Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)
1960-09-24 / 77. szám
1960. szeptember 24. nögrAdi népújság 5 Október végéig vessük el a búzát Á kézi, a fogat és a gépi erő összhangjának megteremtése A vetés előkészítése érdekében Székesfehérvárott összeült országos búzatermesztési tanácskozás fontos felhívást intézett az ország búzatermesztőihez. Az országos búzatermesztői tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a kenyérgabona, s esen belül a búza termesztése, a lakosság élelmiszerellátásának, mezőgazdasági termelésünknek egyik fő kérdése. Hazai viszonyaink és ezen belül megyénk adottságai különösen alkalmasak kenyérgabona termelésére, s megyénk dolgozó parasztsága is hozzájárulhat, az ország kenyér- gabona szükségletének kielég téséhez. Az ország kenyérellátásának biztosítása érdekében a jövő évben az ideinél mintegy 5 százalékkal nagyobb területen szükséges kenyérgabonát termelni. De nemcsak a vetés- területek növelése az egyedüli célja a kenyérgabona terméseredményeinek emelésének, hanem a termésátlagok növelése is, vagyis az egységnyi területről az ideinél nagyobb mennyiségű búza betakarítása. A búza termésátlagok emelésére még igen nagyok a lehetőségeink. Ezek kihasználásával már a jövő évben elérhető országosan a holdankénti 10 mázsát meghaladó búza átlag. Nem egy termelőszövetkezetünkben és állami gazdaságunkban az idei termés is igízolja. hogy elérhető a 15—16, helyenként a 20 mázsás termésátlag is. A hazai búzafajták termő- képességének emelése érdekében sokat tehetnek a mező- gazdaság dolgozói. Mindenekelőtt fontos az, hogy a búza vetését jól előkészített, az előveteménytől függően műtrágyázott, ülepedett vetőágyban végezzék. Az optimális termőnövénvszám elérése érdekében növelni kell a tisztítás és csávázás elvégzésén túl a vetőmagnormákat úgy, hogy egy-egy kh-ra 2,7—2,9 millió csírázó szemet vessenek, ami azt jelenti, hogy az eddigi holdankénti vetőmagmennyiséget 115—120 kilóra kell növelni a hazai fajtáknál. A nagy búzatermés fontos feltétele az időben végzett vetés. Ezért fontos az, hogy a talajelőkészítés és ve— Az idén újra bizonyítékát adta a nagyüzemi gazdálkodás fölényének az erdőkürti November 7. Termelő- szövetkezet. Valamennyi gabonaféleség többet adott holdanként, mint a szomszédos Kálló községben. Búzából 2, rozsból pedig jó 5 mázsával jobb volt az átlagtermés a termelőszövetkezetben, mint Kállón az egyénileg dolgozó parasztoknál. Az utóbbi évek során, különösen a nagyüzemi növény- védelemben, széleskörben elterjedt a Wofatox porozószer és permetezőszer használata. A Wofatox porozószer jól tapad, és könnyen porozható. Behatol a növényi szövetekbe, így nemcsak a leveleken élősködő növényi kártevők, hanem a levelekben élők is elpusztulnak. A Wofatox érintkezési és légzési méregként hat. Emberre, állatra erősen ártalmas. Alkalmazásánál legszigorúbban követni kell a munkavédelmi és használati utasítást. És csak azoknál a növényeknél szabad használni, amelyeket az utasítás felsorol. A porozószert felhasználhatjuk a cukorrépaterületek répabolhái és levél- tetvei ellen is. De nem használható fel a közvetlen fogyasztásra szánt zöldségféle növényeknél, különösen azoknál, amelyek beboruló levél- zetűek, mint a káposzta, karfiol, mert súlyos mérgezéseket okozhat. E szer hosszú ideig megtartja mérgező hatását. Az előírástól eltérő kezelésből és felhasználásból eredő mindennemű káros következtés helyes tervezésével a vetést legkésőbb október végére mindenütt végezzék el. Helyesen járnak el azok a termelőszövetkezetek, amelyek már jó előre gondoskodtak a búza termésterületek kialakításáról. Nem egy helyen meggyorsították a kapásnövények betakarítását, hogy könnyebben kialakíthassák az összefüggő nagyüzemi táblákat. Á varsányi Dózsa Termelőszövetkezetben még azt is megcsinálták, hogy a termelőszövetkezeti gazdák háztáji kukoricáit, amelyek beleestek a kialakítandó nagyüzemi búzatáblába, kicserélték a termelőszövetkezet közös kukoricájával és a vetés meggyorsítása érdekében az ezeken a területeken termelt kukoricát besilóz- ták. A tavasszal alakult termelőszövetkezetek is nem egy helyen úgy szervezik a betakarítást, hogy a kapásnövények még szeptember hónapban betakaríthatok legyenek, s területüket felhasználhassák a búza termelésére. Majer Lajos, Majer István és Glózik János azzal az elhatározással léptek be a hor- pácsi Lenin Termelőszövetkezetbe, hogy munkájukat becsületesen elvégzik, hasznos tagjai lesznek a közösségnek. Korábban mint kőművesek dolgoztak, s a Lenin Termelőszövetkezetben is tovább folytatják mesterségüket. Kőműves brigádot alakítottak. Munkájuk igen hasznos a termelőszövetkezetnek és a községnek egyaránt, meit a brigád nemcsak azokat az építkezéseket, átalakításokat végzi el, amelyek a termelő- szövetkezetben adódnak, hanem azokat is, amelyek a községben a termelőszövetkezeti gazdák házatáján várnak elvégzésre. Ök hozzák rendbe azt a kastélyt, amelyben a termelőszövetkezet irodája van. Az ő dolgos kezük munkája nyomán készül el később a termelőszövetkezetben az egyik istálló tatarozása is. Jelenleg a brigád egy termelőszövetkezeti tag házát, tatarozza, s ha elkészülnek, több kisebb munka vár még rájuk a községben, amelyet el kell végezniök a nagy hidegek beálltáig. A munkáját elvégző, jó szakemberekre szüksége van a termelőszövetkezetnek, s nem járnak rosszul az ilyen termelőszövetkezeti tagok sem. A kőművesbrigád hozzáértő, szorgalmas munkája igen szép jövedelmet hoz. Havonta négy és fél, ötezer forintra tehető az az összeg, amely a termelőszövetkezetményért a felhasználó termelő a felelős. A Wofatox permetezőszer 30. használatát a Földművelés- ügyi Minisztérium a téli alma permetezésénél és az őszibarack levéltetű irtásánál engedélyezi. Gyömölcsérés előtt azonban két héttel a permetezést be kell szüntetni, mert legalább tíz nap szükséges ahhoz, hogy a kipermetezett parathion mennyisége fokozatos bomlás következtében gyümölcs kilogrammonként a megengedett két milligramm alá süllyedjen. A bolyhoshéjú őszibarackosban, továbbá szőlőben utoljára szürete’és előtt négy héttel permetezhetünk. Nyári almafákon a permetezés tilos! Továbbá tilos e szer használata lakóterületeken, kertekben, zöldség- és egyéb növényekkel hasznosított területeken. A permetezett területet a permetezést követő két hétig őriztetni kell, hogy onnan gyümölcsöt, aljnövényzetet, sem takarmányozásra, sem al- mozásra senki el ne vigyen. És a területen senki át ne haladjon, mert emberre, állatra egyaránt veszélyes. A hazai búzafajták mellett termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban is megkezdik a külföldi búzafajták termelését is. Igaz, sok termelőszövetkezetben még idegenkednek a külföldi búzafajtáktól, de már az is haladás, hogy kísérletként 40 —50 holdon termelik a nagyobb termelőszövetkezetek. Helyes lenne — a búza- termesztési tanácskozás felhívása is hangsúlyozza —, ha a búzaterület 15 százalékán nagy termőképességű külföldi búzafajtákat termelnének. Ezeknél a búzafajtáknál különös figyelmet fordítsunk az előírt agrotechnika pontos betartására. Az utóbbi napok időjárása kedvező a vetési munkák elvégzésére. Termelőszövetkezeteink a gépállomások segítségével meggyorsíthatják ezt a munkát, amelynek eredményeként az időben elvetett mag jó gabonaterméssel fizet majd jövőre. S ezzel a mi búzatermelőink is jelentősen hozzájárulhatnak az ország jövő évi kenyérellátásához. ben a kőműves brigád munkája ellenértékeként jelentkezik. De munkájuk után megtalálják számításukat a közösben a brigád tagjai is. Ahogy számolják, 45—50 munkaegységet teljesítenek egy-egy hónapban, s a munkaegység értékét figyelembe véve, nem keresnek rosszul. Egyébként a termelőszövetkezetben az idén már rendszeresen, minden hónapban munkaegységelőleget fizetnek, s hogy az ehhez szükséges pénzösszeg eddig még minden hónapban a termelő- szövetkezet rendelkezésére állt, abban nagy része van a kőműves brigádnak. A számítások azt mutatják, hogy a Lenin Termelőszövetkezetben közel 93 ezer forintot fizettek ki előlegként a szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezeti gazdáknak. Hajdú Pál, a termelőszövetkezet egyik igen dolgos tagja 7800 forintot vitt haza előlegként. Bogdán Béla 3600, Majer Lajos pedig 3400 forint előleget kapott augusztusig. A fiatalabb tartozik Kapás József, a drégelypalánki Szondi György Termelőszövetkezet elnöke. Az eddig 20 holdon gazdálkodó ember most egyszeriben 3900 hold föld irányítójává vált. Hatalmas terület ez a 3900 hold. A húsz holdhoz szokott ember nehezen szakja meg a hatalmas távlatokat, hiszen a mezsgyehatár most nem a szemünk előtt van, hanem messze, ameddig a szem ellát. A hatalmas terület gondos vezetést igényel. Hogy lesz-e erre ereje az alig három hete megválasztott elnöknek, azt még nehéz lenne most megjósolni. Hogy ereje lesz-e, azt az akarata szabja meg, akarat pedig nagy van Kapás Józsefben. Tervei a termelőszövetkezeti gazdálkodás biztos alapjainak megteremtésére életrevalóak. Ezekről a tervekről beszélgettünk a minap a szövetkezet irodájában. — Itt még nem volt életképes termelőszövetkezet. Az ellenforradalom előtti alig néhány taggal küszködött a tulajdonukban levő földdel. Ma már az egész község dolgozó parasztsága tagja a termelőszövetkezetnek és ez hatalmas erő. Több mint 460 tag, s egy családból csak egy ember jelentkezett tagnak. A családtagok száma is eléri ezt — mondja az elnök —. majd így folytatta: — Nekem az az elképzelésem — s gyorsan hozzáteszi—, a vezetőséggel együtt, hogy a termelőszövetkezetet úgy kell megteremteni, hogy gazdálkodása már az első évben a belterjesség irányában haladjon. Ügy kell terveznünk, hogy maximálisan kihasználhassuk a technika minden adottsáA temrelőszövetkezetek szép eredményeket érnek el a gazdálkodás terén, a közös gazdaság fejlesztésén munkálkodnak. A munkaerő elosztásában a rendelkezésre álló munkaerő célszerű felhasználásában tapasztalható hiányosságok azonban fékezik a szövetkezet fejlődését. E hibák megszüntetése érdekében nagyobb gondot kell forditani a szövetkezeti vezetőknek a kézi-, fogat-, és gépi erő megfelelő összhangjának kialakítására. Legfontosabb teendő jelenleg, hogy még a tervkészítést megelőzően állapítsuk meg a rendelkezésre álló kézierőt. Ezután az állattenyésztés fejlesztési tervének megfelelő kézierőt biztosítani kell az állattenyésztés számára. A növénytermesztés kézierő helyzetének javítása érdekében az idei év tapasztalatai alapján, ahol szükséges be kell vezetni a kapásterület családokra történő kiosztását és a tervezett termésátlagon felüli eredményhez kötni a prémium kiadását. gát, hiszen ismeretes, hogy a technika betört a mezőgazdaságba is. Nekünk nagyszerű adottságaink vannak. Az Ipoly-völgye rendkívül alkalmas az állattenyésztés fejlesztésére. Takarmány gondunk nem lesz. A drégelypalánki szarvasmarha elismert a környéken. Ebből a szarvas- marhából szeretnénk a nagyüzemi szarvasmarha törzset Jáalakítani. Amikor megkérdezem, biztosított-e a nagyüzemi állat- tenyésztés alapja, lesz-e elegendő állat és részükre férőhely? — az elnök kicsit elhallgat, gondolkodik, majd határozottan válaszol: — Számításunk szerint egyelőre 150 szarvasmarhánk lesz. Hogy hol helyezzük el az állatokat, még nem tudom. De hogy nem maradhatnak a szabad ég alatt, az is biztos. Saját erőből szövetkezeti központot építeni nem tudunk. Ilyen kisebb dolgokat, mint sertésfiaztató, dohánypajta, szerfásépület, saját erőből is fel tudunk építeni, de a költségesebb istállókhoz már kell az állami segítség is. Az első közgyűlésen említettem már, hogy minél több saját erőt használjunk fel az építkezéseknél majd. Tetszett a tagságnak. Megkönnyíti a munkánkat majd az, hogy alakítunk iparos brigádokat is. Nehéz még son azt sem tudja az elnök, mennyien vannak, mennyi a gazdasági felszerelés, amely a közösbe jön, hány állat kerül be és ami a legizgalmasabb, mennyi lesz a munhetőleg azok a tagok jelentkezzenek, akik rendszeresen, napról napra részt vesznek a közös munkában, hiszen a kertészet eredményességének fokozását elsősorban ez biztosítja. A fogaterő nagysága általában lehetővé teszi szövetkezeteinkben a fogatosmun- kák időbeni elvégzését. Fokozottabb mértékben vonjuk be a fogatokat a növényápolási munkákba. Ezzel a növény- termesztés terén jelentkező esetleges kézierő-hiányt jelentős mértékben csökkenteni lehet. Azok a szövetkezetek, amelyek a szükségesnél nagyobb mértékben tartanak Ióállo- mányt, emiatt a fogatok kihasználása rossz, keressék meg a módját az állomány csökkentésének. Helyenként kisebb-nagyobb eltéréssel irányszámként az egy pár lóra eső 60—80 kh szántóterület az elfogadható. Szövetkezeteink többsége az elmúlt időszak alatt meggyőződött a gépi erő alkalmazásának előnyéről. Az elmúlt években mintegy 60 tsz vásákáskéz a Szondy György Termelőszövetkezetben? A szövetkezet tagjai most jönnek be a termelőszövetkezet irodájába és jelentik, hogy a családból hányán dolgoznak majd jövőre és mennyi vetőmagot hoznak be az ősszel vetendő gabonafélékre. Mert hiába, az új termelőszövetkezetnek is gondoskodnia kell a jövőjéről. De úgy hiszem ebben nem is lesz baj. — Miután megalakultunk, azonnal megkezdtük a trágya kihordását az udvarokból. Már eddig több mint 3 ezer mázsa istállótrágyát hordtunk ki. Egymásután jönnek a gazdák most is bejelenteni, hogy az ő udvarukból is vigyük már ki a trágyát. De sürget is a trágyahordás, mert a málna- és epertelepítések alá frissen trágyázott földet akarunk biztosítani, no meg az őszi gabonák alá sem árt a trágya. Mivel szóba került az eperés málnatelepítés, megkérdezem az elnököt, mit tervez a termelőszövetkezet az eper és málna területének növelése érdekében. — Epret és málnát 15—15 holdat telepítünk a napokban. Már több mint a fele földben is van. így a jelenleg meglevő 150 hold eperés málnaterület 180 holdra nő a termelőszövetkezeti gazdálkodás első évében. Természetesen a távlati jövőben szintén növeljük az eper és málna területét. Ügy látszik a honti eper termőterületén Honton, Ipoly- vecén, Drégelypalánkon, a nagyüzemi gazdálkodás bérűit traktort, munkagépet, tehergépkocsit. A következő évre mintegy 50 tsz jelentette be traktorvásárlási szándékát. Hasonlóképpen kell gondol- kozniok a termelőszövetkezet vezetőinek a szükséges munkagépek beszerzéséről is. Ha a legfontosabb munkagépek beszerzése megtörténik, mintegy 800—1000 normálho dnyi munka elvégzése válik lehetővé traktoregységenként. Ezzel a kapacitással egy traktor évenként 3—100 kataszteri hold legfontosabb munkáit tudja elvégezni. A tervkészítésig hátralevő időt használják fel a szövetkezetek vezetői megfontolt, körültekintő vizsgálódásra, hogy a kézi, fogat és gépi erő helyes összhangjának megteremtése érdekében szükséges intézkedéseket, vásárlásokat a termelési terv tartalmazza. Ennek gyakorlati megvalósítása nemcsak a gazdálkodás eredményességét javítja, hanem lehetőséget biztosít a szövetkezetek tagjainak a kulturáltabb, emberibb élethez is. vezetésével virágzásnak indul e kultúra. Most lesz igazán hírneves az Ipoly-völgy híres gyümölcse, a közismert honti eper. De nemcsak eperből lesz majd a jövedelem, hanem gabonából is, kapásnövényekből is. Hogy erre hogyan készülnek, így beszél Kapás József: — Kialakítjuk az összefüggő nagy táblákat és a következő hetekben 40 hold őszi árpát, 150 hold rozsot és 270 hold őszi búzát vetünk. Csak megjöjjön a cserevetőmag. Ügy hallottuk, az őszi vetésű takarmány félék magbiztosításával baj lesz. Nehezen érkezik meg Drégelypalánkra. Természetes, mi most már türelmetlenek vagyunk, sürgetjük, mert az egész község jövőjéről van szó. Jól gondolkozik 5K,‘ elnök. Ha még biztosan nem is látja, milyen lesz a szövetkezet jövője, de már intézkedik, harcol azért, hogy jó legyen. És ha a vezetőség többi tagja is ilyen lesz és a tagság engedelmeskedik majd vezetőinek, úgy hisszük, Drégelypalánkon sem lesz különösebb baj a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésében. A palánki határ jó. Termőföldjei gazdagon jutalmazzák a szorgalmat. Szakszerű, jó vezetés, hozzáértő gazdálkodás mellett nem csalódhatnak a drégelypalánkiak sem. Az elnök az egész falu népének óhaját egy mondatban tudja kifejezni. Mindenki azt akarja, hogy jó legyen. És ha nemcsak Kapás József és a vezetőség, hanem valóban a drégelypalánkiak mindnyájan ezt akarják, akkor minden úgy sikerül majd, ahogy a szövetkezeti gazdó* elképzelik.---------------------------------------Mi lyen növényekhez szabad Wofatox porozó és permetezőszert használni ?---------------------------------------n borpácsi kőműves brigád A kertészeti brigádokba le Silózik a kombájn Pusztaszántón, a Sertéstörzstenyésztő Vállalat földjein. Hosszú József zetoros vezeti a gépet a dimbes-dombos terepen, a silózó kombájnt Majer László kezeli. Gyakran fordul a vontatóval Mezei Imre. 300GOGOOOOOOOOe300GOOOOOOQOOOOOGÖGO<30GOOOOQGQQ<^0©OOGOOOOOOOOOOOOOTOOO©OOOOOOOOOOOG< Kapás József tervei
