Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-19 / 93. szám
2 nöcradi nipüjsa» 1960. november 19. A KISZ küldöttértekezletek albumából Számtalan felejthetetlen esemény teszi érdekessé, színessé az ifjúsági szervezet városi és járási küldöttértekezleteit. Feljegyzésekben, képekben teszik ezt a jelentős fordulópontot mindenütt emlékezetessé. Néhány pillanatképet mi is megörökítünk újságunkban. Szelcsik Pál a szécsényi járás KISZ titkára a három és féléves útról számol be a küldötteknek ...akiknek első sorában a 80 esztendős Lovcsányi Gyula is figyelemmel kíséri a mai fiatalok munkájának értékelését Szavaznak a balassagyarmati városi KISZ küldöttértekezletének résztvevői .. .közülük Kormosói Katalint a PaióéfijM Termelőszövet■ > '. .'; kezet adminisztrátorát a megyei küldöttértekezletre is delegáltuk Újítsák fel as üzemek és tsz-ek szocialista szerződéseit JAVASOLJA A PÁSZTÓI JÁRÁSI PÁRT-VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG asszonytalálkozó a Szécsényi Rákóczi Ferenc Isz-ben A napokban találkozót rendezett a szécsényi nőtanács a helyi termelőszövetkezeti asszonyok részére. A találkozón a tsz legtöbb dolgozó parasztasszonya részt vett. Hosszas vita során beszélték meg a termelőszövetkezet belső életével kapcsolatos problémákat, ezen belül is különösen a tsz parasztasszonyokkal kapcsolatos tennivalókat. A találkozó résztvevői elhatározták: a jövőben még sokoldalúbb önfeláldozó munkával tevékenykednek az asszonyok a termelőszövetkezet megerősítésén, valameny- nyiük életkörülményeinek javításán. Értelmiségi ankét Salgótarjánban A Hazafias Népfront rendezésében értelmiségi anké- tot tartottak csütörtökön, a megyei tanács dísztermében. Az ankétra meghívtak középiskolai tanárokat, pedagógusokat, orvosokat, jogászokat. Előadóul dr. Pulai Gábor jogászt kérték fel. Ö vezette le a értelmiségiek izgalmas vitáját napjaink bel- és külpolitikai kérdéseiről, valamint arról, hogy a mi társadalmunkban milyen feladat vár az értelmiségi dolgozókra. NAGY ÜDÜLŐKOMPLEXUM ÉPÜL MAMAIÄN A Fekete-tengerparti Mamaián ez év nyarán megkezdték egy nagy üdülő- komplexum építését. Ezáltal ennek az üdülőállomásnak a befogadóképessége az 1962. évi nyári szezonban további 10 ezer ággyal gyarapszik. A tervek szerint az új komplexum egy részét — ötezer ágyas befogadóképességet — már a jövő év nyarán átadják rendeltetésének. A baráti, elvtársi segítséget azok is szívesen és köszönettel fogadják, akik magabiztosan járják az élet útjait, hát még azok, akik csak az első önálló lépéseket teszik. Termelőszövetkezeteink is — mert hiszen róluk van szó — nagyra értékelik azoknak az ipari üzemeknek segítségét, támogatását, amelyek az első lépéseik megtételekor mellettük állnak, gazdasági segítséget nyújtanak részükre és jó tanácsokkal szolgálnak a közösségi élet kialakításához. A napokban a Pásztói Járási Párt-Végrehajtó Bizottság is a termelőszövetkezetek PATRONÄLÄSANAK ÜGYÉT tűzte napirendre, hogy vizsgálat tárgyává tegyék, milyen eredményeket hozott ez évben a termelőszövetkezetek patronálása? S mivel a pásztói járás termelőszövetkezeteit nagyrészt budapesti üzemek patronálják, a végrehajtó bizottság erre az ülésre meghívta Budapest III. kerületének pártbizottságát is, hogy rajtuk keresztül képviselve legyenek azok az üzemek, amelyekből oly gyakran ellátogatnak a pásztói járásba. Az Óbudai Hajógyár ugyan eléggé messze esik Palotástól, de a hajógyári kommunisták és hajógyári munkások ennek ellenére gyakran megtalálhatók a palotási termelőszövetkezetben. A Csillaghegyi Lenárugyár dolgozói az egyházasdengelegi, a Magyar Pamutipar dolgozói a szarvasgedei, a Rádiótechnikai Vállalat dolgozói az erdőkürti termelőszövetkezetet látják el tanáccsal. S a pásztói járás párt-végrehajtó bizottsága úgy értékelte ezt a kialakult kapcsolatot, mint amely igen fontos alapját képezi a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folyó tevékenységnek. Az Óbudai Hajógyár dolgozói például mintegy 250 órát töltöttek a palotási termelőszövetkezet gépeinek megjavításánál, szerelésénél. Emellett rendbehozták a termelőszövetkezet irodáját is. A Csillaghegyi Lenárugyár dolgozói pedig a gazdasági segítség mellett igen JELENTŐS ELVI SEGÍTSÉGET, és útmutatást is nyújtottak az egyházasdengelegieknek. Nem olyan régen is a Csillaghegyi Lenárugyárból öt elvtárs egy teljes héten keresztül lent tartózkodott Egyhá- zasdengelegen, és nagyban elősegítették azt, hogy a községben az Üj Élet és a Március 15. Tsz baráti módon közeledjen egymáshoz. Végül- is a két tsz úgy döntött, hogy. megszüntetik a két külön gazdaságot és Egyházasdengele- gen 1961 januártól már hivatalosan is egy erős termelőszövetkezet kialakításán szorgalmaskodnak majd. Az egyházasdengelegi termelőszövetkezeti tagok nem vették zaklatásnak a velük való beszélgetést, hanem a Csillaghegyi Lenárugyár dolgozóinak szavait jó tanácsadásnak fogták fel. Jakus Páí elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a csillaghegyiek kivívták a termelőszövetkezeti tagok bizalmát. De Csécsén is igen jelentős segítségnek könyvelték el az ÉMÁSZ 40 tagú KISZ- fiataljának segítségét, melyet a borsószedés alkalmával nyújtottak. A salgótarjáni édesipari dolgozók munkáját az ecsegi termelőszövetkezet fogadta köszönettel, mivel 80 hold kukoricát törtek le a szövetkezet földjén. A Salgótarjáni ZIM dolgozóinak munkáját pedig a felsőtoldi, cserhátszentiváni, kutasói és bokori termelőszövetkezetek, amelyek részére összesen mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. S mindezek az eredmények az ipari üzemek dolgozóinak önfeláldozó, segítő szándékából fakadnak, abból a felelősségérzetből, amelyet a termelőszövetkezetek megerősítése, megszilárdítása iránt éreznek. A párt-végrehajtó bizottság is pozitívan értékelte a TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT végzett önzetlen tevékenységet. Egyedül az Újlaki Téglagyár munkájáról beszéltek elmarasztalóan, ahonnan már mintegy három hónap óta senki nem volt Erdőtarcsán. • A párt-végrehajtó bizottság javasolta, hogy az üzemek és termelőszövetkezetek minél előbb újítsák fel a korábban megkötött szocialista szerződéseiket. Az új szerződések megkötése alkalmával arra törekedjenek, hogy a termelőszövetkezetek a gazdasági segítés mellett minél nagyobb mérvű elvi és politikai segítséget is kapjanak. A nagyobb tapasztalatokkal rendelkező ipari üzemek párt- szervezetei módszerbeli támogatást is adjanak a tsz pártszervezeteknek, hogy azok saját szervezetük megerősítése érdekében minél eredményesebb munkát tudjanak kifejteni. Adjanak olyan tanácsokat, amelyek elősegítik a termelőszövetkezetekben a helyes munkastílus kialakítását, a jó gazdasági és politikai vezetést. Orosz Béla 1111111 .......................IIIIHIIIIIIÍIIII...Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Illllllllll..... A kibontakozás útján a Tűzhelygyár Évek hosszú során számos gond, probléma, negatív jelenség jellemezte a Salgótarjáni Tűzhelygyárat. Meglazult a vezetők és a dolgozók kapcsolata, nem teljesítették a terveket, nem volt kialakult profil a gyárban. Ma viszont már egészen más a helyzet, erőteljes kibontakozásnak indult ez az üzemünk is. KÖVETKEZETES HARC A HELYTELEN SZEMLÉLETEK ELLEN A gyár megerősített mozgalmi, gazdasági és műszaki vezetése már számos eredményről számolhat be. Ez év februárjában történt, amikor első esetben nyilvánosan is hadat üzentek sok helytelen szemléletnek, amely a Tűzhelygyárban uralkodott. Az ekkor lezajlott pártaktíva- értekezlet nyíltan rámutatott a nehézségek okaira, a kibontakozás útjára. Ettől kezdve egymásután döntöttek meg sok nézetet, gyakorlatot. A vezetők kimondták, hogy a bajok oka nem a Zománcipari Művek megszervezésével kapcsolatos. A fő baj az, hogy a vezetők nem támaszkodtak megfelelően a dolgozókra, nem jól szervezték meg munkájukat, hiányzott az összefüggő, széles látókörű gondolkodás. A párt- szervezet a meggyőző, politikai munkát állította feladatként az első helyre. A későbbiek során is esetről- esetre felléptek minden türelmetlenség, a dolgozók apró ügyei elintézésének elhanyagolása, a tanulás lebecsülése éllen. Személyes tapasztalatok és a dolgozók véleménye alapján arra is bátran feleletet adtak, hogy a termelési lemaradás okait nem másutt, hanem elsősorban a gyárban kell keresni, hogy saját portájukon maguknak kell rendet teremteni. Vagyis amíg eddig a gyáron kívül keresték sokan a hibák okait, addig az év elejétől számítva következetes munkával sikerült ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hibák gyökereinek túlnyomó többsége a gyáron belül van. BÁTOR INTÉZKEDÉSEK Az újfajta, helyes szemlélet nyomán szemmeláthatóan megnövekedett a munkások aktivitása, beleszólása a gyár ügyeibe is. Egyre több lett a bátor hang, a javaslat, a segítőkészség. A pártszervezet, illetve a gazdasági vezetés fogadóóráin mind több problémát mondottak és mondanak el a dolgozók. Az alapszervezetektől azonnal érkezik a jelzés, ha termelési, vagy bármely más ügyben nem haladnak a dolgok rendben. A' korábbi hibákból okulva pedig ,egy sor olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek már kedvezően éreztetik hatásúkat. Az alsóbb gazdasági és műszaki vezetők látókörének szélesítése érdekében rendszeresen biztosítják számukra a termelési mutatókat, hogy azokat megfelelően elemezhessék. A pártbizottság sorra beszámoltatja a gazdasági és műszaki vezetőket. A nyár folymán négy sorozatból álló előadást szerveztek, hogy a műszaki vezetők közgazda- sági, gazdaságpolitikai képzését emeljék. Ezzel együtt persze megnövelték a követelményeket is, hogy a vezetők képesek legyenek reálisan értékelni munkájukat. Május óta széleskörű munka indult meg az anyagnormák, a munka- és technológiai fegyelem szilárdítására. A jövő tervév megindulásáig egészen az egyes üzemrészekig lebontva felmérik a gyár kapacitását. Már jórészt a múlté az a régi gond is, hogy az öntöde nem volt képes biztosítani megfelelő mennyiségű félkészterméket a hidegüzem számára. Felülvizsgálták és módosították a munkaverseny-vállalást is, új brigádok neveztek be a szocialista címért folyó versenybe. Ezek az intézkedések és még sok egyéb intézkedés mindig párosul a pártszervezetnek és a gazdasági vezetésnek azzal a törekvésével és iránymutatásával", hogy a gazdasági és műszaki vezetők elsősorban politikai munkások legyenek, akik a feladatok végrehajtásában képesek támaszkodni a dolgozókra. ŰJABB CÉLOK FELÉ Az együttesen végzett politikai és gazdasági munka eredményei nem maradtak el. Az év első háromnegyed részében a gyár 3,4 százalékkal teljesítette túl teljes termelési tervét. A termelékenység 3,2 százalékkal magasabb az előirányzatnál. Javult az önköltség is, a célkitűzés pedig az, hogy az év végere elérjék a 92 százalékot. A negyedik negyedév megnövekedett feladatainak végrehajtása érdekében is kemény munka folyik a Tűzhelygyárban. Ma már szinte közismert a gyárban, hogy például egy százalékos selejt- c sokkén és évente 1 millió forintos megtakarítást eredményez. Ezekben a napokban tanácskozzék meg a dolgozókkal, hogy a kereskedelem által igényelt és magas értékű Lepke tűzhelyből 80 darab helyett 90 darabot készítsenek, a minőség megtartása mellett. Az öntöde ma már 850 tonna helyett 940 tonna vasat termel, amely biztosítja a gyár szükségletét, az ütemes munkát. A nikkelezőben, — amely az év közepén leégett, — az építkezés mellett is folyik a munka, egy pillanatra sem áll le a termelés. AMI MÉG MEGOLDÁSRA VÁR Kétségtelenül más ma már a légkör ebben a gyárban, mint korábban volt. Erről szólnak a munkások beszélgetések során, vagy tanácskozásokon. A megindult kedvező folyamatnak azonban még vannak akadályai is. Még akadnak olyan vezetők, akik nem képeseik megérteni, hogy csak egységben, a dolgozókra támaszkodva érhet el a gyár sikereket. Egyeseknél magatartásbeli hibák jelentik a visszahúzó erőt. Néhol a durvaság, a fegyelmezetlenség akadályozza az erőteljesebb kibontakozást. Esetenként a bérpanaszok felszaporodása rontja a politikai hangulatot. Előfordul, hogy egyes vezetők nem mernek bátran nemet mondani. Ezek a visszahúzó jelenségek már nem dominálnak, de még a korábbi évek helytelen gondolkodását és gyakorlatát tükrözik. A gyár mozgalmi és gazdasági vezetői legfontosabb feladatai között említi ezek megszüntetését. A Tűzhelygyár kedvező lehetőségekkel indul a második ötéves tervnek, szorgalmas munka gyümölcseként egyre jobb, eredményesebb a munka, az élet ebben a gyárban is. Balogh Gyula
