Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-10 / 99. szám

I960, december 10. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Amíg az asztalra eljut. . . Mindennapi életünk legfon­tosabb tartozéka. Nemegyszer vesszük naponta kezünkbe, s oltjuk vele éhségünket. S amikor mi már az elége­dettség hangján szólunk ét­vágyunk kielégítésénél, vajon gondolunk-e arra, hogy mi­lyen utat tett meg addig, amíg eljutott az asztalunkig És milyen jól esik ez a friss, illatos, jó kenyér... Kísér­jük hát el útjára fényképe­zőgépünk lencséjével. Tekintsünk be a Nagybá- tonyi Kenyérgyár műhelytit­kaiba. Nézzük meg a dagasz- tást, a nagy melegben dol­gozó berakó munkást, aztán a minőségi ellenőrzést és vé­gül azt, hogyan indul útjára, asztalunkra. Hajnali négy órakor már működik a dagasztógép Alig van hat óra s már vetik a kenyeret A kiszállítás előtt ellenőrzik a minőséget is ... S itt már autóba rakják a kenyeret, hogy mikor kinyit­nak az üzletek, friss, ropogós kenyér várja a vásárlókat Viharos jelenetek a francia nemzetgyűlésben Újabb csehszlovák bizonyítékok Globke ellen; Párizsból jelenti az MTI: A francia nemzetgyűlés a csü­törtök reggeli órákig vitázott az algériai kérdésről, anélkül azonban, hogy a mintegy het­ven felszólalás végén szavazás zárta volna le a vitát. A Bowrbon-palotabeli ülés végig viharos volt, egymásután csap­tak össze de Gaulle algériai politikájának hívei és a »fran­cia Algéria« táborának kép­viselői. A francia nép hangját Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólaltat­ta meg a nemzetgyűlés szó­noki emelvényén, amikor rá­mutatott arra, hogy a nép­szavazásra bocsátandó tör­vényjavaslat csak a háború folytatásához vezet. Az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormányával való tárgyalások adják az egyetlen eszközt a béke megteremtésére, s egy­úttal arra is, hogy leszámol­janak az ultrákkal. A jobboldali függetlenekhez tartozó Trimolet de Villers ki­jelentései nagy vihart keltet­tek a degaulleista padsorok­ban, a képviselő gúnyosan szólt az »idős, fáradt és szo­morú vezetőkről«, akik helyé­be az ország élére »fiatal és dinamikus« államférfiakat kö­vetelt. Debré miniszterelnök felpattant helyéről és elhagyta az üléstermet... Francois Valentin, a jobbol­dali függetlenek egyik ismert vezetője arra hívta fel a fi­gyelmet, hogyha Algéria jog­állásából változás következik be, nem terjedhet ki többé rá a NATO védelme, Georges Bidault volt miniszterelnök Debré rovására tett gúnyos megjegyzéseket és általános derültséget keltett ez a mon­dása: »a jelenlegi miniszterel­nöknek nincs önrendelkezési joga.« Viharos jelenetek zajlottak le akkor, amikor — a fran­cia parlament történetében az utóbbi esztendőkben példa nélkül álló eseményként — Benhacine muzulmán képvi­selő, aki hivatalosan az UNR- hez tartozik, kijelentette: Al­géria sokat köszönhet a for­radalomnak, amelyet megvető módon egyesek lázadásnak ne­veznek. További muzulmán degaulleista képviselők viszont a köztársasági elnök politikája feltétel nélküli híveinek mu­tatkoztak. A szécsényi járás termelő- szövetkezeteiben hozzákezd­tek az 1961. évi termelési terv elkészítéséhez. A szö­vetkezeti vezetők és tagok nagy gondot fordítanak a jö­vedelmező gazdálkodás meg­valósítására, s hozzáértően elemzik az 1960. évi gazdál­kodást. Valamennyi szövet­kezetben el akarják kerülni a termelést gátló hibákat, s szervezetté akarják tenni a munkát. A szövetkezetben tervké­szítő bizottságok ala­kultak s elkészítették az előterveket. A szécsényi Rákóczi szövet­kezetben olyan célkitűzése­ket terveztek már az elő- tervben is, amelyeknek a megvalósítása igazi szocialis­ta nagyüzemmé teszi a szö­vetkezetei, tagjait pedig jó­módúvá, elégedetté. A kenyérgabona vetési ter­Prágából jelenti az MTI: A csehszlovák antifasiszta harco­sok szövetsége a hitleri vér- bírák, Theodor Oberländer, Adolf Eichmann és más fa­siszta bűnösök csehszlovákiai bűnlajstromának ismertetése után csütörtökön Prágában megtartott sajtóértekezletén nyilvánosságra hozta azokat a bizonyítékokat, amelyek dr. Hans Globke nak, Adenauer államtitkárának a csehszlová­kiai zsidók kiirtásában vitt szerepét világítják meg. A sajtóértekezleten doku­mentumfilmeket és okmányo­kat mutattak be, amelyekből nyilvánvaló, hogy dr. Globke a hitleri rendszer hűséges ki­szolgálójaként nemcsak Né­vet teljesítették, s a fejlett termelési módszerek alkal­mazásával 16 mázsás átlag­termést kívánnak elérni. A szálas és abraktakarmány elégtelensége miatt nem tud­ták kielégíteni a háztáji ál­lattenyésztés szükségletét. Ez évben munkaegységenként 1 kg árpát osztanak. Hogy ezt a mennyiséget 2 kg-ra emelhessék, felemelték a ta­karmánygabona vetési ter­vet, s jelentősen növelni kí­vánják a holdankénti hoza­mot. 1960- ban 30 kh. zöldségfé­lére kötöttek termelési szer­ződést, s ez 550 ezer forintot jövedelmezett a szövetkezet­nek. 1961-ben 61 holdon ter­melnek konyhakerti növé­nyeket szerződéses alapon. — Ez évben 50 holdon ter­meltek cukorrépát. Az átlag­termés 250 mázsa lett. 1961- ben 70 holdon ter­metországban, hanem a meg­szállt országokban is tevéke­nyen közreműködött azoknak a törvényeknek az előkészíté­sében, amelyek alapján sok­százezer embert gyilkoltak meg a gázkamrákban. ' A csehszlovák szervek bir­tokában bizonyítékok vannak arról, hogy dr. Globke részt vett a szlovákiai zsidótörvé­nyek kidolgozásában. Globke utasítására állították össze a megszállt csehszlovák területek lakosságának nyil­vántartását abból a célból, hogy a csehek egy részét ger- manizálják, más részét a há­ború befejezése után deportál­ják, illetve kiirtsák és így fel­számolják a cseh nemzetet. melnek cukorrépát. Nö­velni fogják a munkák gépesítési fokát. Vásá­rolnak többek között egy lánctalpas traktort, rend­sodrót, növényvédő gé­pet és sok munkagépet. A jövőben építenek egy 100 férőhelyes tehénistállót, s egy 10 vagonos kukorica- górét. Ezt állami hitelből tervezik. Jelentős lesz a sa- játerő-beruházás is. Építenek egy 200 férőhelyes sertés­szállást 500 férőhelyes lúd, s 500 férőhelyes kocaszállást. 1961-ben 200 db. hízósertést adnak el a közellátásnak, telepítenek 20 kh. gyümöl­csöst, s 8 kh. erdőt. Merész, szép célkitűzések ezek! Megvalósításukról a szövetkezetei szerető, szor­galmukról híres szécsényi szövetkezeti parasztok fog­nak gondoskodni. Gortva A szécsényi járás termelőszövetkezetei hozzákezdtek az 1961. évi termelési terv elkészítéséhez Van kivezető út Nagybátonyban Is Nagyobb tervszerűséget a munkákban „Vállaljuk, hogy a meg­adott mennyiségi terven felül 1500 tonna szénnel adunk töb­bet népgazdaságunknak... hogy az előírt 1194 tonna/ műszak összüzemi teljesít­ményt 4 kilogrammal túltelje­sítjük ... hogy 1959. évben el­ért 2659 kalóriás széntől 10 kalóriával jobb minőségű sze­net termelünk. Az előírt 5,8 százalékos palatartalmat 4,5 százalékra csökkentjük... A tervben előírt önköltséget 2 forinttal csökkentjük ... hogy 1959. második félévben elért 35,7 baleseti gyakorisági szá­mot 34-re csökkentjük ... hogy 1960-ban megalapozzuk a második ötéves terv sikeres beindítását. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hajtjuk végre ...” így hangzott a nagybátonyi bányaüzem dolgozóinak 1960. évi versenyvállalása, amelyet az év elején a VII. pártkong­resszus határozatának sikeres megvalósítása érdekében ma­gukra nézve kötelezően vál­laltak. Az intézkedési tervben felsorolt hasznos műszaki utasítások végrehajtása min­den'bizonnyal elő is segítette volna a bányaüzem dolgozói által tett felajánlás sikeres teljesítését. És mégis, hová jutottak a nagybátonyi bányá­szok? A MÁÉRT ELADTÁK A HOLNAPOT Kétségtelen tény, hogy a bányaüzem valamennyi dol­gozója munkája legjavát adta nemcsak az éves tervben elő­irányzott feladatok, hanem a vállalás maradéktalan telje­sítéséért is. Ezt bizonyítják a nagybátonyi bányaüzem dolgozóinak az év nyolc hó­napjában elért kiváló ered­ményei. Nyolc hónap összes­ségében nemcsak az előirány­zott feladatokat, hanem a vál­lalást is sikerrel teljesítették. Ma viszont a szó legszoro­sabb értelmében szégyenkez­nek a bányaüzem vezetői, bá­nyászai egyaránt, mert amit behoztak a réven — tehát nyolc hónap alatt —, azt el­adták a vámon, úgymond: az év utolsó két hónapjában. Hiszen Nagybátonyban ma súlyos lemaradásról kell be­szélni, s ez foglalkoztatja a bányaüzem valamennyi dol­gozóját. ' Nemcsak hogy az 1500 tonnás vállalásukat nem teljesítették, hanem lemara­dással is küzdenek ma már. Súlyos lemaradás jelentkezik a kalóriaterv teljesítésénél, még súlyosabb a termelé­kenységnél. Az eddigi 45—50 mázsás fejteljesítményről 14 —21 mázsára estek vissza. A szén tonnánkénti költsége is — éppen az utóbbi két hó­nap visszaesésével — jóval meghaladja a tervezett forint értéket, holott a bánya dol­gozói 2 forintos önköltség- csökkentést vállaltak. A nyolc hónap eredményes munkája és az utóbbi két hó­nap lemaradása után most már joggal lehet azt állítani, hogy Nagybátonyban a máért eladták a holnapot. De vajon így van-e ez? Vajon azokat a becsületes bányászokat, gazdasági és műszaki vezető­ket terheli-e mindezért a fe­lelősség, avagy más, nagyon súlyos kihatások gátolták a nagybátonyi bányászok ver­senyvállalásának teljesíté­sét? AMIVEL SZÁMOLNI KEL­LETT VOLNA Sajnos, hogy a nagybátonyi bányaüzemnél ez a vissza­esés bekövetkezett, nem mai keletű. A bánya vezetői — és ezt a trösztben is elismerik — már 1958-ban csörgettek, zörgettek, kértek és követel­tek, mert látták, hogy a bánya jelenlegi napi 630 ton­nás teljesítése végső soron ahhoz vezet majd, hogy ki­rabolják a bányát és a bánya által kért napi 550 tonnát sem tudják teljesíteni. És ebben a bánya vezetői­nek volt igazuk. A sok elvi megállapodás után még ma sem mondta ki senki felelős­sége teljes tudatában a ho­gyan tovább-ot, még akkor sem, amikor a második, de különösképpen a harmadik negyedévben látták a bekö­vetkező nehézségeket. Nagyon jól tudta mindenki a tröszt­ben is, hogy a vastagszenű, 1,8—2 méteres vastag I-es te­lep után sem a teljesítményt, sem a termelékenységet, de a tervezett kalóriát, önkölt­séget sem tudják biztosítani a. 0,6—1 méteres Il-es telepi szénvagyonból. Ezt az állítást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg az elmúlt esztendőkben a bánya terme­lésének 90 százalékát a jól jövedelmező I-es telepi szén adta, napjainkban a termelés alig 40 százalékát nyerik ezekből a munkahelyekből. Jelenleg a bánya 240 telepí­tett létszámából csak 45 fő dolgozik az I-es telepben — ezek is visszafejtésen, négy munkahelyen —, mégis a ter­melés 40 százaléka biztosít­ható mindig. A mintegy 200 fő tehát nem többet, mint 60 százalékot biztosít á bánya tervteljesítéséhez. Ezeknek a tényeknek birtokában a tröszt illetékesei mégis úgy nyilat­koztak korábban, hogy az elő­irányzott terv ennek ellenére is teljesíthető. Megállapít­ható, hogy ezzel a változással' illetékes , szerveink nem igen számoltak. VAN KIVEZETŐ ÚT Mindezek ellenére örvende­tes az a tény, hogy sem a bányászok, sem a műszaki és gazdasági vezetők ezek után sem csüggedtek el, s keresik a kivezető utat. Ezt bizonyítja a számtalan hasznos műszaki intézkedés. Ilyen például az, hogy növelték a géppel fel­rakott szén mennyiségét — meghaladták már a 70 ezer tonnát — új gépeket helyez­tek üzembe — három Kóta- íeirakó, három Null-, egy B- kaparó berendezést — és fo­koztak a korszerű biztosítást a vágatokban. Például január­ban még csak 30 folyóméter vágatot biztosítottak TH- gyurűvel, októberben ez a szám már meghaladta a 80 folyómétert. MOLL-ívvel a januári 63,2 folyóméterrel szemben októberben 156,2 folyómétert biztosítottak ez­zel a módszerrel. A módosí­tott tervvel szemben is TH- gyűrűvel több mint 150 folyó­métert, MOLL-ívvel pedig ugyancsak 100 méteren felül biztosították a vágatokat ter­ven felül. A nagy beágyazá­sok ellenére is csökkentették a szén palatartalmát. A meg­engedett 5,8 százalékkal szemben ma már 3,53 száza­lék a szén palatartalma. S hogy mentsék, ami menthető, éppen a bányászok nagyszerű munkaakaratát bizonyítja az is, hogy növelték a kamra­fejtések előrehaladási sebes­ségét. A tervezett 2,29 méter­rel szemben még a Il-es tele­pen is 2,59 métert értek el a kamrafejtések művelésénél. A bánya vezetőinek az a véleménye, hogy a kivezető úthoz elsősorban az vezet, ha tovább növelik a korszerű biztosítást, ha fokozzák a tö­megtermelő, elsősorban a frontfejtések számát. Nem utolsósorban az, ha a munká­sok az erő maximumát adják annak a reális teljesítéséhez, amely mindenki számára tör­vény, amelynek végrehajtásá­hoz az elkövetkezendő idők­ben a tröszt illetékes osztá­lyai is* nagyobb segítséget adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents