Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-05 / 89. szám

1960. november 5. NÓGRÁDI NlPÜJSAG 7 Érdemen volt Asszonyok, lányok tarka sokasága dolgozik nap-nap után Tolmácson a szövetke­zet kukoricatáblájában. Für­ge kezükkel gyors egymás­utánban szabadítják meg az elszáradt kukoricaszárat ter­mésétől : nagyszemű, sárgára érett csöveitől. Szervezetten, jól halad a munka, s igy van ez már esztendők óta Tol­mácson, a Szabadság Ter­melőszövetkezetben. Erről beszélgettünk a szö­vetkezet vezetőivel, s néhány szövetkezeti taggal. így tud­tam meg, hogy a cukorrépa betakarításával már végeztek. — A 10 holdas táblát egyé­nekre bontottuk fel — ma­gyarázta a termelőszövetke­zet elnöke. A fiatal mezőgazdász meg arról számolt be, 550 négy­szögöl jutott egy-egy tagra, amelyet a meghatározott munkaegységért köteles volt az ültetéstől egészen a beta­karításig megmunkálni. — Az egyik közgyűlésünk­nek olyan határozata is volt — így az elnök —, hogy az a termelőszövetkezeti tag, aki a reá eső területen töb­bet termel a tervezettnél, történetesen itt a 140 mázsá­nál, az a többlettermés 50 százalékát prémiumként kapja meg. Aztán arról folyt a szó, hogy a közgyűlés eme hatá­rozata igen jó hatással volt a munkákra. A szövetkezeti gazdák igyekeztek bevonni a munkába a családtagokat. S a szövetkezeti tagok is azt bizonyították, hogy a répabe­takarítás idején nem volt ritka az olyan nap, hogy 100, vagy ennél is több ember szorgoskodott a répában. — Igen t.. — vette át a szót újra a termelőszövetke­zet mezőgazdásza — jól járt így a termelőszövetkezet, s a szövetkezeti gazdák is meg­találták számításukat. Még tényleges választ nem tudunk adni, mennyit adott holdan­ként a répa, de hogy a tagok parcellájáról lekerülő ter­mést mértük, 20—30 mázsá­val lett több a tervezettnél. Egy mázsa terméstöbblet pe­dig 10 forintot és 3 kg cukrot jelent. — A kukoricánál meg cél­prémiumot is tűztünk ki, amely szintén a közgyűlés határozata volt — mondta a szövetkezet elnöke. — Ez olyanformán néz ki, hogy 200—150, illetve 100 kg ku­koricát kap az a három ter­melőszövetkezeti tag, akiknek a legtöbb kukoricájuk ter­mett a rájuk eső területen. Mert a kukoricát szintén felosztották. A cukorrépánál még megtörtént, hogy 2—3 asszony nem végezte el a gazoló kapálást, de a kuko­ricánál már nem volt ilyen probléma. Időben, rendesen elvégezték a növényápolást, amely meg is látszik az ered­ményen. A tervezett 24 má­zsás átlagtermés bőven meg­lesz. Ez a módszer, amelyet az idén alkalmaztak, jól bevált a Szabadság Termelőszövet­kezetben. Hasznot hozott a közösségnek, — hiszen az át­lagtermések mind jobbak let­tek az eredetileg tervezett­nél, s nem csalódtak számí­tásukban a szövetkezeti gaz­dák sem. Vincze Istvánná Haljelölések a természetes vizeken A külföldi és hazai tudo­mányos intézmények a Duná­ban és annak vízrendszeré­ben a halvándorlások meg­figyelésére haljelölési' kísérle­teket végeznek. A megjelölt és visszafogott halak adataiból sok kérdés­ben fontos következtetéseket lehet levonni, többek között a természetes vizek racionális állományutánpótlásának meg- szervezési kérdését is. Jelölt hal fogása esetén az aláb­biakat kell tenni: A kifogott jelölt halnak hosszát és súlyát pontosan le kell mérni. A jelet (alumí­nium vagy műanyag plaket­tet, vagy egyéb jelzést) le kell venni és a Földművelés­ügyi Minisztérium Halászati Felügyelősége (Bpest, V., Kos­suth L. tér 11.) címére a hal adatainak, a fogás helyé­nek, időpontjának és módjá­nak leírásával együtt meg kell küldeni. Előfordulhat, hogy a halon tetoválás van. Ez esetben annak leírása szükséges. A kifogott — jel­zésétől megfosztott — hal ér­tékesíthető. Á cukorrépaföldön Hozzászólások a tsz tagság jövedelmének emeléséről szóló vitához Szervezetlen munka nyomán nem emelkedik a jövedelem Az ankét, amelyen a ter­melőszövetkezetek jövedel­mezőségét beszéltük meg, igen hasznos volt. De a véleményt nyilvánító elvtársak közül ke­vesen említették meg, melyek lehetnek azok a tényezők, amelyek gátolják a jövede­lem fokozását. Kiss elvtárs vitaindító elő­adásában elmondotta, hogy Zabar, Karancsság és Heren- csény termelőszövetkezeti községekben a holdankénti bruttó bevétel nem érte el a kétezer forintot. Véleményem tehát az, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben ke­vés a férfi munkaerő, idős emberekkel, szervezetlenül kezdték meg a munkát. így természetesen nem lehet a jövedelmet fokozni. Nálunk, Litkén is ez az egyik kerékkötője a jól jövedelmező terme­Alkalmazzuk a nagyüzemi módszereket Nekünk, szövetkezeti gaz­dáknak, az a célunk, hogy többet és olcsóbban termel­jünk, mint eddig. A felada­tot azonban csak a nagy­üzemi módszerek bevezetésé­vel érhetjük el. A mi szövet­kezetünkben, az ipolytarnóci Békében is elismerik a szövetkezeti gazdák a nagyüzem fölé­nyét, azért az első esztendő még­is nehéz. Űgyanis most még az anyagi juttatás alatta ma­rad annak, amelyet egy-egy gazda még akkor elért, ami­kor egyénileg gazdálkodott. Hiszen most rakjuk le a nagyüzemi gazdálkodás alap­jait, amely egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a je­lenlegi helyzet mielőbb meg­változzon. E munka első eredményei már most mutat­koznak termelőszövetkezetünk­ben. A nagyüzemi táblákon gép szánt, vet, olcsón, gyor­san és jól. A nemrégen vá­sárolt zetorunk a kapásnö­vények betakarításánál jóval felülmúlja a fogatok munká­ját minden téren. Jelentős eredményeket ér­tünk el már az első év­ben tehenészetünkben is. Fejési átlagunk 16,8 liter. Ez a megfelelő takarmányo­zásnak, a szakszerű, hozzá­értő gondozásnak köszönhető. Természetesen még sok munka áll előttünk, hogy megvalósuljanak azok a ter­vek, amelyet magunk elé tűz­tünk a termelőszövetkezet jö­vedelmének, a szövetkezeti gazdák jólétének növelése érdekében. De mindezek a példák, amelyeket itt felso­roltam, élő bizonyítékai an­nak, hogy jó irányban hala­dunk, s minden igyekeze­tünkkel azon dolgozunk, hogy megvalósítsuk céljainkat. Kiss Dezső, a Béke Tsz elnöke, Ipolytarnóc Ötven növendékmarha a jövő évi hizlaláshoz Romkányban Százhatvan mázsás átlagtermést értek el a vanyarci Béke Termelőszövetkezet gazdái cukorrépából. Képünkön: Éler Pál elnök mutatja, milyen szépen megnőttek a ré­pák. Már az idén gondoskodnak a,. jövő évi szarvasmarha hi- zóanyag biztosításáról a rom- hányi II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet gazdái. Az Állatforgalmi Vállalat segít­ségével eddig mintegy 50 nö­vendékmarhát vásároltak fel a megye különböző részein tartott vásárokon, de ezen kívül felvásárolják a ház­táji gazdaságban nevelt nö­vendékmarhákat is, amelyek továbbtenyésztésre alkalmat­lanok. így a szövetkezet már az idén megalapozza hízott­marha áruértékesítési tervé­nek teljesítését. JOOOGGOGGGOOOGGGOGXDGGGGGGOGGGOOOGOOOOOOGGGGGGOGOOOOGOOGOGGGOOOGOOOGGOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOGGGOOGSGOOOOGOOC A% első kosos év tapasztalatai Nógrádmarcalon 1. RÉSZ A gazdasági év végefelé já­runk, s a mezőgazdaságban lassan számot adhatunk ar­ról, hogy gazdálkodtunk, mi­lyen eredményeket értünk el tavasztól-őszig a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben. A számvetések már készülnek megyeszerte, új és régi termelőszövetke­zeteinkben a gazdák látják, mit hozott az esztendő, meny­nyit ér az, amit évközben dol­goztak. A nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövet­kezetben is elkészültek a fel­méréssel, amely megmutatja, hogy az egy munkaegység ér­téke 32,90 forint lesz, a ter­vezett 40 forinttal szemben. Ha e két számot nézzük, azonnal szemünkbe ötlik, hogy valami nincsen rend­jén az Aranykalász Tsz háza- táján, mert ha rendjén len­nének a dolgok, nem csúszott volna ilyen hiba a tervezés­be. Pótolni kell a terméskiesést De nézzük meg közelebbről az Aranykalász Termelőszö­vetkezet idei gazdasági évét. Űj termelőszövetkezetről van szó, amely csak az idén kezd­te el a közös munkát, a szö­vetkezet vezetői és tagjai még járatlanok a nagyüzemi gaz­dálkodás útján: Ennek elle­nére, ismerve a falu dolgozó parasztságát, bátran mertek tervezni 40 forintot munka­egységenként, s nem is lett volna baj, ha az időjárás is szövetségesük marad. A 40 hold kifagyott őszi árpa és a 120 kh kifagyott vöröshere helyére kénytelenek voltak kapásnövényeket ültetni. Ez helyes, dicsérendő cselekedet, hiszen a terméskiesést vala­hogy pótolni kell. A számí­tások közé más hiba is csú­szott. Nemcsak az aprómag­vak és az őszi árpa hagyta cserben a szövetkezet gazdáit, hanem az őszi búza- is. Ub- rankovics István elnök sze­rint, s ezt az öregek is iga­zolják, Nógrádmarcalban még soha nem volt ilyen gyenge búzatermés, mint az idén. 5,8 mázsa termett holdanként, pedig a marcali határban ren­des körülmények^ között meg­szokott teremni holdanként a 10 mázsa is. A gyenge búza­terméshez hozzájárult a múlt évi száraz ősz és így főleg a hegyes területeken nagy volt az egérkár, amelyen nem so­kat tudtak segíteni a szövet­kezet gazdái. A faluban min­denki vallja azt, hogy még ilyen búzatermés sem lett volna az idén, ha nem ala­kul szövetkezet, amely az el­maradt vetésekre közel 50 ezer forint értékű műtrágyát szórt. A kevesebb búzatermés fel­borította az egy munkaegy­ségre jutó természetbeni ré­szesedést is. A tervek szerint 2,76 kilogramm búzát kellett volna kiadniok, s az idén nem sikerül csak 2 kiló búzát fi­zetniük munkaegységenként. Eddig 20 ezer munkaegységre ki is adták a 2 kiló búzát, valamint a tervezett 1 kiló árpát és zárszámadáskor ki­adják a többire is. Hogy a kiesést pótolják, terven felül adnak majd kukoricát a ta­goknak. Parcellás gazdálkodás — terméskiesés Az idei terméskiesések visz- szanyúlnak még az egyéni gazdálkodáshoz. Hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy a termelőszövetkezet az idén még parcellásán gazdálkodott, így a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek kihasználat­lanul maradtak. A szövetke­zet vezetői, amikor látták, hogy terméskiesések, ezáltal jövedelemkiesések lesznek, nagyon helyesen, azonnal in­tézkedtek. A kifagyott őszi gabonák, valamint pillangó­sok helyére kapásnövényeket ültettek. így a közös kapás- területe elérte a 280 holdat, az össz-szántó közel 30 szá­zalékát. Nagy munkát jelen­tett ez az új közösség tagjai­nak, hiszen a közös kapáste­rületen felül még 130 holdat tett ki a háztáji föld is. így a szövetkezet gazdáira 410 kh növényápolás esett. — Hogyan tudták ennek a hatalmas területnek a növény- ápolását elvégezni? Erre Ub- rankovics István elnök felelt: — A szövetkezet gazdáiból két növénytermesztési brigá­dot alakítottunk. S dicsekvés nélkül állíthatom, hogy min­den kapásnövényünk annak ellenére, hogy a tsz gazdák háztáji földjük növényápolá­sát vették előre, megkapta időben a kétszeri kapálást. Egy vasárnapi napon, amikor láttuk, hogy elmaradás mu­tatkozik a növényápolásnál, a szövetkezet vezetői a köz­ségi tanács vezetőivel össze­fogva végiglátogatták a szö­vetkezeti gazdákat és házan­ként, családonként megegyez­tek velük, hogy másnap mennyien vesznek részt a nö­vényápolásban. S hogy ezek a munkák sikerüljenek, a szö­vetkezetben leállítottunk min­den más munkát, még a fér­fiak is kapálni mentek. Ez a módszer jó volt. A személyes elbeszélgetés meghozta az eredményét, minden szövet­kezeti gazda, minden család, ahogy ígérte, részt vett a nö­vényápolásban. Másképpen kell szervezni a munkát Látjuk, hogy a növényápo­lási munkák jó elvégzése nagyban hozzájárult az idei jó terméshez. Annak ellené­re, hogy minden kapásnövény megkapta a kétszeri kapá­lást, nem elégedettek a szö­vetkezet vezetői az idei nö­vényápolási munkával. — Ha tavasszal a kapáste­rületet nemcsak brigádokra, hanem munkacsaptokra és ezen belül a tagokra is ki­osztottuk volna, sikkor keve­sebb zökkenővel ment volna a munka. Állítom, hogy jö­vőre háromszor kapáljuk meg a kukoricát és a többi ka­pásnövény is megkapja any- nyiszor a kapálást, amennyi­szer igényli. A szövetkezet vezetői, bár az idei év munkái viszonylag jól mentek, mégis nagyon he­lyesen, levonják a tanulságo­kat. Rájöttek arra, hogy hely­telen volt nem inegszervézni a munkacsapatokat és nem kiosztani- egyénekre a kapás­növények területét. Ha ezt így rendezték volna, az idén kevesebb gondja lett volna a vezetőségnek, meg a bri­gádvezetőknek is a növény­ápolási, valamint a betakarí­tási munkák idején. Mert hiába szorgalmas a nógrád­marcali nép. Azzal, hogy alá­írták a belépési nyilatkoza­tot a gazdák és megkezdték a közös munkát, még nem lettek szocialista emberré, még gondolatban kísért a múlt, s naponta meg kell küzdeni a gondolatukban élő kapitalista örökséggel. No, meg zavarják a közös mun­káit a szomszédos községek­ben alakult termelőszövetke­zetekből jövő hírek is. Kaszálás idején Csitárból olyan híreket hoztak a roko­nok, hogy ott részibe kaszál­nak a szövetkezeti gazdák. Sokan felvetették azt, miért nem lehet nálunk is így csi­nálni. Ez egy kis megtorpa­nást okozott és nem kis erő­feszítést adott a vezetőség­nek a hamis, szövetkezetelle­nes nézetek leküzdése. Most, a betakarítási munkáknál, ugyancsak Csitárról olyan hí­rek keltek lábra, hogy ott a burgonyát úgy ássák, hogy öt rész a szövetkezeté, egy rész a tagé. Azok az emberek, akiknek szokatlan még az, hogy a terményt a közös raktáraiba takarítják be, örömmel fogadták az ilyen elképzeléseket és több ízben hangot adták annak, jó len­ne, ha Marcalon is bevezet­nék ezt. Mindezek tetejébe az év különböző időszaká­ban nem egyszer zavart okoz­tak a rendszerünket gyalázó külföldi rádióadók is, akik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy mocskot, szennyet szórjanak szocialis­ta rendszerünk minden vív­mányára, így a most alakult és szépen erősödő nagyüzemi gazdaságokra is. (Folyt, köv.) Kata János lőszövetkezeti gazdaság megteremtésének. Mert a fiatalok jórészt az iparban dolgoznak, s hogy pótoljuk az így kieső munka­erőt, szükséges, hogy megfe­lelő gépet vásároljunk. Ezenkívül termelőszövetke­zetünket árvízkár is érte. A 12 holdas kertészetünket az Ipoly teljesen elpusztította, pedig ez biztosította volna az állandó munkaegységelóleg- fizetést. Persze, most minden erőnket arra fordítjuk, hogy a kiesés ellenére is megkap­ják a tagok a munkaegység­előleget, mert ha ezt nem biztosítjuk, a termelőszövetkezeti gaz­dák máshol vállalnak munkát, s ez a közösség, a termelő- szövetkezet rovására megy. Ezt pedig nem engedhetjük meg, mert a szövetkezeti gazdák azért választották ezt az utat, hogy jobban, gond­talanabbá éljenek, mint ed­dig. S nekünk, termelőszövet­kezeti vezetőknek úgy kell dolgoznunk, úgy kell irányí­tanunk a szövetkezetei, hogy a tagok ne csalódjanak szá­mításukban. Pásztor László, tsz elnök, Litke, Kossuth Tsz. Megkezdődött a cukorrépa szerződtetés 1 q cukorrépa átvételi ára továbbra is 10 Ft és 3 kg. kristálycukor természetben. Ezenkí­vül az átadott cukor­répa minden q-ja után, természetbeni szolgáltatásként 1/2 kg. melasz, 3 kg. szá­razszelet, vagy 65 kg. egyszer préselt ned­vesszelet jár. A ter­mészetbeni járandósá­got — termelőink kí­vánságára — kész­pénzben fizetjük ki. A termelőszövetkeze­tek nagyüzemi felár­ban is részesülnek. SELYPI CUKORGYÁR 570. Felhívjuk a tisztelt fu- varoztatóink figyelmét, hogy az őszi csúcsfor­galom ideje alatt is személy- és árufuvarozási ügyekben szíves rendelkezésükre állunk. Anyagszállítási feladatait végeztesse éjjel és ünnepnap! Különjárati igényét bármikor kielégítjÜK. TEFU — MAVAUT — TAXI Gyors — kényelmes — olcsó (576) „Elegáns, ízléses öltözködés!“ Készíttesse ruháit a Ba­lassagyarmati Szabók KT Szövetkezetében. Férfi és női mérték­utáni munkák] Hozott anyagból is vál­lalunk! VALÓDI ÉS MÜBÖR- KABÁTOK! VALAMINT MOTOROS BŐRÖLTÖZETEK KÉSZÍTÉSÉ! (575)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents