Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-17 / 101. szám

1960. december 17. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 A TERMELEKENYSEG EMELÉSÉNEK FELADATAIRÓL II. Bátran feltárják a helyi lehetőségeket a Salgótarjáni Tűshely gyárban A VII. pártkongresszusnak az ipari munka termelékeny­ségének emeléséről szóló ha­tározata arra kötelez ben­nünket, hogy mind gazda­ságosabban, termelékenyebben dolgozzunk. Gyáregységünk ez év elején igen mély pontról in­dult, a már ismert okok mi­att (profilírozás, új gyártmá­nyok bevezetése stb.). Ennek ellenére az egy fő egy napra eső termelési értéktervét novemberig bezárólag 105,3 százalékra teljesí­tette a gyáregység. Azonban a termelékenységnek ez az emelkedése elmarad a követelményektől, attól, hogy a termelés növelését kéthar­madrészben a termelékeny­ségből, egyharmadrészben a létszám emelésével biztosít­suk. Ugyanis az előbbi 51,5 százalék, míg az utóbbi 48,5 százalék. Ennek oka főleg az, hogy a harmadik negyedév­ben került sor a leégett nik- kelezőépület felépítésére. Ezt megelőzően az első félévben az arány 63, illetve 37 szá­zalékos volt. A 105,3 szá­zalékos eredményt pedig a produktív létszámarány növe­kedésévet — az improduktív rovására — továbbá az ön­töde javuló alkatrész-ellátásá­val értük el. Eredményeinket jelentősen alátámasztja a gyáregység mű­szaki fejlesztési és szervezé­si munkája. Bár a gyáregység műszaki fejlesztési terve fő­ként az új gyártmányok be­vezetését irányozta elő, szá­mos szervezési intézkedés is történt. Komoly eredményt értünk el a három darab 1000 milliméter átmérőjű kupoló jobb levegő-ellátásával. A helyi lehetőségek feltárásával biztosítottuk az egész öntö­de termelékenységének növe­kedését, az üzem szervezet­tebb irányítását. A műszaki szervezés kere­tén belül megteremtettük az üte­mes, egyenletes termelés feltételeit': megfelelő mennyiségű öntvényalkat­részt és félkészterméket biztosítottunk. Az eddigi időszaktól eltérően — amikor a szerelde gyak­ran állt alkatrész hiány miatt — már nincs kiesés a terme­lésben. Mind jobban előtérbe kerül a magasabb tervezés és megfelelő előrelátás a prog­ramozásnál, a finomadagolás­nál, a raktárkészletek képzé­sénél. Megszűnt a munkák hóvégi és negyedévi fel torló­dása, a napi és időszakos tervkészítés állandó 100 szá­zalék körül ingadozik. Mind­ezek nyomán egyre csökken a munkaszervezésből adódó hiányosság. A termelékeny­ség emelésében elért eredmé­l nyeinknél jelentős szerepet játszik a selejt csökkentése. Amíg a múlt évben a fekete selejt 7,86 százalék volt, ez év tíz hónapjának átlagában már csak 6,59 százalék. A harmadik negyedév ered­ményeit vizsgálva azt is meg kell mondani, hogy a teljesíthető munkaidő kihasználása kívánnivalót hagyott maga után. Többek között 921 nappal emelkedett a fizetett szabad- ságos napok száma. A beteg­ségben eltöltött napoké pedig 1800-al. Közel 150 nappal volt magasabb a vállalat ál­tal engedélyezett szabadságok aránya is. Az igazolatlan hiányzás a múlt évi 835 nap­ról 1960 eddigi részében már 1410 napra emelkedett. Ez a tényező különösen kedvezőt­lenül befolyásolta a terme­lékenység növelését. Ugyan­csak rontó tényező a nagy­méretű munkásvándorlás. Bár ez a múlt évihez képest csök­kent, de még mindig tekin­télyes méretű: ez évben 396 kilépés történt, A jövő évben az eddigi ta­pasztalatok alapján tovább lépünk a műszaki fejlesztési, szervezési és egyéb intézkedé­sek tekintetében. A jövő év­ben a műszaki fejlesztés fő iránya a technológiai színvo­nal emelése lesz. A műszaki fejlesztési ter­vek alapján az 1961-es évre a termelékenység 6 százalékos emelkedését tervezzük. Mivel a népgazdaság beru­házási lehetőségei korlátozot­tak, főleg a helyi tartalékok feltárásával kívánjuk e célt elérni. A műszaki szervezési intézkedés mellett a terme­lési, termelés-szervezési vo­natkozásban kívánunk jobban előrehaladni. Ezekkel az in­tézkedésekkel minden külö­nösebb beruházás nélkül a termelékenység további öt százalékos emelését tudnánk elérni. így például a mun­kanormák felülvizsgálása, a műszaki normák bevezetése, a helyes bérezési rendszer kialakítása komoly lehetősé­geket rejtenek magukban. Az ez évi nyereségrésze­sedésnél is jobban érvényt, szerzünk az anyagi érdekelt^ ségnek. A következő évben pe­dig még fokozottabban alkal­mazzuk az elvonást a fe­gyelemsértőkkel, az igazolat­lanul hiányzókkal szemben. A munkafegyelem javí­tásával is növelni kíván­juk a munkaidő jobb ki­használását, a termelé­kenységet és csökkenteni a selejtet. Olyan fokra szeretnénk el­jutni, ahol nem lesz állás­idő, anyag- és alkatrészhiány­ból eredő fegyelmezetlenség E feltételek biztosítása az üzemvezetők egyik legfonto­sabb feladatát képezi. Ügy gondolom céljainkat valóraváltjuk és az 1961-es évre előírt terveinket és el­sősorban a termelékenység tervét maradéktalanul telje­sítjük. Longauer József igazgató A gyarmatosításellenes erők nagy győzelmet arattak az ENSZ-ben New Yorkból jelenti a TASZSZ: Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén szavaztak a gyarmati rendszer felszámolá­sának kérdésében beterjesztett határozat-tervezetekről. Mint ismeretes, két határozatot és néhány módosítást terjesztet­tek a közgyűlés elé. A szovjet nyilatkozat-tervezet követeli, hogy haladéktalanul adjanak teljes függetlenséget és sza­badságot valamennyi gyarmati országnak, gyámsági és ön­kormányzattal nem rendelke­ző egyéb területnek. Az a nyilatkozat-terv, ame­lyet negyevenhárom afro­ázsiai ország terjesztett be, sok olyan elvi megállapítást tartalmaz, amelyet a szovjet javaslat vetett fel. Indítvá­nyozza, hogy tegyenek hala­déktalanul intézkedéseket a függetlenségüket még el nem nyert gyámsági, vagy önkor­mányzattal nem rendelkező, illetve egyéb területek önkor­„Politikai tűzhányók“ 1960 november — december HIOGRADMEavEI KISKERESKEDELMI VALLALAT * szaküzleteiben * Már csak 7 nap van Karácsonyig! December 18-án ARANYVASÄRNAP, szaküzleteinket de. 9—14 óráig tartjuk nyitva. Megnyílt Salgótarjánban, a vásártéren az új kötött-divatáru bolt Márkás herendi és külföldi porcelánok érkeztek az Üvegboltba. Ezekből ajánlunk karácsonyra. (663) Közép-Amerika két kis köztársaságában meg­mozdult a föld a diktátorok lába alatt. A közel­múltban Guatemalában (a térképen 1) Puerto Bar­rios és Jalapa környékén, valamint Nicaragua déli részén (a térképen 2) fegyveres felkelés robbant ki. Mindkét államban a hadsereg a felkelést le­verte. Dél-Amerikában Bolívia (a térképen 3), Venezuela (a térképen 4) több városában a demokratikus jogok védelmében heves tüntetések zajlottak le és néhány városban kisebb utcai harcokra került sor. Míg Bolíviában elcsendesedtek a fegyverek, Venezuelában jelenleg is rendkívül feszült a bel­politikai helyzet. A nemzetközi imperializmus fö tevékenységi te­rülete jelenleg Afrika és Ázsia két országa: Kongó és Laosz. Kongóban a törvényes központi kormányhoz hű területek (a térképen 5) mellett a főváros és kör­nyékén Mobutu bandái garázdálkodnak (a tér­képen 6). Kasai tartomány déli részén a Kalondzsi vezette „bányászállam” (a térképen 7), Dél-Ka- tangában (a térképen 8) pedig Csőmbe szakadár „kormányzata” tevékenykedik. Az utóbbi ter- rorlsztikus uralma ellen Észak-Katangában (a tér­képen 9) a központi kormányhoz hű baluba törzs fellázadt. Laoszban hasonlóan összekuszálódott a belpoli­tikai helyzetkép. A törvényes kormány ellen fel­lázadt katonai egységek megszállták Prabangot, amely a laoszi király székhelye. A várost a kor- tnányhü csapatok, valamint a demokratikus patet- lao-i egységek körülzárták (a térképen 10). A kor­mány ellen lázadó Nosavan tábornok egységei, aktív thaiföldi támogatással több ízben megkísé­relték az ország fővárosát, Vientiane-t elfoglalni (a térképen 11), amelyet a kormányhű Kong-Le kapitány katonái védelmeznek. Dél-Laoszban a kormányhű egységek jelentős sikereket értek el és a lázadók egyik föerősségét, Pakse-t támadják (a térképen 12). mányzatának biztosítására. A határozat rámutat továbbá, hogy megengedhetetlenek az egyes államok nemzeti egy­ségének és területi sérthetet­lenségének aláásására irányu­ló törekvések. A 43 ország nyilatkozat-tervezetéhez be­nyújtott szovjet módosítások konkrétabbá és hatékonyabbá teszik e határozat-tervezetet, s előirányozzák, hogy a jövő év végéig terjesszenek beszá­molót az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka elé arról, hogyan teljesítették a gyarmati kér­désről hozandó határozatokat. A szavazást megelőzően Guatemala küldötte vissza­vonta módosító indítványát, Ghana képviselője pedig a módosító javaslatok visszavo­nására kérte fel a szovjet kül­döttséget. Zorin, a szovjet kül­döttség vezetője nyilatkozat­ban hangsúlyozta, hogy az afroázsiai határozat-tervezet­hez benyújtott szovjet módo­sítások teljes egészében nél­külözhetetlenek. Napjainkban — mondotta Zorin — igen nagy jelentőségű az a kérdés, milyen formában, milyen kö­rülmények között adják meg a gyarmati népeknek a füg­getlenséget. A szovjet kiegé­szítések meghatározzák az ilyen lépések irányát és meg­szabják végrehajtásuk határ­idejét. Jól tudjuk — mon­dotta Zorin —, hogy e kér­désekben nincs egyetértés még az afro-ázsiai országok között sem. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy akik szükségesnek tartják, megszavazzák a módosításo­kat. A szavazás megmutat­ja milyen álláspontra helyez­kednek az egyes országok. A közgyűlés ezután rátért a szavazásra. Először részenként szavaztak a szovjet javaslat­ról. A szovjet nyilatkozat ope­ratív részét csupán három szavazattöbbséggel (35 szava­zattal 32 ellenében, 30 tar­tózkodással) utasították el. Mellette szavaztak a szocia­lista országok és az afro-ázsiai országok többsége, ellene a nyugati hatalmak és a leg­több latin-amerikai küldött­ség. A szovjet nyilatkozat to­vábbi részei ellen 43 ország szavazott, mellettük 25 kül • döttség, 29 ország pedig tar­tózkodott a szavazástól. VENDÉGSÉGBEN Nincs is másból forintom. A gyerekeket alig győzöm, mennyi ruhát, cipőt esznek meg... Már alig bírom ezt a sok gondot, bajt. Évről évre töri magát az ember, aztán valami mindig közbe jön. — Mondd ki, hogy nehéz egyedül — vágott a szavába a másik. Mit is nyakaskod- tok azzal a hat holddal. Meg­értelek én, hiszen tavaly én is azt mondtam, hogy vége az életemnek, amikor belép­tünk. Ferde szemmel festet­tük magunk elé azt a közöst. Eleinte csak Sándor akarta. Hetekig nem szóltam hozzá, de most láthatod te is, mire vittük. Arról már nem is be­szélek, hogy ingyen orvosunk van, meg az öreg kor sem aggaszt. Azért is jöttünk a párommal, hogy segítsünk nektek — nézett a belépő házigazda szemébe. — Már meg ne sértődjetek, ha azt mondom: én csak azt hiszem, amit látok — tette le az asztalra az aranyló üve­get. — De ha... másik va­sárnapra ... meghívnátok .., oda ... Héhalomba... és ma­gam is láttam azt a tszt-t és ha nekem is tetszene... akkor... — Akkor? — Hát akkor... — magam megyek a tanácsra — fejez­te be a gazda s teletöltötte a poharakat. — Leírnám a nevem, istenuccse arra a papírra. Az asszony ajkába hara­pott. Még sóhajtott is egyet. De nem szólt. Embere meg­előzte a szóban. UJLAKY MÁRIA A vendégeb eX. Tlí talasszony munkaegységelő­legből vett új ruhában pom­pázott. Most csináltatott fog­sora meglepően fiatalította arcát. Vargáik, a vendéglátók alig ismertek rá, annyit vál­tozott ez az asszony egy esz­tendő alatt. Sopánkodó, szo­morkás hangja is eltűnt, csu­pa derű áradt a szavából, szeméből pedig magabiztos­ság csillogott. — Miért vakoskodtok ilyen sötétben — kapcsolta fel a villanyt és a kigyulló fény­ben önkénytelenül hunyorí­tott a szemével. Ángya, a be­teges, sovány asszony rosszal­lóan villantotta össze szemét a férjével. Aztán halkan csak ennyit mondott: — Éjfélig éghet még ele­get. — Mit csináltok olyan késő éjszakában? — kérdezte vi­dáman a másik asszony. — Mintha nem tudnád, Mariska? Fonunk, elárulják az ujjaim, kezem, már alig érzem. — Elég buta vagy, még ilyet! Tudod, két éve is van, hogy eszembe se jut ilyesmi. Megveszem én 35 forintért azt a zsákot, vagy szőnyeget. Van az olyan jó, ha nem tar- tósabb. Azért is vagy te olyan beteges, már ne hara­gudj, — nézett a köhögő asz- szonyra — ezért az őszinte­ségért, de hát abban a hideg vízben állni és törni a ken­dert ... Épp elég lehet. Én már az ilyet elfelejtettem. Még hogy kínlódjak éjszaká­kat 35 forintért? Hidd el. •nőm rl-rnrtn nrr n Irócron iioit holmi és mégiscsak kíméli magát az ember. Csend feszült közéjük. A sápadt, sovány, hajlott hátú asszony irigyen nézte a ró­zsásarcú vendéget. Az, hogy mentse a rossz hangulatot, megszólalt: — Igaz is — nézett kar­órájára —, most van a falu­rádió műsora. Kapcsold már be a rádiót, úgy szeretem ezt a műsort. A llláciif m°st már mér- illuOlH gesen hallga­tott. De rájött az uraskodás erre a Mariskára. Az meg jókedvűen folytatta a beszé­det: — Mi is most vettünk egyet 3 ezerért. Jó nagy világvevő- set. Már csak nekünk nem volt a tsz-ből. Ügy örülök neki, mint egy gyermek. Ha csak otthon vagyok rádiózok. Tudod-e Erzsi, annyi minden van abban a rádióban. Ve­hetnétek ti is egyet. Erzsi összeráncolta a hom­lokát. Sötéten mondta: — Azt is hozzátehetnéd, hogy miből vegyünk. Kifize­tem az adót, hizlalok egy malackát, kijavítjuk a leg­fontosabb felszerelést és nem is marad több, mint ameny- nyi éppen kell. — Te akarsz olyan nagyon a magad ura lenni. Tudod-e, hogy én kétezer holdas nagy- gazdáné lettem... No, nem akarlak én becsapni téged. Az biztos, az első hónapok­ban azt hittem, beleőrülök. Nehéz volt megszokni az újat. A magunkéban úgy volt. ahoav mi akartuk. Ott meg együtt a többivel min­dent. Aztán olyan szépen kialakult a helyzet. Sanyi az állatokat gondozza. Havonta 40—50 munkaegysége is meg­van. Számold csak ki? 46-ot ér nálunk egy egység. Ah­hoz képest, hogy második éve vagyunk a közösben, iga­zán nem rossz eredmény. — És mit csinálsz a gyere­kekkel? — Megoldottuk azt is. Ne félj, ott nem köti egyik asz- szony sem batyuban a hátára. Reggel a nagyobbakat elkészí­tem iskolába, óvodába, a pi­civel meg úgy vagyunk, hogy minden héten más van ve­lük. Bölcsőde még nincs, ki tudja mikor futja rá. De azért nem esünk kétségbe, mondom, viszem a szomszéd­ba, ott van négyünk-ötünk picikéje. Másik héten meg hozzánk hozzák és így to­vább. Van azért egységem, 116 eddig. Igazán nem a leg­utolsó. A házigazda, Mariska ura tartott szóval, asszonyá­hoz fordult: — Hozz egy kis harapni- valót a vendégeknek, Erzsi. Mi meg addig megnézzük a borocskámat. Gyere Sándor, hozzunk egy üveggel — tolta maga előtt a vendéget. A két asszony magára maradt. Erzsi rántott csirkét rakott az asztalra. — Nem mondom, ritkán ölünk csirkét. Te is így vol­tál ezzel, a tojás, a csirke, a kacsa adja a konyhapénzem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents