Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-26 / 86. szám

1960. október 26. nógrádi nipüjság 7 Több mint kétmillió forint kártérítés a termelőszövetkezeteknek Termelőszövetkezeteink meg­erősítésének egyik formája az a segítségnyújtás is, amelyet népgazdaságunk a termelő- szövetkezetek vagyonárnak biztosításán keresztül nyújt. Hogy ez mennyire így van, megyénkben is számtalan eset bizonyítja ezt, hogy bár­milyen elemi csapás esetében súlyos ezreket térített vissza a termelőszövetkezeteknek az Állami Biztosító. Munkatár­sunk ezért kereste fel Kecs­kés László elvtársat, a me­gyei igazgatóság vezetőjét és kért választ az alábbi kér­déseire: — Miiven elemi csapások ellen lehet biztosítást kötni, S ezekért ebben az évben mennyit fizetett ki a bizto­sító, elsősorban a tsz-nél? — Annak ellenére, hogy ez évben a termelőszövetke­zetek száma is több mint kétszeresére szaporodott, mind a régi, mind pedig az új ter­melőszövetkezetek éltek a biztosítás adta lehetőségekkel, mert a közös vagyon megvé­dése érdekében idejében gon­doskodtak a tűzbiztosítás, az állatbiztosítás, valamint a jégbiztosítás megkötéséről. A termelőszövetkezetek részére több mint kétmillió forint kártérítést fizettünk ki me­gyei viszonylatban. Az érsek­vadkerti Dimitrov Tsz-nek 319 ezer forintot, a rimóci Űj Élet Tsz-nek 10 200 forintot, Valamint a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Tsz-nek 9500 forintot tűzkártérítés címén fizettünk ki az érvényes tűz- biztosítási kötvények alapján. — Állatkártérítésként közel 600 ezer forintot fizettünk vissza a termelőszövetkeze­teknek a közös állatállomá­nyukban előforduló elhullás, baleseti és kényszervágási esetekből kifolyólag. Mond­hatni azt, hogy alig volt olyan tsz megyénkben, amelyiknek állatelhullás, vagy baleseti kára nem lett volna. Így töb­bek között a cserhátsurányi Szabadság Tsz-nek eddig 22 800 forint állatkártérítést fizettünk ki. De sorol­hatnánk tovább azokat a ter­melőszövetkezeteket, melyek hasonló összegű kártérítést kaptak, mivel előrelátók vol­tak és a közös állatállomá­nyukat nem hagyták biztosí­tási védelem nélkül. — Ez évben megyénket sem kerülte el a többszöri és na­gyobb arányú jégverés, úgy, hogy közel hatvan község ha­tárát, majd közel ugyanennyi termelőszövetkezet növényfé­leségeit pusztította kisebb- nagyöbb arányban a jégverés A megye termelőszövetkeze­teinél közel hatvan esetben jelentek meg a jégkárbecs­lőink, hogy a tsz-ek vezető­ségeinek jelenlétében a jég­károkat megállapítsák. Jég­kártérítésként meghaladja az egymillió-kettőszázezer forin­tot az az összeg, melyet a megye termelőszövetkezetei részére megtérítettünk. A jég­kárt szenvedett tsz-ek veze­tőségei kiszámolgatták, hogy bizony a tsz tagsága érezte volna meg a jégbiztosítás hiányát, mivel a biztosítási díj tagonként 1—1 munka­egységet 15—20 fillérrel ala­csonyabbá tett, azonban olyan esetekben, amikor 150—200 ezer forintos jégkáraik vol­tak, ezekben az esetekben pedig jégbiztosítás hiányában egy-egy munkaegységre 15— 20 forinttal jutott volna ke­vesebb. — Üj' forma a tsz-tagok önsegélyezési csoportja. Mi ennek a jelentősége, milyen eredményei vannak megyénk­ben? — A többi megyékhez ha­sonlóan megyénkben is meg­alakult a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Biztosítási és önsegélyezési Csoportja. Az önsegélyezési Csoport cél­ja az, hogy tagjait meghatá­rozott összegű rendes segély­ben részesítse súlyos baleset, vagy elhalálozás esetén, füg­getlen az SZTK szolgáltatás­tól, s megoldja • a tsz-tagok régi kívánságát, az üdülte­tést. Megyénkben eddig mind­össze 107 tagja van a terme­lőszövetkezetek önsegélyezési Csoportjának, mégis már a nyár folyamán ingyenes üdül­tetésben vettek részt: Koós Pál és ifj. Fekécs Lászlóné, a ikisterenyei Vörös Október Tsz-től, Bozó György, a ka- rancslapujtői Üj Barázda Tsz és Golcsik Gyula, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc tsz tagjai. Mivel a termelőszövetkezetek önsegélyezési Csoportja be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket, így a közeljövőben megkezdődik a szervezési munka e téren is, hogy min­den termelőszövetkezeti tag­nak lehetősége legyen az ő érdeküket szolgáló önsegélye­zési Csoportba belépni. Mobutu fegyveres bandái garázdálkodnak Kongó fővárosában New York (TASZSZ) Az Associated Press hír- ügynökség Leopoldville-i tu­dósítójának jelentése szerint Mobutu ezredes „akinek ke­zéből mindinkább kicsúszik a hadsereg fölötti hatalom”, expedíciós körútra, az ország északi részében lévő Coquia- ville városába utazott, ahol az utóbbi napokban észre­vehetően megerősödött a tör­vényes Lumumba-kormány híveinek befolyása. Elutazása előtt Mobutu megerősítette, hogy október 25-én az Egyesült Államokba szándékozik utazni. Mint is­meretes, utazásának célja, hogy meggyőzze' a wash­ingtoni kormányt, érdemes további támogatásra. Leopoldvilleben Mobutu fegyveres bandái továbbra Jó eredmények az anya- és csecsemővédelmi munkában Nemrégiben tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az anya- és cse­csemővédelmi munkát. A végrehajtóbizottsági ülé­sen a v. b. értékelte s a meg­felelő helyre állítota az egész­ségügyi dolgozók ilyen arányú tevékenységét. Segítséget ígért az anya- és csecsemő- védelmi munka további fej­lesztéséhez és nagyszerű ha­tározati javaslatok egész so­rát hozta a munka további javítására. A jól dolgozó védőnőket a — Hozzáláttak a 250 hold kukorica betakarításához a szécsényi II. Rákóczi Tsz-ben. A termelőszövetkezetben a ter­més tárolásáról is megnyug­tató módon gondoskodnak. végrehajtó bizottság ilyen irányú munkájukért elismerő oklevéllel jutalmazza majd. is féktelenül garázdálkodnak, fosztogatnak és rémuralom alatt tartják a lakosságot. A kongói főváros bennszülött negyedeiben már második napja állandóan dörögnek a fegyverek. A katonák a Lu­mumba támogatásával gyanú­sított személyeket elszállít­ják. Az ENSZ-csapatok, ame­lyeknek a rendet kellene fenntartaniok, mindezt tétle­nül nézik, s ezzel további ga­rázdálkodásra ösztönzik Mo­butu banditáit. Az ENSZ­csapatok csak az európai ne­gyedet őrzik, a néger negye­dekben ENSZ-katonának nyo­mát sem látni. Az ENSZ-csapatok hétfőn, az ENSZ tiszteletére, a Leo- poldvillei stadionban katonai díszszemlét tartottak. A sta­dionban, ahova hetvenezer ember fér be, mindössze két­száz afrikai jelent meg, de ezek is — mint az AP tudó­sítója írja — szemöldöküket ráncolva nézték az ENSZ- csapatok felvonuló oszlopait. Közős nyilatkozat a szovjet-indiai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről Delhi (TASZSZ) Az indiai fővárosban hét­főn közös közleményt írtak alá a Szovjetunió és India kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről. A közlemény szerint az elkövetkező három évben a két ország közötti árucsereforgalom a kétszere­sére nő. Ez időszakban a Szovjetunió az indiai nehéz­ipar fejlesztéséhez szükséges berendezéseket szállít, vala­mint olajtermékeket, papírt, színesfémeket és egyéb ipar­cikkeket. India cserébe teát, kávét, fűszert, sellakot, nyersbőrt, különböző bőrksézítményeket, jutaárut, pamutszövetet, gyap­jút és az indiai export más hagyományos termékeit fogja szállítani a Szovjetuniónak. Minden kapu bezárul a gyarmatosítók előtt Magasba lendültek a karok és tapsvihar zúgott; így dön­tött egyhangúan az ENSZ 15. közgyűlése arról, hogy a gyarmati rendszer felszámo­lásáról szóló szovjet javas­latot plenáris ülés elé utal­ják. Ez egyhangú döntés ön­magában is történelmi je­lentőségűvé avatná a még karácsonyig eltartó New York-i tanácskozásokat. A szavazás, ügyrendi kérdés és Szépen fejlődő állattenyésztés Erdőkürtön Igazából az idén lett nagy­üzemi gazdasággá az erdő­kürtiek termelőszövetkezete, a néhány éve alakult Novem­ber 7. Termelőszövetkezet. Azért' lehet ezt mondani, mert az idén már az egész falu népe a szövetkezetben dolgozik, s részese azoknak az eredményeknek, amelye­ket a szövetkezet magáénak mondhat. Ezekről az ered­ményekről beszélgettünk a szövetkezetiekkel, amikor utoljára Erdőkürtön jártunk. Abban az időben éppen a si­lózással voltak elfoglalva a szövetkezet gazdái. Az állat- tenyésztési brigád vezetője, Budai elvtárs büszkén újsá­golja, hogy két nap alatt több mint ezer mázsa silót készítettek. S a silókukoricá­ból még további 3 ezer má­zsát silóznak. Ebben az év­ben a tervek szerint 19 ezer mázsa silótakarmány lesz a szövetkezet állatainak. Nagy gond az állatok ta­karmányozása. 'Nemcsak a közösé, hanem a háztájié is, hiszen nem kevesebb, mint 170 tehén, és 280 növendék­állat található a háztáji gaz­daságokban. A szövetkezet­nek úgy kell takarmányról gondoskodnia, hogy a közös állatállomány mellett a nagy­számú háztáji állatoknak is jusson. Nagyon helyesen ha­tározta el a szövetkezet ve­zetősége, a silótakarmány félék növelését. Készítenek kazalközi silót és árok silót. A szövetkezeti gazdáknál ta­lálható silógödröket is meg­töltik. így biztosan jut a háztáji állománynak is, nem okoz gondot a téli takarmá­nyozás. Azért is kell sokat beszélni a takarmányozásról, mert a November 7. Termelőszövet­kezet egyik' legfontosabb ter­melési ága az állattenyésztés. Szívesen foglalkoznak az it­Még hivatalosan nem készül­ték el a Jövő évi tervek, de már beszélnek róla, hogy 100 szarvasmarhát hizlalnak. 107 szarvasmarha van a szövet­kezetben, amelyekből kiválo­gathatják a jövő évi hízó­anyagot. san, biztos jövedelmet jelent. A sertéstenyésztés népszerű­ségét az bizonyítja a legszeb­ben, hogy az idén az anya­kocák száma már elérte az 53-at. Ilyen alappal már le­het tervezni a jövő sertéste­nyésztését. Az eddigi szapo­rulatból már biztosított a jövő év hízóanyaga, amely előre­láthatólag több mint 150 da­rab lesz. Az idén ennek csak majdnem a felét hizlalták a szövetkezetiék. 27 hízottser­tést már értékesítettek, s az év hátralevő részében még 53-at értékesítenek majd. A szövetkezetiek véleménye sze­rint a jelenlegi sertéstörzsál­lomány biztos aláp lesz az elkövetkezendő évek sertés­hizlalásaihoz. Megéri baromfival foglalkozni tés lehetőségeiről és fejlesz­téséről, most nézzük meg rö­viden, vajon biztosított lesz-e az állattenyésztés részére a hizlaláshoz és továbbtenyész- téshez a szálas- és abrakta­karmány? A szövetkezet ve­zetői szerint abraktakarmány­ból nem lesz hiány. S hogy a jövő nyár aratása se legyen szegényebb, mint az idei volt, — hiszen az idén több mint 90 vagon gabonájuk termett —, arra megtesznek minden intézkedést. Gondo­san, jó gazda módjára készí­tették elő a talajt az őszi ka­lászosok részére. Időben el­vetették az őszi takarmány- keveréket, amelyet 40 holdon termelnek. Földbe került 50 holdon a rozs is. Most javá­ban folyik a búza vetése. 500 holdon termeli a szövetkezet. Ebből 100 kh szovjet búza, 10 kh olasz búza lesz kísér­letképpen. A 80 holdon elve­tett őszi árpa már zöldell az erdőkürti határban. Szorga­lomban nincs hiány, az erdő­kürti gazdák jövőre az idei­nél sokkal eredményesebbé szeretnék tenni gazdaságukat, s ez sikerül is nékik, -ha a jelenlegi munkalendület mel­lett kitartanak. Kata János az érdemi tárgyalások csak ezután következnek, mégis a szavazás lefolyása történelmi lecke volt a még gyarmati, függő sorban levő népek, a gyarmatosítók és a világ min­den országa számára. Meg­mutatkozott ugyanis, ki a függetlenségükért, szabadsá­gukért küzdő népek barát­ja és ki az ellensége. Ezt a döntő jelentőségű javasla­tot a szocialista tábor támo­gatásával a Szovjetunió ter­jesztette be, és mellette szó­laltak fel az egész haladó világ képviselői. A klasszikus gyarmattartó hatalom, Anglia és mögötte a szemforgató, magyarázgató, de valójában irányító Egyesült Államok küldötte mellébeszélt, illetve hallgatott a felvetődött kér­désről, prókátorokat tolt ma­ga előtt a szószékre, hogy ezek, ha a gyarmatosítást igazolni nem is tudják, de legalább szóljanak néhány szót róla, vagy tereljék a tárgyalásokat más mederbe, hajánál fogva előrángatott kérdések előtérbe erőltetésé­vel. AZ AFRIKAI NÉPEK MILLIÓI RÁZZÁK LE A GYARMATI IGÁT A XX. század a népek fel- szabadulásának százada, 1960 Afrika éve, az az esztendő, amikor az afrikai népek mil­liói rázzák le a gyarmati igát. A még függő népek felszabadulása nem megy magától, függetlenségüket, szabadságukat a népek ke­mény harcban vívják ki, azokkal szemben, akik az ENSZ közgyűlésén kénysze­redetten tapsoltak, az impe­rialistákkal és lakájaikkal szemben. Mert mi is a hely­zet Afrikában? Álló hat esz­tendeje folyik a harc Algé­ria szabadsághősei és a fran­cia imperialisták között. Az imperialisták ezt a háborút sorscsapásnak szeretnék fel­tüntetni, amelynek nem le­het végét szakítani. Az al­gériaiak békét akarnak, de küzdenek mindaddig, míg szabadságukat nem látják biztosítottnak. Az utóbbi na pókban egymásután adják a hírügynökségek tudtul, hogy Dél-Rhodéziában újabb és újabb terrorintézkedések lát­nak napvilágot, terrorcselek­mények követik egymást, olyan törvényeket hoznak, amelyek lehetővé teszik - a kormánynak a fasizmus min­den jegyét magán viselő in­tézkedéseit. Dél-Rhodézia kor­mánya másolja a közeli Dél- Afrikai Unió kormányának féktelen módszereit. A gyarmattartók nem szí­vesen mondanak le a gyar­matok kincseiről és miután kénytelenek kimenni a fő­kapun, igyekeznek visszatérni a mellékbejáratokon. Ez tör­ténik most Kongóban, ahol az imperialisták szolgálatá­ban, az ENSZ megakadályoz­za a legális parlament mű­ködését, dezorganizálja a vá­lasztott miniszterelnök tevé­kenységét. Rendcsinálás he­lyett zavart kelt, hogy meg­kísérelje a gyarmati rend visszaállítását e nagykiter­jedésű afrikai országban. Tel­jesen átlátva, hogy a nyers imperializmus, a leplezetlen gyarmati uralom játszmája végétért, az imperialisták lát­szólag hajlandók elismerni a népek önrendelkezési köve­teléseit, de egyidejűleg olyan módszereket eszelnek ki, ame­lyekkel ténylegesen ellenőr­zést gyakorolnak egykori gyarmati területeiken. Ezt a legkülönbözőbb módszerek­kel érvényesítik, hogy a né­pek éberségét elaltassák. A NEOKOLONIZMUSRÓL A neokolonizmus tipikusán klasszikus példája az, amit ma Kamerunban láthatunk. Köztudomású, hogy Kamerun Afrika évének első napján, 1960. január 1-én független­séget nyert, de 1985-ig az imperialista Franciaországnak elzálogosították, a francia csapatok Kamerunban marad­nak, a franciák továbbra is kulcspoziciókat töltenek be a közigazgatásban, a rendőrség­nél és a hadseregnél. Az ál- függetlenség igájában sínylő­dök példája tanulságos min­den függetlenségért küzdő af­rikai nép számára. A törté­nelmi lecke megértéséről ta­núskodnak az egymást kö­vető afrikai értekezletek is. A tuniszi értekezleten példá­ul két esztendővel az akkrai értekezlet után már a fő probléma ném áltálában a függetlenségi harc, hanem a neokolonizmus elleni együt­tes küzdelem módszereinek kidolgozása volt. Afrika népei mind egy­ségesebben harcolnak egész Afrika végleges, valóságos függetlenségéért és szabad­ságáért. Az ENSZ 15. köz­gyűlése ismét megmutatta, hogy harcukban számíthatnak az emberiség legjobbjainak támogatására és erejére. A szocialista államok, a sza­badságszerető népek, a har­coló gyarmati népek oldalán állnak. Nincs messze az idő, hogy a gyarmatosítók előtt minden kapu lezárul. teni gazdák hizlalással is. Jelenleg is 20 szarvasmarht hízik a szövetkezet istállójá­ban. Ezenkívül 24 hízottmar­hát már értékesítettek. De ez csak az első év volt, jövőre már nagyobbak a tervek, Többet hizlal majd a közös. A közös állatállomány továbbfejlesztése A közös állatállomány utánpótlására szívesen vásá­rolja fel a szövetkezet a ta­gok háztáji növendékállatait is. Az idén több mint 20 nö­vendékmarhát vásároltak a szövetkezeti gazdáktól. A szö­vetkezetiek bátran kísérletez­nek, így szívesen vezették be a szabadtartásos szarvasmar­ha nevelést is. A nyár köze­pén, amikor egy tapasztalat- cserén a szövetkezet állatte­nyésztési brigádvezetője, Bu­dai elvtárs megismerkedett a szabadtartásos szarvasmarha- tenyésztéssel, azonnal elhatá­rozta, hogy Erdőkürtön is be­vezetik ezt. S így is történt. Igaz, még Vitatkozni kell iga­záért, de a gyakorlat egy idő múlva úgyis őt igazolja­Az állandóan növekvő szarvasmarhaállomány részé­re nem kis gondot okoz a fé­rőhely biztosítás. Még az a szerencse, hogy a szövetkezet gazdái nem lesik tétlenül, hogy az égből istálló pottyan- jon le a szövetkezet majorjá­ba. A Dolina-völgyben 80 fé­rőhelyes növendékistállót épí­tenek. Morgós-pusztán egy régi gépszint alakítanak át szabadtartásos istállóvá, ahol 30 állat részére lesz hely. De nemcsak a szarvasmar­hatenyésztés szívügye az er­dőkürtieknek. Ez csak az ál­lattenyésztés egyik, fontos jövedelmező ága. Az itteni szövetkezet szívesen foglalko­zik sertéstenyésztéssel is, hi­szen a sertéstenyésztés gyor­A szarvasmarha- és sertés- tenyésztés mellett van a szö­vetkezetnek baromfi-telepe is. Igaz, nem nagy múltnak ör­vend a baromfitenyésztés még a közösben, de már még­is elmondhatják a szövetke­zetiek, hogy megéri barom­fival foglalkozni. Az idén az év elején több mint 1600 ba­romfit értékesítettek, s ezen­kívül hagynak még törzsállo­mányként 5—600 darab tyú­kot és kakast. Mi sem bizo­nyítja szebben azt, hogy meg­éri a közösben baromfite­nyésztéssel foglalkozni, mint az, hogy tervezik a szövet­kezetiek jövőre a kacsate­nyésztés bevezetését is. A falu mellett folyó patak part­ján ideális kacsatenyésztő te­lepet létesíthetnek. Az. első évben csak ezer kacsát< állí­tanak be. Az idei tapasztala­tok alapján korábban kezdik a csirketenyésztést is. Már február végén szeretnének 1500 csirkét beállítani, mert rájöttek, hogy megéri a csir­kével foglalkozni, hiszen az idén is tisztán 6 ezer forin­tot jövedelmezett az először értékesítésre kerülő ezer ba­romfi. Beszéltünk az állattenyész-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents