Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-05 / 80. szám

1960. október 5. NÓGRÁDI NÉPŰJSAG 7 Á műszaki fejlesztési alapról Á műszaki ismeretterjesztésről és az iskolai oktatásról Tegyék szervezettebbé az iskolázó dolgozók segítését A műszaki fejlesztés ha- tékonyabb előmozdítá­sa érdekében a kormány mintegy két évvel ezelőtt úgy rendelkezett, hogy a vál­lalatok termelési értéküknek egy bizonyos részét minden évben felhasználhatják, ab­ból műszaki fejlesztési ala­pot képezhetnek. Az ipari vállalatok régi kívánsága tel­jesült ezzel, mert az anyagi lehetőségeken túl az önálló­ságra, a tervszerűségre, a hosszabb távú fejlesztési program kidolgozására is ösztönzi ez a rendszer a gyá­rakat, bányákat, az építő­ipart. Nem utolsó sorban pe­dig azért is hasznos a mű­szaki fejlesztési alap képzé­se, mert közvetlenül nem rontja a vállalati eredményt, mód van arra, hogy egy-egy műszaki fejlesztési téma eset­leg évek múltán jelentkező hasznossága ne csorbítsa a vállalat egyébként esetleg eredményes gazdaságossági tevékenységét. A műszaki fejlesztési alap bevezetésétől eltelt több mint másfél év azt igazolja, hogy a vállalatok többsége elvileg érti annak jelentőségét. Sőt, számos olyan műszaki meg­oldást is találhatunk me­gyénkben, amelyekhez éppen ez az alap segítette a válla­latot. A szénbányászatban például a korszerű biztosítási módszerek, a Hidasi rakodó­gépek alkalmazásának kikí­sérletezéséhez . hasznosították többek között a műszaki fej­lesztési alapot. A Zagyvapál- falvi Bányagépgyárban a bá­nyai szivattyúk korszerűsíté­sével mintegy 10 százalékkal növelték azok hatásfokát. A Salgótarjáni Acélárugyárban több olyan műszaki intézke­dést tettek, amelyek az ex­port termékek minőségéinek javítását, importanyagok meg­takarítását szolgálták. A kö­zeljövőben és a második öt­éves tervben a műszaki fej­lesztés, a technikai és tech­nológiai előrehaladás még fo­kozottabb hangsúlyt kap majd. Ennek nyomán tovább növekszik a műszaki fejlesz­tési alap jelentősége, felhasz­nálásának fontossága és cél­szerűsége. Amint a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság közelmúlt­ban tartott széleskörű vizs­gálata megállapította, a je­lenlegi helyzet a műszaki fej­lesztési alap felhasználásá­ban megyénk ipari vállala­tainál még nem kielégítő. A problémák elsősorban a gya­korlati végrehajtásban, az alap felhasználásában jelent­keznek. A vállalatok nem mindenhol és nem minden­kor képesek élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a rendelet biztosít. Nem talál­ták megfelelőnek azokat a formákat, amelyeknek kere­tében eredményesen mozdít­hatnák elő ezzel a lehetősé­gekkel is a műszaki fejlesz­tést Több vállalat, így pél­dául a Bányagépgyár példája azt igazolja, hogy nem elég­gé megalapozott, célszerű az alap hasznosítása. Nem min­dig mérik fel az igényeket, a szükségleteknek megfele­lően nem eléggé irányítják ezt a munkát, a vállalat egész műszaki fejlesztési fel­adatának hatékony előmozdí­tására. Szinte kivétel nélkül elmondható, hogy a vállala­toknál kevés a kezdeménye­zés. A rra sem fordítanak elég ^ gondot, hogy megfele­lő, közvetlen anyagi érdekelt­séget biztosítsanak a dolgo­zók számára, a fejlesztési program maradéktalan telje­sítése érdekében. Az alappal való gazdálkodás színvonala még az olyan vállalatnál is a kívánatos alatt marad, mint a Salgótarjáni Acélárugyár. Ebben a gyárban az előbb felsorolt hibák mellett kapa­citás sincs a fejlesztési té­mák kivitelezésére. A lehető­ségeket közel sem használta ki a megyei Építőipari Vál­lalat sem. Ahhoz, hogy a jövőben eredményesebbé váljon a vállalatok ilyen irányú mun­kája, szükséges, hogy necsak elvileg helyeseljék e fontos intézkedést, necsak a szerve­zeti kereteket teremtsék meg a műszaki fejlesztési alap felhasználásához, hanem bát­ran és határozottan küzdje­nek le minden akadályt — akár személyi, akár tárgyi legyen az —, amely a gya­korlati kivitelezés, a végre­hajtás útjában áll. Biztosít­sák a gazdasági és műszaki vezetők a szükséges feltéte­leket ahhoz, hogy az alapot célszerűen és a műszaki fej­lesztés a távolabbi jövőben is előmozdítható programo­kat valóban kivitelezzék. Csak így kerülhető el az a helyzet, amely a múlt évben és ez év első felében is elő­állott. Az történt ugyanis, hogy mind a két időszakban a vállalatok többsége nem használta fel csak egy töre­dékét mind a saját maguk által képzett, mind a rendel­kezésre bocsátott alapnak. Ez pedig feltétlenül kedvezőtle­nül hat majd a vállalat gaz­dasági mutatóira. A helyi vezetők feladata az is, hogy időben gondoskod­janak megfelelő gazdaságos- sági számításokról, műszaki fejlesztési programozásról, a szükséges személyi és műsza­ki feltételekről. De szükség van arra is, hogy azok a ku­tató és tudományos intéze­tek, amelyek egy-egy mű­szaki fejlesztési téma kidol­gozásával foglalkoznak, meg­gyorsítsák munkájukat. Ezt bizonyítja a szénbányászati tröszt, a megyei Építőipari Vállalat és még más vállala­tok példája is, amelyeknél fontos kérdések megoldása éppen az előbb említett tudo­Szeptember 30-án a Salgó­tarjáni Acélárugyár új hi­deghengerműjének építése el­érkezett első határidejéhez: ekkor kellett volna elkészül­nie a cölöpalapozási munká­latoknak. Azonban a gyáron keresztül húzódó patak miatt előre nem várt akadályok keletkeztek. így még mintegy 20 oszlop földbehelyezése vár az építőipari dolgozókra. Ezt a munkájukat nagyban megkönnyíti majd az Acél­árugyár vezetőinek az az in­tézkedése, hogy az új hen- gerde csarnoka felett át­húzódó gázvezetéket lebont­ják. A hét elején már ilyen körülmények között folytat­hatták a munkát a cölöpve­rők. A csarnok vasszerkezeti részéhez a Ganz-Mávag már elküldte az első szállítmányt. Már az utolsó negyedévben járunk és rövidesen befe­jezzük ezt a gazdasági évet is. Ebben az évben építővál­lalataink jelentős munkát végeztek termelőszövetkeze­teinknél. Arról már írtunk, hogy a megyei Építőipari Vállalat és a tanácsi Építő­ipari Vállalat hogyan telje­sítette a termelőszövetkezeti építkezésekkel kapcsolatos kö­telezettségeit, viszont a sal­gótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ-ről most be­szélünk. A Lakáskarbantartó eb­ben az évben öt terme­lőszövetkezetnél végzett építkezési munkákat. A korábbi gyakorlathoz ké­pest ebben az évben nem végzett a KTSZ jelentős be­ruházási építkezést, ami bi­zonyos mértékig — tekintet­tel a tavalyi eredményekre— furcsa. Üzemi kutat építet­tek a karancskeszi Március 15 és a sóshartyáni Űj Élet Termelőszövetkezetben. Ka- rancskesziban már a múlt hónap 8-án átadták a léte­mányos intézetek miatt nem nyert megoldást. Helyes len­ne az is, ha a kutatóintéze­tek jobban ráirányítanák a vállalatok figyelmét az aktuá­lis problémákra, a helyszínen is segítséget nyújtanának új módszerek, új technológiák gyakorlati bevezetésére. A feladatok között különös jelentőségére való tekintettel szólnunk kell a mozgalmi szervek nfunkájáról. A mű­szaki fejlesztési alap hasz­nosításának eddigi tapaszta­latai arra hívják fel a figyel­met, hogy a párt- és szak- szervezeteknek az eddigitől nagyobb gondot kell fordíta- niok a gazdasági és műszaki vezetők támogatására, az alap felhasználásának időben történő ellenőrzésére. Ser­kentsék újabb kezdeményezé­sekre a műszaki vezetőket, támogassák őket azoknak az akadályoknak a leküzdésé­ben, amelyek a gyakorlati végrehajtás során ma még számottevően jelentkeznek. A vállalat gazdasági te- vékenységének elem­zésekor ne feledkezzenek meg a műszaki fejlesztési alapról sem, amely nemcsak összegé­nél fogva jelentős, de fontos azért is, mert számos olyan műszaki kérdés megoldását biztosítja, amelyet különben nem, vagy nehezen vitelez- hetnénk ki. A műszaki fejlesztési alap alapos és célszerű hasznosí­tása mind a vállalat, mind a népgazdaság számára első­rendű érdek. Egy vagonra való tartóosz­lop érkezett a gyárba, amely­nek szerelését október kö­zepén kezdik meg. Ezt köve-' tőén az alapozási munkála­tok előrehaladásával együtt folytatják a vasszerkezet fel­állítását, amelynek befejezé­si határideje december 31. A munkálatok meggyorsí­tása és költségeinek csökken­tése érdekében nagyjelentő­ségű javaslat született. A javaslat lényege, hogy az olajpincét az eredeti tervtől eltérően helyeznék el. Igaz, hogy ez a megoldás bizonyos műszaki nehézséget jelent, de az előzetes számítások szerint, mintegy 4 millió forint megtakarítását tenné le­hetővé, emellett jelentősen megrövi­dítené az építkezés idejét is. sítményt, azonban Sóshar­tyánban komoly műszaki probléma gátolja az üzemi kút teljes elkészítését. Ko­moly megfontolást érdemel a sóshartyáni helyzet, hiszen a kút mélyítése esetén a kútba betörő futóhomok ve­szélyezteti a közelben lévő istállók épségét. A zabari Március 1 Ter­melőszövetkezetben egy 15 vagonos magtárt, valamint egy 20 férőhelyes sertésiiaz- tatót építettek. Sajnos mind­két létesítmény elkészítésé­vel késtek, önhibájukon kí­vül. A sertésfiaztatót a múlt hónap közepén adták át, határidőn túl, mert a tsz rém tudta előre biztosi- tan5 a létesítményhez szük­séges szerfát. A magtár épí­tésénél a vasbetongerenda hiány miatt késtek az ,át- ídással. A ceredtótújfalusi Búza­kalász Termelőszövetke­zet hidrofor házának el­készítését terven felül vállalta a KTSZ, mert hivatalosan a tsz beru­házási irodán keresztül erre A múlt héten lezajlott ki­bővített megyei pártbizottsá­gi ülés megtárgyalta me­gyénk művelődéspolitikai helyzetét, a soronkövetkező feladatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy e terüle­ten nyilvánvaló a változás annak ellenére, hogy a kul­turális munka kollektívvá té­tele érdekében jelentkeznek kívánnivalók. Ha megvizsgál­juk Salgótarján három nagy­üzemében a művelődésügyi munkát, elmondhatjuk, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár­ban és a ZIM gyáregységben — a hiányosságok ellenére is —- helyes irányban bonta­kozik ki ez a munka. Az Acélárugyár művelődési otthonának vezetősége az üzemi pártbizottsággal egyet­értésben az új népművelési évadban körültekintően szer­vezte meg a dolgozók közti kulturális munkát. Igyekeztek a művelődés­ügyi munkát úgy meg­szervezni, hogy az össze­függésben legyen a gyár életével, a műszaki fel­adatokkal. Az acélárugyáriak főképpen megerősítették a műszaki is­meretterjesztést, amit bizo­nyít az is, hogy vasas akadé­miát szerveztek öt tagozat­tal. Ezeken a tagozatokon munkások, műszakiak tanul­nak és a legközvetlenebb műszaki feladatok tükrében ismerkednek a tananyaggal. A műszaki dolgozók részé­re szervezett előadások, a Kohászati Egyesület előadá­sai, az üzemgazdasági akadé­mia előadásai mind-mind az üzemi munka, a műszaki fej­lesztés érdekét szolgálják, s egyben elősegítik az általá­nos műveltség gyarapodását is. Szép kezdeményezés volt a művelődési otthon felmérő munkája. Megvizsgálták, hogy a vállalat dolgozói kö­zül hány embernek hiányzik az általános iskolai végzett­sége. A felmérés során mint­egy 52 fő iratkozott be az általános^ iskola felsőtagoza­tára. A múlt hónap 27-én a gyár műszaki dolgozói részé­re rendezett előadáson a mű­velődési otthon igazgatója felkérte a résztvevőket, hogy nyújtsanak segítséget a to­vábbtanuló munkások patro- nálásában. Elsősorban gon­doltak itt a matematika és fizika tantárgyakra. Szebb eredményekkel ‘büszkélkedhet­nének később, ha ezt a pat­ronáló munkát szervezettebbé tennék. nem kaptak megbízást. Ettől függetlenül a KTSZ elvállal­ta a munkát, még augusztus 20-i határidővel, közel 40 ezer forintos beruházással. A vállalást már augusztus 15-re teljesítették. A mátra- nováki Rákóczi Termelőszö­vetkezetben szintén üzemi kútra kötöttek szerződést, melyet a későbbiek folyamán a tsz kérésére felbontottak. A tsz úgy gondolta, hogy saját kezelésben elkészítik a létesítményt. Most tárgyal­nak aról, hogy a kutat, még­iscsak a KTSZ készítse el. Emellett a munka mellett a KTSZ mint alvállalko­zó is szerepel, a tanácsi Építőipari Vállalat tol- mácsi és berceli istálló­építkezésén. Lakatos munkákat, nyílászáró szerkezeteket készítenek a két istállóhoz. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a KTSZ által végzett építkezési mun­kákkal szemben kevés a rek­lamáció és az illetékes ter­melőszövetkezetek elége­dettek az elkészült létesít­ményekkel. A Salgótarjáni Üveggyár művelődési otthonának veze­tősége, szemben az acéláru­gyáriakkal, a műszaki isme­retterjesztés szervezése mel­lett inkább a dolgozók isko­láztatását helyezte előtérbe Az elmúlt évek tapasztalatai és eredményei alapján ebben az évben is szerveztek saját esti általános iskolát — igaz, csak egy osztályról van szó, a hetedik osztályról —, ahol kizárólag üveggyári dolgozók tanulnak. Az új oktatási évben 38 dolgozó jelentkezett az ál­talános iskola felsőtagoza­tára. Gimnáziumba és technikumokba 45-en jár­nak, egyetemre 6 fő je­lentkezett. Az Üveggyárban november­ben indítják be a nyolc elő­adásból álló műszaki előadás- sorozatot. Sajnos, ennek te­matikája kevésbé foglalkozik a konkrét gyári problémák­kal. Emellett csehszlovák és német szakemberek segítsé­gével előadásokat rendeznek, kizárólagosan üvegipari kér­désekről. A termelés, vala­mint a termelékenység növe­lése érdekében október 15-től 30-ig újító és munkavédelmi kiállítást is rendeznek, ahol megbeszélik, illetve bemutat­ják miként sikerült megol­dani újítások segítségével a legégetőbb üzemi problémá­kat. Az üveggyáriak törekvését jelenti az is, hogy az általá­nos iskolába jelentkezett dolgozók tankönyveit a mű­velődési otthon biztosítja és ezzel is elősegíti a gondtala­nabb tanulást. Az üzemi párt­A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár dolgozói ezekben a napokban ünneplik a vállalat fennállásának 10. évfordu­lóját. A tízéves fejlődést nagyszerűen jelzik az új, je­bizottság, valamint á műve­lődési otthon megbízottja fi­gyelemmel kíséri a dolgozók tanulását és ha szükséges, se­gítséget nyújtanak. Jelenleg a műszaki klub megalakítá­sán és a műszaki könyvtár elhelyezésén dolgoznak. Sze­retnék, ha mindkét létesít­mény a dolgozók oktatását, továbbfejlődését segíthetné elő mielőbb. A ZIM salgótarjáni gyár­egységében akad a legtöbb kívánnivaló a műszaki, isme­retterjesztés megszervezésével kapcsolatosan. A művelődési otthon igazgatójától nyert ér­tesülések szerint az új okta­tási évad első félévében mintegy tíz előadást rendez a TIT a dolgozók részére. Azonban ezeknek az előadá­soknak a legnagyobb része általános problémákkal fog­lalkozik. Kétségtelen, hogy ebben az évben közel 80 dolgozót beiskoláz a vállalat, azon­ban a dolgozók legna­gyobb része nem vesz részt továbbtanulásban, il­letve az ismeretterjesztési munkában. Az általános iskolai, közép­iskolai és egyetemi oktatáson kívül több olyan tanfolyamot indítottak a gyárban, ame­lyek elvégzésük után sok se­gítséget nyújtanak a dolgo­zóknak munkaterületükön a problémák megoldásában. Ettől függetlenül feltétlen fontos lenne, hogy a tűzhely­gyáriak felülvizsgálják mű­velődési munkatervüket és a párt által meghatározott cé­lok érdekében átformálják azt. lentős gyártmányok, amelyek nap mint nap elhagyják a gyárat, hogy itthon, vagy külföldön öregbítsék hírne­vét. Oldalt: Soro­zatban készül a szállítószalagok hajtófeje. Lent: A köny- nyen kezelhető, mozgatható és házilag tervezett szállítószalagok feszítőpadjának szerelésén az utolsó művele­teket végzik. A HIDEGHENGERMŰ MÁJUS 1T PRÓBAÜZEMELTE­TÉSÉÉRT: Nagyjelentőségű javaslat a munkák meggyorsítására Eredményes építkezési műnkét végzett ci Lakáskarbantartó KEVESET IGÉNYELTEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK? Tízéves a Bányagépgyár

Next

/
Thumbnails
Contents