Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-01 / 79. szám

T Ay NÓGRÁDI '% ?/, ii ÍH í 46 1 i^sü - -MJLKT ARJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AX MSZMP NÚGRÁD MEGVBI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÄCS LAFJA XVI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR 1960. OKTOBER 1. Tizennégyezernyi nógrádi bányász üdvözli egy emberként a Szovjetunió határozott és a tartós békét szolgáló politikáját A nógrádi iparmedence gyá­raiban a munkások és mű­szaki dolgozók kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalják Hrus- csovnak az általános és tel­jes leszerelésről, a béke fenn­tartásáról az ENSZ-ben el­mondott beszédét, és az ez­zel kapcsolatos szovjet kor­Megyénk kulturális ? valamint a községfejlesxtési feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság A rád Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- megyei Bizottsága szerdán tartotta Salgótarjánban a megyei tanács dísztermé­ben kibővített pártbizottsági ülését. Az ülésen megtárgyalták a pártszervezetek irányító tevékenységét a kulturális munka területén, majd második napirendi pont­ként a községfejlesztési munka tapasztala­tait és feladatait vitatták meg. Az ülést Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd az első napirendi pont megvitatása előtt Vonsik Gyula elvtárs, a párt VB. tagja tar­tott vitaindító előadást. A második napi­rendi pont előadója Cser Gyula elvtárs, a párt Végrehajtó Bizottságának tagja volt. A megyei pártbizottság kibővített ülés* igen elmélyülten és körültekintően tárgyal­ta a napirendre tűzött feladatokat. Művelődéspolitikánk sikeres megvalósítása attól függ, hogy mennyire válik a pártmunka szerves részévé hogy az elmúlt évben egyre inkább az iskolai nevelő munka segítése felé fordultak. Ezt az alapszervezeteknek és a kommunista iskolavezetők­nek tovább kell folytatni. Se­gítséget kell adni a nevelők­nek a politikai, világnézeti és pedagógiai egység megte­remtéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) mánynyilatkozatokat. A Szov­jetunió javaslata, a béke meg­őrzését és megszilárdítását szolgáló politikája különösen nagy visszhangot váltott ki a nógrádi bányászok körében. Salgótarjánban százhúsz bányászbizalmi határozott egy emberként, hogy a nógrádi bányákban röp- gyűléseken, bizalmi cso­portonként beszélik meg Hruscsov történelmi je­lentőségű beszédét és a szovjet kormány nyilat­kozatait. A határozat nyomán a héten már medenceszerte vitatták az emberiség legközvetlenebb érdekeit kifejező szovjet poli­tikát. Somoskői L. Árpád bányász a nógrádi bányászok ország- gyűlési képviselője — aki Sal­gótarjánban több mint har­minc éve vette kezébe először a szénfejtő kalapácsot — el­mondta, hogy a nógrádi bá­nyászok a Szovjetunióhoz ha­sonló nyílt és becsületes, s a népek érdekeinek megfelelő őszinte, békés politika foly­tatására szóllítják fel az Egye­sült Államok vezette nyugati hatalmak képviselőit. Tizen­négyezernyi nógrádi bányász egy emberként üdvözli a Szov­jetunió és Hruscsov békét szolgáló erőfeszítéseit. ; Hrus­csov, a maga személyében is igen népszerű és nagyrabe- csült a nógrádi bányászok kö­zött, nemcsak bányász múltja, hanem a dolgozók érdekében kifejtett és eredményes mun­kássága miatt is. Rónabánya dolgozói négy nappal a határidő előtt tel­jesítették harmadik negyed­éves tervüket, s ez alkalom­mal bejelentették, hogy ez­után is szíwel-lélekkel dol­goznak a szénfalak mellett. Borsos József a mizserfai szénbányák körletvezető ak­násza arról szólt, hogy a bá­nyamező, amelynek ő a kör­letvezetője, a hónap első két harmadában elmaradt tervé­től, a nem várt nyomásviszo­nyok miatt. Hruscsov fáradt­hatatlansága és nagy energiá­ja azonban egyik napról a másikra példaképe lett a kör­let közel négyszáz dolgozó­jának, s az elmúlt napok­ban a bányászok törlesztették adósságukat. Azt üzenték az ENSZ-hez, hogy a bányászok eredményes munkát várnak a közgyű- • léstől, s elvárják, hogy a nyugati államfők beszé­dei és tettei is a népek óhaját szolgálják, mint ahogy Hruscsov és a szovjet kormány nyilatkozatai nyomán történik. Kisbágyon és Erdőtarcsa az elsők, az érsekvadkerti gazdák az utolsók között a vetési munkálatokkal Körültekintő, a kultúr* munka lényegét érintő vita zajlott le a megyei pártbi­zottság kibővített ülésén. Meghatározták a kulturális munka helyét a pártszervek, s a pártszervezetek tevékeny­ségében. Megállapítható, hogy a pártszervezeteknél erőteljes változás indult meg a kul­turális feladatok szemléleté­ben. Nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy a kulturális munka területén lévő lemara­dás hátráltathatja a munkán­kat, az élet minden terüle­tén. Ez a felismerés még nem vált általánossá, de nagyon hasznos volna, hogy vala­mennyi pártszervezet elemez­ze a gazdasági, politikai és kulturális feladatokat. Ez an­nál is inkább szükséges, mert a kulturális munka az egész pártmunkában, a leg­felsőbb szervtől az alapszer' vezetékig, még nem vált kol­lektív üggyé, a pártmunka szerves részévé. Megállapította a pártbi­zottsági ülés, hogy vannak a helyes irány felé való ki­bontakozások, mint például a Salgótarjáni Városi Párt- bizottságnál, ahol a kultúr- munkával foglalkozó agit­prop. osztályvezető rendsze­resen tájékoztatja a munka­társait a városban folyó kul­turális eseményekről. Egyéb­ként, hogy Salgótarján vá­rosban a kultúrmunka fellen­dülőben van, azt bizonyította Vadkerti Lóránd elvtárs fel­szólalása is, aki beszámolt, hogy Salgótarján művelődési házaiban milyen mértékben szélesedik ki az ismeretter­jesztő munka, valamint az egyéb más művelődési tevé­kenység. Meghatározta a megyebi­zottsági ülés, hogy jelenleg legfontosabb feladatunk: a megye valamennyi párt- szervezetében megfelelő helyre állítani a kulturá­lis munkát, meghonosí­tani a kulturális munkák helyes szemléletét. i Ez magával hozza azt is, hogy emelni kell a járási bi­zottságok, insrtuktorok, köz­ségi titkárok politikai és ál­talános műveltségének szín­vonalát. Erősítsük a kulturális munka kapcsolatát az élettel A kulturális munka irányí­tásának tartalmi kérdésénél a megyei pártbizottsági ülés úgy döntött, hogy a pártszer­vezetek, járási és városi szin­ten évente legalább két eset­ben vizsgálják meg a kultu­rális munka tartalmi kérdé­seit. Bírálta a járási bizott­ságokat és alapszervezeteket, mert még mindig csak általá­ban foglalkoznak a kultúr­munka kérdéseivel. Az üzemi és községi pártszervek több­sége sem ismerte fel még ennek a munkának a jelentő­ségét. Említésre méltó, hogy nagyon sok alapszervezeti titkár még csak az iskolákba sem látogat el. Helyes az a módszer, ami megtalálható Balassa­gyarmaton és Salgótar­jánban, hogy a kulturá­lis kérdés egy-egy konk­rét feladatával foglalkoz­nak. Megállapította a pártbizott­sági ülés, hogy az üzemi és községi pártszervek többsége még nem ismerte fel a köz­oktatás segítésének szüksé­gességét. Ezen a területen is fordulatot kell elérni és eh­hez a fordulathoz fel kell használni az oktatási rend­szerünk továbbfejlesztéséhez kiadott irányelvek széleskörű vitáit, amelyet szélesíteni kell a párttagság körében is. Ál­talában a pártszervezetek az iskolában végzett munkát nagyon sokban elősegíthetik. Az elmúlt évben jelentősen növekedett a felnőtt oktatás iránti érdeklődés. Az 1960—61-es tanévre 3507 dolgozót vettek fel az esti és levelező okta­tásokra, 3050 dolgozót az általános iskolába, 1457 dolgozót a középisko­lába. A pártszervezeteknek a fel­nőtt oktatás segítésére irá­nyuló munkája ennek ellené­re legjobb esetben a beiskolá­zásig terjed. A megkezdett iskolák befejezését nem mér­legelik, nem adnak segítsé­get a tanulás folyamatában, nem biztosítják a magasabb képzettséget megszerző dolgo­zók anyagi és erkölcsi meg­becsülését. Ezért sokan el­vesztik a tanulási kedvüket és időközben otthagyják az iskolát. A jövőben fokozot­tabb figyelmet kell szentelni a felnőtt oktatásra. Ösztö­nözni kell a dolgozókat és elsősorban a kommunistákat . — az általános és szakmai műveltség kiegészítésére. A vita során ezzel kapcsolat­ban nagyon sok felszólaló ki­fejtette véleményét. Molnár Pál elvtárs el­mondta, hogy az 1959—60-as oktatási évben azr üzem és az iskolák között létrejött szo­cialista szerződések nem vál­tották be a hozzáfűzött remé­nyeket. Szólott a szülői mun­kaközösségek problémáiról is és úgy határozta meg, hogy nemcsak az iskolásokkal kell foglalkozni, hanem a szülők­kel is. Géczi elvtárs, a He- rencsény községi általános iskola igazgatója pedig a fa­lusi dolgozók tanulásáról szó­lott. Elmondta, hogy a dol­gozókban megvan a tanulás iránti vágy, amelyet mutat a könyvtárak igénybevétele is. A dolgozók tanulásánál azon­ban ügyelni kell, hogy meg legyen valóban a tudásuk, nem csupán a bizonyítvány. Örvendetes jelenségként mondta el azt is, hogy ma már a szülők nem zárkóznak el gyermekük továbbtanításá- tól. A nevelésben meglévő vál­tozást elősegítette az a maga­tartás is, ami a pedagógus pártszerve­zetek gyakorlatában van, Egyre több termelőszövet­kezetünkből érkezik a hír, hogy a közös táblákban be­fejezték az ősziárpa vetését és a talajelőkészítés mellett vetik a búzát is, mert az a céljuk, hogy határidőre vé­gezzenek a vetéssel. »■ kisbágyoni Petőfi Ter­melőszövetkezetben az üzem­tervnek megfelelően vetik az őszi kalászosokat. A 18 holdas ősziárpa táblában befejeződött a munka, miután az árpa­vetéssel már teljes egé­szében végeztek. Földbe tettek már 20 hold bí­bort és végeztek 8 holdon a szöszösbükköny vetésé­vel is. Lucernát mintegy 28 kataszt- rális holdon vetettek. Befe­jeződött 10 holdon a rozs ve­tése is. Kilencven holdon elő­készítették a talajt a búzá­nak, s rövidesen megkezdik a vetést. A búza vetésterülete azonban mintegy 165 kataszt- rális holdat tesz ki a terme­lőszövetkezetben, de ezen a földön most még kukorica van és ha annak betakarítása megtörténik, gyors ütemben látnak hozzá a termelőszövet­kezetben a talaj előkészítéshez és a vetéshez. Ugyancsak jó hírek érkez­nek az erdőtarcsai Szabadság Silőznetk Kutasén A kutasói Üj Elet Termelő- szövetkezetben az állatok téli átteleltetésére 250 köbméter silót készítenek. A termelő- szövetkezetnek összesen 65 darab szarvasmarhájuk van és közülük 25 darabot hízás­ra fognak be. A hízómarhák részére külön 100 köbméter kukoricasilót készít a ter­melőszövetkezet tagsága. A silózáshoz nagy segítséget ad a pásztói gépállomás, amely­nek egy modern silókom­bájnja két nap alatt 5 hold silókukoricát készített el siló­zásra. A pásztói gépállomás silókombájnja munkaközben Termelőszövetkezetből is, ahol szintén tervszerűen, jó ütemben folyik az őszi be­takarítás, a talajelőkészítés és a vetés. A cukorrépa nagyobbik részét már betakarítot­ták és hozzáláttak a szö­vetkezeteiéit a 22 hold burgonya szedéséhez. Megfelelő előkészületeket tettek a kukorica betakarítá­sához és tárolásához. A termelőszövetkezetben már befejezték 40 holdon az ősziárpa vetését. Ugyancsak elvetették 10 holdon a takar­mánykeveréket. A megfelelő talajelőkészítés után javában folyik a búza vetése. Az érsekvadkerti Tartós Béke és Dimitrov Termelő- szövetkezet is igyekeznek az őszi talaj előkészítési és vetési munkákkal, de a község egyénileg dolgozó parasztjai éppen az ellenkezőjét teszik. A község vetésterve több mint 3000 katasztrális holdat tesz ki, s eddig mindössze 30 hold őszi árpa, és 25 hold rozs ke­rült a földbe. A vetőszántás mennyisége csupán 80 hold és nem több az őszi mélyszántás sem. így aztán nem lehet majd cso­dálkozni azon, ha a követ­kező évben gyenge termésát­lagokkal bosszulja meg ma­gát az érsekvadkerti, egyéb­ként termékeny határ. A termelőszövetkezetek megszilárdításáról tárgyalt a megyei tanács A Nógrád megyei Tanács szeptember 30-án, pénteken délelőtt ülést tartott. A na­pirend előtt Cser Gyula a végrehajtó bizottság elnöke beszámolt arról, hogyan haj­tották végre azokat a hatá­rozatokat, amelyeknek ha­tárideje lejárt. Majd napiren­di pontként a termelőszövetkezetek politikai, és gazdasági helyzetét beszélték meg. Előadó Tóth Ferenc, a vég­rehajtó bizottság elnökhelyet­tese volt. Tóth elvtárs beszámolójá­ban értékelte a megye ter­melőszövetkezeti mozgalmá­ban elért nagyarányú válto­zást, azt, hogy az eredménye­ket a párt határozatainak következetes végrehajtásával értük el. Hozzájárultak még az eredményekhez a régeb­ben működő termelőszö­vetkezetek nagyszerű eredményei, valamint az, hogy a mezőgazdaság átszervezésének ügyét társadalmivá tettük. A beszámoló további ré­szében a termelőszövetkeze­tek gazdasági és politikai megszilárdításával foglalko­zott. A termelőszövetkezetek­nek olyan segítséget kell adnunk, hogy meggyorsuljon a nagyüzemi állattenyész­tés és a növénytermesz­tés kialakítása. A termelőszövetkezetek helyzetéről szóló beszámoló és vita után a megyei ta­nács ülése még egyéb prob­lémákat tárgyalt. Iskolaigazgatók, üzemi, párt és gazdasági vezetők tanácskozása Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Párt- bizottság agit.-prop. osztályá­nak rendezésében az iskola- reform téziseiről tanácskoz­tak a napokban a legilletéke- sébb szakemberek. A tanácskozáson részt vet­tek a salgótarjáni általános- és középiskolák igazgatói, ta­nárok, művelődésügyi és ok­tatásügyi felügyelők, vala­mint az üzemek, gyárak, épí­tőipari vállalat stb. képvise­lői. A résztvevők megtárgyal­ták az iskolai reform Salgó­tarján helyi viszonylatában történő megvalósítását. Ta­nácskoztak arról, hogy a pe­dagógusoknak mindent meg kell tenniük, elsősorban sa­ját politechnikai képzésük érdekében. Emellett több se­gítséget várnak a közeljövő­ben az üzemektől. Fontos javaslatok születtek az iskolai munkának az élet­tel való mind szorosabb kap­csolatának kiszélesítésére. Be­széltek arról is, a pedagógu­soknak is mind több részt kell vállalniok a társadalmi munkából. A nagyüzemek pártbizottságainak képviselői megígérték, minden erejük­kel támogatni fogják a fiata­lok politechnikai képzését.

Next

/
Thumbnails
Contents