Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-21 / 102. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 21. A KISZ I. kongresszusán Munkává), tanulással a szocializmusért! A romhányi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet a zárszámadásra készül. Számba veszik ezekben a napokban mit valósítottak meg azokból a tervekből, amelyeket az év elején készítettek. A kilátások sajnos, nem a legjobbak. Igaz, az idén a kedvezőtlen időjárás nagyban befolyásolta a terméseredmények alakulását, azonban azt is meg kell mondanunk, hogy Romhányban gondos tervezéssel, megfelelő munkaszervezéssel, a párt- szervezet és a termelőszövetkezet vezetőségének munkájának megfelelő összhangjával eredményesebb lehetett volna az esztendő. Itt van mindjárt a tervkészítés. A szövetkezet vezetői — még a több éve termelőszövetkezetet vezető elnök is — engedték, hogy a tervbe olyan dolgok kerüljenek, amelyek már eleve kiesést jelentenek. 207 ezer forint jövedelemre számítottak például a silókukorica értékesítéséből, holott a silótakarmányra a termelőszövetkezet állatállományának is szüksége van, s ezt nyilván nem értékesítik. Problémák voltak az átlagtermések tervezésénél is. Természetesen, hogy ezek tovább csökkentették a termelőszövetkezet jövedelmét, amelyet egyébként a kedvezőtlen időjárás magával hozott. Mindezek mellett azonban vannak olyan tényezők, amelyek hozzájárultak A JÖVEDELEM CSÖKKENÉSÉHEZ, s amelyeket nagyobb körültekintéssel, a munka helyesebb megszervezésével elkerülhettek volna. A termelőszövetkezeti tagok jelentős részét asszonyok alkotják. Munkájuk nagyon sokat ér Nincs olyan területe a szövetkezetnek —. már a munkát illetően —, ahol ne dolgoznának asszonyok. Legutóbb például a Világos-pusztai állattenyésztési brigádhoz is asszonyokat adtak, hogy helyrehozzák azokat a mulasztásokat, amelyeket az állatgondozók követtek el. S mégis a termelőszövetkezet vezetősége, s a pártszervezet X' 11 ■> sem értékeli megfelelően az asszonyok munkáját. Nem egyszer előfordult, hogy kevesebb munkaegységet írtak jóvá nékik, mint amennyit megérdemeltek volna, csak azért, mert asszonyok. Hogy mindezeket a visszásságokat megszüntessék, igen komoly feladatuk van a romhányi kommunistáknak, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet pártszervezetének. Mert eddig ez a pártszervezet nem töltötte be teljes egészében feladatát. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy a pártszervezet titkára nem tagja a termelőszövetkezetnek, bármennyire igyekszik tájékozódni a közösség dolgairól, mégis csak külső szemlélője ezeknek. Föltétlenül helyes lenne megfelelő megoldást találni ezen a téren. A másik igen fontos feladat, hogy a pártvezetőség következetesen végrehajtsa a termelőszövetkezet erősítésére, szilárdítására hozott határozatokat. Mert a pártszervezet jelenleg tétlen szemlélője a megoldásra váró problémáiknak. A pártvezetőségi üléseken megbeszélik ugyan, melyek azok a gondok, bajok, amelyek hátráltatják a II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet előrehaladását, megfelelő határozatok is születnek, ennél azonban nem jutnak tovább. A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA ELMARAD A ma még népszerűtlennek látszó feladatok megoldása, a termelőszövetkezet belső rendjének megteremtése egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a szövetkezet gazdasági és szervezeti téren egyaránt előbbre jusson. Ha ma még ezt nem is érti meg valamennyi tag, az idő — már a következő év is — feltétlenül a pártszervezet vezetőségét igazolja. De a becsületesen dolgozó szövetkezeti gazdák már most várják a rend megteremtését, a pártszervezet segítségét a munkában. Mert itt van például az asz- szonyok problémája. A párt- szervezet elismeri, hogy e téren feltétlenül meg kell teremteni a rendet. Megfelelő határozatot is hoztak, azonban — mint ahogy a termelőszövetkezet vezetősége nem áll ki az asszonyok igaza mellett, úgy a pártszervezet vezetősége sem tesz ezért különösebbet. Feltétenül a munka javulásához vezetne, ha elvszerű, elvtársias kapcsolatot alakítanának ki egymás között a termelőszövetkezet és a párt- szervezet vezetősége. Azt jelenti ez, hogy ne tűrjék azokat az elvtelen kapcsolatokat, amelyek jelenleg mérgezik a szövetkezeti vezetők és a szövetkezeti tagok egymás közötti viszonyát. Nincs már sok idő hátra, s új gazdasági évet kezdenek Romhányban is a termelőszövetkezeti gazdák. Az idei évet, éppen a korábban említett okok miatt, nem a legsikeresebben zárják, azonban minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy a következő évet eredményesebbé tegyék. Egyik igen fontos féladat, hogy alaposan vizsgálják meg, reálisan értékeljék s őszintén mondják el a zárszámadáskor a szövetkezeti gazdáknak azokat a problémákat, amelyek az idén hátráltatták a jövedelmezőség növelését, s a következő év tervének készítésénél — ebben is nyújtson segítséget a pártszervezet — csak azokat a. lehetőségeket vegyék figyelembe, amelyek a termelőszövetkezet rendelkezésére állanak. Ne tervezzenek olyan dolgokat — bármennyire is szépen mutatnak a tervben —, amelyek megvalósítása már eleve lehetetlen. A pártszervezet segítségére van szükség, hogy a tervben foglalt feladatok végrehajtására . HELYESEN SZERVEZZÉK a közös munkát, s jó irányban fejlődjék a termelőszövetkezet belső élete is. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy elsősorban a pártvezetőség és a termelőszövetkezet vezetősége hajtsa végre azokat a feladatokat, amelyeket a termelőszövetkezet erősítése, szilárdítása érdekében hoznak. Vincze Istvánná Ezt a mondást választották jelszónak a Kommunista Ifjúsági Szövetség I. kongresz- szusának küldöttei. Ez tükröződött a háromnapos tanácskozás minden mozzanatában, ez szabta meg a magyar ifjúság többéves programját is. A jelszó itt az ország minden részéből összejött fiatal lányok és fiúk vitájában, javaslataiban, az újonnan létrejött ismeretségek távoli, egymást segítő elhatározásaiban tartalommal, élettel telítődött. Az ember, aki nem KISZ- tagként vett részt e demonstratív összejövetelen, de itt hallgatta és látta a lelkes, alkotásra alkalmas és készséges, lelkes fiatalokat, önkéntelenül azt érezte, milyen nagyszerű lenne újra fiatalnak lenni, most indulni el azon az úton, amelyre immár oly világos, oly széles a kilátás. Soha nem volt ifjú generáció előtt olyan történelmileg alkalmas időpont a gazdag jövő erőteljes és gyors megteremtésére, mini korunk és társadalmunk fiatalsága előtt. És a kongresszus bizonyságul szolgált arra is, hogy fiaink, lányaink ezt a történelmi adottságot felismerték, hasznosítják munkájukban, életükben. Az ő szóhasználatukból már eltűnt az a közmondás: „nem tudom, mit hoz a holnap”. Nem ismerik, csak elmondásokból az „emberpiac”, a „sűmmás”, a „cibereleves” kifejezéseket, amelyekhez apáik, elődeik annyi kínos sóhajának, verítékének emléke kapcsolódik. Ügy mondta a kongresszuson Kádár elvtárs: „ez az ifjúság jövőnk legszebb ígérete, ez az ifjúság a haladás élenjáró csapata lehet az élet számos fontos területén!” A mieinkről Az 500 küldött között foglaltak helyet megyénk legjobb KISZ aktívái is. A nógrádiaknak országosan is nagy becsületük van az ifjúsági mozgalomban. Mindenütt tisztelik azt a múltat, amely az illegalitás évtizedei alatt annyi nógrádi ifjú kommunistát adott a munkásmozgalomnak. És nagyra értékelik a harcos hagyományok mai buzgó követőit, a bányász- brigádok hőseit, a mezőgazdaság szocialista építésének lelkes tagjait, az ipari üzemek ifjúmunkásait és fiatal értelmiségét. Kifejezésre jutott ez az elismerés abban is, hogy Nádasdi Sándor kazári vájár a kongresszus elnökségében foglalt helyet, ott, ahol a párt Központi Bizottságának tagjai, a Kom- szomol, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség, a világ ifjúságának képviselője kaptak helyet. Sőt, Nádasdi elvtárs az első napon a délutáni ülés elnöke is volt s ezt a feladatát; magabiztosan látta el. Holma Miklós, Nógrád község küldötte pedig a szavazatszedő bizottság tagjaként vett részt a kongresszus munkájában. A harmadik napon dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Miniszter- tanács elnöke külön magához leérette a megyénk küldötteinek vezetőit és hosszasan elbeszélgetett velük azokról a kérdésekről, amelyek az itt élő fiatalokat legközelebbről érintik. Nem maradtak el küldötteink a kongresszuson kiállított ajándéktárgyak művészi kivitelezése tekintetében sem. Sokan megcsodálták és megdicsérték Földi József acélárugyári ifjúmunkásnak a tehetségét, aki egy művészi kazettát készített kézzel rajzolt fémlapbetéttel. Több dunántúli és alföldi KISZ aktívával kötöttek ismeretséget és beszélgettek el termelőszövetkezeti tapasztalatokról a küldöttség lánytagjai, mint a bájos Gonda Irén rimóci tsz munkacsapattag, Loksa Mária, a nógrádgárdonyi tsz KISZ titkára, az apró termetű pa- lotási KISZ titkár, Balogh Mária és a többiek is. A nógrádiak szónoka A kongresszus második napján kapott szót Lugosi Zoltán, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár KISZ titkára, vasesztergályos. A nógrádi fiatalok megbízásából' üdvözölte a kongresszust és bejelentette, hogy az itt hozott határozat végrehajtásában az elsők között számíthatnak megyénk ifjúságára. A Dunai Mész- és Cementmű építése ugyan kívül esik a megye határain, a kiszesek azonban eddig is részt kértek az építkezés fölötti védnökségből. Egy alkalommal 250 fiatal végzett társadalmi munkát a kombinát lakótelepének építésénél, most legutóbb pedig a Zagyvapálfalvi Üveggyár kiszesei a gyár által készített táblaüvegek bevágását végezték el Vácott. A Bányagépgyár fiataljai két darab gumiszalagot készítettek eddig a DCM építési munkáinak megkönnyítésére társadalmi munkában. A jövőben is kész minden nógrádi fiatal a népgazdaság e fontos beruházásának elősegítésére. Beszélt arról, hogy a bányász és üzemi ifjúsági brigádok nagyszerű eredményei mellett kitűntek a kongresszusi versenyben a termelőszövetkezetek ifjúsági munkacsapatai is. A munkás- és parasztifjúság összefogásával erősítjük megyénkben a termelő- szövetkezeteket. Az iparban dolgozó fiatalok már eddig is és ezután még fokozottabban nyújtanak segítséget a tsz-ek villamosításához. gépesítéséhez, állattartó épületek elkészítéséhez. S mindazt, amit a kongresszusi előkészületek versenymozgalmában hasznos tapasztalatként gyűjtöttek össze, arra használják föl, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet a második ötéves terv. nagyszerű feladatainak elkezdéséhez. Kondoros! János A téli vakáció A fekete táblát a szokottnál is gondosabban mosták le. Egy árva piszokfolt sincs rajta. Fenn a dátum helyén egyetlen, de szemmel láthatóan nagy gonddal rajzolt betű díszük, egy kerekhasú nagy Ö. Előtte három mosolygó leány- arc. Emőke, Juli és Mari, ez a három csupa vidámság, csupa jókedv bakfis, szinte áhítattal nézi a felírt betűt. „Hát végre!” — mondja Emőke és ugyanezt fejezi ki a másik két lány szeme is. — Mit jelent ez az Ö-betű a tábla sarkán? — Ó, ez a vakáció szó utolsó betűje. Azt jelenti, .hogy egy hét múlva kikapjuk a szünetet — feleli Emőke. Addig minden nap felírunk egy betűt — teszi hozzá Juliska. Ó, IO, CIO, ÁCIÖ, KÁCIÖ, és akkor végre itt ti VAKÁCIÓ. Vakáció! Hogy csilingel a szó a száján. — Nagyon várjátok a szünetet? Kézlegyintés a válasz. Ezt már szóval el sem lehet mondani. — Mit fogtok csinálni a várva várt szünidőben? Mind a három lány egyszerre kezd beszélni. Egymás szavába vágva sorolják, mivel fogják majd eltölteni a szünetet. Vajho- da Júlia legfőbb programjaként meglepetés készítés szerepel. Édesanyjának saját munkájával szeretne kedveskedni, azt akarja elkészíteni. Bátyja nein régen nősült. A téli szünetben őt is meglátogatja. Persze oda sem üres kézzel megy, szép kézimunkát visz a fiatalasszonynak. Demeter Emőkéék nemrégen vásároltak televíziót. Ez is kellemes szórakozást nyújt majd, nemcsak neki, hanem barátnőinek is, akiket már most meghívott a szilveszteri műsorra. — Rengeteget fogunk olvasni — sorolja tovább Balázs Mari. — Évközben jó pár elolvasni való könyv gyűlt már össze. Most lesz idő hozzá. És persze nem hanyagolják el a sportot sem. Mindhárman kiváló tagjai a gimnázium kosárcsapatának. — Szorgalmasan járunk az edzésekre, most nem fog akadályozni a sok ta- nulnivaló. — Az ám! A tanulásra egyikő- tök sem gondolt? — Dehogynem. Negyedikesek vagyunk, érettségire készülünk, ezért sok időt fordítunk ismétlésre. Még nem tudjuk, hogy az érettségin tételek lesznek-e, ha igen, akkor kidolgozzuk az érettségi tételeket. Három komoly leányarc az Ó-betű előtt. Nagyon várják a szünidőt, a pihenést, De nemcsak a szórakozásokért. Tudják, hegy ez a szünet az utolsó erőgyűjtés a nagy próba, az érettségi előtt. Julika. Marika, Emőke kellemes pihenést, jó szórakozást kívánunk, hogy kipihenve, újult erővel foghassatok a munkához. Olbrich Éva gimn. tan. A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK FELADATAI III. Termelékenység és normák A Magy ar Szocialista Mun- I káspárt VII. kongresszusának határozata alapján a \ második ötéves terv időszakában a termelés növekedésének nagyobb részét, körülbelül 75 százalékát a termelékenység növekedésével kell elérni, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor az ipari termelés kétharmadát a dolgozók létszámának növelésével értük el és csak mintegy egyharmadát a termelékenység emelésével. A határozat után halaszthatatlan feladatként jelentkezik azoknak az eszközöknek és lehetőségeknek a számbavétele, amelyek a murika termelékenységének növelésével szoros összefüggésben vannak. Különösen szükséges ez a jelen időszakban, mert nem tartható kielégítőnek, hogy 1960. III. negyedévében a termelési felfutás több mint háromnegyed részét még mindig létszámemelkedéssel értük el. Az ipar előtt tehát az az igen fontos feladat áll, hogy mind tervszerűbbé váljék a termelékenység előállítására fordított időszükséglet csökkenése, egyre magasabb színvonalra emelkedjék az üzemi munka szervezettsége, ezen belül annak egyik fontos tényezője: a normarpun- ka. A szocialista gazdaság tervezése, irányítása és ellenőrzése szükségszerűen megköveteli a normák alkalmazását. A munkanormákkál szemben támasztott egyik legfőbb követelmény az, hogy megállapításukkor a gyártástechnológia adottság gait, az üzem termelési lehetőségeit mindenkor vegyék figyelembe. A munkanormák megállapítása és állandó figyelemmel kísérése a gazdasági és műszaki apparátus együttes feladata. Ez a kapcsolat azt is jelenti, hogy a gyártási technológia -fejlődésével, a speciális gyártó eszközök használatának kiterjesztésével, illetve fejlesztésével szükségszerűen a munka-normáknak. is változniok kell. A műszáki-. és gyártásfej- lesztésnék, illetve a termelékenység tervszerű emelésének fontos eszköze a műszaki alapon kidolgozott, úgynevezett „gyártmány normaóra szükséglet” rendszeres ellenőrzése és elemzése. A gyártmány normaóra szükséglet, amely a munkanormából épül fel, közvetlen alapját képezi a termelési kapacitás megállapításának, s. termelés, a létszám és a termelékenység műszaki alapon nyugvó tervezésének. Ezenkívül meghatározó szerepe van a termelés ütemes programozásában, általában a magasabb színvonalú üzemvezetésben. A műszakilag megalapozott normamunka tehát a vezetés kezében megbízható és érzékeny eszközt jelent a termelés sokoldalú megszervezésében és a munka termelékenységének állandó emelésében. A ngrma 1952-től fokozatosan elvesztette eredeti műszaki . szervező szerepét és egyre inkább a bérezés eszközévé, úgynevezett „bérszorzóvá’ vált. Az 1957-ben kiadott 1065-ös kormányhatározat állást foglalt a központi normarende- zésék megszüntetése mellett és a vállalatokra bízta a norma megállapításának, illetve megváltoztatásának hatáskörét, megjelölve a kötelező normaváltoztatásók eseteit is. A kormány 1957-től mellőzi a központilag elrendelt és általános keresetcsökkenést maga után vonó normarendezéseket. Ehelyett a normák megváltoztatásának joga a vállalatokra hárul. Ha a vállalatok a rendelkezésnek megfelelően, időben és következetesen végrehajtják a normák megváltoztatását, akkor elkerülhető a munkások keresetének csökkenése. Ugyanis a helyesen és időben végrehajtott nor- marendezésék csak a keresetek indókolatlan, termeléssel arányosan nem fedezett „elfutását” akadályozzák meg. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a normamunka megjavítása e kedvező lehetőségek ellenére sem kielégítő. Az ez év első felében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok nem ismerik megfelelően termelőerőik tényleges teljesítményeit, nem rendelkeznek kapacitás-gép- terheléS kimutatással, illetve ahol ilyenek vannak, azok sem tükrözik a valóságos helyzetet. Az üzemek munkásaival való beszélgetések során többször hallottunk olyan panaszt, hogy a gépeket nem tudják megfelelően kihasználni üzemszervezési hiányosságok miatt, ami természetesen kedvezőtlen hatást gyakorol a termelékenység emelésére. Nem egyszer merült fel jogos panasz a dolgozók részéről a bérezésben nem mindig indokoltan alkalmazott bérplafonók megállapítása ellen is, ami nem teszi a dolgozókat érdekeltté a termelékenység fokozott emelésében, mivel maximálisan csak 120 százalékos teljesítményt számolhatnak el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok megbízható nyilvántartást a teljesítmény- százalékok - alakulásáról nem vezetnek és így a teljesítményszázalékok felfutásából a normák fellazulására felfigyelni nem tudnák. Még a pontos nyilvántartás is elleplezheti a normák lazaságát, mert hiszen az alacsony teljesítményszázalékok a legtöbb esetben nem feszített normákból adódnak, ezek okát inkább az üzemszervezésben és a helytelen bérezési formákban kell keresni, ami fékezőleg hat a magasabb teljesítményszázalékok Együttes erővel^ a
