Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-17 / 66. szám

4 NÖSRÁDI NIpOJIAS 1960. augusztus 17. A művelődés katonái között Gondolatok a mátraverebélyi művelődési bizottság munkájáról „Egész népművelési mun­kánk célja — mondják az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei — az legyen, hogy az egyes rétegek sajátos hely­zetét figyelembe véve és meg­felelő módszereket alkalmaz­va elérjük: művelt, magasigé­nyű, fejlett ízlésű emberek, valóban kiművelt emberfők sokasága legyen a mi né­pünk.” A cél elérésének ér­dekében pedig „a közoktatás, a tudomány, az irodalom, a művészetek dolgozóinak moz­gósítása a legfontosabb fi­adat. A népművelésnek ezeket a mozgósított, áldozatos kato­náit keressük és találjuk meg Mátraverebély községben a falu művelődési bizottságába tömörítve. A bizottság céljá­ról és feladatairól az elnök, Verebélyi András általános iskolai igazgató ad felvilágo­sítást. — Éveken keresztül komoly gondot okozott, hogy az isko- lánkívüli népművelés felada­tainak megoldását az állami szervek és különböző tömeg­szervezetek külön-külön is feladatuknak tekintették, de a munka, éppen a rendelke­zésre álló erők szétaprózódott volta miatt nem lehetett iga­zán eredményes. Ezért elha­tároztuk — még a hivatalos rendelkezés előtt —, hogy ezt a sok, tulajdonképpen egy irányban ható erőt ösz- szefogjuk és egységes mun­katerv alapján működtetjük. Így jött létre az úgynevezett művelődési bizottság, amely­ben a párt, a KISZ, a tsz, a tanács, a kultúrotthon, a kü­lönböző tömegszervezetek kép­viselői vesznek részt, tehát mindazok, akiknek valami szerepük csak lehet a nép­művelési munka terén. A bi­zottság negyedévenként tart ülést, akkor dolgozza ki mun­katervét, hangolja össze a küion~~zo szervek igényeit és kívánságait és ezzel egyúttal eléri azt is, hogy a közönség- szervezés terén minden erőt felhasználva — a keresztbe­szervezést kiküszöbölve — biztosítja a sikert. Az erők összefogása — ezt bízvást megállapíthatjuk, bár a bizottság mögött még csak egy munkában eltelt eszten­dő van — meglepően jó ered­ménnyel járt. Mi jellemezte az 1959/60-as esztendő népművelési munká­ját Mátra verebélyen? Elsősorban az ismeretter­jesztő munkára fektették a fő súlyt, ezen belül is az újonnan alakult termelőszö­vetkezeti parasztság igényei­nek kielégítésére. Így a tél folyamán ezüstkalászos gazda- tanfolyamot, valamint mun­kaegység-számító tanfolyamot rendeztek. A szülők iskolája keretén belül nyolc előadás­ból álló, elsősorban világné­zeti és pedagógiai kérdések­kel foglalkozó tanfolyam volt, a KISZ-korosztályú fiatalok részére pedig a kulturált ma- - gatartást kialakító, „illik, nem illik” előadássorozat tette érdekessé a téli estéket. Ha ehhez még hozzávesszük a dolgozók általános iskoláját, a kismamák részére rendezett egészségügyi előadásokat, va­lamint a különböző évfordu­lók (például: jól sikerült Mik­száth irodalmi est) egységes megrendezését, elégedettek le­hetünk az eredményekkel. A művelődési bizottság má­sik nagy feladata az öntevé­keny művészeti munka irá­nyítása. Ezen a téren bizony már nem dicsekedhet a köz­ség olyan különleges ered­ményekkel. Bár egves alkal­makra meg lehet „mozgatni” a népi tánccsoportot, volt a tél folyamán egy gyenge pró­bálkozás a községi énekkar létrehozására is, valójában azonban csak a színjátszócso­port működött. (Az iskolának a rádióban is szerepelt népi játék együttesét most — is- kolánkívüli népművelésről lé­vén szó — nem említjük.) A színjátszók elég nehéz kö­rülmények között bemutattak egy 3 felvonásos szovjet ope­rettet, a „N ászutazás”-t, de ezzel kapcsolatban is felme­rül egy kérdés. A mozi, a te­levízió, az Állami Déryné Színház előadásai mindinkább jogossá teszik a kérdést: le­het-e célja egy öntevékeny színjátszócsoportnák 3 felvo­násos darab betanulása és be­mutatása? A válasz igen sok igenből és nemből adódik. Kétségtelen, hogy egy hosszú­lélegzetű daráb betanulása alkalmas egy jó kollektíva összekovácsolására, az is ta­gadhatatlan, hogy szakavatott rendezés esetén a szereplők előadókészségét, mozgását, stb. eredményesen fejleszti, de az is bizonyos, hogy a szükséges kulisszák elkészíté­se, a nagyon is különböző képességű szereplőgárda nem kiegyensúlyozott teljesítménye nem nyújthat olyan ered­ményt, amely arányban állna a befektetett energiával. Tud­juk, hogy a hozzátartozók — gyakran a valódi érdemtől függetlenül —- dicsérik a sze­replőket, de az ennek nyo­mán kialakuló primadonna- ság, a népszerűtlen szerepek­től való menekülés, stb. mind arra figyelmeztetnek, hogy öntevékeny csoportok inkább egyfelvonásos jelenetek be­mutatásával, de még inkább irodalmi színpadok létrehozá­sával igyekezzenek a közön­ség művészeti igényeit kielé­gíteni. Az eredmények számbavé­tele szükségszerűen magával hozza a jövő felmérését is. A mátraverebélyi művelődési bizottság igen szép tervekkel várja az őszi és téli idényt. A dolgozók esti iskolája meg­indítása mellett központi probléma lesz a cigány la­kosság kulturális színvonalá­nak emelése. Itt két tanfo­lyamon: az ún. minimum és egy haladóbb tanfolyamon keresztül akarja a bizottság az analfabétizmust súroló tu­datlanságot felszámolni. A már jól bevált ezüstkalászos tanfolyam folytatásán túlme­nően célja a bizottságnak az ipari munkásság igényeit ki­elégítő szakmai továbbképző előadássorozatok megindítása. Ezek az előadások — építő­ipar és bányászat területéről — elsősorban a legmoder­nebb termelési eljárások is­mertetéséből állnának. A KISZ-fiatalok a faluban mind­inkább jó kollektív életet él­nek. A nyár folyamán jól si­került kirándulást szerveztek a Felvidék megismerésére. De hogy a jövőben necsak nézzenek, hanem lássanak is — az ősz folyamán „Utazás hazánkban és a nagyvilág­ban” címmel földrajzi jellegű előadásokat hallgathatnak — oktató filmek kíséretében. Ha ehhez még hozzávesszük azt a törekvést, amellyel a bi­zottság az öntevékeny művé­szeti munkát is fel akarja lendíteni — egy irodalmi szín­pad létrehozásával — vala­mint a viszonylag jól felsze­relt könyvtár nyújtotta mű­velődési lehetőségeket is, ak­kor azt mondhatjuk: Mátra­verebély jó úton halad a ki­művelt emberfők sokaságá­nak megteremtése felé. Mindezen feladatok megol­dása azonban feltétlenül ma­gával vonja az előadóhálózat fejlesztésének kérdését. A mű­velődési bizottságnak jelenleg 16 tagja van, javarészt peda­gógusok. Ez a szám nem ki­csi, de mégsem elég. Szük­séges az előadói hálózat bő­vítése és ez előrehozza a fe­lettes művelődési szervek fel­adatát is. Szükségesnek tart­juk, hosv amint a művelődé­si bizottságok megteremtették egy falun belül a kulturális munka egységes irányítását, úgy a járási művelődési szer­vek hangolják össze az egyes községek és kulturális intéz­mények terveit, előadó cse­rékkel és egyéb lehetséges módon támogassák ezt a ne­mes munkát. Egy közepes nagyságú köz­ség művelődési bizottságának munkáját vizsgálgattuk. Az eredmények szépek, de persze egyszerre nem várhatunk csodákat. A tudatformálás, az emberek gondolkodásának alakítása csak aprólékos, minden körülményt figyelem­be vevő munkával mehet — ahogy a hallhatatlan „nép­művelő” József Attila gyö­nyörű sorai figyelmeztetnek: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Csukly László Megyeszerte ünnepi tanácsülések augusztus 19-20-án A tanácsok fennállásának 10. évfordulója alkalmából megyeszerte ünnepi tanács­üléseken emlékeznek meg. Augusztus 19—20-án összesen 138 ünnepi tanácsülést ren­deznek az évforduló megün­neplésére. A tanácsüléseken megemlé­keznek a tanácsok tíz évi munkájáról, méltatják a fel- szabadulás óta elért eredmé­nyeiket, az Alkotmány jelen­tőségét és megszabják az el­következő időkre szóló fel­adatokat. A tanácsüléseken kerül sor a tíz éve dolgozó tanácstagok és tanácsi dol­gozók megjutalmazására. Az Elnöki Tanács által kibocsá­tott elismerő oklevelet mint­egy 1100 tanácstagnak nyújt­ják át az évforduló alkalmából. Az elismerő oklevelet 35 megyetanácsi dolgozónak, négy megyei tanácstagnak, 35 járási tanácstagnak, 69 járási tanácsi dolgozónak, 32 városi tanácstagnak, 23 városi ta­nácsi dolgozónak, 44 köz­ségi tanácsi dolgozónak és 844 községi tanácstagnak adomá­nyozzák az idén. Ezenkívül 9 tanácsi dolgozónak, illetve ta­nácstagnak kormány kitünte­tést is adományoznak. Korszerű KÖJÁL épület létesül Salgótarjánban A közeljövőben nagyszabá­sú átalakítást terveznek az állomás fejlesztésére: új kor­szerű KÖJÁL épület létesí­tését kezdik meg 1962-ben Salgótarjánban nyolc és fél­millió forintos beruházással. Az összeget erre a célra az Egészségügyi Minisztérium már biztosította. Az új állo­más elkészültéig a munka további javítása érdekében tervbe vették a KÖJÁL or­vosi létszámának növelését. Egyidejűleg gondoskodtak arról is, hogy emeljék a köz­egészségügyi-járványügyi el­lenőrök számát. Megyénkben a közeljövőben négy új köz­egészségügyi-járványügyi ellen­őrt állítanak be, akiket műn- kábaállításuk előtt tanfolya­mon képeznek ki, hogy szak­májukat a lehető legjobban lássák el. Probléma még a négy új ellenőr személye, ugyanis olyan gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal ren­delkező 18—32 éves férfia­kat keresnek, akik hivatást éreznek a közegészségügyi és járványügyi ellenőri munka iránt. Készülődik a pásztói járás augusztus 20-ra A Damjanich utca végén, a patakon túl, mely a hegyek­ből hoz lefelé súlyos köveket, .........................................................um.......................................................................................................... A már hagyományossá vált Bujáki Béke és Munkás- Paraszt találkozó az idén is megrendezésre kerül, sőt ugyanezen a napon Egyházas- dengelegen is hasonló talál­kozó lesz. A találkozók mű­sorából kiemelkedő eseményt jelent a gazdag sportműsor is. Bujákon férfi, női röplabda villámtorna, tornabemutató és kézilabdamérkőzések, termé­szetjáró „Béke Kupa” ver­seny, valamint MHS járőr­verseny, Egyházasdengelegen a TSZ Spartakiád helyi be­mutatói kerülnek megrende­li köz érdekében Jó utat „Dérynések“!... Thália papjai Déryné nevé­vel megint útnak indultak. Az Állami Déryné Színház ismét útrakelt. Az echós sze­kerek helyett kényelmesebben közlekedő autóbuszok kezd­ték meg az országjárást, hogy fényt, nevetést, élményt vi­gyenek a legkisebb falvakba is. Tízesztendős a falvakat járó Déryné Színház, s ebben az évtizedben sok törődöttség, fáradalom, de igen sok öröm, művészi kielégülés is van. A tíz évvel előbbi Állami Falu­színháznak sok nehéz napja volt, s nem mindig úgy vé­gezte feladatát, ahogyan szín­házaink általános fejlődésének megfelelően végeznie kellett volna. A gyenge produkciók bizony egy kissé megrontot­ták a színház hírnevét s szívós munkára volt szük­ség, hogy az értékelő mércét magasra helyezzék. Ma már nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy a Déryné Színház az országos együt­tesek színvonaláig nőtt, be­mutatói, előadásai eseményt jelentenek országszerte. A Déryné Színház művészei nek élete áldozatos hivatás. Bizony, sok sárral, viszontag­sággal kell megküzdeniök míg egy előadásig eljuthat­nak, s méltók arra, hogy Déryné utódainak vallják ma­gukat. A tizedik, a jubileumi esz­tendő most kezdődött. Az együttesek az ország minden pontjára kirajzottak, hogy si­kereket gyűjtsenek, s ugyan­akkor a kultúra mézét vi­gyék olyan közönségeknek is, ahol talán éppen az idén villant fel a fény. Az Állami Déryné Színház művészei a nyári pihenő után ismét megkezdték fáradtságos munkájukat és .„tábort ver­tek” Baglyasalján, ahonnan estéről estére elindulnak, hogy művészetüket sugározzák. Ez az évad különösen gaz­dag lesz a Déryné Színház életében. A társulat tagjai mindent megtesznek, hogy a jubileumhoz méltó előadások­kal lépjenek közönség elé, s ennek érdekében a próbák már megkezdődtek. Igen szép sikerre számíthat a megyében Tabi László át­dolgozásában a Balatoni cse­tepaté című szovjet vígjáték, amely eddig Mizserfán, Szu- hán, Neműben, Mátraszőllő- sön, Kazáron, Karancsalján, Sóshartyánban, Rákóczi-tele- pen került közönség elé nagy siker kíséretében, s bizonyo­san sokat tapsol majd az elő­adásnak a szécsényi és etesi közönség is. A szezon folyamán újból ellátogat a megyébe a Néma levente együttese, amely Hel- tai Jenő immár klasszikus művével eddig is sok tapsot gyűjtött. Az új színházi évad műso­rában harmadikként Csizma rek—Semsei—Nádasi— Csamak: Érdekházasság című zenés vígjátéka szerepel. A darab megyei bemutatójára szeptember 4-én kerül sor és szeptember 9-ig marad műso­ron. Szeptember 10 és 15 kö­zött Rachmanov: Viharos al­konyat című színművének elő­adása jelent eseményt a me­gyei községek kulturális éle­Jacoby: Leányvásár című nagyoperettjének látványos bemutatója nyújt szórakoz­tató estet. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Nógrád megyei kö­zönség előtt a Fehér akácok című operett, amelynek ma­gyarországi ősbemutatóját a Déryné színház tartja. Duna- jevszkij nálunk eddig még nem ismert operettje szintén eseménynek számít a Déryné színház műsorában, s kiemel­kedő ünnepet jelent majd a Bánk bán bemutatója, ami­vel a színház 10 esztendős működését kívánja méltó mó­don ünnepelni. Az aránylag kis gárdákat foglalkoztató színházat a Bánk bán bemutatója igen komoly feladat elé állítja, ép­pen ezért az előkészületek már most megindultak. A szezonkezdés első napjai azt mutatják, hogy a Déryné Színház ebben az esztendőben is szívesen várt vendége lesz a megye községeinek, s már a szezon első bemutatója szép sikert jelent Hetés György­nek, Tordai Gábornak, Hol­tai Bertalannak, Kozári Erzsi­nek, Medgyesi Erzsinek és Fáy Györgyinek. A Déryné Színház működé­sének tizedik esztendejében sok sikert kívánunk a tár­sulat valamennyi művészének. Azt kérjük, vigyék a szépet megyénkben is minél több helyre, s vigyék elsősorban oda, ahol legjobban várják az emberek. tében, majd szeptember 24-én Jó utat „Dérynések!’ vihar által kicsavart fákat — az utóbbi években egymás­után épülnek csinos családi házak. Sőt az utcával szem- benlevő domboldalon állítólag az egész területet házhelyek céljaira parcellázzák, hama­rosan megindul ott egy na- gyobbarányú kertes-ház épí­tési akció. Ez is, de a már ott lakók érdeke, sőt az arra kirándi<ásra járó városiak testi épségének biztosítása is megkövetelné, hogy a pata­kon átvezető hidat megjavít­sák, illetve elkészítsék. Jelen­leg ugyanis életveszélyes az arra való járás nappal is, de különösen sötétben. Az át­vezető csatornán levő feltöl­tés ugyanis már jó egy éve meglazult a lezúduló víz el­mosó erejének hatására. A több mint 10 méter mély sza­kadék szélén volt egy időben védőkorlát, azonban ez is be­omlott. Azóta állandóan om­lik és ma már útszélességnyi beomlás van a mélység felett. Látni gyakran ott a mélybe ereszkedő, játszó gyerekeket is, s e látványra az ember haja égnek áll. Tanácsülésen, egyéb fóru­mokon többszörös ígéret hang­zott el már a híd megépíté­sének gyors intézésére eay év óta, ideiglenes megoldá­sokra kifizetések is történtek, ám mindez nem kielégítő, s a közérdek megköveteli, hogy Ígéretek és látszatmegoldások helvett konkrét, határozott in­tézkedés történjék. Az érin­tett lakosok társadalmi mun­kája nem fog hiányozni. Méretes ruháit és javításait MÁR MOST RENDELJE MEG A SALGÓTARJÁNI RUHÁZATI KTSZ-NÉL. Férfi méretes osztály: Szabadság tér 3. Férfi méretes osztály: Rákóczi út 31—33. Női méretes részleg: Rákóczi út 126. Javító szolgáltató részleg: Rákóczi út 24. PONTOS ÉS ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS. 410. A továbbképzés akadályai Sokan tanulnak ma, de még többen szeretnének tanulni, továbbtanulni al­só-, közép- és felsőfokon, ha erre minden léhetősé- gük meglenne. Számtalan olyan példát lehetne fel­sorolni, amelyek azt bizo­nyítják, hogy kívülálló gátló körülmények hány­szor veszik el az emberek kedvét s mondatják le őket arról a helyes szán­dékukról, hogy saját szak­májukban tovább fejlesz- szék ismereteiket, vagy rokonszakmában való jár­tasság megszerzésével táguljon látókörük. Mát- ranovákon dolgozó egyik bányamérnökünk második alkalommal jelentkezett az idén a műszaki egyetem gépészeti tagozatára leve­lező hallgatónak s mind­két esetben elutasították a kérelmet. Azzal az indo­kolással, hogy gépészeti vonalon nincs kétéves szakmai gyakorlata s így nem felel meg a felvételi előírásoknak. Nyilván saját munkate­rületén a kétéves szakmai gyakorlat megszerzésére nem igen lesz ezután sem lehetősége, de évek óta jó színvonalú gépesítéssel rendelkező bányaüzemet vezet s a bányagépesítés lelkes híve, aki nem ön- célúságból akar még egy diplomát szerezni. S az sem valószínű, hogy a hi­vatkozott előírások ennyi­re merev alkalmazása el­érné célját ebben a konk­rét esetben. Itt ugyanis arról már nincs szó, hogy valaki olyan tanulmányo­kat akar folytatni, ame­lyekhez sem eddigi gya­korlatán keresztül nem konyít, sem később je­lenlegi képesítése mellett nem hasznosíthatja. Az üzemek vezetői is igen gyakran elfeledkeznek arról, hogy amikor egy- egy dolgozó technikumi, vagy egyetemi felvételi ké­relmét aláírták, ezáltal •kötelezettséget is vállaltak arra, hogy — a törvényes munkaidő sértése nélkül — olvan munkafeltétele­ket biztosítsanak a dolgozó részére, hogy könnyebben tanulhasson. Nem egy eset­ben technikumi esti tago­zatra való felvétel után osztottak be embereket váltóműszakra, holott az­előtt erre nem volt szük­ség. Ilyen munkabeosztás pedig lehetetlenné teszi a továbbtanulást. Vagy a kormányrendeletileg bizto­sított félévi és évvégi ta­nulmányi szabadságok ki­adásával, mértékének meg­határozásával mennyi ked­vet rontó, elcsüggesztő vita van az üzemek jóré­szében. Egyes szűklátókö­rű vezetők az idevonatkozó és közösségi érdeket szol­gáló előírások pontos be­tartása helyett akadályo­kat gördítenek a sikeres tanulás elé és úgy tekin­tik, hogy a biztosított ta­nulmányi kedvezmény megadása az 6 egyéni el­bírálásuk függvénye. Van olyan eset, amikor közép-, vagy felsőfokú műszaki képzettséggel ren­delkező dolgozót szakmá­jától távolálló adminisztrá­ciós, vagy tervezési re­szortba osztanak be, s ez­zel megfosztják őt a fej­lődés és továbbképzés le­hetőségétől, saját szakmá­jában. Legtöbbször az üzemi helyzet nehézségei diktálnák ilyen, vagy ezek­hez hasonló intézkedése­iket, illetve ez a megoldá­sok kényelmesebb oldala A vezetésnek mai színvo­nalán azonban a szerve­zési nehézségeket úgy kell megoldani, hogy a tovább tanulni szándékozó, vagy máris tovább tanuló dol­gozók munkájuk elvégzése mellett és azáltal is köny- nyebben, a részükre nyúj­tott kedvezmények okos felhasználásával ne csak tanuljanak, hanem jól is tanuljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents