Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-14 / 100. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 14; Társadalmi összefogással megépül a nagybátonyi művelődési otthon Régen vajúdó probléma már, hogy Nagybátony bá­nyavárosban, ebben az új, szocialista településben nem lehetett biztosítani az ott la­kók művelődésének, szórako­zásának feltételeit. Éveken át csak a kisméretű bányász klub és a Zagyva-parton ott­hagyott felvonulási épületből átalakított mozi'helyiség biz­tosította több ezer bányász és hozzátartozóinak szórako­zását. Kivezető utat hosszú időn keresztül nem találtak. A bányaváros lakóinak gondját nemcsak megyénk, hanem az ország vezetői is megosztották. Keresték a ki­utat, amelyet az év tava­szán megyénk országgyűlési képviselői csoportja meg is talált. Ezen az ülésen a bá­nyaváros kulturális problé­máit is megvitatták, s a helyzet felismerése után az Országos Tervhivatal ott le­vő képviselője EGYMILLIÓ FORINTOT BIZTOSÍTOTT az új művelődési otthon meg­építésére. És ez az egymillió forint csak növelte a gondot. Egy minden igényt kielégítő művelődési otthon megépíté­se sokkal többe kerül. Dehát mit lehet tenni? A tanácsko­zások eredménnyel jártak: társadalmi összefogást szer­vezték az építkezés kivitele­zéséhez. Társadalmi munká­ban elkészültek a tervek, de még ezek előtt megkezdődött a nagy munka is. Amíg a szénbányászati tröszt tervezői a közel 1,5 millió forint értékű művelő­dési otthon rajzain dolgoztak, a bányaváros lakói, kicsi­nyek és nagyok, öregek és fiatalok, leányok és asszo­nyok már az alapok ásásán fáradoztak. Az úttörők az építkezéseknél szertehagyott téglákat, téglatörmelékeket gyűjtötték egybe, hogy le­rakhassák a kultúra ottho­nának alapjait. Rövid idő alatt több ezer köbméter föl­det mozgattak meg a város lakói, 24 ezer téglának meg­felelő egész és féltéglát gyűj­töttek össze, de egyre sza­porodtak azoknak a nevei is, akik további társadalmi mun­kaórát jegyeztek fel az ívekre. S mire a munka na­gyobbik dandárja megkezdőd­hetett volna, több mint 11 ezer társadalmi munkaórát vállaltak a bányaváros lakói, amelynek értéke jóval meg­haladja az 55 ezer forintot. A gond, a baj még ekkor sem szűnt meg. Még mindig a fáradságot, az időt nem is­merők előtt az állt, hiányoz­nak az anyagok, hiányoznak a szakipari munkák, ame­lyeknek hiányában az épít­kezést folytatni nem lehet. A ^ lelkesedés azonban nem hiányzott. A klub vezetői egymásután keresték fel azo­kat az embereket, akiktől se­gítséget várhattak. Kellett a társadalmi munkaóra, mert ezzel 'kellett pótolni a hiány­zó közel félmillió forint ér­ték felhasználásának biztosí­tását. És az emberek — mi­vel róluik, az ő szórakozásuk­ról, művelődésükről volt szó — nem voltak kicsinyesek. Elsősorban A SZAKIPARI MUNKÁK ELVÉGZÉSÉRE kötöttek szocialista szerző­dést a klub vezetőségével. A MA: VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI ÜLÉSEN VITATJÁK MEG SALGÓTARJÁN KULTURÁLIS HELYZETÉT Ma kerül sor a Salgótar­jáni Városi Tanácson Salgó­tarján kulturális helyzetének értékelésére. A végrehajtó bizottság rész­letesen elemzi Salgótarján város kulturális helyzetének problémáit, az egyes kultu­rális intézmények munkáját, valamint a következő év mű­velődési programjának fel­adatait. kérés csupán annyi volt: biz­tosítsák az anyagot, a teljes kivitelezését vállalják. És így írták alá nevüket a szocia­lista szerződésre: Kómár Jó­zsef, László Jenő, Makalíca József, Bodor József, Sallai István és Balogh István, ők egy-egy brigád nevében nyi­latkoztak, s kijött az érték is. A szakipari munkáiknál az asztalosok 77, a lakatosok 20, a szobafestők és mázolok 28, a vízvezetékszerelők 42, a fű­tési szerelők 34 ezer forint értékű társadalmi munkára tettek szocialista felajánlást. Most már minden együtt van. Lakógyűlés lakógyűlést követett. Mindenki egy em­berként akarta a művelődési otthon kivitelezésének mi­előbbi megkezdését. És mint­ha akár a Nehézipari Mi­nisztérium, akár a megyei tanács, vagy Beruházási Bank képviselője ott lett volna ezeken a lakógyűléseken, tudták miről van szó. A se­gítségadás innét sem ma­radt el. Emlékezetes nap lesz Nagy­bátony bányaváros lakóinak életében az, amikor az új művelődési otthon kijelölésé­nél megjelentek a tanácsi Építőipari Vállalat kőműve­sei. A lakók nap mint nap kíváncsian figyelték a fejlő­dést. Őráró 1-órára nőttek a. falak, emelkedett a téglasor s egy szép napon, az elmúlt hónapban már A ZÖLD GALLY IS OTT DÍSZELGETT épület falán, jelezvén, az hogy elérték a felső szintet. Most már kialakulóban van a 410 személyt befogadó nagy­terem, a hatalmas színpad, a csarnok, a hosszú folyosó, a mozigépház, szóval mindaz, ami egy új művelődési ott­honhoz nagyon is szükséges. A bányavárosi művelődési otthon építéséről ezeket hal­lottam Kispál József elvtárs­tól, Bazsó László elvtárstól, Toldi Ferenc elvtárstól, s azoktól, alkik aktív harcosai, akik lelkesedésükkel segítik elő az építkezés mielőbbi be­fejezését, mint Mrázik János elvtárs, vagy Békési Gyula elvtárs. Lelkes emberek ők, olyanok, akikről már a bá­nyavárosban el is terjedt: ha a művelődési otthonról van szó, és az egyik ajtón kites­sékelik őket, bemennek a másikon e nemes cél mielőbbi megvalósítása érdekében És most már mindenki biztosra veszi, JÚNIUS 30-ÄN NAGY ÜNNEP LESZ Nagybátony bányavárosban. Régi, jogos követelésük válik valóra, átadják rendeltetésé­nek a szocialista városhoz méltó művelődési otthont, amelyről évek múltán is büszkén mondhatják el: a népgazdaság segítségével, tár­sadalmi összefogással hozták létre maguk és gye-miekeik számára a kultúra otthonát, a minden igényt kielégítő művelődési otthont. Somogyvári László 'dőcLzal müaész sz&rzai est+v Rétháti Kövér Ferenc ma­gyarnóta szövegíró szerzői est­jére kerül sor szombaton este 7 órai kezdettel Salgótarján­ban, a József Attila Művelő­dési Ház nagytermében. A szerzői est keretében fellép­nek Nyíri Erzsébet, Vörös Sári, a rádióból is jól ismert magyarnóta-énekesek, Kovács Irén. megyénk nagyon jól ismert magyarnóta énekese és Mindszenti István magyar- nóta-énekes. A műsor össze­kötő szövegét Bodai Miklós mondja el. Rétháti Kövér Ferenc mun­kássága azt bizonyítja, hogy a szerző komoly odaadással műveli a magyarnótát. Az utóbbi években munkásságát a rádió is sok esetben érté­kelte, amely abban jutott ki­fejezésre, hogy rendszeresen helyet kap a rádió műsorá­ban. A szerző műveit most összegyűjtötte, és egy íüze- tecske alakjában bocsátotta a közönség rendelkezésére. Ez a füzetecske is meggyőzően beszél arról, hogy Rétháti Kö­vér Ferenc, a magyarnóta szövegének művelésében, mű­vészi elmélyültséggel tevé­kenykedik és igyekszik elke­rülni a régből ismert giccses, szirupos szövegeket, és he­lyette a hétköznapok életé­ből meríti témáit. A dolgozó emberekhez szól, a dolgozó emberiek szolgálatába szegő­dött. Rétháti Kövér Ferenc­nek itt van a nagy művé­szi értéke. Leglényegesebb: megfelelő képzettséget a vezetéshez Manapság nem létezhet va­laki anélkül, hogy ne képez­ze magát, ne szerezzen saját szakterületén és általános ér­telemben is újabb és újabb ismereteket. Különösen fon­tos ez azok számára, akik vezető beosztásban dolgoznak, felelősek egy-egy vállalat irá­nyításáért, döntenek a káder­kérdésekben, intézkedéseket hoznak a továbbhaladás mi­kéntjét illetően. Ezek a té­nyezők, valamint az, hogy fejlődésünk egyre magasabb követelményeket állít mind annyiunk elé, követelőén sür­getik a tanulást. Megyénk helyiipara egyre jelentősebb bázist képvisel megyénk gazdasági életében, azonban, ha a vezetés színvo­nalát tekintjük, sajnálatos ta­pasztalatokat szerezhetünk. Helyiiparunk nem rendelke­zik még jelentős létszámú közép- és felsőfokon képzett szakemberrel. így tehát az a feladat, hogy az új szak­emberek lehetőség szerinti beállítása mellett képezzük tovább azokat az embereket, akik már éveket töltöttek a vezetés gyakorlatában, s már rendelkeznek gyakorlati ta­pasztalatokkal. Ezek a. gondok summásan jelentkeznek a balassagyavf mati helyi-ipari vállalatoknál is. A városi tanács ipari cso­portjánál szerzett értesülé­sek szerint a város helyiipari vállalatainak vezetői gazda­ságpolitikai tanfolyamra jár­nak. így kívánják elősegítem képzettségük további gazda­gítását. Ezen a tanfolyamon vesznek részt a vállalatveze­tők. műszaki vezetők. fő­könyvelők és művezetők is. Ez jelentős segítséget nyújt ezeknek az embereknek a különböző gazdasági kérdések, az általános vállalati gazdál­kodásban jelentkező gondok megoldásában. Viszont ez a tanfolyam mégsem elegendő az alapvető műszaki kérdések egyre magasabb szinten való megoldási módszereinek elsa­játításához. Az is igaz, hogy emellett a tanfolyam mellett a helyi­ipar több vezetője különböző politikai oktatásban is részt- vesz. Ez feltétlenül szüksé­ges, hiszen a gazdasági isme­retek mellé elsősorban fon­tosak a mélyreható politikai ismeretek, amelyeknek elsajá­títása jelentős módszerbeni segítséget nyújt a gazdasági feladatok megoldásában. Az­zal azonban már kevésbé di­Igényes vásárlók, jó művek a téli könyvvásáron A salgótarjáni könyvesbolt­ban sok vevő megfordul most így ünnepek előtt. A ka­rácsonyi ajándékok között vá­logatnak. Választék bőven van, bárki megtalálhatja az egyéniségének megfelelő műveket. Legtöbben mesés­könyveket, ifjúsági műveket keresnek. Sok meglepetéssel találkozik azonban a felnőtt olvasótábor is. A könyvesbolt ellátása eb­ben az évben lényegesen jobb, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. Az el­múlt évben a nagy mesés­könyvekből már december 15-én kifogytak. Ennek tulaj­donítható például, hogy már most ellepik a szülők a bol­tot ezekkel az igényekkel. Ez a mennyiségben és minőség­ben jelentkező jobb könyvel­látás lemérhető a forgalom- növekedéssel is, hiszen eb­ben az időszakban már most 15 százalékkal nagyobb for­galmat bonyolítottak le a bolt dolgozói, mint tavaly. Az olvasók igényeinek nö­vekedését, a könyvkiadás fej­lődését legjobban érzékelteti azonban a művek nagy ská­lája és a nagy megjelenési példányszám. Például Lev Tolsztoj: Anna Karenina című könyvéből egy hét alatt kétszáz példányt adtak el. Az olvasók még most is keresik ezt a művet, de sajnos, az igényeket már ebben az év­ben nem tudják kielégíteni. A bolt gondosan felkészült a karácsonyi forgalomra. El­sősorban azokat a könyve­ket rendelték meg, amelyeket a vásárlók legjobban keres­nek. Bőven találhatnak a kü­lönböző korosztályok Rey- mond, Jókai, Thomas Mann, Bihari Klára, Benedek Elek, Mikszáth műveket. Egy-egy keresett könyvből 150—200 példányszámot is igényeltek. Az egyenletes lebonyolítás céljából a salgótarjáni járás­ban 60 helyen rendezett a könyvesbolt téli könyvvásárt. Ezenkívül Salgótarjánban há­rom pavilon biztosítja a dol­gozók igényeinek kielégítését Az üzemeknél, hivataloknál, iskoláknál is megvásárolhat­ják az érdeklődők a kiválasz­tott műveket. Az eddigi eredmények alapján a mátranováki bá­nyaüzem érte el a könyvvá­sár legjobb eredményét. Ed­dig 8 ezer forintot forgalmaz­tak. Jól működik a bizomá­nyosi hálózat, hiszen sok hely­ről több ezer forintos ered­ményekről számolnak be. A dolgozók érdeklődését bizo­nyítja az is, hogy sok könyv­ből igen magas példányszá­mot vásároltak meg már ed­dig is. A legkeresettebb írók közé tartozik Reymond, Tho­mas Mann. Sokan keresik Jó­kai: Egy az isten, Egy ma­gyar nábob. Kárpáti Zoltán; Benedek Elek: Vitéz szabó­legény, Többsincs királyfi, Világszép Nádszál-kisasszony; Kipling: Dzsungel könyve és Thomas Mann: Varázshegy című művei. ' A téli könyvvásárra igen sok újdonság is megjelent. A vásár elsősorban — az eredmények ezt igazolják — a gyermek és ifjúsági olvasók ünnepe. Bőséges választékban kaphatók minden korosztály számára a mesekönyvek és ifjúsági regények. Újra kap­ható lesz az Óvodások ver­seskönyve és megjelenik a Gyermekenciklopédia első kö­tete is. Leányregények közül Gergely Márta: Házasságból elégséges című könyve vár­hat nagy sikert. Az ünnepek­re megjelenik az Új Magyar Lexikon III. kötete, kapható Reymond: Parasztok-ja, s jó- néhány Mikszáth-regény is. A bolt dolgozói lelkiismeretes munkával igyekeznek kielé­gíteni az igényeket. A gyors és jó munkához a vásárlók is hozzájárulhatnak azzal, hogy minél előbb megvásá­rolják ajándékukat. csekedhetnek, hogy a helyi­ipari vezetők jelentős része technikumi, vagy egyetemi tanulmányokat folytatna. A gazdaságpolitikai tanfolyam, anyagának alapos elsajátítása sok segítséget nyújt ezeknek az embereknek a számára, a vállalati gazdálkodás külön­böző kérdéseinek megoldása szempontjából, azonban kizá­rólagosan műszaki kérdések­ben kevésbé nyújt alapos is­mereteket. A helyiipar feladatairól so­kat beszélünk és beszéltünk, de ezután már arra van szükség, hogy a lehetőségek és adottságok, valamint a fel­adatok ismeretében sürgősen hozzáfogjunk ezek megvaló­sításához. Nagyon fontos len­ne, hogy a helyiiparban dol­gozó vezetők — s ez megyei viszonylatban szükséges — minél előbb megszerezzék a középfokú, sőt a felsőbbfokú műszaki képesítést. Nem be­szélhetünk akkor a helyiipar vezetése színvonalának eme­léséről, ha maguk a helyi­ipar vezetői elzárkóznak ké­nyelmességből, vagy értetlen­ségből a műszaki ismeretek elsajátítása elől. Jó lenne, ha a balassagyarmati városi ta­nács ipari csoportja felmérné a vezetők képzettségének helyzetét és javaslatot készí­tene az illetékes pártbizott­ság részére a vezetők tovább­képzésének megoldásáról. Szorgalmas munkában A Balassagyarmaton működő Balassi Bálint gimná­zium jelentős szerepet tölt be megyénk ifjúságának ne­velésében. Messze környékről járnak ide fiatalok, hogy el­sajátítsák a tudományt. Jelenleg 506 diák tanul a nagy­múltú gimnáziumban. Képes riportunk a gimnázium életé­be ad egy röpke bepillantást. Kiss Gyula igazgató és a KISZ-vezetőség tagjai az egyik diák helyzetéről tanácskoznak, akinek segítséget kell nyúj­tani munkájához. Folyik a tanítás az 1/B- ben. A táblánál: Boka Irén. Meghonosodott tantárgy a politechnikai oktatás. Az autó­garázst is a diákok közreműködésével építették fel. Ami­kor még félig kész állapotban volt. ANNA SEGHERS MÜVEI CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Csehszlovák Állami, Szépirodalmi, Zenei és Mű­vészeti Kiadó 1961-ben meg­jelenteti Anna Seghers NDK­beli írónő „A döntés” című regényét cseh nyelven, 10 000 példányban. Ez a kiadó Anna Seghers sok elbeszélését és re­gényét jelentette már meg.

Next

/
Thumbnails
Contents