Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-12 / 82. szám
1960. október 12. NÓGRÁDI NSPOJSAG 5 Céljuk közös: a termelőszövetkezet erősítése Április elején jöttek először az Óbudai Gázgyártól a kis- bágyoni Petőfi Termelőszövetkezetbe, hogy így közösen megbeszéljek, milyen segítséget adhatnak a gázgyári munkások a területileg és létszámban is erősen megnövekedett termelőszövetkezetnek. Akkoriban írtunk arról, hogy a Gázgyár, meg a termelőszövetkezet szocialista szerződést kötött, s a szerződésben azokat a politikai és gazdasági feladatokat szabták meg, amelyek megvalósításával a gázgyári munkások is hozzájárulnak ahhoz, hogy Kisbágyon- ban mielőbb kialakítsák a szilárd. nagyüzemi gazdaságot, amelyben megtalálják számításukat, jól élnek a szövetkezeti gazdák. Azóta jó öt hónap telt el, s a gázgyári munkások sikeresen oldották meg azokat a gazdasági feladatokat, amelyeket a szerződés értelmében magukra vállaltak. Mióta rendbe tették a tehénistálló mellett a kutat, a két állat- gondozónak lényegesebben könnyebb a munkája. S hogy nem kézzel húzzák az itatáskor a vizet, jelentős munkaegység megtakarítás. A gázgyáriak munkájukkal hozzájárultak ahhoz is, hogy a termelőszövetkezetben a következő években tovább bővüljön a kertészet, s így az ebből származó jövedelem. De ezenkívül sok kisebb-nagyobb problémát sikerült megoldani a termelőszövetkezetben a munkások segítségével. Most az új szerződésben, amelyet nemrégiben kötöttek, igyekeznek továbbra is egyengetni a termelőszövetkezeti gazdák lépéseit. A gázgyári munkások végzik el például a magtár villanyszerelési munkáit, s megjavítják többek között a pótkocsi lemezburkolatát, amely megsérült. Nem nagy dolgok ezek, de a termelőszövetkezeti gazdák mégis azt érzik a szorgos gázgyári munkások láttán, hogy előrehaladásuk, a közös gazdaság erősítését éppen úgy szívükön viselik a munkások, mint a közösség érdekében fáradhatatlanul munkálkodó szövetkezeti gazdák. Mert ezt jelenti a szocialista szerződés is, amely a kisbágyoni termelőszövetkezet, meg a gázgyári munkások között immár hagyományossá válik, amelynek talán még az a szépséghibája, hogy a termelőszövetkezeti vezetők ma még inkább a gazdasági problémák megoldásához igénylik a segítséget, s a felvilágosító, meggyőző politikai munkát még nem értékelik megfelelőképpen. Pedig a termelőszövetkezetben, a szövetkezeti gazdák, körében még mindig fölvetődnek olyan problémák, amelyet az átszervezéssel, a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozat aláírásával nem sikerült megoldani. A szövetkezeti tagok jó része még nem érzi, hogy valóban gazdája a Petőfi Tsz-nek, nem pedig meghatározott bérért alkalmazott munkása. E káros szemlélet aztán valami módon visszaüt, s gátolja az egészséges munka, a közösségi szellem kialakulását. Visszahatása nem úgy jelentkezik, hogy elmaradnak a közös munkából a szövetkezeti gazdák, hanem abban, hogy nem becsülik eléggé valamennyiük munkáját, a közösség vagyonát. Hogy megszűnjék e káros szemlélet, a szövetkezeti gazdák helyesen, világosan lássák e kérdéseket, a gázgyári kommunisták eddig is igyekeztek segítséget adni a pártszervezetnek. Párttaggyűlésen vettek részt, de azonkívül is beszélgettek a termelőszövetkezeti gazdákkal ezekről a kérdésekről. S most az újonnan megkötött szerződésben igen fontos feladatként szabták meg továbbra is, hogy a termelőszövetkezeti kommunistákkal együtt tovább folytatják a szövetkezeti gazdák körében a felvilágosító, politikai munkát. Ennek azonban csak akkor lesz eredménye, ha a termelőszövetkezeti vezetők, a pártszervezet az eddiginél jobban igénylik ezt a segítséget. Hiszen az előttük álló feladatok nagyok. A pártszervezet erősítésével, szilárdításával egyidőben a termelőszövetkezeti gazdákat arról is meg kell győzniük, hogy a közösségben akkor találják meg igazán számításukat, ha úgy dolgoznak, s védik mindany- nyiuk munkájának eredményét, a közös vagyont, mint ahogy azt addig tették, , míg egyénileg gazdálkodtak. Persze helytelen lenne, ha a kisbágyoni kommunisták most azt várnák, hogy a gázgyáriak találjanak megoldást a problémákra Mert ez a szerződés azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, a pártszervezet erőfeszítéseit, munkáját segítik hasznos tapasztalataikkal a gázgyári kommunisták, s mindezt azért teszik, hogy mielőbb megvalósuljon a kitűzött cél: erős, szilárd legyen a Petőfi Termelőszövetkezet. Vincze Istvánné Épülő tehénistállók Hogyan biztosítauk a tsz tagság jövedelmének állandó emelését? Termelőszövetkezeteinkben az idén sok új 50 férőhelyes tehénistálló épül fel. Az új istállók szép színfoltjai az állandóan fejlődő, épülő falunak. Kettős műszakban dolgoznak a vetőgépek A Szécsényi Gépállomás körzetéhez tartozó néhány termelőszövetkezetnél megkéstek a vetéssel, s ugyancsak igyekezniük kell a munkákkal, hogy időben végezhessenek. Jelenleg Pilíny- ben, Endrefalván és Szécsény- felfaluban még az őszi árpa vetése folyik, mert a talajelőkészítést ugyan időben elvégezték a gépállomás traktorosai, azonban az őszi árpa vetőJól halad a gabona gépi csávázása Megyénk termelőszövetkezeteiben egyre nagyobb területen folynak az őszi szántási és vetési munkák. A legtöbb termelőszövetkezetben tiszta nemesített vetőmagot vetnek a földbe. Mielőtt a vetőmagot elvetnék, nagyon fontos munkát végeznek, a vetőmagvak csávázását. E munkákban nagy segítséget nyújt a Mohorai Növényvédő Állomás nagyteljesítményű motoros csávázó gépe, amely a termelőszövetkezetek szolgálatára áll. A csávázási munkák elvégzése azért fontos, mert ezzel megakadályozzuk a gabonaüszög terjedését és ezáltal nagyobb termés- eredményeket biztosíthatunk. A termelőszövetkezetek elégedettek a csávázógépek munkájával, mivel a gépek nagy- teljesítményűek és a csávázott vetőmagot vetés előtt nem kell szárítani. S a gép üzemeltetési díja is olcsóbb, ki- fizetőbb, mint az egyéb csá- vázásoké. Eddig termelőszövetkezeteinkben több mint 120 vagon vetőmag csávázása történt meg. Most arra van szükség, hogy a ' rendelkezési időt jól kihasználva, szervezett munkával meggyorsítsuk a csávázás maradéktalan elvégzését. mag későn érkezett meg, s ez akadályozta a munkát. Ugyancsak ez a helyzet Lu- dányhalásziban, Hollókőn és Nagylócon is. A gépállomás 14 gépe kettős műszakban dolgozik, hogy pótolják a lemaradást, mert azt szeretnék, ha az őszi árpa mellett földbe kerülne a búza is. A varsányi Dózsa és a ri- móci Uj Élet Termelőszövetkezeteknél jól haladnak a vetési munkálatok. Az őszi árpát még szeptember végéig elvetették, s most, október 25-ig befejezik a búza vetését is. A gépállomás a vetés időbeni befejezése érdekében körzetenként megbeszélésre hívta össze a termelőszövetkezeti elnököket, a traktorvezetőket, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, ez a módszer igen jól bevált. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Nógrádi Népújság Szerkesztősége október 2-án ankétot rendezett Balassagyarmaton arról a kérdésről, hogyan biztosíthatjuk a tsz tagság jövedelmének állandó emelését. Az ankéton termelőszövetkezeti elnökök, tanácsi dolgozók mondták el véleményüket erről a kérdésről. A vitanyitó előadást Kiss József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szövetkezet-politikai csoportvezetője tartotta. Mai lapunktól kezdve megkezdjük az ankét anyagának közlését, hogy ismertessük megyénk termelőszövetkezeteivel. Kiss elvtárs vitaindító eladását erősen rövidítve, vázlatosan közöljük és a hozzászólásokat isi sajnos, csak rövidítve tudjuk közölni. Kérjük azokat, akik a vitában részt szeretnének venni, véleményüket írják meg a szerkesztőségnek, hogy a vitafórumon az ő írásaiknak is helyet adjunk. Nagyon fontos a gazdálkodás eredményességének biztosítása Olyan kérdést beszélünk meg, melyben érdekeltek az új szocialista szektorok dolgozói, a közel 22 ezer termelőszövetkezeti tag. Ismeretes a nagyüzemi gazdálkodásnak az a célja, hogy a parasztság életszínvonalát egyenletesen, állandóan emeljük. Éppen azért, mert több mint 20 ezer tagja van a termelőszövetkezeteknek, ez sokkal nagyobb felelősséget kér a vezetőségtől, a cél elérése érdekében. Azokat a kérdéseket szeretném felvetni, amelyekkel már eddig is foglalkoztunk, vagy eredményesen, vagy nem, — amely kérdések megoldásai a munka eredményességéhez, a gazdálkodás eredményességéhez vezetnek. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tavasz folyamán, vagy az elmúlt év őszén egységesen, szervezetten hozzáfogtak az őszi, vagy a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz, közel sem volt még a mostoha időjárás ellenére sem olyan ter- • méskicsés, mint azokban a termelőszövetkezetekben, ahol huzavonával kezdődött meg a munka, ahol nem fordított a vezetőség megfelelő gondot a jó szervezettség, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges jó munkaszervezetek kialakításához és ezek beindításához. Erre több példát lehetne felemlíteni megyénk termelő- szövetkezeteiben. Egy év alatt nagy változások történtek termelőszövetkezeteinken belül. A kisterü- letű szövetkezetek megnövelték területük és tagjaik létszámát és míg 1959. első negyedévében 200 kh területen, vagy alatt gazdálkodó termelőszövetkezetünk 14 volt, addig 1960. első negyedévében ennek már csak a fele maradt meg. És jelentősen nőtt a 800 holdon felül gazdálkodó termelőszövetkezetek száma is. így most már jobban érvényesülhet a nagyüzemi gazdálkodás, könnyebb kialakítani a nagyüzemi táblákat, mint a 200—300 holdas termelőszövetkezetekben. És így már gazdaságosabban lehet ezen a területen termelni. Azt nem kell külön magyarázni, hogy mit jelent az, ha van a termelőszövetkezetnek egy 5 holdas tábNem jó napok járnak a Március 15. Tsz juhászaira. Minduntalan elkerüli őket a szerencse. Keresik a csillogó harmat- cseppekben, a tovasuhanó felhőkben, de hasztalan. Egyik baj a másik után keseríti életüket. Először a gyapjú szegte kedvüket. A tervezettnél kevesebb lett. Nem voltak eléggé tömöttek a bundák. No ■meg a gyapjúszálak hosszából is hiányzott valamicske ... Elégtelen etetés, abrakhiány, végül 30 ezer forint bevételi kiesés ...! Nem dicséret ez egy juhászra Hej juhászok, juhászok .. . sem. Hajszálon csüngött a tekintélyük. Elvégre 30 ezer forint az nem semmiség?! No, de a baj nem jár egyedül... Ugye, a juh nem finnyás állat. Megeszi a felleget is... Nem veti meg az újtelepítésű gyümölcsös dús g yepezetét sem. A baj, — már mint a legújabbik — úgy történt, hogy amíg Mátyás József és Batta János juhászok a Nap keringési görbéjét mérték, a juhok a fiatal, erős növekedésű almafák kérgének vegyi összetételét tanulmányozták. Amelyiknek nem ízlett a Jonathán, tovább állt az Aranyparmenhez. A 256. mintavételt már a pulikutya is megsokalta ... Volt nagy ijedelem. Amelyik fa nem volt körbe rágva, egy kis reményt ébresztett bennük. „Ez még életképes” — De azért csak furdalta lelkiismeretüket a felelősség. Hallgatólagosan elismerték: elszakadt az a bizonyos hajszál is, amin a juhász-tekintély csüngött. Mindezt csak tetőzte Vankó János esete. Nemrég a faluba költözött. A tanyához vezető út hosszú, különösen ha gyalog kell megtenni. Hátaslovat kért, és kapott. A lovas juhász kitett magáért. Az egyik nap a ságújfalui, a másik nap az egyházas- gergei kocsmák előtt látták a lovát kikötve (bejáratáson volt...). A juhok pedig a hodályban bőgtek — volt miért...! Hej, juhászok, juhászok ... (Gortva) Iája és abba kell beállítani a gépet akár aratás, akár kaszálás idején. Az ilyen táblában sokkal több kézimunkára van szükség, mint a 20—30 holdas, vagy ennél nagyobb területű táblában. A nagyobb nagyüzemi táblákon szervezettebbé lehet tenni a talajerő visszapótlást is, amely nagyon lényeges kérdés a termelőszövetkezet jövedelmezősége, a termésátlagok és a hozamok növelése szempontjából. Az ilyen nagyobb táblákon jobb lehetőség van a helyes és jó növényi sorrend kialakítására, a belterjes gazdálkodás megteremtésére. A jövő érdekében célszerű az eddig kialakult növényi sor rendet és vetési szerkezetet megváltoztatni. Változtassuk meg a vetési szerkezetet Addig, amíg az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezetei a felvásárolt kenyér- gabona 15—20 százalékát adták az államnak, addig az idén már 60 százalékát adják. Tehát ez is azt bizonyítja, hogy nagyobb a felelőssége azoknak a vezetőknek, akik ma a termelőszövetkezeteket vezetik. A jövőben feltétlen meg kell változtatni a termelőszövetkezeteknél a vetésszerkezeti arányokat. Növelni kell a kenyérgabona vetésterületét, hiszen az elmúlt évben a szántóterület 24,9 százalékán termeltek kenyérgabonát, ezt az arányt 1965-ig 28,2 százalékra kell emelni. A jövedelmezőség érdekében emelni kell a tavaszi árpa vetésterületét is és a legnagyobb emelkedést a kukoricánál kell elérnünk, ahol a 8,6 százalékos arányról 16,5 százalékra kell áttérnünk. I Hasonlóan törekedni kell a cukorrépa és burgonya vetés- területének növelésére is. így egy katasztrális holdról a bruttó termelési érték eléri a 3617 forintot és ez 500 forintos termelési érték növekedést jelent egy katasztrális holdnál. A megyében a bruttó termelési érték megyei átlaga 2674 forint, amely különböző módon oszlik meg a járások között. A balassagyarmati járásban például 3242 forintot, a salgótarjáni járásban pedig 1780 forintot jelent. Van olyan termelő- szövetkezetünk, mint a nógrádi Béke Tsz, bár nem nagy területű, mégis az 1 kh-ra jutó bruttó termelési értéke 6221 forint kh-ként. Ehhez hasonló a palotási Május 1. Termelőszövetkezet eredménye is, ahol 6013 forint az 1 kh-ra jutó bruttó termelési érték. De vannak olyan szövetkezeteink is, ahol az embereket úgy kellett összeszedni a munkához. Hiányzott a munkaszervezeti egység. így nem is csoda, ha rendkívül alacsonyra csökken az egy holdra eső bruttó termelési érték Alakílsuk ki a jövedelmező nagyüzemi állattenyésztést költsége A jövedelmezőség emelésének másik fontos feltétele a nagyüzemi állattenyésztés megteremtése. Elsőnek a juhtenyésztés problémájáról szeretnék beszélni. Sok termelőszövetkezetünkben foglalkoznak juhtenyésztéssel. S a juhok tartása igen kifizető, de csak abban az esetben, ha 3 kilogramm, vagy ennél is több gyapjút nyírnak le egy juhról. Ha már 3 kilogramm alatt van a gyapjútermelés, akkor már ráfizet a termelőszövetkezet a juhtenyésztésre. A nógrádme- gyeri Petőfi Tsz 2,7 kilogramm gyapjút nyírt le egy juhról és ebben az esetben darabonként 20 forinttal fizetett rá a termelőszövetkezet egy-egy juhra. Hogy gazdaságos legyen a gyapjútermelésünk, rendszeresebb és jobb takarmányozást kell biztosítanunk, nagyobb átlagsúlyban válasszuk el a bárányokat és jobb kosokat válasz- szunk ki. És törekedjünk a gyapjú tisztaságára. A jövedelmezőség szempontjából nagy szerepet játszik a sertéstenyésztés is. Nem helyes az, hogy termelő- szövetkezeteink mindössze 3— 4 ezer sertét hizlalnak az idén is. A jövőben a hizlalt sertések számát növelni kell. Már 1961-ben 10—12 ezer sertést kellene a termelő- szövetkezeteinknek meghízlalni. • De az sem mindegy, hogyan hizlalják ezeket a sertéseket. Az lenne a jó, ha 13—14 hónapos korukban kerülnének leadásra, meghízlalva. így 4— 5 hónappal megrövidítenék a sertések életét és nem kellene ennyi ideig gondoskodni az életfenntartó takarmányról. Érdemes beszélni a tehén- állomány helyzetéről is. Nem mindegy az, hogy hány liter tejet ad egy tehén. Hiszen egy tehén évi költsége 5665 forintba kerül. S ha ennek a hozama csak 2 ezer liter, akkor 1 liter tej előállítási 2,83 forint. Ha a borjúszaporulatot, a trágyát és egyéb dolgot felszámítunk, még mindig csak 5760 forint jövedelmünk van ebből a tehénből. Nem kifizető a tartása. De ha emeljük a tej hozamot, akkor már megéri a tehén tartása. ] Minden új termelőszövetkezetnél legfontosabb feladat, hogy a tsz vezetősége azokkal a régi, jól gazdálkodó parasztokkal, akik ezelőtt is jó eredményeket érték el, határozzák meg azt a jó növény- termelési célt, amely felé irányulni akar a község termelőszövetkezete. Ezzel elérjük azt, hogy ezek az emberek lesznek a tsz vezetőség támogatói, célkitűzéseik megvalósításában. Hangoljuk ösz- sze a termelőszövetkezet érdekeit az állam érdekeivel. Nem lehet úgy termelni, hogy ez csak az államnak érdeke, a tagoknak nem. Ne próbáljon egy vezető sem úgy vezetni, hogy a tagokat kizárja a termelés célkitűzéseinek' megvalósításából, tervezéséből. A termelőszövetkezeti tagság szaktudását a jövőben következetesen fokozni kell. Ha ezt nem csináljuk, nagyon nehéz lesz az új agro- és zootechnikai eljárásokat bevezetni, a termelést fokozni és a jobb eredményeket biztosítani, mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Tegyük érdekeltté a szövetkezeti gazdákat a termelésben, s alakítsunk ki olyan ösztönző prémiumrendszereket, amelyek előrelendítik a termelést, amelyből az egész közösségnek is, meg a tagságnak is haszon származik. Ha ez sikerül, termelőszövetkezeteink nagyot léphetnek előre a jövedelmezőség terén. S biztosíthatjuk évről évre a termelőszövetkezeti gazdák életszínvonalának állandó növelését.
