Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-28 / 104. szám

NÖGRADI népüjsacs 1960. december 28. A párt- és tSmegssservexetek kapcsolata a ssécsényi járásban Falvainkban is a VII. párt- kongresszus útmutatásai és azok a fontos párthatároza­tok képezik a tömegszerve­zetek és tömegmozgalmak fel­adatait, amelyek utat mutat­nak az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásához. A szécsényi járásban a pártszer­vezetek vezetői maguk között felosztották a tömegszerveze­teket, hogy a pártirányítás­ból mindenki kivegye részét és személyes megbízatás kö­vetkeztében nagyobb felelős­séget érezzenek a tömegszer­vezet munkájáért. A tanács, a Hazafias Nép­front, a KISZ-szervezet, de a Nőtanács munkájához is ko­moly segítséget adnak a párt- szervezetek. A tapasztalatok szerint talán legkevesebb se­gítséget a szakszervezetek, az MSZBT és az MHS kapja. Az üzemi pártszervezetek ugyan rendszeresen beszámol­tatják, és segítik a szakszer­vezeti vezetőket, azonban egyes hivatalokban, egészség- ügyi és kereskedelmi szervek­nél, ahol nincs közvetlen párt- szervezet és a szakszervezeti tagság is szétszórtan dolgozik, — nem kapnak olyan segít­séget és támogatást, amilyen különben „ráillene” ezekre a szakszervezetekre. Nógródszakálban például a pártszervezet segíti és beszá­moltatja a tanács vezetőit vég­zett munkájukról, a Nőtanács- csal azonban már nem fog­lalkoznak megfelelően. Pedig a járás falvaiban kivétel nél­kül mindenütt nagy gondot kellene fordítani a nők hely­zetére. Erre több párthatáro­zat is különös gonddal figyel­meztet. Falusi és termelőszö­vetkezeti pártszervezeteinknek az arra alkalmas nőket még a pártszervezetek megerő­sítésére is fel kellene hasz- .nálni, mert a jól működő nőszervezet jó előiskolája le­het a párttagságnak. A Nőtanács munkáját igen jól irányítják Endrefalván. ahol a Nőtanács vezetője ma­ga is pártvezetőségi tag, és így a Nőtanács problémáit akár minden alkalommal is ismertetni tudja a pártveze­tőséggel. Ludányhalásziban pedig minden tömegszervezetben van megbízottja a pártszer­vezetnek. s ezek fontos párt- megbizatása a rendszeres élő kapcsolat kialakítása a párt- szervezet és tömegszervezot között. A ludányhalászi párt- szervezet rendszeresen be is számoltatja azokat a pártta­gokat, akiket a tömegszerve­zetekbe pártmegbizatással kül­dött. Ezenkívül minden tö­megszervezeti rendezvényen képviseltetik magukat a párt- szervezet aktívái. De helyes módja a tömeg szervezetek pártirányításának az is, ahogyan ezt.Nagylócon csinálják. A nagylóci párt,- szervezet vezetőségében kü­lön tömegszervezeti felelős van. Ennek a tömegszerve­zeti felelősnek feladata, hogy a pártvezetőség által meg­tárgyalt és tömegszervezete­ket érintő ügyeket továbbítsa az illetékesek felé. Ezen túl­menően a pártvezetőség még külön ellenőrzést végez és időnként be is számoltatja a tömegszervezetek vezetőit. Itt például megtörtént, hogy a termelőszövetkezet részére biztosítani kellett a szükséges vetőmagmennyiséget. A párt­szervezet ennek érdekében összehívta a tömegszervezetek vezetőit és kérte, felvilágosító nevelő munkával segítsék elő, hogy a szükséges vetőmag­mennyiség biztosítva legyen. És miután a pártszervezet­nek tekintélye van a tömeg­szervezetek vezetői és tagjai előtt, s meg tudta értetni a vetőmag gyors biztosításának szükségességét, két-három nap alatt mintegy 160 mázsa ve­tőmag állt a termelőszövet­kezet rendelkezésére. De ezen­kívül a legfontosabb munká­ban is mindenütt érezhető volt a tömegszervezetek se­gítsége. Különösen a KISZ- szervezet által kifejtett segít­ség érdemel dicséretet, ame­lyet a vetés és a kukorica­szár betakarításához nyújtott. Sok helyen azonban még a pártszervezetek ma sem ismerték fel a jó tömeg- szervezeti munka hasznossá­gát, akadnak helyek, ahol nem fordítanak kellő gondot és figyelmet a tömegszer­vezetek pártirányítására, nem kérik a segítségüket egy-egy fontos feladat jó megoldása érdekében. A járás területén igen sok olyan hely van, ahol az MSZMP csoportok mun­káját sem tartják fontosnak és jelentősnek. A szécsényi járásban meg­szervezett instruktori háló­zat az utóbbi időben nagy segítségére van a tömegszer­vezetek helyes pártirányítá­sának. Az instruktorok jó ta­pasztalatokkal rendelkező elv­társak, akik tanácsaikkal már eddig is nagy segítséget nyúj­tottak a különböző tömeg­szervezetek munkájának meg­javításához, közelebb hozták a tömegszervezeteket a párt- szervezetekhez. Ezen a téren talán még ott vannak hibák, hogy nem kérték eléggé szá­mon a pártvezetőségektől a következetességet, hogy a pártszervezetek és a külön­böző tömegszervezetek között kialakult jó és közelebbi kap­csolat ne csak rövid időre szóljon, hanem legyen állan­dó és egyre jobb. A tömegszervezeti pártirá­nyító munka további megja­vításának feltételeit a járá­si párt végrehajtó bizottsága is úgy határozta meg, hogy rendszeresítsék a tömeg­szervezetekkel való foglalko­zást a járás minden pártszer­vezeténél Készítsenek mun­katervet a különböző tömeg­szervezetek beszámoltatására, legalább félévenként minden tömegszervezéti vezetőt szá moltassanak be végzett mun­kájáról. De a tömegszerveze­tek pártirányítását ne csak a beszámoltatásában lássák, ha­nem a gyakorlati életben, a gyakorlati munkában is min­dig segítségükre legyenek Használják fel a pártcsopor- tokat is, hogy rajtuk keresz­tül érvényre jusson a párt vé­leménye és határozata a tö­megszervezeti munkában. A sártenger köze­pén olyan a terme­lőszövetkezet irodá­ja, mint egy kis szi­get. Megközelíteni szinte lehetetlen, mert bárhonnan jön az ember, bokáig ér a sár, sőt, néhol bo­kán felül. A kuko­ricával, megrakott kocsi szinte kerék­agyig süllyed a híg latyakban s a lovak lihegve húzzák a ha­talmas terhet. S ez a sártenger a nóg- rádgárdonyi Új Élet Termelőszövetkezet majorját fogja köz­re, annak az udva­rát lepi el. Gumi­csizma itt a viselet, ebben jár az apró gyermektől a legidő­sebb emberig min­denki. A szövetkezet iro­dájában ritkuló ha­jú, vékonyarcú bá­csi nézegeti a kimu­tatásokat. — Az elnök ebé­delni ment haza, nemsokára itt lesz — mondja Szenog- rádi Károly, a rit­kulóhajú paraszt bá­csi, a termelőszövet­kezet brigádvezető­je. A gazdasági év vé­ge előtt hamar az idei eredményekre terelődik a szó. Hi­szen most már vi­Taggyűlés előtt lúgosán látható, mit eredményezett a szö­vetkezeti gazdák szorgalma, mennyit visznek haza a zár­számadáskor. — November vé­géig 519 munkaegy­ségem volt. Év vé­géig meg lesz az 570 is. A fiammal ket­ten dolgozunk a tsz-ben minden nap rendszeresen, úgy számítunk, hogy 1100 munkaegység után kapjuk a részese­dést. A munkaegy­ség értéke 45 forint lesz. Tehát a mi csa­ládunkra jó zár­számadás vár. Közben megszólal a telefon, Csitárból, a tanácsházáról ke­resik Szenográdi Ká­rolyt. A telefon erő­szakosan csörög, kelletlenül nyúl a kagyló után, mintha mondaná: — Minek zavar ez is? Minek kell a puszta csend­jében ez az éles csörgetés? Végül mégiscsak felveszi a kagylót s hallat­szik nyugodt, csen­des hangja:, — Itt Szenográdi beszél az Új Élet Tsz-ből. — Egy kis hallgatás után így folytatja: — Miért nem szóltatok előbb, nem vehetek részt a tanácsülésen, mert estére taggyűlésünk lesz. Amikor letette a kagylót a szövetkezet párttitkára, szinte mentegetőzve teszi hozzá: — Fontos dol­got tárgyalunk a tag­gyűlésen. Az ezévben elért eredményeket, hiányosságokat és a zárszámadási tenni­valókat beszéljük meg. Most itt va­gyok párűitkár a szövetkezetben, pedig Csitárban léptem be a szövetkezetbe 1959- ben 13 hold földem­mel. Mégis idejöt­tem. Október 1-től brigádvezető vagyok. Addig a növényter­melésben dolgoztam. Szóba kerül a ter­melőszövetkezeti kommunisták tovább­képzése is, hiszen ha a világ rohanó eseményeivel lépést akarnak tartani, ak­kor nekik is, a pusz­tai embereknek ta­nulni kell. De ta­nulnák is. — Párttagjaink az Időszerű kérdések tanfolyamán tanul­nak tovább. Kéthe­tenként tartjuk a sze­mináriumot. Ezeken a szemináriumokon mindig megbeszéljük a termelőszövetkezet előtt álló legfonto­sabb feladatokat is. S ha valamilyen na­gyobb munkára moz­gósítani kell a szö­vetkezeti gazdákat, itt beszéljük meg. Természetesen a tag­gyűléseken is min­dig napirenden van a termelőszövetkezet ügye. A kommunis­ták felelősséget érez­nek a közösség ügyeiért és ezért mindig a legfonto­sabb láncszemet ra­gadjuk meg, ha cse­lekedni kell. Közben megérke­zik a termelőszövet­kezet elnöke és las­san gyülekeznek a pártvezetőség tagjai is. Még a taggyűlés előtt lesz egy kis megbeszélés, hiszen a mai taggyűlés na­gyon fontos, nagyon jelentőségteljes. S jó, ha e taggyűlésen a kommunisták egy véleményen lesznek, mert nemcsak az idei tapasztalatokat kell megbeszélniük, hanem e tapasztala­tok tükrében a jő- vőbe is kell pillan- taniok. Kata J. A SZIRÄKI NÖTANÄCS PROGRAMJA: AZ ASSZONYOK ÁTNEVELÉSE A sziráki Nőtanács vezető­sége programjában egyik leg­fontosabb feladatul az asszo­nyok átnevelését, tudatának átformálását szabta meg. A Nőtanács vezetőségi tag­jai lelkes dolgozói a község­ben felmerülő problémák megoldásának. Csenovszki néni például már 48-tól dol­gozik a nőmozgalomban, az MNDSZ megalakulásától napjainkig -az asszonyod át- nevelésének, érdeklődési kö­rük kiterjesztésének lelkes agitátora. Rajta kívül Mlado- niczki Gézáné, Varga Berta­lanná és még számosán te­vékenykednek a nők mező- gazdasági, kulturális és egyéb irányú nevelése érde­kében. Ezenkívül célul tűzték ki SZAKMAI KÉPZÉS NŐK SZÁMÁRA HEHALOMBAN Az idei ezüstkalászos tan­folyamra sok nő jelentkezett Héhalomban. Az ezüstkalászos gazdák tanfolyamán számos szakmai jellegű problémát vitatnak meg és tárgyalnak meg fi hé- halmi termelőszövetkezeti parasztok, asszonyok és lá­nyok. örömteli tény, hogy a 38 jelentkezőből 13 fiatal lány. Ezenkívül a héhalmiak a pedagógiai kérdések elsajátí­tásához is kedvet éreznek. Mintegy hatvanan vesznek részt az idén a szülők isko­lája előadásain. , 210 rádió, 460 újság, 600 kötetes könyvtár Moherén a termelőszövetkezetben dol­gozó parasztasszonyok mun­kájának, életkörülményeinek állandó vizsgálatát és te­vékenyen részt vesznek a termelőszövetkezeti paraszt­asszonyok problémáinak megoldásában is. ÜNNEPSÉG A BÖLCSÖDÉBEN A szécsényi „Dobó Katalin” böl­csödében a Nőtanács, a szülői munkaközösség meleg karácsonyi ünnepséget rendezett a böl­csőde lakóinak. A Nőtanács 500 forintot adott a gyermekek­nek, a szülői munkaközösség pe­dig 600 forintot. Az így befolyt összegből rendezték meg a böl­csődében ezt a meleg ünnepsé­get, amelyet csak asszonyok tud­nak nyújtani a gyermekek ré­szére. A szükséges összeget a Nőtanács és a szülői munkaközösség már előzőleg megrendezett teaestjének bevételéből és különböző bevéte­lekből biztosította. 115 méter bekötőút Ezt kellene elkészíteni ah­hoz, hogy a salgótarjáni MÉH a jelenlegi, életveszé­lyesnek nyílvánított Régipos­ta utcai telepéről átköltöz­hessen a nemrégen, mintegy egymillió forint költséggel elkészült korszerű új telepé­re. A MÉH dolgozói mégsem tudják elfoglalni az épületet, melyben mindössze kisebb szakipari munkák elvégzése van hátra — mert a Buda­pest — Salgótarjáni beton- úttól az új telephez vezető bekötőút még nem készült el. Pedig az út tükrét már kiásták, a köveket biztosítot­ták, de a munka befejezése hetek óta késik. A Pest-Bács- Nógrád megyei MÉH Válla­lat hiába sürgeti a kivitelező Nógrád megyei Építőipari Vállalatot. S ha már az Építőipari Vállalat nem törődik azzal, hogy a MÉH salgótarjáni te­lepe évi tízmilliót forgalmaz és két és félmillió hasznot hajt a népgazdaságnak"'.' s hogy a huza-vona miatt a vállalat nem tudja az évvégi leltárt elvégezni, legalább arra legyen tekintettel, hogy a MÉH munkásainak feje fölött a tető beomlással fe­nyeget. (bállá) A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK FELADATAI IV. II munkanap-fényképezés tapasztalatai a Zagyvapálfalvi Bányagépgyáiisan sek készítésével egyidejűleg célunk a jelenleg érvényben lévő normáink teljesíthetősé­gének felmérése és vizsgála­ta is. Már eddig is szerez­tünk olyan tapasztalatokat, hogy a helyesebb technológia megválasztásával, —amit munkafényképezésen tártunk fel — egyes gyártmányaink munka­idő ráfordítása lényege­sen csökkent. A továbbiakban fokozott gondot fordítunk a teljesítés' százalékok vizsgálatára, mert ezen keresztül figyelni és alkalmazni tudjuk a laza normák korrekcióját, ter­mészetesen általában a dol­gozók kereseti színvonalá­nak csökkentése nélkül. Tisztában vagyunk azzal, hogy reánk, munkaügyi dol­gozókra vár az a feladat, hogy lelkiismeretes munkánk­kal tárjuk fel a munkahe­lyekre legjellemzőbb elkerül­hető veszteségidőket. Csakis közös munkával tudjuk a termelékenység emelésének a munkaszervezésben, a mun­kafegyelem megszilárdításá­ban rejlő tartalékait kihasz­nálni. A fenti pár gondolat el­mondásával hozzá szeretnénk járulni, hogy a Zagyvapál- falvi Bányagépgyártó és Ja­vító Vállalat minden egyes dolgozója érezze át, hogy ez a munkánk akkor lesz ered­ményes, ha minden dolgozó — legyen az fizikai, műszaki vagy egyéb alkalmazott, — becsületes munkával hozzá­járul a Központi Bizottságunk által meghatározott felada­tok maradéktalan végrehaj­tásához. Rendek Sándor a Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár normairodájának veze­tője Sokat változott a kulturá­lis élet a felszabadulás óta Mohorán. Az 1350 lakosú községben négy fiatal végzett egyete­met, sokan végezték el a középiskolát, jelenleg 30 fia­tal tanul gimnáziumban és technikumban. 1945-ben csak 4 telepes rádiója volt a köz­ségnek. ma már 210 darab rádió üzemel, azaz a csa’á­dok 15—80 százalékának van rádiója. Az ifjúság a 600 kö­tetes könyvtár könyveiből vá­logathat a hetenkénti rend­szeres könyvtári napokon. Ezenkívül 460 újságot és folyóiratot olvasnak a község- beliek. Ebből 44 Népszabad­ság, 65 Nógrádi Népiijság, 53 Szabad Föld, 33 Nők Lapja, 6 darab Élet és Tudomány, a többi egyéb. A termelékenység állandó fokozatos emelése a szocia­lista gazdaság fejlődésének alapvető feltétele. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, valamennyi iparág — s így a bányagép­gyártás számára is— alapfel­adatként jelölte meg a ter­melékenység eddignél foko­zottabb mértékben való emelését. A bánygépgyártásban ép­pen úgy, mint más iparágak­ban a termelékenység emelé­sét elsősorban a műszaki fejlesztéssel, a technológiák felülvizsgálásával kell elérni. Ezek mellett számolni kell azokkal a jelentős tartalékokkal, amelyek a munkaszerve­zés javítása, a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem megszi­lárdítása terén vannak, A termelékenység emelke­désének és tartalékainak fel­tárásával vállalatunk mű­szaki és munkaügyi dolgozói az utóbbi időkig nem sokat törődtek. Pártunk Központi Bizott­ságának 1980. szeptember 13—20-án megtartott ülése foglalkozott a termelékeny­ség alakulásával és határo­zatában megállapította, hogy az ipar területén a termelé- kenység emelkedése nem ki­elégítő. Ezért, illetve ennek a határozatnak szellemében felettes hatóságunk elrendel­te, hogy termelékenységünk emelkedése és gyártmánya­ink önköltségének csökkenté­se érdekében 1960 október 1­től rendszeresen ütemterv szerint be kell vezetni válla­latunknál is a munkanap- fényképezést, illetve a vesz­teségidők rendszeres tanul­mányozását. A munkanap-fényképezé­seknek, illetőleg a veszteség­idők tanulmányozásának vál­lalatunknál kettős célja volt és van, úgymint az elkerül­hető és elkerülhetetlen (nor­mába beépíthető) veszteség- idők tanulmányozása és fel­tárása. Az elkerülhető veszteség­idők feltárása ’egyrészt ' azt célozza, hogy feltárjuk a munkaszervezés terén a fennálló hiányosságokat és a munkafegyelem megjavításá­ban rejlő termelési tartalé­kokat, hogy ezek ismereté­ben intézkedésekkel elősegít­sük termelékenységünk ked­vező alakulását. Ezen célki­tűzésünk megvalósulásakor már az eddig szerzett gya­korlati tapasztalat bizonysá­gul szolgál, mert például az október és november havi felvételeket kiértékelve meg­állapítottuk, hogy vállalatunk forgácsoló üzemrészében a naponkénti átlagos munka­megszakítás 58—63 perc kö­zött váltakozik, amely a tel­jes napi munkaidő 12—14 százalékának felel meg, s ez a munkafegyelem megjavítá­sával teljes egészében meg­szüntethető. Ugyanilyen ta­pasztalatot szereztünk a ko­vács, a lakatos és az öntöde üzemeknél is. Tehát tapasz­talatunk az, hogy minden egyes műhely közvetlen parancsnokára, a művezetőre igen nagy és felelősségteljes fel­adat hárul. Ez természetszerűleg munka­köréből kifolyólag egyene­sen következik, de nem je­lenti azt, hogy az egyéb be­osztású műszaki vezetők eb­ből a munkálóól nem vehetik ki részüket. * Célt, illetne eredményt ak­kor tudunk elérni, ha min­den egyes vezető ezt a mun­kát saját ügyének tekinti és ebből a munkából becsüle­tesen kiveszi részét. Az ön­tudatos fizikai dolgozókat pedig minden párt. szakszer­vezeti és műszaki vezető győzze meg ezen munka szükségszerűségéről, hogy ez a munka nem öncélú. Vala­mennyi becsületes dolgozó­nak elsőrendű érdekévé kell, hogy váljon a termelékeny­ség folyamatos emelkedése. A veszteségidők másik faj­tája: az elkerülhetetlen (nor­mába beépíthető) veszteség­idők felmérésével ellenőrizni kívánjuk, hogy a normákba jelenleg beépített veszteség­idők a bekövetkezett szerve­zési változások miatt a meg­levő normákat nem teszik-e lazává. A normába beépíthe­tő elkerülhetetlen veszteség­idők felmérése és a felmérést végző dolgozók e munkában szerzett tapasztalatai esetleg újabb normafüzetek kiadása esetén jelentősen elősegíthe­tik a reális 100 százalék kö­rüli teljesíthető normák ki­alakítását. A munkanao-fényképezé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents