Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-26 / 86. szám

1960. október 26. NÓGRÁDI NÍPÜJSÁ8 5 Nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági szakemberek képzésére Hozzászólások a tsz tagság jövedelmének emeléséről szóló vitához. A kérdés: hogyan biztosít­hatjuk termelőszövetkezeti tagjaink jövedelmének foko­zását, igen fontos és a vá­laszt egész röviden megad­hatjuk. Fokoznunk kell a terméseredményeket, az álla­ti hozamokat. Már nehezebb a válasz, ha azt akarjuk el­mondani, mindezeket hogyan valósítsuk meg. Én nem is vállalkozom arra, hogy erről a hogyanról most részletesen beszámoljak, mindössze any- nyit erről, hogy az én vé­leményem is az, amit a Cseh elvtárs mondott, az élenjáró termelési el­járások, az agro- és zoo- technika bevezetésénél mindig a helyi adottsá­gokból kell kiindulni, «• ezeket az eljárásokat úgy megvalósítani, hogy az végső soron a hoza­mok emeléséhez vezes­sen. Inkább arról szeretnék szólni, hogy a nagyüzemben elérhető termésátlagok mel­lett az adott körülmények között hogyan lehetne fokoz­ni a termelőszövetkezeti ta­gok jövedelmét. Itt is csak egy kérdést emelek ki, a minőségi termelést és érté­kesítést. Azért szeretném ezt felvetni, mert a tapasztalat az, hogy a jó terméseredmé­nyek mellett sem tudunk ki­mutatni jövedelmezőséget, ha nem tudunk minőségi árut előállítani és az értékesítést nem tudjuk megnyugtató módon megoldani. Nem mindegy az példá­ul, hogy a megtermelt zöldségmennyiséget mi­kor értékesítem és mi­lyen minőségben, mert az áraknál igen nagy különbségek vannak. Véleményem szerint a ter­melőszövetkezetnél erre is nagyob súlyt kell helyezni, mert nagyon sok esetben a mutatkozó terméskiesést a gyenge áru okozza. A minőségi áru termelését azonban csak úgy tudom el­képzelni, ha ezeket a felada­tokat hozzáértő emberek vég­zik. Sokat beszélünk arról, hogy a termelőszövetkezet­ben dolgozók szaktudását sürgősen emelni kell. Emelni kell a termelőszövetkezeti vezetők szaktudását, de emel­ni kell és én elsősorban er­ről akarok beszélni — a ter­melőszövetkezeti tagok szak­mai színvonalát is. Tehát a következőkben, éppen a jövedelem növe­lése érdekében kell na­gyobb gondot fordítani a termelőszövetkezeti ta­gok szaktudására. S itt elsősorban a fiatalok problémájára, a mezőgazda- sági tanulóképzés szükséges­ségére szeretnék rámutatni, mert az én véleményem is az, mint ahogy azt már előt­tem jó néhányan elmondot­ok, amikor a termelőszövet­kezetek életéről beszélünk, nemcsak a mát kell érteni alatta, hanem a következő éveket is. Éppen ezért olyan fiatalokat kell nevelni, akik a termelőszövetkezetben kellő szakértelemmel fog­nak hozzá azokhoz a munkák­hoz, amelyeket a következő időkben meg kell valósítani- ok, amelyek nagyobb hoz­záértést is kívánnak az eddi­gieknél. A fiatalok képzését illető­en a megyei mezőgazdasági osztály figyelmét szeret­nénk felhívni, hogy fog­lalkozzanak a kérdéssel többet és a megyei saj­tónak is lenne e téren tennivalója. Hívják fel a termelőszövet­kezetek figyelmét arra, ha van lehetőség, a környező állami gazdaságokban szer­ződtessenek le fiatalokat, vagy pedig maga a termelő- szövetkezet szerződtessen fia­talokat és küldje ezeket is­kolára. Mert ha pillanatnyi­lag nem is, de a következő években ez feltétlenül kiha­tással lesz a termelőszövet­kezet jövedelmezőségére. Tóth István Balassagyarmati Mezőgazda- sági Szakiskola igazgatója Igyekszünk pótolni^ a terméskieséseket Termelőszövetkezetünk, a dejtári József Attila a ta­vaszon lett igazán nagy. Az induláskor igen komoly prob­lémák voltak nálunk. A mun­ka nem ment olyan ütem­ben, mint ahogy arra ilyen nagy termelőszövetkezetben szükség lett volna. Az idén az időjárás sem kedvezett, s közel 800 ezer forint kiesé­sünk van. Szétosztottuk mi a kapásnövények területét, de nem ment a munka. Csak­úgy mint a karancssági Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben, a szövetkezeti gazdák nálunk is csak brigádban akartak dolgozni. A brigád­vezetők úgy értékelték a munkát, hogy 10 óra egy munkaegység. Ezenkívül a cséplésnél a prémiumot is be kellett vezetni, sőt a be­takarítást is csak úgy tud­juk megoldani, hogy prémiu­mot adunk a tagoknak, mert ellenkező esetben nem ha­lad megfelelőképpen a mun­ka. Pedig erre nagy szükség van, hiszen mi már a követ­kező évekre gondolunk, ami­kor mindent megteszünk azért, hogy időben elvessük az őszi kalászosokat. Termelőszövetkezetünk ve­zetősége nagyon sokat gon­dolkodik azon, hogyan pó­tolhatnák a közel 800 ezer forintos kiesést. A 200 hold őszi árpa helyett, amelyik ki­fagyott, meg a szálastakar­mány kiesést, szemes és siló- kukoricával pótoltuk. A 30 hold siló helyett 100 holdat vetettünk és 1400—1500 köb­métert silóztunk be. Ezenkí­vül 40 hízómarhát adunk még terven felül az Állat- forgalmi Vállalatnak, s ez némiképp csökkenti a ki­esésünket. Gaál Sándor a dejtári József Attila Tsz elnöke Több mint 200 holdról lógnak aprómagot jövőre nagyorosziban A Mezőmag Vállalat jelen­tése szerint tovább folyik termelőszövetkezeteinkben a jövő ' évre szóló szerződéses aprómagtermelésre való szer­ződések kötése. A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet 60 kh bíborhere, 150 kh szarvaskerep és 25 kh pan­nonbükköny magfogásra kö­tött szerződést. Az idén jelentősen meg­növekedett szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetke­zet 35 kh bíborherét, 50 kh vetőblírgonyát termel szerződésesen, a többi szerződésesen termelt növényeken kívül. A varsá­nyi Dózsa Termelőszövetke­zet, amely az elmúlt évek­ben is gyakran • ért el jó eredményt az aprómagvak termelésénél, jövőre sem akar kimaradni a szerződé­ses termelésből. Eddig 60 kh bíborhere magfogásra kö­töttek szerződést, de várha­tó még, hogy több pillangós növényféleségre is kötnek még értékesítési szerződést. Sok vagon sörárpa terven felül Termelőszövetkezeteink az idén szívesen foglalkozta^ sörárpa termelésével, hiszefi kifizető, biztos jövedelmet je­lent ez a közös gazdaság­nak. A pásztói járás termelő- szövetkezeteiben nem egy he­lyen évek óta foglalkoznak sörárpa termeléssel, és az idei évben is nagyszerű ered­ményeket értek el. A palo- tási Május 1 Termelőszövet­kezet terven felül 200, a szarvasgedei Haladás Tsz 180 mázsa, az erdőkürti Novem­ber 7 Tsz pedig 493 mázsa sörárpát értékesített. Négy kilogramm búza munkaegységenként Jó gabonatermés volt az idén a rirnóci Üj Elet Ter­melőszövetkezet földjén. A szövetkezet gazdái 325 má­zsával több gabonát takarí­tottak be a tervezettnél. Szer­ződéses kötelezettségük telje­sítése után bőven maradt a tagoknak munkaegység része­sedésre is. Az évi tervek szerint 3 kilogramm kenyér­gabonát kellett volna kiosz­tani munkaegységenként, s már eddig előlegbe 4 kilo­grammot osztottak ki. így egy-egy szövetkezeti gazda a család szükségletén felül né­hány mázsával is többet ha­zavitt. Pedig biztos jobban jártak volna, ha a több lettermést közösen értékesítik és gabona helyett pénzt osz­tottak volna tagjaiknak. OOOOGOOOOGOOOGOGOOOOOOGOOOOOCXDOCXDOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOT TOOOOOOOOOOOOOOOOOCXD Három nap Vanyarcon A szlovák anyanyelvű gaz­dák híres földművelők. 2600 kh szántóterületen gazdálkod­nak. Háromnyomásos föld­művelést folytatnak. A na­pokban azért küzdenek, hogy a szántóterületük 40 százalé­kán kenyérgabonát termelje­nek. Ezt segíti a helyi párt­szervezet és a tanács. OKTOBER 18. Üde. zöld vetések, friss szántások, bevetett, gondo­san boronáit földek váltogat­ják egymást. Körös-körül szántó-vető gazdák. így ha­marjában 50 igát számol ösz- sze Krizsán János vb. elnök. Van több is, csak azokat nem látni a domboktól. Petrovics Mihály 17 holdas gazdához érünk. Magtakará^t végez. „Csúnya időnk van” — mond­ja s az égre néz. Újra borul. „Valósággal lopni kell az időt a vetéshez.” Távolabb Szebenszki János 13 holdas veti a gabonát. Neki már van zöldellő rozs- és’ búzavetése. Nagyon bánja, hogy nem fejezte be a vetést. Meg is jegyzi: „Ha nem esne az eső. már a végén tapos­nánk a munkának.” Nagykiterjedésű a Zahom- nica dűlő. Mire visszafordu­lunk, a lenyugvó nap kimo­solyog a felhők mögül, fé­nyét tompán veri vissza Szi- ráckki János (panyikai) vető­gépe. „Jobb az, ha az eső föld­ben éri a gabonát” — mond­ja az elnök. „Az enyém is zöldéll. Ezek a korai vetések kiállják a leghidegebb telet is. Ezért jó korán vetni. 16-án még zuhogott az eső, ezt megelőzően 14 napon át zavarta a vetési munkát. Még az a szerencse, hogy a köz­ségi vetésterület felében már csírázik a mag.” Sötét volt, amikor a me­zőről hazahajtottak a gazdák. Ekkor kapcsolták be a taná­Házinyúl kiállítás Salgótarjánban AHg egy éve működik a Sal­gótarján és Vidéke Körzeti ,Föld­művesszövetkezet keretén: belül a Házinyúl-tenyésztő Társulás és máris jelentős eredményeket ér­tek el. E rövid, működési idő alatt elért eredményekről tanús­kodik inajd a társulás október 30. és 31-én megrendezésre kerülő kiállítása. Ezen a kiállításon — amelyet Salgótarjánban, a ter­ménypiac-téren rendeznek meg - bemutatják a különböző ;nyúlf;ij-' tákat, a vadnyúl és házinyúl ke­resztezéséből származó utódokat. Kiállítják a különböző hazai és külföldi tenyésztési szakkönyve­ket is. A kiállításon szakembe­rek és tapasztalt tenyésztők is résztvesznek, akik felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. esi hangoshíradót. „Újabb esőzésekre van kilátás” — hangzott a tájékoztatás. A „A vb. 'kéri a gazdákat, hasz­náljanak ki minden óra al­kalmas időt a vetés befeje­zésére ...” OKTOBER 19. Nyugatról felhőfoszlányökat kerget a szél. A nap halvá­nyan szórja sugarait. Apko János 9 holdas gazda fogata — rajta néhány zsák vető­maggal és boronával — ki­gördül az útra, s csatlakozik a szekérsorhoz. Az általános iskola felső tagozata kuko­ricát megy tömi a tsz föld­jére. Búza kerül abba a föld­be is. A tanácsházán nagy a for­galom ... A vb. titkárnő fá­radhatatlan szervezője a ve­tési munkának. Tomás Já- nosné 6 holdas parasztasszony adóját jött rendezni. Közben a tiktámő a vetés felől is ér­deklődik. „Nem vetettünk még, nincs fogatunk, vála­szolt az asszony. De már dol­goztunk érte a nyáron. Az illető gazda most a sajátját végzi, azután vet csák ne­künk.” Ősidők óta úgy van, hogy a gazdák kisegítik egy­mást munkával, fogattal, ve- tőgóppel. Fontos ez, különö­sen most! Paukó Pálné kisparaszt örömet szerez a titkárnőnek. „Mi már két dűlőben elvetet­tük a búzát. Apám most is szánt, meg vet. A család töb­bi tagja pedig a cukorrépát ássa.” Krizsán Mihály viszont kihozza sodrából. „Ah, nem kell úgy megijedni kisasz- szonyka, lesz még jó idő de­cemberben is ...” Emígy a titkárnő: „Arra ne várjon Mihály bácsi. nem biztos, hogy lesz, vessen csak most, úgy, mint a többi. Ne hozzon szégyent a falu nyákára.” Közben elborul az ég, meg a gazdák arca is. A tanács­ház előtt éppen most halad­nak el a diákok, néhány fo­gat is visszafordul. Esik az eső. Apkó Mihály a kopanyi- cai dűlőben vet. Kézzel szór­ja a magot. Mire betakarja, a nap is süvegei kitartása tiszteletére. A fényesre csi­szolt ekevasakon megvillan, ha csak egy pillanatra is, a sápadt, erőtlen fény. Mire alkony borul a falura, összeült a vb. és a mezőgaz­dasági állandó bizottság. „Községünk 65 százalékra tel­jesítette a vetéstervet. Továb­bi szorgalmas munkára van szükség”, hangzott a beszá­moló. Megszerkeszti k a ha­tározati javaslatot is. „Októ­ber 31-ig vessen el a falu. A vb., a tanácstagok, az ál­landó bizottság tagjai mutas­sanak példát a gabonavetés befejezésével, s mozgósítsák az elmaradottat.” OKTOBER 20. Reggel a nap vakító fénye köszönti a határban a szor­goskodó népet. Száz afogat szánt, vet. Ugyanennyi, hold vetés hirdeti a munka ered­ményét. S amikor hazafelé tart a munkában kifáradt nép, a községi híradó köszönti őket. „Dicséret a vetési mun­ka élenjáróinak...” (Gortva) Megvalósuló tervek A dejtári József Attila Termelőszö­vetkezet Simkó Sán­dor állattenyésztő agronómus irányítá­sa mellett igen szép tervek megvalósítá­sának útját járja az állattenyésztés te­rén. Már eddig 51 darab hízottsertést adtak át az Állat- forgalmi Vállalat­nak, de az év vé­géig még további 55 darab hízottser­tést bocsátanak a népgazdaság rendel­kezésére. Emellett 96 darab tenyész- tiszőre kötöttek szerződést és 40 d'b hízómarhát is ren­delkezésére bocsá­tanak a Tenyészál­latforgalmi Válla­latnak. A termelőszövet­kezetben még to­vább akarják fej­leszteni az állatte­nyésztést. Nagy munkához láttak és még október végé­re át akarják adni rendeltetésének a saját erőből készült három darab 50 férőhelyes szerfás növendékistállót. Ezekben az istállók­ban a tél folyamán 150 darab szarvas- marha elhelyezése lesz biztosítva. A munkával igen jól állnak, mert a termelőszövetkezet olyan építőbrigá­dot szervezett, amely minden igye­kezetével arra tö­rekszik, hogy a ki­tűzött határidőre bevezethessék az is­tállóba az állatai­kat. A három kő­műves, két ács és 15 segédmunkás kö­zött ott találjuk He­gedűs Sándor bá­csit, ezt a 75 éves derék termelőszö­vetkezeti tagot, aki már 11 éve tagja a közösnek. És ugyan­csak ott van Varga Máté bácsi, aki szintén 11 éve tagja a dejtári József At­tilának. A három darab szerfás növendék­istálló mellett ké­szítettek egy 46 férőhelyes sertés- fiaztatót is és ezzel 78 anyakocára lesz biztosítva férő­helyük. S hogy az állatok átteleltetése mellett a takarmá­nyozás gondjait is megoldják, a kuko­ricatörésig elkészí­tettek egy 45 méter hosszú, 15 vagon be­fogadóképességű kukoricagórét. O. B. Bállá Vincéné és Batta Erzsébet tsz-tagok a jól kötő habarcsot viszik a falazás mestereinek. Farkas Lajos, a 65 éves tsz- tag Bacsa ■ Sándorral, a szö­vetkezet fiatal tagjával készíti a zsúpfedelet a sertés- fiaztató fölé­Megérkezett a kukoricaszállít mány, hamarosan megtelik az új kukoricagóré. (Foto Orosz) 63 ezer forint étkezési borsóért Palotáson A zöldborsó termelése mel­lett egyre népszerűbb me­gyénk termelőszövetkezetei­ben az étkezési borsó ter­melése. Nem egy régi ter­melőszövetkezetünk ért el az idén az étkezési borsó ter­melésében kimagasló, . szép eredményt. A palotási Május 1. Termelőszövetkezet 15 hol­don termelt étkezési borsót, amelyről 97 százalékos tisz­tasággal 200 mázsát értéke­sített. Ez több mint 13 má­zsás átlagtermésnek felel meg. Hasonlóan jó eredményt ért el a sóshartyáni Új Élet Ter­melőszövetkezet is annak el­lenére, hogy a szövetkezet gazdáinak ez az első közös évük. 10 kh-n termeltek szer­ződésesen étkezési borsót, amelyről 93 százalékos tisz­taságban 115 mázsát adtak el. A sóshartyániak 35 ezer forintot, a palotásiak pedig 63 ezer forintot kaptak az étkezési borsóért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents