Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-02 / 53. szám

1960. júlliius 2, NÓGRÁDI NÄPÜJBA8 5 Segítsük a szarvasmarhcsáílomány növelését A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatosan minden szakembernek és első­sorban a tsz-ek vezetőinek az a legfontosabb feladata, hogy a szarvasmarha-állomány csökkenését minden eszközzel és minden igyekezetével meg­akadályozza, s ezzel is támo­gassa pártunk és kormányunk célkitűzéseit, segítse elő dol­gozó népünk életszítvonalának emelését. A jövő nehézségeit mi szak­emberek már látjuk, és ke­ressük a megoldást. De eh­hez a megoldáshoz úgy gon­dolom, szükséges a termelő- szövetkezetek, a tsz gazdák és az egyéni parasztok segítsége is. Ismerjük azokat a nehéz­ségeket, amelyek a háztáji állomány eltartása terén je­lentkeznek. A kormány eze­ken a nehézségeken minden erejével igyekszik segíteni, ja­vasolja, hogy a közösben tér­VWWWWVAA/WVWWVVWWWVWWWW\/WWWW\AA/VWWWWWVWWWWWVW\/WWW Még nem késő, lehet a dol­gon segíteni, a gépállomáson szükség van Pólyák traktor- vezetőre, de csak úgy, ha megváltozik, ha tesz lépést ennek érdekében. Jó szakem­ber, visszakerülhet a lánctal­pas traktorra, mert szaktu­dása alapján alkalmas, hogy azt a gépet vezesse. — s — Aratásig befejezik a növényápolást a dejtári József Attila Tsz-ben. A kapáláshoz sok segítséget adott az Érsekvad­kerti Gépállomás. Képünkön Lázár József traktoros, Ko­vács Ferenc segítségével kapál. Szükség Tan Pólyák traktorvezetőre is Igen, minden dolgos kézre szükség van a Karancskeszi Gépállomáson, főleg olyan traktorvezetőkre, akik becsü­letesen végzik munkájukat és példás magatartást is tanú­sítanak. Pólyák traktorvezető nem új dolgozója a gépállomásnak. A versenyhíradókban az évek során szinte mindig az el­sők között volt. Idén sincs szégyellni valója, teljesítmé­nyeit illetően. Körmös trakto­rával talán megyei szinten a legjobbak között van. 400 kh munkát végzett. Keresetén ez igencsak meglátszik. S mégsincs minden rend­ben. Pólyák traktorvezető be­jelentette, hogy elsejével el­hagyja a gépállomást. Ennek oka — mint ő mondja — nem becsülik meg. Tavaly ősszel ugyanis a gépállomás új DT lánctalpas traktorokat kapott, ebből ő is kapott, azonban... és itt jön az ok, amiért jogosan nem is be­csülik. Nem tud uralkodni magán. Az ital erősebbnek bi­zonyult. Nem ura magának és gépének, mely nem keve­sebbet, mint 217 ezer forintot ér. S a gépállomás vezetősége igen helyesen, leváltotta a lánctalpas traktorról, s kör­mös traktort kapott helyette. Ezt szégyelli társai előtt, akik közül a legtöbb sokkal fiata­labb, mint ő. Ezért mond fel, s mint mondja, elmegy a gépállo­másról. Legutóbb együtt a gép­állomás igazgatójával és fő­mérnökével a brigád-területen találkoztunk vele, sajnos ak­kor is bizonyos mértékig érez­ni lehetett rajta, hogy italo­zott. Viselkedésén erősen meg­látszott. Igaz, nem dolgozott gépen, de a gépen is gyak­ran előfordult már eddig. Szükség van a gépállomás­nak Pólyák traktorvezetőre, de csak akkor, ha uralkodik önmagán, ha erős tud lenni, s lemond az italozás szen­vedélyéről, mett bármilyen jó traktorvezető, mégsem lehet teljes egészében megbízni ben­ne. Nem lehet tudni, mikor kerekedik felül benne a szen­vedély, és akkor kárt tesz ön­magában, gépében. Pólyák traktorvezetőnek családja van, három gyermeke. Vajon gon­dolta-e már, hogy gyermekei magatartásából rossz példát vehetnek? Menjen el elvonó­kúrára, törekedjen erre a felesége is. Nagy hasznára válna a férjének. Nem akarok beleavatkozni az életrendjébe, de mivel is­merem, úgy gondolom, bizo­nyos mértékig kötelességem. meljék meg a háztáji szarvas- marhák takarmányát. Ezek ellenére mégsem oldódik meg minden nehézség. A tsz-ek férőhely hiányá­ban nem tudják elhelyez­ni a tagok által szívesen és olcsón felajánlott nö­vendékeket. Pedig ez len­ne a helyes megoldás, mert így biztosítani tud­nánk a jövő szarvasmarha állományunkat, tenyész és hízóalapanyagunkat és ez­által dolgozó népünk za­vartalan húsellátását, sőt ezen túlmenően export kö­telezettségünk teljesítésével valutát is tudunk biztosítani a népgazdaságnak. A fentiek érdekében véle­ményem szerint az alábbiakat tanácsolom a tsz-ek vezetősé­gének. A szabadtartás előnye már mindenki előtt világos, senkit sem kell meggyőznünk arról, hogy a szarvasmarha bírja legjobban a hideget, sőt jól fejlődik a téli időszak­ban is a szabadtartásos istál­lóban. Megyénkben a Magyar- nándori Állami Gazdaságban is kitűnő eredménnyel alkal­mazzák ezt a módszert. Ezért kívánatos lenne, ha min­den tsz terven felül egy védett helyen saját erő­ből elkészítené egy sza- badtartású istállónak a fa­vázát és a cséplés idején favázra egy szalmakazlat rakna úgy, hogy a kazal déli oldala nyitott lenne és az állatoknak így biz­tosítanánk az olcsó és jó téli szállást. Ezzel az egyszerű és olcsó megoldással nemcsak a je­lenlegi borjúállományt men­tenénk meg a pusztulástól, hanem, mint fentebb említet­tem, a népgazdasági érdeken túlmenően a tsz-nek is nagy hasznot és jövedelmet bizto­síthatnánk. Gondolom, hogy nemcsak a tsz-gazdák, hanem az egyéniek is szívesen oda­adnák borjaikat, és ezzel meg­mentenénk azok egy részét a feketevágástól, másrészt pe­dig az elcsenevészesedéstől. Görgey Béla Mesterséges Termékenyítő Állomás igazgató szakállatorvosa A termelőszövetkezetek termelési versenyéről 35 eaer forint jutalom a verseny győxteseinek Pártunk Központi Bizottsá­gának határozata alapján ez évben a mezőgazdasági ter­melést az 1959. évi eredmé­nyekhez képest 4,9 százalék­kal, ezen belül a növényter­melésben 3,3 százalékkal, az ] állattenyésztésben pedig 7,2 százalékkal kell emelni. E nagy feladat megvalósí­tásának előfeltétele , a régi termelőszövetkeze­tek gazdálkodási eredmé­nyeinek továbbfejlesztése, valamint az újonnan ala­kult, s a területileg je­lentősen megnövekedett termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásá­nak megalapozása úgy, hogy már ez évben több árut termeljenek, mint a múlt évben, az átszervezés előtt a falu termelt. A szövetkezeti gazdák ezrei a gazdasági év kezdete óta nemes vetélkedést folytatnak a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséért, közös gazdaságaik szilárdításáért, anyagi jólétük megteremtéséért, amelyhez gazdasági erejéhez mérten anyagi segítséget nyújt az állam. A Központi Bizottság hatá­rozatának végrehajtása, az új módon kibontakozó termelési kedve, nagy erővel terjed. E hazafias mozgalom elősegí­tésére a Megyei Tanács VB. Me­zőgazdasági Osztálya és a Termelőszövetkezeti Ta­nács Megyei Irodája ter­melési és árutermelési versenyt hirdet. A versenyben résztvevő ter­melőszövetkezeteknek az aláb­bi feltételek teljesítését írja elő a megyei versenybizott­ság: Az újonnan alakult, vagy területileg jelentős mértékben megnövekedett tsz-ek termés­átlagainak vizsgálatánál bázis időszakként az elmúlt két év községi átlagát kell figyelem­Az anyagi érdekeltség több és jobb munkára serkenti a termelőszövetkezeti gazdákat Nagy fontosságú értekezle­tet tartott a napokban a Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályán a mezőgazdasági üzemszervezési szakbizottság, hogy megvitassa azokat a legsürgősebb teendőket, ame­lyek idei termésünk mielőbbi es maradéktalan betakarítá­sát eredményezhetik. Az értekezletet Tóth Fe­renc elvtárs a megyei tanács VB elnökhelyettese, az üzem- szervezési szakbizottság el­nöke nyitotta meg azzal, hogy az egyes körzeteket, já­rásokat patronáló szakembe­rek mondják el véleményü­ket, miként látják legjobb formák között megoldhatónak az időszerű munkák időbeni elvégzésinél a termelőszövet­kezeti tagok anyagi érdekelt­ségének növelését, milyen hasznos ösztönző intézkedé­seket lehet tenni a családta­gok, az iparban dolgozók nyári munkába való bevoná­sára? A szakbizottság előtt Kiss József elvtars a bizott­ság titkára, a szövetkezetpo­litikai csoport vezetője adott elsőként tájékoztatót, hogy ezen a téren milyen lé­péseket tettek eddig megyei teirmelőszövetkezeteink. — A tavaszi munkák, — mondotta, — az elmúlt két hétben igen szépen halad­tak, nagyon közeli feladat pedig 38 ezer hold learatása lesz a megyében s elsősorban az új termelőszövetkezetekben jelentkeznek a nagyobb gon­dok. Mintegy 100 termelőszövet­kezetnél gyűjtött tapasztala­tok azt mutatják, hogy fő­kozni kell a gazdák anyagi érdekeltségét, erősíteni kell a munkaszervezést s ennek je­lenlegi útja a helyes, az adott viszonynak megfelelő premizálás. Az egyik ilyen több helyen járható út a munkaegység előlegek pénzbeni utalása. Ezt a formát mintegy 90 me­gyei tsz választotta, amely a végzett munka arányában ad előleget. 30—35 pedig időn­ként számol el. Van olyan tsz is, mint a ludányhalászi. amely napszámba adja ki a területet, máshelyütt a ter­ven felüli termény 10—15 szá­zaléka kerül prémiumként ki­osztásra, — mint a rétsági já­rás egyes helyein, s bruttóbe­vétel utáni részesedés, illet­ve munkaegység jóváírás van jelenleg a nógrádi Béke tsz- ben, ahol a terven felüli ter­més 25 százalékát írják jóvá. Van egy-két olyan termelő- vetkezete is a megyének, ahol a terméseredménytől függetlenül 15—20 százalékát kapja a gazda a megmunkált föld termésének, ez azonban csak helytelen vágányra ve­zethet, s ha ilyen előfordul, ez kényszermegoldás lehet. — A különösen a megyénk­re vonatkozó munkaerőhiány mellett, — mondotta Kiss elvtárs, — a megyei mező- gazdasági osztálynak az az álláspontja, hogy 10—20—50 kilókon, amiket az adottságai szerint egy-egy szövetkezet adhat, nem múlhat a termés betakarítása. A népgazdaság) és termelőszövetkezeti érde­ket kell szem előtt tartani. A lényeg az, hogy kapálja­nak és arassanak az emberek Az ismertető után Tóta Ferenc elvtárs ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a termelő­szövetkezeti gazdák és a külső segítőként érkezők pre­mizálásánál • nemzetgazdasági érdekeket kell figyelnünk, koordinálni kell a tsz gaz­dák és az ország érdekeit, de vigyáznunk kell, hogy a megengedett határok között, ennek a jutalmazásnak se a nemzetgazdaság, se a gazdák és a tsz se lássák kárát. Aras­sunk, takarítsunk be veszte­ségmentesen, s akkor a pré­miumnak szánt mennyiség mellett mind az ország, mind a gazdák hasznára marad. Az élénk vita során a szak- bizottság tagjai kifejtették hasznos tapasztalataikat, amelyek útmutatásokkal szolgáltak a feladatok tovább­vitelében. A felszólalók a premizálás mellett foglaltak állást, azzal, hogy a jutal­mazás mértékét legtöbb eset­ben a helyszínen, magában a termelőszövetkezetben kell meghatározni. Molnár Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a lemaradás okairól szólva úgy vélekedett, hogy ebben az esztendőben még nagyon sok kis termelő­szövetkezet vezetője 350—400 holdas szemléietböi próbált 1000—1500 holdat irányítani s ez bizony ne-m megy. A premizálás, — erősítette meg az előző véleményeket, igen jól serkentette a mun­kakedvet, — de csatlakozva a felszólalókhoz, megállapí­totta, hogy a premizálás mód­ját, mértékét a helyszínen kell eldönteni. A szakbizottság ennek ér­telmében hozott határozatot, amikor úgy vélekedett, hogy átlagon felüli termésnél a szövetkezet saját hatásköré­ben döntsön, mennyit ad a tervezetten felüli részből a munkáiénak, ott pedig, ahol a tervezett, vagy tervezetten aluli mennyiség terem, s erre szükség van, a járási mező- gazdasági osztály döntsön. A nagyfontosságú kérdés után a szakbizottság tagjai a második félesztendő tenniva­lóit beszélték meg. be venni, a többi termelőszö­vetkezetnél az elmúlt három év átlaga tekinthető viszonyí­tási alapnak, továbbá az 1959. évi vetésterülethez viszonyít­va a kenyérgabona és kuko­rica vetésterület növelése az értékelési szempont. A növénytermesztésből szár­mazó árutermelés értékelésé­nél a szerződéses termeléssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, kenyérgabona — és burgonya esetében a növény egységnyi vetésterületére jutó árumennyiség növelése — az előző évi árumennyiséghez vi­szonyítva — kerül értékelés­re. A talajerő visszapótlás te­rén elsődleges értékelési elv a szántóterület szervestrágyázá­sa. Az összes szántóterületnek legalább 20 százalékát kell is­tálló szervestrágyázásban ré­szesíteni. Az istállótrágya ke­zelése lehetőleg a trágyázan­dó terület szélén, kazalban, vagy szarvasban történjen. A táj jellegnek megfelelő ve­tésterületi arány értékelésénél a községi (járási) tanács, ve­tésterületi előirányzatai az irányadók. A fejlett nagyüzemi módszerek al­kalmazásánál a talajmű­velés helyes végrehajtása, a kukorica vettsterüleien belül a növényápolás gé­pesítése, és a hibridkuko­rica aránya kerül elbírá­lásra. Az állattenyésztés terén az állatállomány minőségi- és mennyiségi fejlesztését, az árutermelés fokozását, a ta­karmányalap biztosítását — különös figyelemmel a takar­mány önellátásra, a silózásra és a legelőgazdálkodás javí­tására — valamint az állat­egészségügyi helyzet javítását tűzi ki célul a versenybizott­ság. Az állattenyésztésen belül a megtervezett és jóváhagyott létszámterv teljesítése és túl­teljesítése, koca- és tehén­terv teljesítése, a hiánytalan és időben történő fedeztetés, valamint a közös állomány­nak saját- és háztáji tenyész­tésből való növelése az érté­kelési mérce. Az árutermelés­nél a hús, tej, tojás- és gyap­júértékesítés kerül értékelés­re. A takarmányalap biztosítása terén az önellátó tsz-ek közül elsőbbséget biztosít, ha a tsz takarmánytartalékot is képez. Szarvasmarha számosállaton­ként 10 ms, juh számosálla­tonként 2 m3 jóminőségű szi- lázs készítése szükséges: 15 százalék pillangós, és 75 szá­zalék kukorica béltartalom­mal. A termelőszövetkezeti beru­házások alapvető versenyfel­tétele az adott beruházásban a saját erő hozzájárulás ará­nyának mértéke. Kiegészítő versenyfeltétel a házi kivite­lezés aránya. A saját erő be­ruházás fő eszközei a saját pénzeszköz, f ogathozzá j árulás, kézi munkaerő biztosítás, sa­ját anyag kitermelése. A sa­ját erő hozzájárulás különbö­ző formáit együttesen veszik figyelembe a verseny értéke­lésénél. A verseny során első­sorban a teljesen saját erőből házi kivitelezésben megvaló­sított építési beruházásokat nagyobb súllyal kell figyelem­be venni. A verseny meghirdetése a szövetkezeti parasztság leg­személyesebb anyagi érdekei­hez kapcsolódik, s annak meg­valósítását segíti elő. Ezen túl a feltételek megvalósítása elősegíti az éves üzemter­vek teljesítését, túlteljesí­tését, jelentősen hozzájá­rul a fiatal szövetkezetek szervezeti megerősödésé­hez, gazdasági megalapozásához, a tagok jólétének biztosításához* Az egyéni gazdálkodás kö­töttségeitől megszabadult szö­vetkezeti gazdák, élen a kom­munistákkal és a szakembe­rekkel, továbbra is nagy lel­kesedéssel, megújhodott erő­vel, a termelés új erőforrá­sainak feltárásával küzdjenek a mezőgazdasági termelés nö­veléséért, közös gazdaságaik fejlesztéséért. A megyei mezőgazdasági osztály és a termelőszövetke­zeti tanács megyei irodája pénzjutalommal fejezi ki el­ismerését e hazafias vetélke­dés iránt. j A versenyben legjobb , eredményt elérő szövetke­zetei 20 ezer forinttal ju­talmazza. A második he­lyezettet 10 ezer, míg a harmadik helyezettet öt­ezer forint pénzjutalom­ban részesíti. A verseny értékelésére — a járási osztályok bevonásával — 1960 december hó folyamán kerül sor. MTVB Mezőgazdasági Osztály Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája E p erszüret — Az elmúlt évben 6 ezer forintot kaptam az eperért, — magyarázta Majer Ignácné, aki unokáival s a pesti ro­konnal, Varga Sándornéval hajladozott, szedte kosárba a vérpiros gyümölcsöket. — De az idén már nem lesz ennyi. Fagy is érte, meg a bogár is pusztított benne... De azért így is lesz mit át­átadni a földművesszövetke­zetnek. Mert az vásárolja föl itt helyben a termelőktől, öt forintért, 8 forintért ve­szik kilóját, mikor milyen a gyümölcs. — Azért bízunk abban — mondja mosolyogva Majer Ignácné — hogy az idén is jut az eper árából mindarra, amit már jó előre betervez­tem. Mert azért úgy göndör lom, 3—4 ezer forint csak meglesz így is. Ezeket mondotta még, az­tán velünk együtt a föld szár lére indult, ahol ládákba gyűjtve már ott piroslott az eper. Majer Ignácné is azok kö­zé tartozik Honton, akinek 300 . négyszögölnyi területén esztendőrőfyesztendöre jó ter­mést hoz az illatos friss gyümölcs, az eper. Jó jövedelmet jelent a honti gazdáknak az eper. Majer Ignácnénak unokái és a pesti rokon, Varga Sándorné se­gít a szedésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents