Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-23 / 94. szám

4 NÖGRADI NiPÜJSÄ® 1960. november 23. FIATALOKRÓL - FIATALOKNAK A salgótarjáni járás KISZ küldötteinek értekezletén Közel 200 küldött ül itt a bányász művelődési ott­hon nagytermében, s hallgatja figyelemmel a járási KISZ bizottság beszámolóját, amelyet Oravecz Ernő titkár ter­jeszt az értekezlet elé. Négyezerhatszázhatvan KISZ-tag, túlnyomórészt bányászok és üzemi munkások, de a ter­melőszövetkezeti járás parasztfiataljai, műszaki értelmi­ségiek, pedagógusok, középiskolások megbízásából és üzenetével is jöttek ide össze az ifjúsági mozgalom aktivistái. Szocialista brigádtagok, kiváló dolgozók, akik közül sokan ott voltak az ellenforradalom előtti ifjúsági szervezetben, és a viharos napokban becsülettel tartották a zászlót magasra, sok társuk esztelen cselekedete elle­nére is. ők voltak, akik 1957 tavaszán elsőkként álltak a sorba, hogy harcoljanak a kommunista fiatalok egy szervezetbe való tömörülésének gondolatáért. A kétkedők­kel és kishitűekkel szemben ők győztek, s ez a mai sereg­szemle, forradalmi megnyilatkozásaik, de elsősorban a tettek, az eredmények őket igazolják. Büszke lehet és büszke is rájuk a párt! A beszámoló meggyőiődés- sel jelenti ki: — Valamennyi elért ered­ményünk pártunk előrelátó politikájának köszönhető. A párt nyújtott segítséget meg­alakulásunkhoz, a kommu­nisták erejét éreztük magunk mellett valamennyi problé­mánk, nehézségünk leküzdé­sében. — A KISZ-munka leg­különbözőbb területein az az eszmei, politikai erő vezé­relt bennünket, melyet apá­ink marxista meggyőződése oltott belénk. Megismertük azt az igazságot, hogy ez az egyetlen irányelv, melynek követése valóraváltja vágya­inkat, az ifjúság érdekeit: az alkotómunka lehetőségeinek megteremtését. — Elmondhatjuk, hogy alap­szervezeteink nagy többsége megalakulásuk óta a fiata­lok százait nyerte meg a mozgalom számára, a párt politikájának fáradthatatlan magyarázásával és gyakorla­ti alkalmazásával. Szervezetünk igen sok harcost javasolt a pártba, ma a járás területén 563 kiszes párttag, vagy tag­jelölt van. A vitában feszólalók is öntudatosan foglalnak állást ebben a kérdésben. Kovács György karancsaljai küldött így beszél: A párt javaslatára vállal­tuk 1957-ben, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség megteremtéséért harcolunk. Voltak akadályok, ellenvéle­mények, ma mégis láthatja bárki, hogy sorainkban te­vékenyen részt vesz a mun­kás, a paraszt és a haladó értelmiség fiatalsága. Pálfalvi Zoltán a zagyvái gépműhely küldötte: — KISZ-tagságunk egyre jelentősebb része nap mint nap mindinkább átérzi a fo­gadalomtétel szavainak élő je­lentőségét: „szocialista hazá­mat, ha arra szükség lenne, fegyverrel a kezemben, éle­tem árán is megvédeném1 Megértjük és példaképül tiszteljük azokat a kom­munista fiatalokat, akik eszméink hősei voltak. A járási pártbizottság tit­kára: Szoó Béla ezt mondja: — Az ifjúsági szövetség a párt politikájának végrehajtá­sában és a szocializmus épí­tésében beváltotta a hozzáfű­zött reményeket. Mi erre az ifjúságra fokozottan számí­tunk a jövőben, konkrétan a második ötéves népgazdasági terv végrehajtásában. Jogos alapunk van a bizakodásra, nemcsak az elmúlt három és félév eredményei miatt, ha­nem azért is, mert ennek a megyének, különösen járá­sunknak történelmi hagyomá­nyai vannak, melyek köte­lességeket is rónak az ifjú­ságra. A forradalmi harcok di­csőséges emlékei itt él­nek közöttünk, s ha er­re tekint, még nagyobb lendülettel vesz részt fia­talságunk a szocializmus építésében. ezt a munkát december 30 helyett december 16-ig be­fejezzük. Ezáltal megszűnik az állásidő, mintegy 20 szá­zalékkal nőhet a termelés, és nem lesz torlódás, ami egyben a bánya ürescsillével való ellátását is megkönnyí­ti. Szterner Ildikó karancskeszi KISZ-titkár: — A termelőszövetkezetek­nél munkaegységkönyve van alapszervezetünknek. Eddig 900 órát dolgoztunk külön­böző mezőgazdasági munká­kon, s érdekeltekként várjuk az évvégi zárszámadást. Szüntelenül tanuljunk Havas Péter a KISZ megyei bizottságának titkára zárja le a vitát hozzászólásával: — Az ifjúság politikai ál­lásfoglalása mutatja fiatal­jaink érettségét. Hogy ered­ményekről beszélhetünk és még nagyobb feladatokra vál­lalkozhatunk, abból követke­zik, hogy a párt közel van az emberek mindennapi mun­kájához, példája magával ra­gadja az ifjúságot. — Soha nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy sikere­ink még nagyobbak lesznek, ha eljutunk valamennyi fia­talhoz, azokhoz is, akik ma még nem értenek meg min­ket. Mert ilyenek is vannak, és nekünk az ő egyetérté­sükre, munkájukra is szük­ségünk van. Türelmesen és ki­tartóan kell harcolnunk az ilyen fiatalok megnyeréséért. Mélyen, alaposan kell bíz­ni abban, hogy igaz ügyünk előbb-utóbb min­den becsületes fiatalt kö­rünkbe vonz. — Sokat, nagyon sokat kell tanulnunk. Korunk olyan gyors technikai fejlődés kora, amelyben a szakmai és álta­lános műveltség fokozása nélkülözhetetlen követelmény. Mi nem akarunk elmaradni a fejlődésben, az általános emberi jólét megteremtésé­ben, azért minden időt és lehetőséget használjunk ki, új ismeretek szerzésére. * Bányászbecsülettel Egyre több KISZ munka­brigád teljesíti becsülettel vállalását a kongresszusi mun­kaversenyben. A bányákban, gyárakban szebbnél szebb eredmények születnek, ame­lyek bizonyítják a fiatalok lendületét, az adott szóért való helytállását. Ifj. Kollár János bányász­brigádja is benevezett a kong­resszusi munkaversenybe, s mindent megtesznek azért, hogy helytálljanak a vetél­kedésben. A brigád tagjai a mátranováki bánya Csurgó­tárójában dolgoznak. A ti­zenkét fős brigád három szak­ban dolgozik. Munkájukat elő­segíti a Hidasi rakodógép, va­lamint az egyes munkafolya­matok gépesítettsége. A brigád tagjai elő váj ásón dolgoznak, s naponta szemé­lyenként 9 csillés teljesít­ményt vállaltak. Előirány­zott tervüket eddig még min­den alkalommal túlteljesítet­ték. A terven felül vállalt ki­lenc csille helyett rendszere­sen 15 csillét teljesítenek. A beszámoló és a vita részletesen meg.árgyalja az ifjúság nevelésével, oktatásával, kulturális és sport te­vékenységével kapcsolatos tapasztalatokat és tennivaló­kat. Késő délután van, amikor az új járási bizottság és a megyei küldöttek megválasztása után végetér az ér­tekezlet. Mégsem fáradt egyik résztvevő sem, nem siet­nek szétszéledni, hiszen olyan ritkán jön igy össze a járás fiatalságának ennyi lelkes képviselője. Csoportokba verődve folyik tovább a szó. A leánymunkáról, színjátszó­csoportok szervezéséről, öltözködésről, tervekről, jelenről, jövőről. A holnapról, önmagukról. Gubán Pál harmad vezető előkészíti a robbantást TAMÁS ISTVÁN Búcsú A szavak mögött ott vannak a tettek is — A jelenleg működő 62 bányász ifjúsági brigád jelen­tős munkasikereket ért el — sorolja a beszámoló. — Sándor István, Kuburczik Miklós és más brigádvezetők kezdeményezésére legtöbb ifjúsági brigádunk december 16-ig, kongresszusunk idő­pontjáig teljesíteni fogja az éves termelési tervet. Ilyen reményre jogosítanak leg­újabb eredményeink. Kollár János 12 fős ifjúsági csapata 134 százalékot, Sándor István ifjúsági szocialista brigádja 126 százalékot ért el október hónapban, Nádasdi Sándor ifjúsági szocialista brigádjá­nak termelési eredménye az év első 10 hónapjábaii átla­gosan 120 százalék felett van. Lukács Rozália talbóürítő bri­gádja szintén szép sikereket ért el. — Az utóbbi két hónapban több ifjúsági brigádunk vet­te szocialista megőrzésbe a Kóta-féle felrakógépeket, ezek a brigádok csatlakoztak az országos szintű versenyhez. — Öt brigádunk elnyerte már a szocialista címet és további 8 brigád versenye folyik e kitüntetésért. De a brigádmozgalmon kívül is ele­get tesznek fiataljaink a rá­juk háruló munkafeladatok­nak. — A termelési munka mel­lett részt veszünk az ön­kéntes társadalmi munkában. 1958-ban járásunk területén egymillió 153 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztünk, 1960 első tíz hónap­jában pedig már hétmillió forint az ilyen munkák ered­ménye. Elhatároztuk, hogy a má­sodik ötéves terv idő­szakában a járás fiatal­jai 400 ezer óra társadal­mi munkát végeznek. A KISZ megalakulásának ne­gyedik évfordulójára éppen ezért minden üzemünknél, s a mezőgazdaság területén is ifjúsági brigádot szervezünk. Gelényi Lajos mátranováki küldött javasolja: — A bányászbrigádok mun­kájának értékelése és össze­hangolása céljából negyed­évenként szervezzen a járási KISZ-bizottság brigádvezetői értekezletet. Az ilyen érte­kezletek elősegítik majd a tapasztalatok átadását is. Lugosi Zoltán a Bányagép­gyár küldötte elmondja: — Kilencvenhét fiatallal több, mint 3 ezer óra társa­dalmi munkát végeztünk az év folyamán. Legújabban véd­nökséget vállaltunk a DCM építkezésnél, ahová két darab gumiszalagot készítettünk, a szállítások megkönnyítésére. Balogh József a vízválasz­tói szénosztályozó küldötte így számol be: — Üzemünknél talbótorló- dás miatt műszakonként más­fél-két óra állásidő van, ugyanakkor nagy a baleseti lehetőség is. Elhatároztuk, hogy társadalmi munkával 112 méter hosszú vasúti pályát építünk, vagyis kibővítjük a rendezőteret. Eddig 800 köbméter föl­det mozgattunk meg, több mint ezer óra alatt. Tegnapi taggyűlésünkön tár­saimmal elhatároztuk, hogy Fecskefüzért himbál a villanydrót A litániás október felé Es lehull a nyár véresre csókolt Csipkebogyós, kócos bokrok elé. Tegnap és ma. — A csontos fák között Színes kendőt tépdes, tépdes a szél, Megyek utána, de elémlibben Teleírtan egy gyűrt platánlevél. Egy üzenet sárga tintával — A tinta elfolyt, mégis olvasom: Visszajövök új palettával, S mit elfeledtem, akkor elhozom. Jön, jön a levél: a nyár üzen... Megállók, és búcsút int kezem A tanácskozás szünetében A hatalmas cserépkályha köré sokan csoportosulnak. Jólesik már a meleg. Még a vitatkozás hangját sem tom­pítja. Élénken beszélgetnek az egyik küldött, Gelényi La­jos máranováki KISZ-titkár előbbi felszólalásának tartal­máról. Ez a fiatal bányász kijelentette, hogy náluk a Hidasi-féle felrakógéppel na­ponta 50—60 tonnás teljesít­ményt érnek el. S felajánlot­ta az ő tapasztalataikat a szorospatakiaknak, akik csak 15—25 tonnát, a mizserfaiak- ns_k, akik 25—30 tonnát .ér­nek el ugyanannyi idő alatt. S magyarázza rajzzal is, ho­gyan kell lealapozni a gépet a helyes egyensúlyi állapot megtalálása érdekében. Van ellenvélemény, amely a kézi rakodást eredménye­sebbnek tartja. Az apró ter­metű Fodor Sándor kijelen­ti, hogy ha nekigyűrkőznek, többet teljesítenek, mint gépel. Erre már többen köz­beszólnak. — Hány éves vagy? Hu­szonöt? Na látod, az erődre, egészségedre húsz év múlva is szükséged lesz. Nézd meg, mennyi régi bányász munka- képtelen már negyven éven felül. S példákat sorolnak. A végén mégis közös vélemény alakul ki a gépesítés mellett. „Bő a termés”, indulhat a gép... Csak annyi meghibásodás ne történne. Ez a borzasztó! Hát persze, a gép megkívánja a hozzáértést. Itt a hiba: ta­nulni kell a vele való bá­nást. Ezt elismeri Fodor Sán­dor is, azok is, akiket tapasz­talatcserére hívtak Mátrano- vákra. Még egy jellemző mondat hangzik el utolsónak: — Bár nyolc évvel előbb kaptuk volna ezeket a len­gyel páncélkaparókat! Hol tartanánk azóta! László Zoltán várja, míg megtelik a csille. >OOOO0OOO00OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG Csinos, feketehajú lány. Szemében mély tüzek lobognak. Az értelem, a lelkese­dés lángjai. Látom, milyen figyelemmel kíséri a vitát. Sokat feljegyez a hallot­takból. Tapssal he­lyesel, fejcsóválva neheztel. Megragadja az érdeklődésemet. Valami rendkívülit sejtek benne. Most már kíváncsi vagyok. A szünetben meg­tudom. Huszonkét- éves. Már hét éve dolgozik, alighogy kikerült az általános iskolából. Tovább szeretett volna ta­nulni. Tanítónő le­hessen — ez volt a vágya. Nem si­került. Nővére férj­A megyei küldött hez ment, édesanyja már akkor maga­tehetetlen, beteg volt. Apja bányako­vács volt, a nyugdíj­kor határán. Neki dolgozni kellett. Ott­hon a háztartást vezette, elvégezte a gép- és gyorsíró szakiskolát, aztán ke­reső nő lett. Somos- kőről járt Salgótar­jánba. Hajnalban kelt, éjszakába nyúló ké­ső este tért pihenő­re. Mert a hivatali munka után mosni, főzni, takarítani, be­teg édesanyját még megetetni is neki kellett. Nem, bírta sokáig. 1956 elején Salgóra kérte magát, hogy közelebb legyen az otthonhoz. Itt érte az ellenforradalom. Tizennyolc éves volt, mikor ötvenkét ta­vaszán egyszerre lett párttag és munkás­őr. Ekkor már apja nyugdíjas volt. Min­den keresete, s a szülői nyugdíj is ke­vés volt, a megélhe­tés mellett az anya drága gyógyszereinek megszerzéséhez, A szeretet volt csupán határtalan. S így is jutott csak meg idő a közösségi mun­kára. Népfront­titkár, KISZ vezető­ségi tag, kultúrcso- port tagja volt. Nemrég veszítette el édesanyját. Nyolc évig ápolta, fáradt­hatatlanul. Most a tröszt termelési osz­tályán dolgozik. A röplabdacsapat tag­ja. A kiszes leány­munka lelkes aktí­vája. — Édesapámnak, az ifjúsági mozga­lomnak és a sport­nak élet — mondja pátosz nélkül. Ozs- várt Gizellának hív­ják. Megyei küldöttnek választotta meg az értekezlet... Kondorosi János

Next

/
Thumbnails
Contents