ipari és mezőgazdasági rovati 10-79, belpolitikai rovat: 10-64, adminisztráció: 11-59, bányai tel» Kiadóhivatal:

Salgótarján, Rákóczi út 52. Telefon: 10-29.

Az 1958-59. évi megyei röplabdabajnokság megindítása körül hosszú huza-vona volt, míg végül is 4 heti késéssel sikerüli a megyei szövetségnek megindítani a bajnokságot. A Salgótarjáni Tűzhelygyár csapata volt az. amelyik minden mérkőzésre pontosan kiállt, s mérkőzéseit lejátszotta.

A bajnokságot veretlenül, 36:3-as játszma aránnyal nyerte meg. Így megszerezte a jogosultságot az NB II-be jutásért rendezett osztályozó mérkőzéseken való részvételre.

A megyei bajnokság befejezése után 4 hét állt rendelkezésre az osztályozókra való felkészülésre. Ezt az időt a csapat kondíciójának fokozására, valamint NB I és NB XI csapatokkal való barátságos mérkőzések lebonyolítására használták fel. Elmondhatjuk azt, hogy a felkészülés sikeres volt, mert a csapat a selejtezőkön és az elődöntőkön sikeresen túljutott és bekerült a 4-es döntőbe. A fiúk itt érték el csúcsformájukat és veretlenül került be csapatunk az NB II- be.

Sajnos. az osztályozok után nem volt pihenés, mert a következő héten már indultak a küzdelmek az NB II-ben. így a fáradtságos osztályozó küzdelmek után nem a legbiza- kodóbb hangulatban indultak a bajnokságnak.

• Méghozzá a sorsolásunk sem

■ volt valami kedvező, mivel ! mindjárt az első mérkőzésünkre : Budapesten került sor a Bp.

■ VTSK ellen, amely az NB m

■ 3. helyezettje. Kevés eséllyel in- ; dúló csapatunk azonban nagy ! akarással játszott, s 3:1 arány- : ban legyőzte a fővárosi együttest. A kövektező mérkőzést itthon az UTTE ellen szintén 3:1 arányban nyerte meg a salgótarjáni csapat. Ezt követőleg Ajkán győztünk 3:0-ra. A bajnokság 7. fordulójáig tudta megőrizni veretlenségét a salgótarjáni együttes. Ezután két Ízben is vesztesként kellett elhagyniok a játékteret: Martfűn 3:2 arányban és Nyíregyházán 3:1 arányban. Azonban a két vereség nem törte le a csapatot, hanem még szorgalmasabb edzésekbe kezdtek, s ennek eredménye, hogy a hátralevő mérkőzéseket kivétel nélkül megnyerték, s

az őszi szezon befejeztével a 2.

helyen kötött ki a tűzhelygyári röplabda együttes,

azonos pontszámmal az első helyen végző Bp. Pénzügyőrök csapatával, melynek csak a jobb játszmaarány révén sikerült megelőzni a tarjáni fiúkat.

A sikert Szatmári Szilárd edző. Kovács Mihály szakosztályvezető és Tomcsik Vilmos intéző vezetésével a Galló, Szirmai, Bodon, Monori, Reguli, Gellérthegyi,

Adám, Kőbán, Félegyházi és Pataki összetételű csapat érte el, amely most már az őszi szezon befejeztével pihenőre tért. A tavaszi bajnokságra a felkészülési

í

január első hetében kezdik el a tornateremben. Ha az egyesület anyagi helyzete megengedi, akkor szeretnének résztvenni az NB Il-es terembajnokságban,

ZELENKA ISTVÁN SBTC VETERÁN MARATONI FUTÖJAT A KASSAI BIZOTTSÁG KITÜNTETTE

Az elmúlt héten a megyetanácson az MTST elnöke, Szunyogh Tibor adta át Zelenka Istvánnak, az SBTC veterán maratoni futójának a kassai jubiláns bizottság kitüntetését. Ezenkívül a Nógrúd megyei Testnevelési Sport Tanács ajándékát. Az ünnepségen a megjutalmazott veterán sportoló keresetlen meleg szavakkal mondott köszönetét s tett igére* et, hogy mint jó kommunista, továbbra is minden erejével segítségére lesz a fiatal sportolóknak.

*

NEM SIKERÜLT AZ NB II-BE •JUTÁS a SALG. KSE TEKÉZÖI- NEK

A Salgótarjáni Kohász SE teké- zői igen nagy harcot vívtak az NB II-be jutásért. Azonban az utolsó találkozójukon, az Ózdi Kohász elleni mérkőzésen vereséget szenvedtek, s így nem tudták kiharcolni az NR H-be jutást. A találkozót az ózdiak 5:3 arányban nyerték meg. A tarjá- niak nem ke’dvetlenedtek el, s úgy vélekedtek, hogy majd jövőre talán nagyobb szerencséjük lesz, s ami nem sikerült az idén, majd jövőre sikerülni fog. *

KÉT MÁSODIK HELYEZÉST ÉRTEK EL A ORSZÁGOS EGYÉNI BAJNOKSÁGON A SALG. KSE BIRKÓZÓI

Székesfehérvárott rendezték meg az országos ifjúsági birkózó bajnokságot, ahol a Salgótarjáni KSE birkózói közül nagy küzdelemben Hegyi Gyula harcolta ki a résztvevő 120 versenyző között súlycsoportjukban a 2. helyezést.

Megyénk NB-s labdarúgó csapatainak féléves bizonyítványa

Az 1959—60. évi labdarúgó bajnokságból eltelt egy félév. Csapataink befejezték az őszi szezont, s megkapták a félévi teljesítményük kiértékelését, hogy a szünetben úgy készüljenek majd fel, ahogyan a bizonyítvány, a kiértékelés megköveteli tőlük.

Ha a bizonyítványt nézzük

AZ NB I-ES SBTC-NÉJj,

akkor bizony elszomorodhatunk azon, mert nagyon régen nem állt ilyen rosszul a tarjáni együttes, mint most, amikor a bajnokság felénél az utolsó helyre került. Ez azt mutatja, hogy a szünetben a tarjániaknak az eddiginél is nagyobb szorgalommal, nagyobb odaadással kell készülniük a második félévre* hogy ott már jobban megállják a helyüket, s elkerüljenek a kiesők zónájából.

Az NB IX-ben szereplő Nagybátonyi Bányász fiai az utolsó öt mérkőzésüket megnyerve, kitűnő hajrát vágtak ki az előző hullámzó teljesítmények után, s a bajnoki tabella 14. helyéről az előkelő 7. helyre tornászták

fel magukat a félév végén:

Az NB Ill-ban a Salgótarjáni BTC II.

együttese szerepelt a legjobban megyénk csapatai közül. Ugyanis, ha figyelembe vesz- szük az Autótaxi elleni 5:0-as tarjáni vezetésnél félbeszakadt mérkőzést is, akkor 25 pontjával, 36:15-ös gólaránnyal a tabella első helyére került fel a tarjáni csapat.

A Zagyvapálfalvi Építők,

mint újonc indult ebben a szezonban. Hiszen csak a megyei bajnokság megnyerése után jutott ide fel ez a jóképességű együttes, amely sokáig veretlenül az első helyen tanyázott. Majd a további hajrába belefáradva kissé visszaesett a pálfalvi gárda. Ez azonban nem tartott soká, s most a félév végeztével az előkelő 4. helyet foglalja el 19 ponttal és 30:23-as gólaránnyal. )

A Baglyasi Bányász labdarúgói gyengébb kezdés után egyre szebb eredményeket értek el, s már-már úgy nézett ki, hogy az SBTC után

ők lesznek a legjobbak, de nem úgy sikerült, s most a félév végén a tabella 6. helyére kerültek 18 ponttal, s 24:19 gólaránnyal.

A tavaly még NB Il-es Salgótarjáni Kohász SE

szereplése nagyon változó volt. A legjobbaknak méltó ellenfele tudott lenni, máskor meg az utolsó helyezettől is vereséget szenvedett, De még így is, a félévi bizonyítványként a bajnoki tabella 7. helyét kapta 17 pontjával és 25:22-es gólaránnyal.

A Kisterenyei Bányász együttesének ment a leggyengébben az NB III első félévében, mert a bányász labdarúgók a tabellán csak a 12. helyet tudták megszerezni 14 ponttal és 17:21-es gólarány- nyal.

Az NB I-es ifjúsági csapatok küzdelmében az első félévi jó szereplésével a Salgótarjáni BTC fiataljai a tabella 6. helyét kapták 16 ponttal és 27:22-es gólaránnyal. Ez szép teljesítmény.

Nem mese ez, sőt ma is így lehetne...