Nógrádi Népújság, 1960. szeptember (16. évfolyam, 72-78. szám)

1960-09-14 / 74. szám

1960. szeptember 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Vetnek a pataki határban Gondosan készítette el a vetés­tervet a jövő gazdasági évre a pataki Kossuth Termelőszövetke­zet. Míg a gépekkel nem kezdik el a vetést, addig lovasfogatok­kal Is vetnek. Az idén 300 kh búzát, 200 kh őszi árpát, 100 kh rozsot vetnek. Ebédszünetet tartanak a szövetk ezet gazdái, akik az odaérkezett Nagy József elnökkel a munkák állásáról beszélgetnek. Letelt az ebédidő. Vetőgépek elé fogják a lovakat, mert még sok munka vár rájuk a délután folyamán. ÄZ Ígéretek teljesítése i € » H Húsz fogat dolgozik a vetésen és így gyorsan földbe kerül a mag. A múltkorában termelőszö­vetkezeti gazdákkal beszélget­tem és szóba került az az időszak, amikor beléptek a termelőszövetkezetbe. A be­szélgetők közül nem egy hangsúlyozta, hogy akkor, a szervezés idején el sem mer­te volna hinni, hogy minden úgy lesz a jövőben, ahogy ígérték. Minden második pa­rasztember arra hivatkozott, hogy nem érdemes szövet­kezni, úgy sem értjük meg egymást, még a családon be­lül is vannak nézeteltérések, hát még ott, ahol ennyien vannak, ahol ennyiféle em­ber csoportosul. Sokan meg­esküdtek arra, hogy a kiala­kított brigádok, munkacsapa­tok halva szült dolgok, mert hiányzik majd belőlük a megértés, a célért való lel­kesedés. A legtöbb parasztember, amikor a kisparaszti gazdál­kodást felcserélte a nagyüze­mi gazdálkodással, a tulaj­donához tartozó földet, gaz­dasági felszereléséket és az ezzel összenőtt kisparaszti gondolkozásmódot sajnálta. Komolyan egyikük sem hit­te el, hogy a föld továbbra is az övék marad, hogy a földbe vetett vetőmag aratás után megtérül és az ősz fo­lyamán elvégzett munkáért részükre jóváírják a munka­egységet. Amikor kezdődtek a közös munkák, nem egy faluban tapasztalták az új szövetke­zeti gazdák, hogy a szövet­kezet vezetősége pontosan számba vesz mindent, vető­magot, elvégzett munkát és az elvégzett munkáért mun­kaegységet írnak javukra. Nem . egy embertől hallottam abban az időben, hogy ne munkaegységet adjanak az elvégzett munkáért, hanem az érte járó pénzt. Mert a munkaegység után úgy sem látunk majd semmit. Akik így gondolkoztak, ahogy telt az idő, kezdtek kiábrándulni saját feltevéseikből. Hiszen nemcsak a régebben gazdál­kodó termelőszövetkezetek, hanem még az újak is ha­vonta rendszeresen egy meg­határozott időben kifizették a teljesített munkaegységek után a közgyűlés által meg­határozott pénzbeli előleget. Némelyik termelőszövetkeze­tünkben ez nem is volt kis összeg. Volt olyan gazda, nem is egy helyen, hogy havonta szorgalmas, rendszeres mun­kája után 1000—1200 forint előleget is kapott. Ez már tetszett az embereknek. Lát­ták, hogy a szervezés során gyakran emlegetett paraszti pénztelenség már az első idő­ben szűnő ben van. Látták, hoev munkájukat becsülete­sen értékelik a szövetkezet vezetői és becsületesen meg­kapják érte járandóságukat.^ Amikor a cséplés befejező­dött, a nógrádszakáli Hala­dás Termelőszövetkezet gaz­dái, akik csak az idén vá­lasztották a nagyüzemi gaz­dálkodás útját, alig hittek a szemüknek. A termelőszövet­kezet ígéretéhez híven ponto­san visszaadta a gazdáknak a bevitt vetőmagot. Nem egy nógrádszakáli szövetkezeti gazda mondotta, hogy erre már nem számolt, nem is merte hinni, hogy a szövet­kezet teljesíti ígéretét. A szervezés idején gyakran felvetődött az a kérdés is, hogy mi lesz az öregekkel, akik földjüket bevitték a szö­vetkezetbe és a jövőben dol­gozni már nem tudnak? Meg­kapják-e a törvényesen ne­kik járó háztáji földet és a megígért nyugdíjat, vagy öregségi járadékot? Megye- szerte a termelőszövetkeze­tekben megtörtént a felmérés és ípv már világosan látható, hol mennyi munkaképtelen, nyugdíjazásra váró öreg van. Ezek a munkában megrok­kant öregemberek sok helyen sírva vették tudomásul, hogy nem bizonytalan a jövőjük, havonta rendszeresen meg­kapják az államtól a nyugdí­jat, az öregségi járadékot és a szövetkezettől pedig besze­rezhetik állataik részére a terményeket és megkapják a fejadagot. A herencsényi No­vember 7. Termelőszövetke­zetben a közgyűlés olyan ha­tározatot hozott, hogy az idős termelőszövetkezeti ta­goknak földjeik után a föld- járadékot nem pénzben, ha­nem gabonában fizetik ki. így az idős termelőszövetke­zeti tagnak biztosított az évi kenvere és a háztáji földön megtermeli néhány állatkája részére a szükséges eleséget és a postás havonta kézbesíti számára a biztos pénzjöve­delmet. A rétsági járásban, akik az öregek ügyét intézték, nem egy helyen megható jelenet­nek lehettek tanúi. Azok az emberek, akik hosszú éveken keresztül egyénileg gazdál­kodtak és leélték az életüket a kisparaszti életformában, bizonytalannak látták a jö­vőjüket, földjüket és vagyo­nukat elveszettnek hitték. Most, amikor megkapták a nyugdíjat, s földjeik után számon tartják a föld járadé­kot, szemükben örömkönnyek csillognak. Nem függnek már A z erdőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezet évek óta a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek közé tartozik. A növénytermelésben és állattenyésztésben elért jó eredményeik alapján a Sza­badság Termelőszövetkezet gazdái elismerést szereztek o helybeli gazdák előtt is. Nagyrészt az ő példájuk alapián kezdte el a közös gazdálkodást a falu másik része, az Új Élet Termelő- szövetkezet, amellyel azóta állandó versenyben állnak. Nem célom most ezt a ver­senyt értékelni, pedig meg­érné. De megéri egyedül a Szabadság Tsz-ről írni is. Egy szövetkezet eredmé­nyeiről a leghálásabb a be­takarítás időszakában írni. Ilyenkor már látható, hogyan alakul a növénytermelés, mi­lyen lesz a jövedelem. Erről beszélgettünk Bartos István elnökkel és Kapuszta István mezőgazdásszal. — Annak ellenére, hogy nem panaszkodhatunk, azért dicsekedni sem akarunk az idei gabonaterméssel, mert meggyőződésünk, hogy az er­dőtarcsai határ többre ké­pes — mondja Kapuszta Ist­ván mezőgazdász. — Ahogy nőtt a termelő- szövetkezet, úgy vette át a rossz földeket — szól közbe az elnök —, ezért ez mindig vissza szokta vetni az átlag­terméseket. — Tavaszi árpát 8,3 holdon termeltünk, holdanként 10,40 mázsát. Búza 145 holdon volt, s 12,51 mázsás átlagter­Terven felül TAe nézzük meg milyen eredményt ért el a szövetkezet a többi termény - féleségből. — Kezdjük talán az elején, öt holdon termeltünk mákot, amelyről 20,90 mázsa termést takarítottunk be. Kimagasló átlagtermést adott a mák, hi­szen egy hold 4,18 mázsát adott. Ebből 15 mázsát érté­kesítettünk. Harminchárom ezer forintot kaptunk érte. Jól fizetett a zöldborsó is. Hatszáz mázsás értékesítést terveztünk, s 704 mázsát ad­tunk el, 172 ezer forintot kap­tunk érte, s még mindig ma­radt 26 mázsa száraz bor­sónk, ami fedezi a jövő évi vetőmagot. Jó termést adott a köztesként termelt zöldbab is, ebből is nagyobb jövedel­münk lett a tervezettnél. A termelőszövetkezetben az idén sikerült az uborka is. Eddig több mint 60 ezer fo­rintot jövedelmezett. Az el­nök bízik abban, hogy a má­sodvetésű uborkával együtt meglesz a tervezett 600 má­zsás értékesítés. Nagyszerű az egyholdas kertészetben elért áruértékesítés. A tervezett 7700 forinttal szemben már eddig több mint 15 ezer fo­rintot jövedelmezett s még mindig több mint 8 ezer fo­rint bevételre számítanak. Minden elismerés a Nagy József vezette kertészeté. Ha minden termelési ág ilyen arányban teljesítené túl a tervet, az idénre tervezett 39,75 forintos munkaegység részesedést megkétszerezhet­nék. Az idei jó növénytermesz­tési eredményeket hallva, ön­kéntelenül felvetődik a kér­dés. Mit tesznek annak érde­kében, hogy jövőre is min­den termény terven felüli át­lagtermést hozzon. A legille­tékesebb, a mezőgazdász vá­laszol'­— A jövő gazdasági év ter­veit a vezetőség már meg­tárgyalta. A bíborherét 20 kh-on már el is vetettük. Bú­zát 140 holdon vetünk. A ta­lajelőkészítést már végezzük. Hatvan kh-ra hdi-dtuk ki az istállótrágyát, a trágya alá- szántása is folyamatban van. A talajerő javítása érdeké­ben 8 kh területre vetettünk zöldtrágyának napraforgót. A vetéssel egyidőben megkezd­jük a cukorrépa ásását. Har­minc holdon termeljük ezt az értékes növényt. A kiásott répát saját gépeinkkel szál­lítjuk a cukorgyárba. Onnan vissza ugyanazon a vontatón hozzák a szeletet. A cukor­répánál holdanként 200 má­zsás termésre számítunk. A határt végigjárva büsz- kék lehetnek a Sza­badság ' Termelőszövetkezet gazdái. Az idén számításon felül termett szinte minden növényféleség, terven felül jövedelemzett a nagyüzemi gazdaság egészében. Ezek- után bátran gondolható, hogy terven felüli lesz a jövedelem is. mést adott, összesen 34 va­gon gabonánk termett. — Mennyi jut ebből az ál­lamnak a közellátás részére? — A szerződéses értékesí­tésre, valamint az állam iránti kötelezettségeink teljesítésére 6,5 vagon kenyérgabonát ad­tunk, s ezenkívül 150 mázsa tavaszi árpát is. A z elnök szavaiból érző- dik, hogy még ez csak a kezdet. Ettől jóval többet szeretnének értékesíteni a szövetkezet gazdái. Az elnök ezt így magyarázza: — Sajnos, a mi szövetke­zeti gazdáink a pénzt nem értékelik annyira, mint a ga­bonát. Szeretnek büszkélked­ni azzal, hogy ennyi és ennyi gabonát kaptunk. Később az­tán eladják a felesleget ol­csóbbért, mintha most érté­kesítenék közösen. — Osztottak-e már gabonát előlegbe? — A július 1-ig szerzett munkaegységekre 4 kilogramm búzát osztottunk munkaegy­ségenként. A terven felül termett gabonamennyiség 50 százalékát, 100 mázsa búzát prémiumként osztottuk szét. Ez 70 deka búzát jelentett munkaegységenként. — Tetszik-e a gazdáknak, hogy a tsz ilyen pontosan be­tartja adött szavát? — Ez nem vitás. Meglátszik a munkakedvben is. Az anya­gi ösztönzés remek dolog, mindenki így vélekedik róla. di fiatalok kénye-kedvétől, sa­ját gazdáik maradhatnak öreg­ségükre is. A párt és kor­mány állta adott szavát és ha nagy terhet jelent is a munkaképtelen öregek eltar­tása az államnak, a nép ha­talma mégis vállalta ezt, hi­szen egy emberibb paraszti világ kialakításán fáradozunk. Nemcsak az új termelőszö­vetkezetekben, de még több régi termelőszövetkezetben is felvetődött a kétely, vajon megkapják-e a terven felül termelt terménymennyiségek közgyűlés által meghatározott százalékát prémiumként? Nemcsak ígéret marad-e ez? Sok termelőszövetkezetben most a cséplés után a hitet- lenkedők meggyőződhettek arról, hogy a termelőszövet­kezet ez esetben is állja adott szavát. Erdőtarcsán a Szabad­ság Termelőszövetkezetben a terven felül termelt kenyér- gabonából 100 mázsát pré­miumként osztottak ki a gaz­dáknak, amely munkaegysé­genként 70 deka búzát jelen­tett. De nemcsak Erdőtarcsán van ez így. Mindazokon a helyeken, ahol bevezették a premizálást, a szövetkezeti gazdák pontosan megkapják a nekik járó prémiumot. Nem új dolog országunk­ban, hogy a párt és az állam pontosan, lelkiismeretesen tel­jesíti a népnek adott ígére­tét. Éppen ezért nem kell csodálkozni azon sem, ha a jövőt képviselő új mezőgaz­dasági szocialista nagyüze mek, a termelőszövetkezetek is teljesítik tagjaiknak adott ígéretüket. A párt azt mond­ta a parasztságnak, ha nagy- üzemileg gazdálkodnak, tudá­suk legjavát adva a munká­ba, biztosan jobban élnek majd, mint előzőleg. Ott, ahol megfogadták a párt szavát és a gazdaság irányítását szak­szerűen, a nagyüzemi gazdál­kodásnak megfelelően vég­zik, nem csalatkozhatnak a gazdák. Ahogy eddig szinte minden területen országunk­ban a párt és a kormány tel­jesítette adott szavát, ezután is így lesz. Kata János a Nem lesz gond az áttelelletés Dimitrov Tsz-ben (Tudósítónktól.) Áz érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetben a so- ronkövetkező őszi feladatok között szerepel az is, hogy az állatállománynak megfele­lő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítsanak, hogy ne okozzon gondot a szövetkezetieknek az állatok átteleltetése. A termelőszövetkezetben je­lenleg 140 szarvasmarhát szá­molnak. Ebből hatvanhármat hízóba állítanak, s 53 még az Idei év decemberében le­adásra kerül. A többi tízet a termelőszövetkezet februárban adja át az állatforgalmi vál­lalatnak. A 47 növendékállat­ból 15 üszőre már szerződést kötöttek, s az a tervük, hogy valamennyit leszerződik, an­nak a néhány állatnak a kivételével, amelyet a tehén- állomány . pótlására tartanak vissza. A silókukorica igen komo­lyan számításba jön a Dimit­rov Termelőszövetkezetben az állatállomány takarmányozá­sánál. A 15 hold silókukorica betakarítását megkezdték és mintegy 2,5 ezer mázsa silóra számítanak belőle. Jó 500 má­zsát tesz ki a rétiszéna, és mintegy 100 mázsát a begyűj­tött lucerna. A sarjúból és a tarlólucernából még 250 má­zsa takarmányra számítanak. Zöld futószalagként 30 hol­don csalamádét vetettek. Szükség esetén megfelelő ta­karmánynak keverve felhasz­nálják az állatok etetésénél a kukoricaszárat is. Az árpa, a zab és a kukorica termését figyelembe véve mintegy 18 vagon abraktakarmánnyal szá­molnak, s a jelek azt mutat­ják a termelőszövetkezetben biztosítva van az állatok szá­las és abraktakarmány-ellá- tása. Teendők az aprómagyak betakarításában és csépiésében Az aprómagvak betakarítá­sának és elcséplésének első szakasza zömmel befejeződött. A megye területén a tsz-ek, valamint az egyéni parasztok által termelt borsóból a me­gye gépállomásai 59 vagon cséplését már befejezték. Több gépállomás körzetében befe­jezték a mák, a baltacin, valamint egyéb apróm.igféle- ségek cséplését. Az aprómagvak betakarítá­sának és cséplésének azon­ban nagyobb része a gabona- cséplést követően történik. Igen lényeges, hogy a mag­nak meghagyott pillangósokat a legmegfelelőbb időben ka­szálják, ugyanis, ha a mun­kát korábban kezdjük meg, úgy ez a minőség rovására megy, ha a munkával viszont elkésünk, akkor igen jelentős szemveszíeség állhat elő a pergésből k.folyólag. Leghe­lyesebb, ha a kaszálási mun­kákat a viaszérésben végezzük el. Me -yénk gépállomásai fel­készültek, s úgy a betakarí­tási, mint a cséplési munkák­nál kellő időben részt vesz­nek a munkákban. A kom­bájnokat is több helyen al­kalmazzák majd, mert az or­szág egyes területein ez igen jól bevált. A fűkaszák mel­lett a rendre-aratógépeket is be kell vonni a munkába, természetesen olyan növények levágását kell ezekkel a gé­pekkel elvégezni, melyek a levágott rendnek viszonylag magas tarlót tudnak bizto­sítani. Az ország egyes területein, így megyénkben is termelt aprómagféleségek jelentős ér­téket képviselnek, különösen a kivitel szempontjából. Igen lényeges tehát, hogy a meg­termelt magot miután beta­karítottuk, kellő időben el is csépeljük. Az elmúlt évek során volt rá eset, hogy a cséplési munka november, de­cember hónapokra is elhúzó­dott helyenként. Ez az el­húzódás teljesen indokolatlan, hisz a csépiéhez megfelelő gép áll rendelkezésre. Azon­ban nem egyszer a cséplés el­maradásának oka az volt, hogy több egyéni gazda nem hordta közös szérűbe a betakarított terményt, vagy amikor a gép­állomás a gépet kiállította, nem ment el a géphez. Ebben az esztendőben az aprómag­vak cséplésének igen jelentős részét a tsz-eknél kell elvé­gezni, ahol a nagyüzemi mun­ka feltételei, vagyis a folya­matos cséplés, biztosítva van. A csépléshez a gépállomá­sok a legtapasztaltabb trak­torvezetőket alkalmazták, és ebben az esztendőben is erre a gépállomásoknak ügyelniük kell. A cséplőgép-kezelőknek munkájuk végzése során lelki­ismeretesen és gondosan kell eljárniok. Igen fontos, hogy egy-egy magféleség elcséplé­sének befejeztével jól tisz­títsák ki gépeiket, és csak alapos kijáratás után kezd­jenek hozzá másfajta mag csépléséhez. Ha egy-egy szé­rűn lucerna és vöröshere is össze van hordva, ott elő­ször a lucerna elcséplését vé­gezzék el. A gépállomás szak­vezetői, de a MagtermeltetA Vállalat illetékes dolgozói el­lenőrizzék gyakrabban az ap- rómag-cséplő gépek munká­ját. Jó minőségű munkával el kell érnünk, hogy a meg­termelt aprómagvak elcséplése idejében befejeződjék és úgy államunknak, mint tsz-eink- nek és egyéni dolgozóinknak jó jövedelmet biztosítson.

Next

/
Thumbnails
Contents