Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-26 / 95. szám

1960. november 26. NÓGRÁDI NlPOrtA« 5 Takarmánytámogatást kapnak a szerződéses sertéshizlaiók Az aszálysújtotta területek termelőszövetkezeteinek nyúj­tott takarmánytámogatáson túlmenően az állam takar­mánytámogatást ad minden termelőnek, akik 1961. har­madik negyedévének végéig az állammal sertéshizlalási szerződést kötnek. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságán tájékoztatásul közölték, ez az intézkedés a háztáji és egyéni gazdaságok szerződéses hiz­lalását segíti hathatósan. A takarmány juttatási ak­ciót az egész ország területén igénybe vehetik a termelők, s az egyes megyék takar­mánytermésétől függően — a rendelkezés szerint — min­den leszerződött hízott ser­tés után 1,5—2,5 mázsa ta­karmányt kaphatnak állami áron. A megyei állatforgalmi vállalatok az egyéni gazdák­kal és a háztáji gazdaságok­kal megkezdték a takarmány­juttatással egybekötött hizla- lási szerződések kötését. Már az első napokban nagy ér­deklődés nyilvánult meg az új szerződéskötési lehetősé­gek iránt. Sok helyen máris csökkenés mutatkozik a sül- dőfelkínálásban, mivel az egyéni és a háztáji gazdasá­gokban meglevő takarmányok ti áron juttatott szemesta­karmány segítségével a sül­dők meghizlalása feltétlenül jó haszonnal kecsegtet. Az egyéni és a háztáji gaz­daságok szerződéses hizlalá­sának fokozásával párhuza­mosan az illetékes szervek gondoskodtak arról, hogy mi­nél több süldőt állíthassa­nak hízóba a termelők, to­vábbá, hogy a kocatartás, a malacoztatás változatlanul biztonságos jövedelmet ad­jon. Ezért a süldők állami szabadfelvásárlási árának alsó határát — amelynél a termelő kevesebbet nem kaphat — fehér hússüldők­nél 15,50 forintban, a húsjel- legű mangalicasüldőknél pe­dig 14,50 forintban állapítot­ták meg kilogrammonként. Ugyanakkor az állam részé­re szerződéssel lekötött sül­dők mindenkor 1 forinttal magasabb kilónkénti áron kerülnek felvásárlásra. Az állatforgalmi vállalatok folytatják az ez év derekán megindított és igen népsze­rűvé vált, hitellel támoga­tott kocaiídhelyezési akciót, amelybe olyan háztáji és most már egyéni gazdaságok is bekapcsolódhatnak, ame­lyek a lehetőségeikhez képest még kellő számú kocával nem rendelkeznek. Ennél az és a 215 forintos mázsánkén- akciónál a hitelbe kapott és Felesleges tartalékolgatás Az őszi gabona vetésének idején gyakran felvetődik a kérdés: lesz-e jövőre elegen­dő kenyerünk, vetnek-e a dolgozó parasztok országszer­te annyi őszi búzát, amennyi biztosítja az ország kenyér- ellátását. Most amikor a ve­tési munkák vége felé já­runk, már láthatók, hogy te­rületileg termelőszövetkeze­teinkben elvetették azt a búzamennyiséget, amelyet termelési terveik előírnak. Az egyénileg gazdálkodók ez­zel szemben nem szívesen vetnek kenyérgabonát. S ha vetnek is csak annyit, ameny- nyi családjuk élelmezéséhez szükséges. A kenyérellátás országunk­ban központi kérdés. Nem­csak a városi boltokban, ha­nem a falusi boltokban is naponta lehet kapni friss kenyeret. S hogy az ország népének kenyérellátását biz­tosítani tudjuk, jelentős mennyiséget külföldről kell behoznunk. Erre nem lenne szükség, ha az egyénileg dolgozó parasztok nem tarta­lékolnának magtáraikban je­lentős mennyiségű kenyérga­bonát. Az indokolatlanul nagy mennyiségű tartaléko­lás miatt a megyei Termény­forgalmi Vállalat sem tud­ja teljesíteni féléves kenyér- gabona felvásárlási tervét. Az egyénileg termelő köz­ségekben a helyi tanácsok tanácsüléseken, gazdagyűlé­seken tárgyalták a kenyér- gabona állami felvásárlásá­nak kérdését, s kérték a dol­gozó parasztokat, hogy ke­nyérgabona feleslegeiket ad­ják el az államnak. A kállói tanács segítsége eredménye­képpen Nagy Sándor, Koncz István 5—5 mázsa kenyérga­bonát, Mészáros Gábor pedig 4 mázsa kenyérgabonát adott el a Terményforgalmi Válla­latnak. Erdőtarcsáról Nagy János 3 mázsa, Vanyarcról Hracsjár János szintén 3 mázsa kenyérgabonát értéke­sített feleslegéből. Az emlí­tett dolgozó parasztok meg- ■■ értették, hogy a munkás-pa­raszt szövetségen belül nekik Használt KERÉKPÁR GARÁZST könyvjóváírással AZONNAL átveszünk. ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÁLLOMÁS PÁSZTÓ (622) is kötelezettségeik vannak, hogy az ő terményeikre is számít a népgazdaság. Ezért gondoltak az államra ke­nyérgabonájuk értékesítésénél. Jó lenne, ha a megye többi kenyérgabona felesleggel rendelkező egyénileg dolgo­zó parasztjai belátnák eddigi magatartásuk tarthatatlansá­gát, s kenyérgabona felesle­geik eladásával segítenének az ország kenyérellátásának megjavításában. tenyésztésbe állított koca el­lenértékét az első szaporu­latból három süldővel tör- lesztheti, tehát az első ellés után a törlesztésre leadott három süldő kivételével meg­marad a koca és annak hár­mon felüli szaporulata. Az eddiginél lényegesen kedvezőbbek és ösztönzőbbek azok a feltételek, melyek mellett a háztáji gazdaságok­ban, a közös takarmányból adott támogatással lehet ser­tést hizlalni. A termelőszö­vetkezeteket ugyanis a szer­ződésre leadott sertések min­den kilója után 1,20 forint lebonyolítási díj illeti meg, abban az esetben, ha a ter­melőszövetkezet a közös kész­letéből állami felvásárlási áron legalább 1 mázsa takar­mányt ad a termelőszövet­kezeti tag részére szerződé­ses hizlalásra. A bonyolítási díj független az átadásra ke­rülő sertések számától, tehát azt egy sertés leadása esetén is megkapja a termelőszö­vetkezet. A lebonyolítási díj címén kapott összeg felhasz­nálásáról a közgyűlés dönt, minden megkötöttség nélkül. További előny a termelőszö­vetkezetek számára, hogy az így leszerződött és meghiz­lalt sertés is beleszámít a közös gazdaság 100 holdra jutó értékesítési tervteljesí­tésébe. Ugyancsak kedvező feltéte­leket állapítottak meg a ter­melőszövetkezeti tagoknak a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztése és a borjúszaporulat megtartásának és felnevelé­sének ösztönzésére. A ter­melőszövetkezeti tagok a ház­táji gazdaságaikban szerző­désre felnevelt, 130—160 kiló súlyban átadott elsőosztályú növendékmarháért kilogram­monként 13, a 161—200 kiló­sért 12, a 201—250 kilósért 11, a 251—300 kilós súlyban átadott növendékekért pedig 10,50 forint szerződéses fel- vásárlási árat kapnak. Tervszerűtlen tervezés A mohorai Mikszáth Ter­melőszövetkezetben elkészült az 50 férőhelyes, vízvezeté­kes, villannyal beszerelt is­tálló. Az épület kész, de az állatok itatására víz nincs biztosítva, a villanyt pedig a mai napig sem kötötték be. Az állatállomány víz­ellátásánál a helyi törpevíz­mű vízszolgáltatására számí­tottak. A rengeteg költséggel készült törpevízmű nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket, mert fertőzött vize sem emberi, sem állati hasz­nálatra nem alkalmas. A törpevízmű amíg működött is, komoly üzemzavarokkal küzdött, s már akkor lát­ható volt, hogy nem lesz ké­pes ellátni a szövetkezet majorját vízzel. A tervezés mégis a törpe­vízmű vizére számított, s így az istálló mellé nem tervez­tek nagyüzemi kutat, vala­mint nem tervezték meg a ÉRDEMES NÖVELNI A CUKORRÉPA TERMŐTERÜLETÉT A cukorfogyasztás évről év­re növekszik hazánkban. Éppen ezért a népgaz­daság nagy gondot fordít ar­ra, hogy minél többen köte­lezzék el magukat e fontos cikk termelésére. A juttatások és a szerződőknek juttatott, nyújtott kedvezmények miatt egyre népszerűbb a szerző­déses cukorrépatermelés. A juttatások közül első helyen kell említeni a kamatmentes vetőmagot, amelyet a földmű­vesszövetkezetek juttatnak a szerződőknek. Amennyiben a termelő földjét géppel művel­ted, az őszi mélyszántás díját kamatmentesen előlegezik számára. Fogyasztói áron, ka- mamentesen kap növényvédő­szert is. De nemcsak termé­szetbeni juttatások, hanem bizonyos anyagi ösztönzők is J segítik a szerződéses terme­lés népszrűsítését. A szerző­dés megkötése után két hét­tel holdanként 800, az egye- lés után pedig holdanként 320 forint művelési előleget folyósítanak a termelőnek. A jó termés elősegítése ter­mészetesen érdeke a terme­lőnek. A cukorgyárak ugyan­is jó áron átveszik a répát. Mázsánként 10 forintot fizet­nek érte, ezenkívül 3 kiló cukrot, 3 kiló száraz répasze­letet, vagy 65 kiló egyszer préselt nyers répaszeletet ad­nak. Sőt, a fenti juttatáso­kon kívül minden mázsa után fél kiló 45 százalékos cukor- tartalmú szörplé is jár, ami takarmány megjavítására szolgál. Ugyancsak a takar­mányozást segíti elő a répa­szelet is, amely közkedvelt takarmányféleség. A szállítási feltételek az idén is azonosak a múlt- éviekkel. A cukorgyár meg­jelöli a helyet, ahová a szer­ződéses termelő a répát szál­lítani köteles. Ha az útvonal 10 kilométernél hosszabb, a 10 kilométeren felüli útvona­lon kilométerenként és má­zsánként 20 fillér térítés jár a termelőnek. 200—300 méterről beköthető villany költségeit sem. így a termelőszövetkezet nem tudja istállóját használni, mert az istállóban se vilá­gítás, se víz nincs az álla­toknak. Ugyanebben a termelőszö­vetkezetben nagy huzavoná­val készül a kukoricagóré. amelynek alapozását az építő vállalat elvégezte, de a vasbetonelemek összeállítását nem kezdték meg. Pedig ha két héttel ezelőtt kész lett volna is, késő lett volna. A hibák elkerülése végett a jövőben jó lenne, ha a ter­vező vállalatok is alaposab­ban megismerkednének a helyi körülményekkel, s úgy terveznék a termelőszövetke­zetek gazdasági épületeit, hogy azok üzemeltetésénél ne legyenek zavarok, s az építő­ipari vállalatok pedig vállalt kötelezettségeiknek pontosan tegyenek eleget. A felsőpetényi Szabad Föld Termelőszövetkezet egyik igen szorgalmas tagja Sipickiné, aki eddig 500 munkaegységet teljesített. Nagy igyekezettel dolgozott a kukorica mielőb­bi betakarításán is. Lesz-e jó termelőszövetkezet a herencsényi Lenin Hagyatéka Tsz? ii. (BEFEJEZŐ RÉSZ) Az egymás munkájának megbecsülése Amint látjuk, az egységes paraszti osztály kialakulását a szövetkezeten belül gátol­ják ezek a hamis nézetek. De gátolják a szövetkezetben meglevő állapotok is. A volt középparasztok magukkal vit­ték a középparaszti határo­zatlanságot a termelőszövet­kezetbe is Ha a közös jövő­jét illetően állást kell foglal­niuk, akkor húzódoznak et­től, vagy ha mégis erre kényszeríti őket a dolgok me­nete, közönyösen bólogatnak. A rokoni összefonódás miatt nem lépnek fel a fegyelme- zetlenkedők ellen, hiszen ez népszerűtlen feladat lenne. Némely brigádok, ahelyett, hogy a közösség ügyeinek előrehaladásán fáradoznának, egymással ellentétben állnak. A Majoros-brigád szinte kü­lön termelőszövetkezetnek ér­zi magát. Ha a másik bri­gádok valamelyike segítsé­gért hozzájuk fordul, kere­ken elutasítják, örülnek, ha máshol nem jó a fegyelem, ha a közös munkák meneté­ben zavarok mutatkoznak. Pedig a brigádok szervezése jó volt. Csak a vezetésükben van a baj. Milyen jó lenne, ha a brigádok között is meg­lenne az egyetértés, a közös ügyeinek előbbre vitelében, mint a Kalmár-brigádban, és a Liszkó-pusztai brigádban. Az egymás munkájának meg­becsülése, a közös ügyért való tevékeny együttműködés lendítheti előre a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak meg­teremtését. Természetes, eh­hez szükséges a határozott vezetés is, amely hiányzik a herencsényi termelőszövetke­zetben. Ismert dolog, nem jó a kapcsolat a mezőgazdász és az elnök között. Nem jó a kapcsolat a brigádvezetők és az elnök között. A tagság és az elnök között. Az ilyen helyzet máshol nem igen ta­pasztalható, így nem csoda, ha kedvét szegi még azoknak is, akik önzetlenül fáradoz­nak a közösség ügyeiért. A szövetkezet elnökének a ve­tési munkák dandárjában nem a kőműves mellett lett volna a helye, ezt ő is tudja, hanem kinn, a mezőn, az em­berek között. Nem az a jó elnök, aki nem akar senki­nek sem véteni, hanem az, aki személyre való tekintet nélkül megmondja a hibát vétőknek, hogy ezt rosszul csináltátok, s nem hátrál meg a munkák nehezétől, hanem elébük áll és teljes akarattal segíti azok megoldását. Mit tettek a kommunisták? De vajon törődött-e a párt- szervezet, a kommunisták a termelőszövetkezet dolgával? Beleszóltak-e a dolgok mene­tébe, bírálták-e a vezetés helytelen lépéseit, megmutat­ták-e a hibákból kivezető utat? Erről beszélgettünk a pártvezetőség tagjaival az egyik pártvezetőségi , ülésen. Géczi Imre, a pártszervezet titkára elmondta, hogy a pártszervezet a termelőszö­vetkezet megalakulásától kezdve szívügyének tartotta a közösség ügyeinek intézé­sét. Erről tanúskodnak a ve­zetőségi ülések jegyzőköny­vei, erről beszéltek a tag­gyűléseken is. A tavasz fo­lyamán a háztáji területek alapszabályellenes kiosztása ellen emeltek szót a tsz kom­munistái, majd később a nö­vényápolási munkák idején a becsületesen, szorgalmasan dolgozó nők érdekében emel­ték fel szavukat, a női mun­ka lebecsülése ellen. A kom­munisták nem egyszer meg­mondták a szövetkezet veze­tőségének is, hogy nagyobb felelősséggel kell a közös dol­gait intézni. S nyíltan feltár­ták, 'hogy az elnök is, meg a vezetőség egy része is úgy áll a soron következő mun­kák elvégzéséhez, hogy azok eleve ne sikerüljenek. Elítél­ték a szövetkezeti elnök in­gadozó magatartását, s azt, hogy az elnök megvalósítha­tatlan dolgokat ígérgetett a tagoknak. Felléptek egyes szövetkezeti gazdák munka- fegyelmében fellelhető hiá­nyosságok ellen is, mindezek­re a termelőszövetkezet ve­zetősége sajnos, úgy vála­szolt, hogy a pártszervezet ki­veszi a vezetést a termelő­szövetkezeti vezetők kezéből. Elfelejtve azt, hogy a tsz kommunistái segítő szándék­kal adták tanácsaikat a ve­zetőknek. Tanulni kell az idei hibákból Így nem csoda, ha a ter­melőszövetkezet vezetősége az év folyamán hibát, hibára halmoz, hisz’ a jószándékú figyelmeztetéseket sem fogad­ja el. így alakulhatott ki az állami hitelek iránti bizal­matlanság is. Nagy harc után sikerült a kommunis­táknak meggyőzni a tsz tag­jait egy Ute« traktor vásár­lásáról, mert e vásárlást so­kan ellenezték. Voltak olyan hangok is, inkább tartottunk volna öt pár lóval többet, mint ezt a traktort. Meggon­dolatlanul idegenkednek a hi telek felvételétől. Csak sok vita után sikerült a közgyű­léssel 50 darab ökör vásárlá­sára a hitelt megszavaztatni. Nem gondolva arra, hogy az 50 hízott ökör milyen bevé­telhez juttatja a szövetkeze­tét. Ebből a bevételből köny- nyűszerrel visszafizethetik a hitelbe kapott pénzt, s csök­kenthetik a jövedelemkiesést Hibákkal terhes volt az idei év. A szövetkezet veze­tői járatlanok voltak még a nagyüzemi vezetésben, aka­ratlanul is követtek el hibá­kat. Féltek a határozott in­tézkedések meghozatalától. Hiba volt, hogy a kapásnö­vények területét nem osztot­ták ki családokra. így an­nak ellenére, hogy a növény­ápolási munkákat sikerült elvégezniük, a betakarítási munkáknál már problémák jelentkeztek. Ha családokra osztották volna ki a terüle­tet, akkor minden egyes csa­lád felelősnek érezte volna magát az általa művelt terü­let betakarításáért. Nem sza­bad lett volna az elmúlt évi termelési tervekben olyan nagy jelentőséget tulajdoníta­ni az aprómagtermelésnek, mint amelyről a terv beszél. Jó lett volna, ha körültekin­tőbben tervezik a búzatermés egy holdra eső átlagait is, ha figyelembe vették volna a szétszórt különböző talajerő­ben levő földeket, hogy azok hozamai nem lehetnek olya­nok, mint a gondosan előké­szített nagyüzemi táblák ho­zamai. A szövetkezet vezetősége helyesen cselekedett volna, ha évköziben megfogadta vol­na a helyi pártszervezet és a járási szervek tanácsait is. Kevesebb hibát követtek volna el. A vezetőség sajnos még saját határozatait sem hajtja mindig végre. Még ok­tóber 13-án elfogadták az őszi betakarítással kapcsola­tos átszervezésről szóló hatá­rozatot, amelynek az lett volna a célja, hogy meggyor­sítsák a betakarítási és ve­tési munkákat. E helyes ha­tározat, amely pontosan meghatározta a tennivalókat és név szerint azokat, akik azok végrehajtásáért felelő­sek nem lett vé^rehaitva 'VVWVWVVVVVV Pedig ez az intézkedési terv jó volt. S nagyban elősegítet­te volna az őszi munkák si­kerét. Lesz még jó termelőszövetkezet a herencsényi A herencsényi szövetkezet szép eredményeket érhet el a jövőben, ha a közösség előtt álló feladatok elvégzé­sére helyesen mozgósítja tag­jait. Gondos, körültekintő tervet készít s megjavítja a vezetést is. Az egyéves ta­pasztalat a közös vezetésben annak ellenére, hogy hibák­kal volt terhes, jó iskola volt a szövetkezet vezetőinek. Le­vonhatják belőle a tanulsá­gokat És jó lenne, ha a he­lyi pártszervezet továbbra is segítene e tanulságok levoná­sában. Helyes lenne, ha a szövetkezet elnöke belátná, hogy amit az idén tett, nem volt mindig jó. S megpróbál­na legjobb tudása szerint dolgozni a közös vezetésén. Feltétlen szükséges ' annak a káros szemléletnek a fel­számolása, amely a termelő­szövetkezeti tagokat helytele­nül még mindig a régi va­gyoni viszonyok alapján osz­tályozza. Feltétlen szükséges a vezetőség további erősíté­se. módszereinek kijavítása, harcosságának fokozása. Az idei év első felének jó mun­kája is bizonyítja, Heren- csényben megvan minden alapfeltétele annak, hogy a termelőszövetkezeti gazdák összességre jó eredményeket érjen el, csak ehhez az szükséges, hogy mozgsítsanak minden erőt a közösség előtt álló feladatok végrehajtásá­ra, s ha ehhez sikeresen nyúl­nak hozzá, az idei hibákat kijavítva, az idei gyengébb termelési eredményeket túl­szárnyalva, reálisabb tervek alapján, a megye legjobb ter­melőszövetkezetei közé kerül­het a herencsényi Lenin Ha­gyatéka Termelőszövetkezet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents