Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-08 / 81. szám

NÓGRÁDI ''’DLETÁKJAI, EGYESÜ1JETEK! AZ MSZMP NÚGRÁD MKGVKI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM. ARA: 60 FILLER 1960. OKTÓBER 8. Szemléletek és feladatok Sok biztató eredményről számolhatnak be megyénk ipari vállalatai az év eddig eltelt részében. A Salgótar­jáni Erőmű több mint két­hónapos előnnyel dolgozik éves tervének teljesítésében. Hasonló a helyzet a Tűzhely­gyárban, a Bányagépgyárban. A Salgótarjáni Üveggyár dol­gozói az export kötelezettsé­gek végrehajtásában érnek el jó eredményeket. A szén­bányászat már több millió forintos nyereségre tett szert. Ezek és még számos más pél­da arra utalnak, hogy me­gyénk ipara általában az el­múlt kilenc hónap alatt ered­ményesen, a VII. pártkong­resszus által méghatározott irányvonalak alapján fejlő­dött. Komoly erőfeszítéseket tesznek munkásök és műsza­kiak, mozgalmi és gazdasági vezetők, hogy becsülettel va­lóra váltsák a számukra ki­tűzött feladatokat. E munka során azonban több olyan helytelen szemlé­lettel, gyakorlattal találkoz­hatunk, amelyek egyes veze­tők, vagy vezetők egy-egy csoportjának téves felfogásá­ból fakad. E helytelen szem­léletek egyik csoportja az egyéni, vállalati, valamint a népgazdasági érdek olyan mesterséges szétválasztása, gyakran szembeállítása, amely nem egyeztethető össze sem pártunk politikájával, sem népünk érdekeivel. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a megyei Építőipari Vállalat a Salgótarjáni Acélárugyár új háideghengerművének építésé­nél sok kívánnivalóval végzi munkáját Az alapvető ok: gazdasági. Ez a munka ugyan­is nem olyan kifizető a vál­lalat számára, mint esetleg más építkezés. Sőt, egyes épí­tők szervezetten — illetéke­sek megkérdezése nélkül — is kifejezést adnak olyan né­zetüknek, hogy a hengermű próbaüzemeltetése semmikép­pen sem történhet meg olyan korai határidőben, mint jövő év május 1. Ugyancsak ezzel a kérdéssel függ össze annak a néhány vállalatnak kritikán aluli munkája, amelyet a Zagyva II., a Zagyvapálfalvi Üveggyár nemrég határidőre megindult új részlegének tel­jes befejezésénél felmutatnak. A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár részéről beszélget­tünk olyan emberrel, aki egy hét alatt — saját bevallása szerint — egyetlen óra ter­melő munkát sem végzett! A rekonstrukcióra, új beruhá­zásokra 100 milliókat fordít népgazdaságunk csak a mi megyénkben minden év alatt Akik a munkát így szervezik meg, és a munka fontosságát saját vállalati érdekeik alap­ján bírálják el, azok függet­lenítik magukat az ország gondjaitól, nem értik meg, hogy az ő fejlődésük, előreha­ladásuk a népgazdaság álta­lános erősödése nélkül ho­mokra épülne. Az önzés, a népgazdasági érdekek semmibe vevése, vagy megcsorbítása szervesen párosul az újtól való féle­lemmel, a felelősség nem vál tatással. Vajon nem ennek tudható-e be, hogy a megye ipari vál­lalatainál szinte kivétel nél­kül nem fordítanak megfe­lelő gondot a műszaki fej­lesztési alap felhasználására, hogy a gyártási és gyárt­mányfejlesztés érdekében folytatott kísérletek vontatot- tak, vajon nem ez az újtól való tartózkodás bénítja-e meg számos esetben a mű­szaki propagandát? De be­szélhetnénk az óvatos ver­senyvállalásokról, amelyek nem takarnak egyebet, mint néhány vezetőnek arra' irá­nyuló törekvését, hogy a vál­lalás teljesítését illetően min­den nyugalma biztosítva le­gyen. Megyénkben nem egy fontos beruházás nem tölti be hivatását, mert akik ter­vezték és engedélyezték, azok­nak a pénz mindenároni el­költése sokkal előbbre valóbb volt, miint a beruházás szük­ségessége reális körülményei­nek megvizsgálása. ' Ilyen helytelen szemléleteket — számos esetben nyugodtan mondhatjuk, megalkuvást — találhatunk bér- és norma­kérdésekben, vagy abban — és ez szorosan összefügg az előbbivel —, hogy egyes he­lyeken a gépeket nem állít­ják munkába, vagy a munká­ba helyezett gépek egy sor bosszúságot okoznak a dol­gozóknak. Miből következik ez? Valamennyi helyen abból, amiért a Salgótarjáni Üveg­gyár vezetőjét már többször és joggal elmarasztalták, hogy a gépekért kézzel-lábbal küz­döttek, de arról már alig-alig gondoskodtak, hogy lemérjék annak műszaki, munkügyi, politikai és egyéb hatását és azoknak megfelelő, megelőző intézkedéseket tegyenek. Talán valamennyi helytelen szemlélet és gyakorlat között a legsúlyosabban esik a lat­ba és kettőzött hangsúllyal kell róla beszélni: a vezetők és a dolgozók kapcsolata. Rengeteget javult és kétség­telenül egyik sarkköve min­den politikai, gazdasági és kulturális eredményünknek. Azonban nyugtalanító jelen­ség, hogy egyes vezetők és főleg gazdasági középkáderek ismételten visszaesnek abba a hibába, amikor lebecsülik a dolgozókat, visszaverik jo­gos bírálataikat, nem törőd­nek a termelést, vagy magán­ügyüket érintő kérdések meg­nyugtató megoldásával. Az egyik gyárunk üzemrész ve­zetője olyan felháborító kije­lentésre ragadtatta el magát a dolgozókra célozva, hogy „akkor lesz jó, amikor már ezeknek nem lesz mindig iga­zuk”. Az ilyen helytelen ma­gatartás nyomán aztán a kez­deményezés, az újítás, a ver­seny, az élet fellendülése ko­moly csorbát szenved. Az ilyen helyen a * vezetőnek nincs erkölcsi alapja, hogy a párt határozata alapján fel­hívja jobb munkára az üze­met. Pedig a munkásokkal való elvtársi kapcsolat nél­kül a verseny valóban le fog szűkülni néhány szocialista címért küzdő brigádra, amely még ma is számos helyen ta­pasztalható. A vállalások az irodában készülnek el, a munkások nagyszerű aktivi­tása nélkül. E kapcsolat ja­vításának sürgős feladatait jelzi a munkafegyelem, a be­teglétszám, a baleseti statisz­tika rosszabbodása is. Me­gyénk ipari vállalatainál egy hónapban ezek miatt olyan mértékű a termeléskiesés, mint amennyi a Salgótarjáni Acélárugyár egy heti terme­lési értéke. A hároméves terv sikeres teljesítése, az ötéves terv megindítása parancsolólag írják elő, hogy a mozgalmi és gazdasági vezetők min­dent tegyenek meg munkánk e negatív, visszahúzó jelen­ségeinek felszámolására. A vezetők túlnyomó többségé­nek megvan a képessége és képzettsége arra, hogy a népgazdaság érdekeinek meg­felelően mindenoldalú sikerre vezesse vállalatát a munká­sokkal való összeforrottság- ban. Békegyűlés a megyei tanácson A Hazafias Népfront ren­dezésében megyénk békeaktí­vái bókegyűlést tartottak teg­nap a megyei tanács díszter­mében. A békegyűlésen Mihályfi Ernő elvtárs, az Országos Béketanács alélnöke, me­gyénk képviselője ismertette az ENSZ XV. ülésszakának eddigi tevékenységét, a béke- mozgalom időszerű feladatait, az embereket foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. A békegyűlés résztvevői az ENSZ-hez küldött táviratban fejezték ki megyénk dolgo­zóinak 'béketörekvését. Izráhangú röpgyűlések, lelkes megnyilvánulások, táviratok sokasága az ENSZ magyar delegációjához Nem kellett felhívásokat kibocsátani, mégis egész me­gyénk népe szinte egyszerre mozdult meg, hogy tanúja legyen annak a nagy törté­nelmi eseménynek, amely az ENSZ-ben elhangzott. Egyes nagy nyugati tőkés lapok hiába igyekeznek elhallgatni a beszédet. A Times nem közli a beszédet, mire a lon­doni Daily Worker szemrehá­nyást tesz a lapnak: „Milyen tájékozódást bizto­sít olvasóinak a Times és egy­általában hogyan is fest ez az úgynevezett szabad sajtó?" — bélyegezi meg a lapot. Megyénkben szerte a köz­ségekben, városokban röp­gyűlések voltak, ahol a dol­gozók amellett, hogy meghall­gatták a beszédet, vélemé­nyüket nyilvánították. Ma- gyarnándorban, ahol a röp- gyűlésen mintegy 20—25-en vettek részt, felszólaltak a dolgozók és azon véleményük­nek adtak kifejezést, hogy a nyugatiaknak előbb- utóbb meg kell hajolni azelőtt, hogy a Kínai Népköztársaságnak ott a helye az ENSZ-ben és nélküle a világ békéjének a megteremtéséről nem lehet eredményesen tár­gyalni. Nagy elismeréssel szóltak ar­ról, amit Kádár elvtárs mon­dott a magyar kérdésről. Izzóhangú röpgyűlés volt a szügyi és a nógrádmarcali termelőszövetkezetekben is. A szécsényi járásnak szinte minden községében röpgyű- lésre jöttek ősze a dolgozók, Kádár elvtárs beszédének hal­latára. Litke községben mintegy 200 fő vett részt röpgyű- léseken, amelyet a község különböző pontjának öt helyén tartottak. Igen büszkén beszéltek arról, hogy Kádár elvtárs munkás­ember létére milyen magas színvonalon szólott a magyar és a nagy nemzetközi kérdé­sekről. Követelték a röpgyű­lés résztvevői, hogy szüntes­sék meg az imperialisták a gyarmati leigázást, biztosítsák a gyarmati népeknek a sza­badságát. A salgótarjáni járásban is hasonló megmozdulások vol­tak és számtalan táviratban kö­szöntötték a magyar ENSZ-delegációt. A nagybátonyi bányászok táviratot küldtek, hasonlóan a kiseterenyei állami gazda­ság dolgozói is. Mintegy 1300 dolgozó az üveggyári röpgyűléseken Szerdán délelőtt fél tízkor üzemrészenként összegyűltek a Salgótarjáni Üveggyár munkásai, hogy megvitassák Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt első titkárának az ENSZ-ben Jól halad a vetés a Toltnácsi Gépállomás höraetében Október 6-át írt a naptár, az őszi munkák dandárjában vagyunk. A mezőgazdaságban ezekben a napokban van a legtöbb munka. A termelő- szövetkezetekben 33 600 kh területen kell elvégezni a talajelőkészítést géppel. A gépállomások október 6-ig 20 800 holdon fejez­ték be a munkát, vagyis 62 százaléknál tartanak. A talaj előkészítés a Kiste- renyei Gépállomás körzeté­ben a legjobb, 85 százalékra áll. Leggyengébb a Karancs- keszi Gépállomás tervteljesí­tése. A vetési munkák állása nem a legkielégítőbb, a gé­peknek 24 700 hold vetést kell végezni, melyből eddig 4400 kh vetést végeztek. Legjobban a Tolmácsi Gép­állomás körzetében halad a munka, a tsz igényeknek 32 százalékban eleget tettek. így a rétsági járásban befejezték a nógrádi tsz kivételével az őszi árpa elvetését. A járás és a gépállomás vezetőinek közlése alapján október 20-ig a vetés 80 százalékát elvégzik, ok­tóber 25-ig pedig befeje­ződik a járás területén a vetés. A balassagyarmati járásban az Érsekvadkerti Gépállomás körzetében a leggyengébb az előrehaladás a vetési mun­kákban, a gépállomás a tsz igény 9,8 százalékát elégítet­te ki eddig. Az egyes tsz-ek- ben jobban iparkodnának a betakarítással, így Szügyben is, ahol a háztáji földekkel van elfoglalva több tsz tag. Herencsényben csipke és sze­der szedéssel foglalkozik úgyszintén pár tsz-tag. A silókukorica gépi beta­karításából több mint 500 kh van hátra, 2525 kh az igény és 2000 kh került el­végzésre. Legeredményesebb mun­kát a pásztói és érsek­vadkerti gépállomások végezték. Gyenge a teljesítmény a Ka- rancskeszi Gépállomáson. A gépállomás 84 holdon végez­te el a munkát, 170 hold az igény. A gyenge teljesítmény­hez hozzájárult, hogy egyes vezetők tehetetlenkednek. A mélyszántási munkák szórványosan folynak, ezt akadályozza helyenként a betakarítás elhúzódása, 35 ezer 600 hold az igény, mely­ből a gépállomások 7500 hol­dat végeztek el. Emelkedett a kettős műszakban dolgozó gépek száma. A legutóbbi jelentés sze­rint 75 traktor dolgozik, kettős műszakban. Hiba, hogy egyes gépállomá­sokon a nagy teljesítményű traktorok kettős műszakban való üzemeltetését nem ol­dottuk meg. így a berceli gépállomás SZ. 80-as trak­tora csak egy műszakban dol­gozik, és így napi 12—15 normálhold munka marad el. elmondott beszédét. A gyár­ban délután és éjszaka is voltak gyűlések, s így a há­rom műszakban mintegy 1300 dolgozó hallgatta meg a röp­gyűlések szónokait. A IV-es kádkemencénél délelőtt fél tízkor tartották meg a röpgyűlést. Viczián István elvtárs, a pártalap- szervezet oktatás felelőse be­szédében ismertette az ENSZ- ben folyó eseményeket, majd röviden beszélt a népi de­mokratikus országok küldött­ségeinek tevékenységéről és vázlatosan ismertette Kádár elvtárs hozzászólását. Kluka János, kikó-préselő elmondta, hogy elítéli a de­mokratikus országok küldött­ségeivel való amerikai bánás­módot. Máth József kikó- préselő elmondta, hogy na­gyon egyetért Kádár elvtárs hozzászólásával és elítéli az amerikai, kísérleteket, ame­lyek az úgynevezett „magyar ügy” tárgyalására irányul­nak. Az üzemekben mindenki Kádár elvtárs felszólalásáról, az ENSZ-beli eseményekről oeszélt. A röpgyűlések végéin felolvasták az üveggyári dol­gozók által elfogadott távirat szövegét, amelyben vélemé­nyüket, állásfoglalásukat ír­ták le és továbbították az ENSZ felé. AZ ÉVES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT, A MÁSODIK ÖTÉVES TERV BEINDÍTÁSÁÉRT Forradalmi hónap kezdődött a szénbányászatban Szénmedencénk bányászai az év eddigi idejében dere- kas munkát végeztek. Nincs Építkezéseink sikeréért A Ludányhalászi Téglagyár nagy segítséget nyújt azok­nak a terveknek megvalósí­tásához, amelyek a környék­beli falvak gazdasági és kul­turális fejlődését szolgálják. A téglagyár termékeiből emelkednek ki a szebbnél­szebb lakóépületek, az end- refalvi, a szalmatercsi, ,a ka- rancssági művelődési otthon, ezekből építik a termelőszö­vetkezetek az első közös is­tállóikat, mint ahogy ezt az endrefalvi termelőszövetkezet is teszi. A Ludányhalászi Téglagyár jelenleg naponta három va­gon téglát bocsát az építke­zési tervek megvalósításához, s az ilyen nagy mennyiségű tégla gyártását az tette lehe­tővé, hogy ez év elején nyolc kamrával bővítették az ége­tő kemencét, s a 24 kamrára növekedett égető kemence a korábbi 420 ezer darab he­lyett ez évben már havonta 630 ezer darab tégla égeté­sét biztosította. okuk szégyenkezésre, hiszen bebizonyították, hogy a meny- nyiségi terv teljesítése mel­lett lehet a minőséget is ja­vítani — s éppen ezen ke­resztül magasabb bevételre szert tenni. Bányászaink érzik azt a felelősséget, amelyik most rájuk hárul. Tudják, hogy az éves terv sikeres teljesítése biztosítéka a második ötéves terv sikeres beindításának is. Ezért szénmedencénk dolgo­zói most újabb csatára indul­nak. Röpgyűléseken beszél­tek arról, hogyan ünnepeljék november 7-ét, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulóját. Ezeken a röpgyűléseken úgy dön­töttek, hogy november 7-e tiszteletére a szénme­dence valamennyi bánya­üzemében forradalmi hó­napot tartanak, amelynek , munkalendületét egészen december 31-ig megtart­ják, Ez alatt az idő alatt a meny- nyiségi terv túlteljesítése mellett törekednek az össz- üzemi teljesítmény növelésé­re, a fűtőérték javítására, a vágathajtási operatív terv teljesítésére, végső soron pe­dig a műszaki fejlesztési cél­kitűzések valóra váltásáért. A forradalmi hónap legjobb eredményeit a szénbányásza­ti tröszt pénzzel jutalmazza. A mátranováki bányaüzem dolgozói például 17 ezer fo­rint jutalmat kapnak abban az esetben, hd mennyiségi tervüket 101,5 összüzemi ter­vüket 101, a szén fűtőértéké­nek tervét pedig 100,5 száza­lékra teljesítik. Pénzjutalom­ban részesülnek a vágathaj­tási terv teljesítésében elért, legjobb csapatok — a negye­dik negyedévben legjobb' eredményt elérők között 6' ezer forintot oszt szét a tröszt, csakúgy, mint a kam­rafejtésben és a frontfejtés­ben kitűnt csapatoknak, illet­ve brigádoknak. A rakodás gé­pesítésénél elért eredmények tovább javítása céljából a forradalmi hónap idején kü­lön célfeladatot szabtak meg a Kóta, az SZ. 153-as és a Hidasi-féle felrakógé­pek jobb kihasználásáért. Az F. 4-es jövesztő és rakodó­gépek kihajtási tervének túlteljesítése érdekében olyan cél áll bányásza­ink előtt, hogy egy gép­pel a IV. negyedévben legalább 330 folyómétert érjenek el. A forradalmi hónap ide­jére több fontos műszaki in­tézkedést is vállaltak bá­nyászaink és műszaki vezető­ink, mint például a korszerű biztosítás fokozását, a bal­esetek csökkentését stb. A forradalmi hónap kez­detét vette szénmedencénk­ben, s minden biztosíték megvan arra, hogy bányásza­ink forradalmi hagyományok­hoz híven nagyszerű ered­ményeket érnek el az év utolsó negyedévében is.

Next

/
Thumbnails
Contents