Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-10 / 99. szám
M v i iíiAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N O <u I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR I960. DECEMBER 10. A moszkvai értekezlet után Hz országgyűlés a külpolitikai helyzet, a mezőgazdasági feladatok tárgyalásával befejezte ülésszakát Moszkvában tanácskoztak a kommunista és munkáspártok képviselői. A tanácskozás meghozta a nemzetközi munkásmozgalom, a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért folyó harc nagy fontosságú dokumentumát, amelyet az értekezlet résztvevői valamennyien elfogadtak és nyilatkozattá emeltek. Ez a nyilatkozat megerősíti a kommunista és munkáspártok álláspontját, az 1957-ben elfogadott nyilatkozathoz és békekiáltványhoz. Az alkotó marxizmus—leninizmus e nagyerejű okmányai hosszú időre meghatározták a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elvi álláspontját, korunk legfontosabb kérdéseiben és hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőfeszítéseiket a közös célokért vívott harcban. Az elmúlt három év eseményed igazolták, az 19.5 7-bon napvilágot látott nyilatkozatban és a békekiáltványban a nemzetközi helyzetről és a világ fejlődésének távlatairól adott elemzés helyességét, tudományos erejét és hatékony szerepét. A mcst elfogadott nyilatkozat részletesen elemzi az azóta történteket és a szocialista világrendszer hatalmának és nemzetközi befolyásának rendkívül gyors növekedését, a gyarmati rendszer fokozódó felbomlását, a kapitalista világrendszer további hanyatlását és bomlását, és abból indul ki, hogy az imperializmus mindezek ellenére tartani próbálja hadállásait és kon óikul folytatja az új világháború előkészítését az emberiség pusztítására. Ezért szögezi le a nyilatkozat: „Az élet azért parancsolóan megköveteli, hogy a szocialista országok a nemzetközi munkás- osztály, a nemzetközi imperialistaellenes mozgalom, valamennyi békeszerető állam, az összes békeharcosok egyre szorosabban egyesítsék erőfeszítéseiket és határozott akciókat indítsanak a háború elhárítása és az emberek békés életének biztosítása érdekében. Az élet parancsolóan megköveteli, hogy minden forradalmi erő tömörüljön még szorosabb egységbe az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért vívott harcban.” Az elmúlt években ami a nemzetközi életben, a világban történt, mind azt bizonyítja, hogy „korunk — amelynek fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött, átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba — a két ellentétes társadalmi rendszer harcának korszaka, szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának, egyre több nép szocialista útra térésének, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadalának korszaka. Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.” A kommunista és munkáspártok képviselőinek nyilatkozatából nehéz rövid átekin- tést adni, mert. ez a fontos, programjellegű okmány nem csupán terjedelmében, de jelentőségében is óriási. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nemcsak a jelen alkotó marxista elemzését adja, hanem alapossággal megjelöli a kommunista és munkáspártok feladatait, útmutatást ad a világ népeinek, miként is viheti diadalra a népek békeakaratát. A nyilatkozat reálisan elemzi a helyzetet és ugyanakkor bizonyítja, hogy az utóbbi évtized folyamán az új és a régi világ összecsapásaiban bebizonyosodott a szocializmus ereje és legyőzhetetlensége. Rámutat arra, hogy a kapitalista világrend- szert áthatja a hanyatlás és bomlás mélyreható folyamata. A kapitalista társadalom osztály- és nemzeti ellentétei, belső és külső éllentmondásai a végsőkig kiéleződtek. Az automatizálás és más intézkedés a kapitalizmus viszonyai között újabb szenvedéseket zúdít a dolgozókra. A burzsoázia csak egyes kapitalista országokban és csak ideiglenesen valósította meg a dolgozók teljes foglalkoztatottságát. Ugyanakkor sérti a paraszti tömegeket, de a kis- és közép- polgárok érdekeit is. A nyilatkozat elmondja, hogy mindez ismételten megcáfolja a burzsoá ideológusok és revizionisták hazug koholmányait, amelyek szerint a jelenlegi kapitalizmus állítólag „népi kapitalizmussá” változott. A kapitalizmus válságban van és rothadása a legnagyobb erővel a mai imperializmus vezető országában, az Egyesült Államokban nyilvánul meg. Provokációk sorozata, a népek függetlensége elleni támadás, bel- ügyeibe való beavatkozás, politikai és gazdasági agressziók sorozata bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus a világreakció fő támasza, nemzetközi csendőr, az egész világ népeinek ellensége. Napjaink fejlődése és a történelem azt bizonyítja, hogy a népék mind elszántabb harcra kelnek az imperializmus ellen. Az, hogy óriási küzdelem fejlődik ki a munka és a tőke, a demokrácia és a reakció, a szabadság és a kolonializmus erői között, amelyet bizonyítanak a napjainkban lezajló latin-amerikai, afrikai és ázsiai események. De ezt bizonyítja a szocializmus diadala, Európa és Ázsia nagy országainak csoportjában, amely felöleli az emberiség egyhar- madát. „Új szakasz következett be a kapitalizmus általános válságának fejlődésében. Ennek a szakasznak az a sajátossága, hogy nem világháborúval kapcsolatban alakult ki, hanem a két rendszer versenye és harca, az erőviszonyoknak a szocializmus javára való mind nagyobb megváltozása, az imperializmus valamennyi ellentétének fokozott kiéleződése közepette alakult ki olyan viszonyok között, amikor a békeszerető erőknek a békés egymás mellett élés megvalósításáért és a megszilárdításáért vívott sikeres harca meggátolta az imperialistákat abban, hogy agresszív cselekedeteikkel meg- | zavarják az általános békét, olyan viszonyok között, amikor fellendülőben van a nagy néptömegek harca a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért...” Nagy teret szentel a nyilatkozat a szocialista világrendszer fejlődésének. „Már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a többi szocialista országokban is' megszüntették a kapitalizmus visszaállításának társadalmi-gazdasági lehetőségeit. A szocialista tábor egyesült ereje biztos garancia minden szocialista országnak, az imperialista reakció merényleteivel szemben, llymódon a szocialista államok tömörülése egységes táborba, e tábornak egyre szilárduló egysége és állandóan növekvő hatalma biztosítja a szocializmus teljes győzelmét az egész szocialista világrendszerben.” A nyilatkozat részletesen foglalkozik napjaink legégetőbb problémáival, a háború és béke kérdésével. A háború a kapitalizmus állandó velejárója és éppen ezért az új világháború veszélye még nem szűnt meg. Az agresszió és a háború fő ereje az amerikai imperializmus politikájában megtestesíti a kardcsörtető ideológiát. A háború azonban ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, az imperialisták — ha csak az ő akaratukon múlna — belesodorták volna az emberiséget egy új világháború szerencsétlenségének és borzalmainak örvényébe. De elmúlt az az idő, amikor az imperialisták a maguk kénye-kedve szerint határozták meg, legyen, vagy ne legyen háború. „A szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút .. „A világbéke megőrzéséért arra van szükség, hogy az amerikai imperializmus által ösztönzött imperialista agresszió és háború politikája ellen küzdő harcosok a legátfogóbb egységfrontba tömörüljenek. Az összes békeszerető erők egyesült erőfeszítéseivel megőrizhető a béke és elhárítható az új háború ...” A történelem így veti fel a kérdést: vagy a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élése, vagy pusztító háború. Más kivezető út nincs. „A kommunisták történelmi küldetésüket nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az. emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új háború rémétől. A világ kommunista pártjai minden erejüket és energiájukat e nagy történelmi küldetés megvalósításának szentelik.” Érződik a nyilatkozat minden sorában, hogy a marxista—leninista pártok, a szocialista országok népei felelősséget éreznek a nemzetközi munkásmozgalom előtt és mindent megtesznek, hogy a szocializmus sikeres építésével, a békeharccal bátorítsák, segítsék a világ minden békeszerető emberének küzdelmét, a boldogabb életért, a békéért. Szerdán délelőtt 11 órai kezdettel Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az országgyűlést, hogy folytassa a parlament ülésszakát. A napirend szerint az országgyűlés a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót tárgyalta, amelynek keretében dr. Sík Endre külügyminiszter mondott először beszédet. Beszédében szólt a békéért folytatott harc jelentőségéről, amely végső soron küzdelem az agresszió minden formája ellen. Majd a továbbiakban értékelte népköztársaságunk külpolitikájának négyéves mérlegét és szólott a szocialista országok egységéről, amelyben a Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el. A külügyminiszter a beszámolójának további részében az Egyesült Államokkal való kapcsolatunkat elemezte, rámutatott, hogy ez a kapcsolat az Egyesült Államok külpolitikája következtében megromlik. Budapesten és az ország különböző helyein az Egyesült Államok követségének beosztottjai diplomáciai jogokkal visszaélve, kémtevékenységet folytatnak. Felháborítja nemcsak a magyar népet, hanem a világ közvéleményét az is, hogy az Egyesült Államok kormánya provokálja a magyarellenes ügyeket. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép változatlanul a békés egymás mellett élés politikáját követi és kész arra, hogy kapcsolataink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Dr. Sík Endre a továbbiakban az osztrák jószomszédi viszony megteremtéséről, majd a fiatal ázsiai és afrikai országokkal jóbaráti viszony kialakításáról, a magyar EN SZ-küldöttség munkájáról és a külpolitika további feladatairól szólott. Dr. Sík Endre külügyminiszter beszámolóját széleskörű vita követte. Ezután az országgyűlés a mezőgazdasági feladatokat tárgyalta, amelynek keretében Losonczi Pál földművelésügyi miniszter tartott beszámolót. Befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését Losonczi Pál bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas szántóterület 77 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. — Dolgozó népünk ma jobban él, fnint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni, főleg húsfélékből, tejtermékből, tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó az éghajlat, s a termőtalaj, parasztságunk szorgalmas. \ 1 nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésében tehát megnyílik á lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést, — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük, ahhoz tovább kell erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát. A kormány tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésével lényegében i befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglévő termelőszövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét a még egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondolat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelőszövetkezetben, milyen megélhetést biztosíthatnak családjuknak. rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi termés: betakarítása és a kenyérgabona vetése. A földművelés- ügyi miniszter rátért az állattenyésztés helyzetének ismertetésére. Részletesen szólott a szarvasmarha, valamint a sertésállományunk helyzetéről, a baromfitenyésztésről és a baromfi Ülésezett az országgyűlés Ügy gondolom ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. A földművelésügyi miniszter ezután az idei gazdasági év eredményeiről beszélt, az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézségéről, a sok tekintetben kedvezőtlen időjárásról, majd megállapította: mégis eredményesen fejezzük be ezt a gazdasági évet. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvásárlás idei alar kulását. Megállapította, hogy e rendkívüli esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáiát is, s így — bár a társadalom minden hús fogyasztásról. Megállapította, hogy hazánkban 11 kg. baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt, ezért elő kell segíteni a nagyüzemi baromfitenyésztés megteremtését, illetve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető kapacitás növelése, valamint a meglévő kisparaszti istállók kihasználása nagyüzemi baromfitenyésztésre. Ezenkívül korszerű baromfitelepeket is létesítünk. Több gyári takarmánykeverékről, úgynevezett baromfitópról kell gondoskodnunk. Enélkül ugyanis nem gazdaságos a nagyüzemi baromfitenyésztés. (Folytatás a 2. oldalon) A Vasötvözetgyár befejezte hároméves tervét TÖBB MINT 8,5 MILLIÖS TÜLTELJESfTÉS AZ ÉV VÉGÉIG Gzőzelmi jelentés érkezett tegnap reggel a Magyar Vasötvözetgyárból: a csütörtökről péntekre virradó éjszaka a gyár befejezte hároméves tervét. Az előzetes számítások szerint az év végéig a várható túlteljesítés ferrosziliciumból és fém- sziliciumból eléri majd a 350 tonnát, amely több mint 8,5 millió forint értéket képvisel. A gyár dolgozóinak odaadó munkáját bizonyítja a terv túlteljesítésén túl az is, hogy a három év folyamán több mint 16,2 millió kWó villamos energiát takarítottak meg. A munkatermelékenység emelkedésének olyan eredményei vannak, mint az, hogy a gyárban ma már áttértek a csökkentett munkanapra, a rövidített munkahétre. Ennek ellenére is a kemencék átlagos kihozatala a három éves időszakban 11,1 százalékkal emelkedett, 1957-hez viszonyítva. Mint ismeretes, a Vasötvö- zetgyár munkáját nemcsak a termelésben, a termelékenységben és takarékosságban elért eredmények bizonyítják. A műszaki fejlesztés, a korszerűbb gyártmányok és a korszerűbb technológia is jelzik ezeket az eredményeket. Például említsük csak meg, hogy a három év folyamán nyolc új gyártmány üzemszerű termelésének technológiáját kísérletezték ki, illetve vezették be. Emellett számos új termék előállítására végeznek jelentős kísérletet. A gyár egyébként 1960. évi tervét előreláthatólag december 18—19-e táján fejezi be.
