Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-22 / 85. szám
1960. október 22. NÓGRÁDI NÉPGJSAG 3 Jó úton járnak Megnyitották a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki klubját MEGKEZDŐDÖTT A PROGRAMSZERŰ MUNKA M ár a VII. pártkongresszus . előestéjén elindult egy olyan nagyszabású kezdeményezés a Zagyvapál- fai vi Bányagépgyárban, hogy több dolgozó és brigád felülvizsgálta az egyes gyártmányok előállításához megszabott normaidőt. Ennek során úgy találtak., hogy több olyan norma van, amely laza, nem felel meg a követelményeknek. A vállalat vezetősége, támogatva a dolgozóknak ezt a kezdeményezését, magáévá tette, hogy egyes, a gyártmányok elkészítéséhez szükséges időt csökkentsék. Ez a közös elhatározás abból a felismerésből fakadt, hogy számoltak a laza normák káros következményeivel. Újítások, jobb munkaszervezés, műszaki fejlesztés révén sikerült növelni a termelékenységet, ugyanakkor csökkenteni az előállítási időt. Ez a mozgalom nem kis mértékben járult hozzá, hogy a Bányagépgyár a kongresszusi versenyben az élre került, elnyerte a megyei pártbizottság vándorzászlaját és az élüzem címet. Az utóbbi napokban számos bányagépgyári dolgozó ismét bekapcsolódott a VII. pártkongresszus előtt kibontakozott kezdeményezésbe. A görgőműhely szerelőcsoportja, a tengelyköszörűgépen dolgozók, több esztergályos brigád határozta el, hogy felülvizsgálják az egyes gyártmányok elkészítéséhez megszabott normaidőket. A vállalat vezetősége ismét nagy gonddal foglalkozik a munkásoknak ezekkel a javaslataival. Számos tény igazolja, hogy a munkanormák jórésze ebben a gyárban is elavult, nem ösztönöz műszaki haladásra, a termelékenység növelésére. Igaz, hogy a múlt évhez viszonyítva mind a termelékenység, mind az átlagkereset emelkedett, de egyáltalán nem a - kívánt arányban. Több nagyteljesítményű, teljesen korszerű gépeket, gépesített kéziszerszámokat helyeztek üzembe, de a munkanormák változatlanok maradtak. A műszaki fejlődést nem követte megfelelő intézkedés, hogy a termelékenység és a bérek alakulása arányban álljon. Vannak gyártmányok a Bányagépgyárban, amelyek megmunkálására indokolatlan magas időt biztosítottak. Ezért nem véletlen, hogy némely termékek iránt igen nagy az érdeklődés és azokat — mint például a szivattyút — mindenki szívesen készíti, mert „jól fizet”. A gyár profiljának kialakulása, megszilárdulása, a dolgozók begyakorlottsága szintén odavezetett, hogy ma már sok munkahelyen a normát 15—20 százalékkal túlteljesíteni nem kerül különösebb nehézségbe. A zok a dolgozók és brigádok, amelyek világosan felismerték már a meglazult normák tarthatatlanságát, maguk mondják el. hogy ez milyen visszahúzó erővel bír. Nem ösztönöz a munkaidő jobb kihasználására, a fegyelmezettebb munkára. Előfordult az is az egyik brigádnál, hogy az újítást, amelyet ők maguk nyújtottak be, nem használták, elrejtették. A Juhász és Németh brigádokkal és más dolgozókkal beszélgetve, akik most ismét elindították a gyártmányok készítésére fordított munkaidő felülvizsgálását, az is kiderült, hogy egy sor kétség, megnemértett dolog rejtőzik bennük is. A gyár mozgalmi Amíg százezer Tagon szén a napfényre kerül... A kányási bánya rövid története Érdekes és jelentőségteljes állomáshoz érkezett a kányási bányaüzem. Az üzem bányászai ma küldik felszínre a bánya üzemeltetésétől számított százezredik vagon szenet. Ez a tekintélyes szám any- nyit jelent, hogyha a kányási bánya eddig kitermelt szenét egyetlen vagonsorba akarnánk sorakoztatni, a vonatoszlop hossza mintegy 500 kilométer hosszúságú lenne. Mint általában minden üzemnek, Kányásnak is megvannak a maga „veteránjai” — tapasztalt, harcedzett öreg dolgozói, akik a bánya megkezdésének első pillanatától mostanáig hűségesen kitartottak a bánya mellett, jóban, rosszban egyaránt. Mert sok küzdelmes év, hősi erőfeszítés, becsületes és kemény munka kellett ahhoz, hogy a szállítóaknákon keresztül egymillió tonna szén kerüljön a napvilágra... De mit regélnek erről az öreg dolgozók? A kányási szénmező feltárásának gondolatával már 1917-ben, a volt Nagybátony- Üjlaki Egyesült Iparművek RT tőkései is foglalkoztak. 1917-től 1940-ig összesen 24 darab 300—350 méter mélységű kutatófúrást mélyítettek le a környéken, s ezek a kutatófúrások jó eredményt mutattak. De a szénmező íuinjdonkép- peni feltárása csak a fel- szabadulás után vehette kezdetét. Az aknamélyítéssel kapcsolatos földmunkák, illetve a légakna építésének munkálatai 1947 november 24-én kezdődtek meg. 1948 január 7-én vette kezdetét a szállítóakna építése. Már az aknák mélyítése közben kapott vízbetörések arra figyelmeztettek, hogy fokozott éberség szükséges a leendő bánya vízveszélyének leküzdéséhez. A bányaüzem tervezői nem is hagyták figyelmen kívül ezeket a tényezőket. De még ezeken is túlmenően, már a tervezésnél igyekeztek szem- előtt tartani a korszerű technika követelményeit. Ügy a külszíni, mint a földalatti létesítmények kialakításánál, a legmodernebb technika alkalmazását tűzték ki célul. Végül is a már feltárt bánya 1952 január 1-én mint a Nógrádi Szénbányászati Tröszt önálló üzeme, kezdi meg működését. Hogy figyelemmel kísérhessük. az üzem rohamos fejlődését, elég ha néhány számot kiragadunk a napi termelésre vonatkozóan. 1952-ben az átlagos napi termelés 10 vagon, 1953- ban 32, 1958-ban 47,2 vagon volt. Ezzel párhuzamosan emelkedett a bánya összüzemi teljesítménye és javultak a termelékenységi, önköltségi mutatói. Hozzátartozik az üzem történetéhez az is, hogy a bánya kollektívája év folyamán már harmadízben harcolta ki az élüzem címet. Tettrekészség. jó munkásszellem és összekovácsol ódott gárda jellemzi manapság a kányásiak munkáját. Természetesen a jövőre vonatkozóan sok még a tennivaló, javítani való. Van még tennivaló úgy a munkafegyelem, mint a termelékenység megjavítása. az önköltség minimálisra csökkentése terén is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a kányási bányászok az elkövetkezendő időszakokban újra megoldják a rájuk váró feladatokat. és gazdasági vezetői azonban felkészültek arra, hogy eloszlassák ezeket a kétségeket és sokirányú intézkedéseket tegyenek a gyáron belüli különböző ellentmondások feloldására. Ennek a munkának egyik állomása volt az e hét csütörtökén megtartott tanácskozás, amelyen a művezetőkkel megvitatták a Népszabadság „Kétharmad-egyharmad” c. napokban megjelent vezércikkét. Ez a cikk a termelékenység emelésének szükségességéről és lehetőségéről szólott. Intézkedtek arról is, hogy ahol az szükséges, a brigádelszámolás helyett az egyéni bérezést vezessék be, amely a korábbi évek tapasztalatai szerint sokkal jobban tükrözi az egyes dolgozók munkáját, lényegesen igazságosabb. Egy sor helyen, ahol arra lehetőség van, fokozatosan bevezetik a műszaki normákat, megállapítják az egyes gépek teljesítőképességét, munkanap fényképezést végeznek. Intézkednek az irányban is, hogy a jobban, vagy kevésbé jobban fizető munkák miatt ne legyen fennakadás, valamennyi dolgozó képességének, képzettségének és teljesítményének megfelelően végezhesse munkáját, biztosíthassa keresetét. Kétségtelen, hogy az a széleskörű, sokirányú munka, amely most a Bányagépgyár- 'ban megindult, a tartalékok felt;':'-í.sára, a műszaki fejlődés, r termelékenység további növelése érdekében csakúgy, mint eddig, kedvezően hat. majd ki az összes mutatók alakulására, az átlagkeresetekre is. A gyárnak azoknak a munkásai, brigádjai, akik felismerték a laza munkanormák visszahúzó hatását, elsőrendű szerepet játszanak majd abban, hogy a többi dolgozók is lássák: a helyesen megállapított normák milyen nagy mozgósító erővel bírnak. A most megindult széleskörű, politikai munkát követő intézkedések egy reálisabb feltételt teremtenek ebben a gyárban is, hogy a második ötéves tervnek, a termelés és a népjólét emelésére vonatkozó célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak. Kedden délután hat órakor rövid ünnepség keretében átadták rendeltetésének a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki klubját, amely Salgótarjánban, a bányász művelődési otthonban nyert elhelyezést. A jól berendezett klub két nagyobb helyiségből áll, kényelmes fotelok, magyar és idegen nyelvű műszaki könyvtár, televízió, zeneszekrény áll a látogatók rendelkezésére. A helyiségben mintegy 60. előadások esetén pedig 100— 120 fő nyerhet elhelyezést. A műszaki klub felavatásán Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a tröszt igazgatója mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy a műszaki klub megnyitásával régi hiányosságot. pótol a tröszt. A párt VII. kongresszusának tézisei a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban előírták a technikai ismeretek közkinccsé tételét. * Ennek lesz hatásos eszköze a műszaki klub, amely előEmberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni, a vélt és jogos sérelmek dzsungelében eligazodni és igazságot tenni nem könnyű feladat. Legkényesebb kérdések minden üzemnél a különböző szociális juttatások, munkabérek, munkaidőmeghatározások körül adódnak. Ezért határozott akaratú ember való a munkaügyi problémák intézésére. Ilyen ember Körmöczi Géza, a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat munkaügyi vezetője. Elmondotta, hogy a dolgozók közül egyesek előszeretettel feledkeznek meg kötelességeikről, s ugyanakkor demagóg módon jogtalan igényekkel lépnek fel. Az utóbbi időben megszaporodott az igazolatlanul mulasztók és mozdítja a technika új adatainak megismerését, kultúrált szórakozással egybekapcsolva. Ezért a klub részére működési rendet kell kidolgozni, s a programban szerepeljenek vitaestek, előadások, bel- és külföldi szak- folyóiratok cikkeinek ismertetése, újítási ankétok, filmvetítések rendezése stb. Az ünnepi ülés után, ahol megválasztották a műszaki klub új vezetőségét is, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára, Alics Já(Tudósítónktól) A Salgótarjáni Tűzhelygyár a múlt évben sorozatosan lemaradt tervének teljesítésében és éves feladatát is csupán 99,1 százalékra teljesítette. A múlt évben előállott helyzetnek egyik komoly okozója volt, hogy a kereskedelem megrendelései a vállalat kapacimör Imre, aki a kötélpályán dolgozott, megismerkedett Radies Alajosné osztályozol dolgozóval s rövid idő múltán bejelentés nélkül „nászút”-ra mentek, amely egy hétig tartott. Az üzem mindkettőjüket önkényes kilépőknek minősítette s elküldte munkakönyvüket. Ugyanakkor — nagyon helyesen — munkaalkalmat biztosítottak a három gyermekkel magára maradt Csö- mömének. A „fiatal házasok” a kirándulásról visszatérve először meglepődtek, majd felháborodottan tiltaíkoztak az ellen, hogy kitették a szűrüket A munkaügyi osztály azonban kitartott eredeti álláspontja mellett, még annak ellenére is, hogy mindkét dolgozó előző munkájával meg voltak elégedve. nos elvtárs, a megyei párt- bizottság másodtitkára, M. Sz. Ogyinec elvtárs, a Pravda magyarországi tudósítója, a megyei pártbizottság több vezető munkatársa és a bányászszakszervezet funkcionáriusai hosszas, baráti beszélgetést folytattak a szénbányászati tröszt jelenlevő dolgozóival. Az új klubhelyiségben — ahol otthont kap ä Bányászati és Kohászati Egyesület helyi csoportja is — már másnap, szerdán megkezdődött a programszerű munka. fásának csak 63,6 százalékát terhelték le. Ugyanebben az évben számos új profil lépett be a termelésbe, főleg egészségügyi berendezések és ipari szerelvény. A kapacitás teljes kihasználásához azonban még szükséges volt más gyáraktól a Béke, a Szépasszony, a Bástya és az Ignis tűzhely, illetve kályha gyártásának Salgótarjánba való csoportosítása. A mostani év eddigi eltelt időszaka már más képet mutat. A gyár új vezetése, a számtalan intézkedés, a műszaki fejlesztés, a fegyelem megszilárdítása érdekében a belső munkaszervezés színvonalának emelése eredményezték azt, hogy az év első kilenc hónapjában 102,6 százalékra teljesítette tervét a Salgótarjáni Tűzhelygyár. Ennek az eredménynek az értékét külön növeli, hogy a gyár dolgozói január kivételével minden hónapban megvalósították termelési terveiket. Az első félévben például 13,3 százalékkal volt magasabb a termelés, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezt az eredményt a munka termelékenységének 7,2 és a létszám 4,1 százalékos emelésével érték el. Az év eltelt időszakában a termelés növekedése már 63,7 százalékos arányban a termelékenység növekedéséből adódott. önkényes kilépők száma. Csö4 munkafegyelem megsértését büntetni kell! Eredményesen dolgoznak a Tűzhelygyárban Modernizálják a pogányvári kőbányát A Cserhát tetején gyakran suhanunk el, egy gép zöngésétől zajos kis tisztás ■ mellett. Minden alkalommal serény munkának lehetünk a szemtanúi itt. Az egri közúti üzemi vállalat pogány vári kőbányája ez a szorgalmas kis üzem, amely naponta három-négy vagon hengerlést követ készít és küld az ország különböző helyeire, az útkarbantartáshoz. Látogatásunk alkalmával éppen a Jászság számára törték a Cserhát kemény köveit. A jelenlegi két zúzógépük napi 60— 70 köbméter zúzottkő előállítására képes. Mint az egész országban, azonban itt a Cserhát tetején is egyre modernebb lesz a termelés. Tavaly még csak napi 30 köbmétert termeltek és bocsátottak az útkarbantartás rendelkezésére, az idén már napi 60— 70 köbméterre fokozódott a termelésük és jövőre elérik a napi 100 köbméteres átlagtermelést. A pogányvári kőbánya most kapott agy új, modern zúzógépet, amelynek napi teljesítőképessége eléri a 100 köbmétert. Még a meghajtóművet várják és hamarosan üzembe helyezik ezt az igen értékes és nagyteljesítményű gépi berendezést. O. B. Munkában a sz íllítószalag. Akik termelik... ... és akik zúzzák a Cserhát kövét.