Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-12 / 91. szám

2 NÓGRÁDI NEPÜJSA® 1960. november 12. Van rá lehetőség — erősítsük a tsz pártszervezeteket pásztói járáshoz tar­tozó községeknek mintegy 60 százaléka termelőszövetkezeti község. Míg 1959 októberé­ben a járás területén az ossz alapszervezetek 10 szá­zaléka volt termelőszövetke­zeti pártszervezet, ma ez az arány 40 százalékra növeke- det. Ez az egy esztendő sok tanulságot hozott. A párt központi Bizottsá­ga határozatban mondta ki, hogy jól dolgozó, minden te­kintetben alkalmas tsz-tago- kat tag jelöltség nélkül is fel lehet venni a párt soraiba. Kezdetben igen sokat kellett vitatkozni a párt alapszerve­zet vezetőivel, hogy miért szükséges ez. A határozat után kezdetben nagyon las­sú volt a fejlődés, mert egyes párttagok nem jó szem­mel nézték, hogy olyan tsz- tagokat vegyünk fel, akik azelőtt nem kapcsolódtak be a község politikai, társadal­mi életébe. Voltak olyan né­zetek, hogy ezeknek ölükbe hull a # párttagság, szenved­jenek meg érte, mint én megszenvedtem. Ez különö­sen megnyilvánult Palotás, Szarvasgede, Felsőtold tsz- községekben. Az ilyen nézetek ellen a párt végrehajtó bizottság na­gyon határozottan fellépett és következetességre törekedett 3 Központi Bizottság hatá­rozatának végrehajtásáért. S ez a törekvés nem maradt eredménytelen. Ebben az év­ben a felvett párttagok és tagjelöltek 50 százaléka tsz- tag, az elmúlt év azonos időszakának 20 százalékával szemben. A felvételnél elő­ször is olyan tsz-tagok jöttek számításba, akik nagyon ered­ményes munkát végeztek a tsz megszilárdításában. Az ilyen személyeket a párt­vezetőség tagjai készítették elő a párttagságra. Kisebb megbízatásokat adtak nekik és állandóan figyelemmel tar­tották munkájukat. Így csi­nálták Szirákon, Erdőkürtön és Csecsén is. Ehhez a mun­kához különösen nagy se­gítséget adtak az instruktor elvtársak. Ma már a községekben több olyan embert találunk, aki a belépés előtt is segí­tette a párt és a kormány- határozatok végrehajtását. Most pedig, hogy belépett a tsz-be, gondolatában még in­kább érlelődik az, hogy ezek után mint párttag dolgozzon a közösség ügyéért. Persze ez nem magától végbemenő fo­lyamat. Ezt elő kell segí­teni úgy, ahogy az elmúlt fél­évben tették Szirákon, Héha- lomban, Csécsén és más köz­ségekben. Nem olyan nagy dologról van szó, csupán ar­ról, hogy tervszerű, céltu­datos munkát kell végezni, a tag- és tagjelölt felvéte­leknél. 1YT agyok a lehetőségek ■*-’ ezen a téren. A párt- szervezetek mellett aktíva­csoportok működnek, és eb­ben szépszámmal vannak pár- tonkívüliek, vagy ott vannak a tsz vezetőszerveiben dol­gozó pátonkívüliek, nem be­szélve a brigád- és munka­csoport-vezetőkről. De ettől sokkal több lehetőség van, mert az egyszerű tsz-tagok között is sok olyan férfi és hő van, aki alkalmas párt­tagságra. A tagfelvételnél nem ér­demtelen külön foglalkozni a nők helyzetével. Egyes tsz- községekben a nők szám­aránya a tsz-tagság 50—60 százalékát is kiteszi, sőt egyes helyeken még ennél is több. Ugyanakkor a párt- szervezetekben alig akad egy­két nő. Azok is alkalmazot­tak. Igaz, hogy az első fél­évben az összes felvettek 13 százaléka nő, és ez már eredmény. De ettől sokkal ' több nő van a tsz-ben. akik munkájukkal, magatartásuk­kal kiérdemelték a párttag­ságot. A pártvezetőség fel­adata, hogy rendszeresen fog­lalkozzon a párttagságra ér­demes női tsz-tagokkal. Igaz, hogy a nők felvéte­lének nemcsak ez az aka­dálya, hogy nem foglalkoz­nak vele. Sok helyen a nők nem tartják magukat egyen­rangúnak a férfiakkal, holott munkájukkal gyakran min­den elismerést kiérdemelnek. De ez egy pillanatra sem igazolja a felsőtoldi, csécsei, szarvasgedei pártszervezetet, ahol egyetlen nő sincs a párt- szervezetben. Ezekben a köz­ségekben, de még máshol is, ahol a nők nem kapnak meg­felelő helyet, nagyon gyen­ge a nőtanácsok munkája, s a nők politikai felvilágosí­tása. A pártszervezetek erősíté­sénél foglalkozni kell az utánpótlást biztosító tömeg­szervezetek javaslattevő mun­kájával is. Van bizonyos ja­vulás e téren a KlSZ-szer- vezeteknél, de nem elég a nőtanácsnál. Ez a javulás ko­rántsem olyan, amilyen le­hetőségek vannak a tömeg­szervezetek területén. Nem­csak a létszámuk teszi le­hetővé a nagyobbszámú aján­lást, hanem a munka terü­letén való helytállás is. Na­gyon sok fiatal példamutató­an tette az Ifjúság a szocia­lizmusért próbát. Sokan részt vesznek a párttagok mellett a különböző társadalmi és politikai munkákban. Ezek közül a legpéldamutatóbbak alkalmasak tagjelöltnek. A hiba az, hogy KlSZ-szerve- zetek vezetői és a KISZ- munka végzésével megbízott párttagok nem sokat foglal­koznak a fiatalokkal, ilyen irányban. A nőtanács is ke­veset foglalkozik azokkal a női tsz-tagokkal, akik a mun­ka területén kiválóak, és a társadalmi élet területén nem tevékenykednek. Nem tagtoborzásról beszé­lek én, de minden párttag­nak becsületbeli ügyének kell lenni a pártszervezet erősí­tése. Tudni kell azt minden­kinek, hogy szervezetileg erős, eszmeileg egységes pártszer­vezetek könnyebben és gyor­sabban oldják meg a párt- határozat gyakorlati végre­hajtását. Nagyon sokat kell küzködni azoknak a párt alap­szervezeteknek, amelyeknek a létszáma a község lakos­ságához viszonyítva elenyésző. Az ilyen helyeken következ­nek be a hibák leginkább, mert 5—6 ember nem is­merheti átfogóan a tömegek véleményét, a párt politiká­járól. A feladatok nagyok, ehhez szervezetileg erős, cselekvés­ben egységes pártszervezetek­re van szükség minden köz­ségben. Hogy ezt elérjük, ahhoz nagyon céltudatos, egy­séges, fegyelmezett munkára van szükség. A pártszervezetek rendszeresen foglalkozzanak azokkal a személyekkel, aki­ket elő akarnak készíteni a tag jelöltségre. Bízzák meg őket a képességüknek meg­felelően tömegszervezeti mun­kával, vagy vonják be a párt­aktívák közé és ott adjanak számára konkrét megbízatást. IVem elég azonban, csak ’ feladatot adni. Segíteni is kell, hogy minél hama­rabb megismerkedjen a párt­munkával és a felvétele után kiváló harcosa legyen a párt alapszervezetnek. A tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munistákat az alapszervezet tegye felelőssé és követelje meg elsősorban a KISZ-től, hogy rendszeresen foglalkoz­zon a pártszervezet utánpót­lásával. Megkülönböztetett módon foglalkozzunk a nők felvételével. Számos munka­csapat-vezető van a nők kö­zül, akik a közös munká­ban tevékenyen és sikeresen részt vesznek. Fel kell szá­molni a nők irányában ta­núsított helytelen mgnyilvá- nulásokat, káros szemléleteket és akkor a nők is jobban közelednek hozzánk. Erősít­sük pártszervezeteinket a párthoz és a szocializmushoz hű pártonkívüliekkel, mert ez­zel jó szolgálatot teszünk' a szocializmus építésének. Juhász Sándor Fiatalok tanácskoznak A balassagyarmati városi KISZ küldöttértekezlet tanulságai A megyében az első KISZ küldöttértekezlet a napok­ban volt Balassagyarmaton. A város ifjúsági szervezetei­nek delegátusai, ipari üze­mekből, intézményekből, a mezőgazdaság területéről, kö­zépiskolákból, a fegyveres erőktől, mindenünnen, ahol fiatal férfiak és lányok te­vékenykednek a mozgalmi munkában, összejöttek. Lemérték az eltelt há­rom és fél év tapasztala­tait: sikereit, az ifjúság politikai, kulturális, tár­sadalmi nevelésében el­ért eredményeket és megállapították a hiá­nyosságokat, amelyek elkerülése nagyon fontos a jövő feladatainak végrehajtásánál. A tanácsko­zás során szenvedélyes vitá­ban bontakozott ki a ma if­júságának a közélet fejleszté­séért érzett tudatos, átér- zett felelőssége. Az, hogy fia­talságunk felismerte és meg­találta, el is foglalta helyét a szocializmus építésében, önmagával is küszködve, a magakeresett úton külső gát­ló erőkkel is hadakozva, de mind magabiztosabban halad előre. Ez azt is jelenti, hogy az ellenforradalomban elma­rasztalt fiatalok tekintélyes száma ellenére az ifjúság nagyobb és becsületes szán­dékú tömegei vonzódnak a párthoz, megbecsülik és sa­ját jövőjük szempontjából értékesnek ítélik az idősebb kommunisták harcát, alkotó munkáját. Ezen a városi küldöttérte­kezleten a titkári beszámoló feltárta, hogy a párt segí­tett 1957 márciusában a fia­talok közötti szervezési mun­kában s már az első hóna­pokban félezres létszámmal működtek a KISZ-szervezetek. Ma már 1140 a városi if­júsági szervezetek taglétszá­ma. E komoly sereg mögött olyan eredmények vannak, Egyhónapos lemaradás — Imsa fegyelem Tapasztalatok a hideghengermű építkezésén A kivitelező vállalatok egymás munkáinak figyelem­be vételével kötötték meg annakidején a szocialista szerződést az Acélárugyár új hengerművének felépítésére. Ez viszont azt jelenti, hogy egy vállalat lemaradása ki­hatással van az építkezés egész ütemére. A munkák jelenlegi ütemét figyelembe véve már most egyhónapos lemaradásról kell számot adni. Azaz már most eltolódott június 1-re a hen­germű próbaüzemeltetése. A lemaradást döntő mértékben az Építőipari Vállalat idézte elő. Nem készült el időre sem a cölöpözéssel, sem az alapozással. A szocialista szer­ződés szerint október 1-re be kellett volna fejezni az alapozási munkát, hogy a MÁVAG szerelői megkezd­hessék a vasszerkezeti csar­nok szerelését. Október 10-én a MÁVAG főszerelője sze­mélyesen jött el az építke­zésre és az iránt érdeklődött, megkezdhetik-e 15-én a sze­relést. Akkor az Építőipari Vállalat vezetői ígéretet tet­tek arra, biztosítják az ala­pozás részbeni elkészítését, hogy a szerelés megkezdőd­hessen. Ez azonban nem történt meg október 15-re és a vas- szerkezeti csarnok szerelését csak november 8-án tudták megkezdeni. Most készült el a B. és C. sor alapozási mun­káinak befejezésé. Viszont az A. sor alapozása még je­lenleg is folyik és előrelát­hatólag mintegy két hét szükséges a teljes befejezé­sig. Mindenesetre hagy ered­mény már az is, hogy egy jó hónapos késéssel a csarnok szerelési munkálatait meg­kezdhetik. Eddig tehát több mint egy­hónapos lemaradás mutatko­zik az építőipari munkákban és szinte lehetetlennek lát­szik emiatt a május 1-i pró­baüzemeltetés. Az Építőipari Vállalat vezetői a lemaradást azzal indokolják, hogy nem kapták meg időben a szük­séges terveket. Szó se róla, valóban fennakadás volt a tervdokumentációban. Ezen túlmenőleg azonban van •olyan körülmény is, amelyért kizárólag csak a vállalat ve­zetői a felelősek. Több alkalommal írtunk már lapunk hasábjain az építkezésen uralkodó rossz munkafegyelemről. Korábban is gyakori volt a lógás, a szervezetlenség. Ezt azonban most még betetőzi, hogy az itt dolgozók munkaidő alatt rendszeresen fogyasztanak szeszes italt. Megpróbáltam felkutatni a titokzatos italboltot. Amikor az építkezés mögötti gyárte­lepen kerestem a kocsmát, nem volt szerencsém. Már csüggedten jöttem vissza, amikor két építészeti dolgo­zóval találkoztam. Tőlük ér­deklődtem, hol lehet inni, s a dolgozók készségesen útba­igazítottak. így találtam meg a Kiskereskedelmi Vállalat 174. számú fűszerboltját. A, főnöknek úgy látszik már nagy gyakorlata van az italkiszolgálásban, mert szinte megagitált, igyák meg egy kisüveg családi sört. Majd tapintatosan az üzlet melletti kis udvarba küldött, ne lás­sa 1 'mindenki, hogy iszom. Sört tehát lehet itt kapni, de hol adják a pálinkát? Másnap reggel újra felke­restem a már ismerős kocs­mát, gondolván, hátha na­gyobb szerencsém lesz. Sör nincs, panaszkodott a főnök, miközben az üres üvegek garmadáját mutatta bizonyí­tékként. Amíg az áruellátást szidtam fennhangon, két épí­tészeti dolgozó érkezett. Ök nem voltak válogatósak, ne­kik jó volt a pálinka is. Ezekután ismét bebizonyo­sodik, hogy munkafegyelem­ről a hengermű építkezésénél aligha lehet beszélni. Az igaz, hogy a tervdokumentá­ció nagyban befolyásolta munkájukat, de ha nincs ló­gás, italozás, talán az egy­hónapos lemaradás is felére csökken. A boltvezetőt — úgy hisszük — „érdemei” alapján italboltba viszik csa­posnak. Az építkezés vezetői pedig — és ezt szintén re­méljük — végre rendet te­remtenek saját portájukon. A lemaradást ma már behozni nehéz, de szépíteni lehet. Ehhez azonban olyan veze­tőkre van szükség az építke­zésnél, akik megtartják és megkövetelik a fegyelmet! Hortobágyi András mint a termelőszövetkezeti mozgalom tettekben megnyil­vánuló aktív segítése, az üzemekben több százezer fo­rint értékű társadalmi mun­ka, a középiskolákban ebben az esztendőben már egy-egy KISZ-tag 60—70 társadalmi mun­kaórát végzett s a tanul­mányi átlag is emelke­dett. A politikai és általános mű­veltség elsajátítására való egészséges törekvést jellemzi, hogy az idén már csaknem ezer fiatal vesz részt szerve­zett oktatásban. Mind több azoknak a száma, akik az ál­talános iskola elvégzése után munkába kerülve, sőt az ipa­ri tanulóvá való képzésük mellett levelező tagozaton középiskolai tanulmányokat végeznek. Mások középiskoláik befejezése után kereső mun­kájuk mellett tanulnak fő­iskolai, vagy egyetemi szin­ten. Jellemző adat az is, hogy a járási könyvtár olva­sóinak 70 százaléka fiatal. A beszámolóban elmondották azt is, hogy a kiszesek közül verbuválódott ifjú gárda tagjai a rendezvényeken és a város egész területén foly­tatják a felvilágosító, nevelő munkájukat azok között a fiatalok között, akik felüle­tesen idegen szokásokat, vi­selkedést majmolnak. Nem egy ilyen fiatal kérte az utóbbi időben az ifjúsági szervezetbe való felvételét. Üj könnyűipari üzemek lé­tesítésével mind több fiatal nő jut Balassagyarmaton munkalehetőséghez. Ezeken a helyeken öntevékenyen in­dúlt meg és jó úton halad a KISZ munka. Ez különösen na'gy jelentőségű, mert a lányoknak mozgalmi munká­ba való bevonása eddig nagy nehézségekbe ütközött. Na­gyobb lesz a lehetősége ép­pen ezért a közeljövőben a jelenleg stagnáló kultúrmun- ka fellendítésének, a város­ban csaknem teljesen meg­szűnt női sportágak újra­élesztésének. Mert vannak olyan mu­lasztások — s ez különösen a felszólaló fiatalok hangjá­ból csendült ki — melyeket az elmúlt időszakban el le­hetett volna kerülni. Ha a városi KISZ bizottság ha­tározottabban támaszkodott volna aktívahálózatára, illet­ve még több fiatalt vont volna be konkrét megbízatá­sokkal a munkába, akkor most nem az jellemezné a helyzetet, hogy a különböző üzemeknél és intézmények­nél nem folyik tervszerű kulturális tevékenység. A néhol fellelhető kul- túrcsoportok munkája al­kalomszerű, nem elégíti ki a követelményeket. Balassagyarmat irodalmi ha­gyományainak, jellegének megfelelő városi KISZ kul- t úrcsoportot kellene létre­hozni, félretéve a sok apró üzem és intézmény jelenlegi öncélú gyakorlatát. Hasonló a helyzet az ifjú­ság sportolási lehetőségeinek elhanyagolásánál. A labdarú­gáson kívül úgyszólván — a középiskolákat kivéve — alig lehet sporttevékenységről beszélni. A KISZ bizottság feladata, hogy az „Ifjúság a szocializmusért” s egyéb mozgalmak igénybevételével meghonosítsa a fiatalok kö­zött a tömegsportot. Mind a kultúrmunka erő­sítése, mind a sportmozgalom terebélyesedése egyben köny- nyítene a meglévő nevelési problémák megoldásában is. Ezt helyesen látták meg azok a felszólalók, akik ki­fejezésre juttatták ezek miatt az elmaradások miatt érzett felelősségüket. A jövő feladatainak el­végzéséhez komoly se­gítséget ad majd a kül­döttértekezletnek ezekkel a javaslatokkal kiegészí­tett határozata. A megyében megtartott el­ső KISZ küldöttértekezlet ta­nulsága az, hogy az eredmé­nyesebb . munkához ennél még harcosabb, kritikusabb módszerek 'alkalmazásával, több tervszerűség segítségé­vel, a párthoz fűződő ragasz­kodás és bizalom fejlesztésé­vel végezzék fiataljaink munkájukat. Ez a lelkesedés, ami most tapasztalható, ne záruljon le a kongresszus­sal, hanem úgy éljen tovább, hogy a felismert erők mind konstruktívabb kibontakozá­sával egységesebbé tegye if­júságunkat. Balassagyarma­ton és másutt is így látja megvalósulni céljait a párt a jövőért vívott nehéz harcok­ban. Vállalatok főkönyvelői FIGYELEM! Budapesti és vidéki telepeinken a vasbegyűjtés mel­lett különféle haszonanyagot VESZÜNK ÉS ÉRTÉKESÍTÜNK. Haszonvas árat térítünk anyagnemenként (lemez, rúd, idomvas stb.) külön-külön válogatott, szak­szerűen tárolt vasféleségekért. Haszonvasanyagokat az új anyag áránál 25%-kal olcsóbban árusítjuk, tehát megtakarítás érhető el, ha az új anyagokat haszon­vassal helyettesítik. KAPHATÓK: Idomanyagok Lemezek Csövek Sínek TELEPÜNK: Salgótarján, Külső-pályaudvar. Telefon: 17-19 és bu­dapesti telepeinken is. KOHÁSZATI ALAPANYAGÉI,LATÓ VALLALAT Budapest, VI., Benczúr utca 11. Telefon: 425-799. (584) NE KEVERJE ÖSSZE «CTB RONGY KaÜJ-í 8 0 y QSLóm é, r<

Next

/
Thumbnails
Contents