Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-16 / 57. szám
2 NÓGRÁDI NlPÜJBA» 1960. július 16. A Központi Bizottságnak az építőipar örvendetes az a tény, hogy Salgótarján és környékének jobb zöldségellátása érdekében súlyos összegből új zöldségraktárt építenek a külső pályaudvar alatt. Ennek a raktárnak építése magával hozta azt a tényt is, hogy ide rendes nyomtávú vasútvonalat kell építeni az áru gyorsabb és jobb szállítása érdekében. No de ha már a zöldségraktár új vasútvonalat kap, ebből egy elágazással meg lehet — és meg is oldják az új TÜZEP-telep kiszolgálását is, a tolató mozdony az áruval megrakott vagonokat a telepre tudja betolni. Az új zöldségraktár és a Tüzép-telep ellátása, kiszolgálása tehát új vasút építését tette szükségessé. A vonal építéséhez már hozzáláttak — véleményünk szerint, sajnos, ésszerűtlenül. A kitérő váltót a nagyon forgalmas fővonalra építik, a két telep kiszolgálását — bár a bejárati jelzőn belül, annak is átépítésével — így tudják majd ellátni. Ez, véleményünk szerint, az eddig is leterhelt fővonalon, ha hirtelen nem is, de később feltétlen forgalmi akadályokat idéz majd elő — vagy a vonatok menetrendszerinti közlekedésénél, vagy a két teKISZ-AKTI V A AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN A párt Központi Bizottsága a közelmúltban vizsgálta a Salgótarjáni Acélárugyár fiatal dolgozóinak helyzetét, nevelési kérdéseit. A vizsgálat eredményéről írásban értesítették a gyári KISZ bizottságot. Ebben megállapításaik mellett irányt is szabtak az ifjúsági mozgalom továbbfejlesztéséhez, a gyári fiatalok nevelési, művelődési problémáihoz. A gyár KISZ bizottsága a párt- és szakszervezeti aktívákat, s mintegy 250 ifjúság] aktívát hívott meg 14-én délután a gyári művelődési otthon színháztermében tartott értekezletére. Az ismertetés után lelkes és építő hozzászólások alapján határozat született, amely jelentős feladatok végrehajtását tűzi ki célul a jövőre, mind a fiatalok, mind felnőtt dolgozó társaik részére. lep kiszolgálásánál. Nem lenne ettől jobb megoldás? Véleményünk szerint igen! Ügy tudjuk, hogy már a külső pályaudvar illetékesei is szóvátették, mi is megpróbáljuk jobb belátásra bírni az illetékeseket. Egy új kitérő beépítése 150 ezer forint! El lehetne kerülni ezt a kiadást, teljesen függetleníteni lehetne a zöldségraktár és a TÜZÉP-telep kiszolgálását úgy, hogy a már meglévő csonka vágányt hosszabbítanák meg, — ezt kapcsolnák be a raktárhoz és a telephez. Kétségtelen, ez azzal járna, hogy a fővonalat a jelenlegi nyomvonalról odébb kellene „tolni” az amúgyis meglévő vasúti híd baloldalára, a meglévő, eddig használatlan baloldali nyomvonalra. Ezzel a megoldással teljesen függetlenítenék a zöldségraktár és TÜZÉP-telep kiszolgálását a fővonaltól, nem kellene előreláthatólag nem is egyszer a bejárati jelzőnél akár személy-, teher-, vagy irányvonatot ácso- rogtatni. Mert ha ez holnap még nem is, de holnapután feltétlen bekövetkezik. Javaslatunk lehet, hogy nem szakszerű, de elgondolkodtató. S ha az illetékesek ésszerűnek tartják, akkor talán még idejében szóltunk-.. S. L. (Tudósítónktól.) ~ A Forgách-bányatelepi úttörők kéthetes nagytáborban voltak Mátrafüreden. Június 25-én indultak teherautón és autóbuszon. Vidám hangulatban láttunk a tábor felépítéséhez a festői Kőporos tisztáson. A jó levegőjű Mátrában, igen finom koszt mellett vidáman teltek a napok. Még a napokig tartó eső sem keserítette el gyermekeimet. Jókedvű daluk ekkor is mesz- sze szállt a sátrakból. Programunk igen gazdag, nevelőhatású volt. Megmász- tuk a Kékest, jártunk Gyöngyösön, megtekintettük a Mátra-múzeumot, láttuk az ország legrégibb könyvtárát. Mátyás király egyik Corvinája is ebben a könyvtárban található. Nagyon tanulságos volt gyermekeink számára az a vándorkiállítás, amelyet a felszabadulás 15. évfordulójára rendeztek, s ez éppen Gyöngyösön volt. Gyermekeink egy kiállításon megismerték a Mátra élő világát is. Az együttélés szabályai érdekében... Rendeltetésétől eltérően ezen a napon bírósági tárgyalóterem lett a Salgótarjáni Tűzhelygyár művelődési otthona. Több mint kétszáz dolgozó előtt a gyár társadalmi bírósága tárgyalta Tóth Kálmán zománcozói dolgozó fegyelmi ügyét. Tóth Kálmán munkatársai közül kerültek ki a társadalmi bíróság tagjai: az elnök és az ülnökök. A vádlók maguk a dolgozók, a tanúk is Tóth Kálmán munkatársai köréből kerültek ki. Vádolják Tóth Kálmánt, ezt a még nagyon is fiatal, alig 20 esztendős fiatalembert. És a vád többrendbeli. Munkáját rosszul végzi, munkatársaival összeférhetetlen, a női dolgozókkal szemben ocsmány, meg nem engedhető, sértő szavakat használ; munkatársait munkájukban akadályozza, engedély nélkül magánmunkálatokat végez az üzemben, lopást követett el, illetve kísérelt meg. Kemény a társadalmi bíróság elnökének, Márton János elvtársnak minden szava, amikor Tóth Kálmánnal ismerteti az ellene felsorakoztatott vádakat. Tóth Kálmán megtörtnek látszik, a vádat megérti, de csak részben ismeri el bűnösségét. Elismeri, hogy dolgozó társaival szemben goromba, a női dolgozókkal drasztikusan beszél. Beismeri, hogy öltözőszekrényében nyerstálcákat, légpisztolyt találtak, hogy hamutartót engedély nélkül akart az üzem területéről kivinni. De mindjárt mentséget, enyhítő körülményt is keres magának. Betegségére, idegességére hivatkozik, ezért durva, goromba dolgozó társaival szemben. És jelentkeznek a tanúk. Molnár Klára, Lórik Gyula, Bőrösök Mária, meg a többiek, egymás után mondják el Tóth Kálmán hibáit — cselekményeit. Kiderül, hogy munkatársai igyekeztek nevelni a vádlottat, az azonban eddig nem járt eredménnyel. Ha jó szóval is, de rámutattak a vádlott hibáira, ő azonnal durván, meg nem engedhető hangnemben válaszolt. Ha arra kérték: változtasson magatartásán — fenyegetés volt a válasz. Pedig nagyon is megértőek voltak Tóth Kálmánnal szemben munkatársai. Kutatták, keresték annak az okát: miért viselkedik így Tóth Kálmán. Sokan betegségének tudták be, mások izgágaságában látták eddig is a hibát. És a munkatársak megértését, jó szándékát Tóth Kálmán visszautasította, sőt dolgozó társait is igyekezett munkájukban gátolni. Elvette munkaeszközüket, fel- rúgdosta az anyagot, — s olyan légkört teremtett maga körül, ami már elviselhetetlenné vált a többiek számára. Lopott. Milyen nagy vád ez is, csakúgy, mint az, hogy műszak alatt saját részére tálcákat, hamutartókat készített — a társadalmi tulajdont károsította meg! Mindezeket szemébe mondják a tanúk Tóth Kálmánnak. Szavukból azonban a segíteni akarás is kicsendül. Bár kemény, szigorú ítéletet kémek a társadalmi bíróságtól, de ott van szavukban: olyan legyen ez az ítélet, amely lehetővé teszi Tóth Kálmánnak, hogy ott a gyárban, a dolgozó társai szemeláttára, azok segítségével javítsa ki hibáját, s fiatalemberhez méltóan tudjon a jövőben élni. A társadalmi bíróság meghozta az ítéletét. Javasolta a feladatairól szóló határozata nyomán Megnyílt előttünk a nagyobb lehetőség Vállalatunk valamennyi fizikai és szellemi dolgozója örömmel vette tudomásul az MSZMP Központi Bizottságának az építőipar fejlesztésével kapcsolatos határozatát. Már előzőleg, az ötéves terv irányszámainak ismeretében, valamint a 15 éves lakásfejlesztési terv ismeretében éreztük, hogy az építőipar területén valaminek történnie kell, mert a jelenlegi szervezetben és rendszerben a célkitűzéseket a vállalatnál megalapozva számításba venni nem lehet. Véleményünk szerint a határozat nagyon szükséges és időszerű, mert az építőipar fejlesztése már eddig is napirenden volt, de a gyakorlatban megyénkben is az építőipar egy helyben topogott. Még mindig valamennyi létesítményt a hagyományos munkamódszerekkel vitele- zünk ki, úgyszintén minden esetben harcolni kell a haladóbb munkamódszerek bevezetésért. Általában a tervező intézeteknél elterjedt az a szemlélet, hogy a lakóépületek és ipari létesítmények előregyártása drágább és költségesebb módszer, mint a hagyományos, monolitikus rendszerben történő, kivitelezés, amiért is egyetlen létesítményt sem akarnak elő- regyártásra tervezni. Véleményünk szerint ez a szemlélet helytelen, mert az előregyár- tás fokozottabb bevezetése termelékenyebb és gazdaságosabb módszer, amiért érdemes azzal foglalkozni. Az előregyártást, különösen lakóépületek kivitelezésénél, szükséges minél előbb nálunk is bevezetni. Megyénkben a vízválasztói erőmű kazánsalakja olcsó és aránylag jóminőségű falazati adalékanyagot biztosít. Kutatóintézeteink közel tíz évé vizsgálják már ezt az anyagot és végleges álláspontot még ma sem tudtak foglalni. Ügy érezzük, hogy a Központi Bizottság határozata ezen ügyet véglegesen lezárja, aminek következményeképpen mielőbb megkezdhetjük Salgótarjánban és környékén a kazánsalak adalékanyagos középblokkos építési módszer bevezetését, ami már a szomszédos baráti országokban jól bevált módszer. Szintén nagy örömmel vesszük tudomásul a határozat azon részét, amely 1961. január 1-től fokozatosan gyár gazdasági vezetésének: a MT. 112. %-a 1. és 3. pontja értelmében fegyelmi vétségben bűnösnek mondja ki, s ezért azt javasolja, hogy a gyár igazgatója Tóth Kálmánt a MT. 112. §-a 2. pont c. bekezdés alapján a jelenlegi zománcozói segédégetői 6 forint 50 filléres órabéri állásából 6 hónapi időtartamra a lemezmegmunkáló üzembe 5 forint 20 filléres órabéri segédmunkási munkakörbe helyezze át. A gyár igazgatója a társadalmi bíróság ítéletét magáévá tette, s gondoskodott annak végrehajtásáról. Tanulságos, nagyon is tanulságos volt ez a társadalmi bírósági tárgyalás. A gyár dolgozói, munkatársai vonták felelősségre Tóth Kálmánt, ezt a magáról megfeledkezett fiatalembert. Hibái feltárása után elismerte bűnösségét, s most azon a sor, hogy még- egyszer fogják meg munkatársai Tóth Kálmán kezét — vezessék, irányítsák, neveljék őt. De szükség van arra is, hogy Tóth Kálmán önmagában végezzen vizsgálatot. Gyűrje le gyengeségét, becsülje dolgozó társait, vegye figyelembe és alkalmazza a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait. S ha ez bekövetkezik, megérte a fáradságot, jó munkát végzett a tűzhelygyár társadalmi bírósága. — So — eietbe lépteti a fixáras vállalkozási rendszert, egyelőre a típustervek alapjan Készülő létesítményekben. Ezen módszer vegrenajtasának, véleményünk szerint, elsőrendű íeltetele, hogy a tervezes jóval előzze meg a kivitelezés időszakát. Sajnos, ez eddig nem volt tapasztalható. A beruházók es építtetők örültek, ha a munkák kezdese- nek időszakára tudtak néhol részlegesen is kiviteli műszaki terveket produkálni. Sok esetben, különösen a fontosabb létesítményeknél, a tervezés együtt naiad a kivitelezéssel, de volt ra mar eset, hogy a kivitelezés megelőzte a tervezést is- Aitaiaban az elmúlt gyakorlat azt bizonyltja, hogy a tervezés ideje igen hosszú és vontatott. Csupán példának említjük meg a salgótarjáni megyei kórnáz tervezését, ami tudomásunk szerint már harmadik éve készül, de még mindig a tervezési munka elején járnák. Úgy gondoljuk, nogy igen nagy volna a közösségi méltatlankodás, ha a kivitelezés is olyan nosszu időt venne igénybe, mint a tervezés. Sorolhatnánk azonban ezt a tényt több uyen létesítménynél is. Mi csupán azt kérjük, hogy a gyors, korszerű kivitelezés alapfeltételeit teljesítsék és pedig jóval a kivitelezés megkezdése előtt adják át a terveket A baráti országokban, de különösen a Szovjetunióban jól bevált gyakorlat, hogy a népgazdaságilag kivánt létesítmény terveit és költségvetését fix áron, jóval a kivitelezés előtt átadják az építővállalatnak és annak módjában van idő szempontjából olyan gazdasági és technológiai előkészítésre, ami biztosítja a létesítmény határidő előtti és a fix árnál olcsóbban történő kivitelezését. Természetesen a gyors és gazdaságos munka anyagi előnyeit a kivitelező vállalat valamennyi dolgozója élvezi. Többek között mi is igen fontosnak tartjuk az építőipari gépesítésnek nagymértékű fokozását. Az is bizonyos, hogy vállalatunk jelenlegi gépesítése mellett az ötéves tervben rárótt feladatokat nem tudja elvégezni. Szükséges tehát az építőipari géppark gyors növelése, természetesen az ésszerűségi követelmények határáig. Ezzel kapcsolatosan probléma azonban a gépek gazdasági adminisztrációja. Ügyanis az új gépek, ezen belül különösen mozgó gépeink értékleírása (amortizációja) három év. Mindenki tudja, hogy ezek a komolyabb gépek ezen határidőnél lényegesen tovább tartanák és használhatók. Ennek ellenére ezen megszabott idő alatt a gép teljes értékét le kell írnunk, ami feltétlenül drága megállapítás a használati idő alatt. Ez az adminisztratív módszer a munkahelyi műszaki vezetőket valósággal visszatartja és elijeszti az új és korszerű gépek használatától, mert jóllehet, hogy a jól gépesített munka magas termelékenységet ér el, azonban a vezetése alatt álló munka nem lesz gazdaságos, mert a gép költsége hatalmas kiadást jelent. Véleményünk szerint ez a módszer csupán relatív eredményeket mutat ki, amiért is feltétlenül szükséges ezen adminisztrációnak a normális folyamatoknak megfelelő korrigálása. Bízunk abban, hogy a felsorolt és még ezenkívül is fennálló problémák, illetve azoknak nagy része a termelés területén a Központi Bizottság határozatának betartásával megoldódik, és az előírt időben az építőipar megyénkben is minden esetben teljesíteni tudja feladatait. amit valamennyi dolgozó szem előtt tart és azt teljes erejével elősegíti- Wolszky Géza, a megyei Építőipari Vállalat műszaki osztályának vezetője Elindultak a jó úton Az év első hónapjaiban kedvezőtlen helyzet alakult ki a Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban. A pártszervezet és a gazdasági vezetés együttműködése meglazult, felütötte fejét a személyeskedés, az alaptalan vádaskodás — egyszóval: eltértek a párt irányvonalától, a VII. kongresszus határozataitól. Erről írtunk lapunk ez év április 27. számában. Azóta megindult a változás útján ez a gazdaság is. Párttaggyűlések, vezetőségi ülések, maga a járási pártbizottság is behatóan foglalkoztak a kialakult helyzettel. Feltárták az okokat és a járási pártbizottság komoly feladatokat szabott meg a gazdaság kommunistái számára. Az eltelt másfél-két hónap során a gazdaság politikai és gazdasági élete igazolja, hogy az ottani elvtársak komolyan vették a figyelmeztetést, igyekeznek kijavítani hibájukat. Ezt igazolja például az, hogv a nyári munkákban mutatkozó lemaradást néhány hét alatt behozták, jó minőségben kijavították a gépeket és már az aratásban is figyelemre méltó sikereket értek el. Javult a gazdaságban a munkafegyelem is. Ma már mindinkább tapasztalható, hogy a dolgozók a gazdaság érdekeit tartják szem előtt, jobban kihasználják a munkaidőt, lelkiismeretesebben látják el tennivalóikat. Egyre több javaslat és határozott intézkedés is segíti a munka meg javulását. A június 25-én tartott gazdaságvezetői értekezlet például komoly intézkedéseket hozott a legfontosabb és legsürgősebb kérdésekben, amelyek végrehajtását ellenőrzik. Az ilyen és ehhez hasonló eredmények azért jöhettek létre, mert a pártszervezet és a gazdasági vezetés mind szorosabban együtt működik. A pártvezetöség támogatja a gazdasági vezetést a helyes intézkedések végrehajtásában. A gazdasági vezetés pedig jobban igényli a pártszervezet politikai tevékenységét, politikai munkáját, a gazdaság előtt álló feladatok megoldásában. Nem kis részben annak is betudható a Nógrádkövesdi Állami Gazdaság javuló vezetési színvonala, hogy mindjobban megértik: csak egységes vezetéssel, a hibák bátor feltárásával és a dolgozókra való bátor támaszkodással érhetnek el eredményeket. Erre pedig nagy szükség is van. Hiszen a gazdaság előtt nem kisebb cél áll, mint az, hogy ebben az évben már nyereséges legyen. Eddig minden évben veszteséges volt a gazdaság, most viszont az évi tervezett nyereség összege meghaladja a 200 ezer forintot. Nem állíthatjuk azt, hogy teljes fordulat történt, de a kommunistáik, általában a vezetők és a dolgozók elindultak azon az úton, amelynek végeredménye egy erős, egységes, jól dolgozó gazdaság kialakulása lesz. A munkában, a mindennapi életben kovácsolódik majd ki az az elvi álláspont, a párt politikájának teljesen megfelelő munka, amely bizony az év elején még hiányzott ebben a gazdaságban és amely nélkül eredményesen dolgozni lehetetlen. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban értettek a jó szóból, a járási pártbizottság határozatából, és az eadigi jelek szerint tetteikkel is igazolják: elvetik a hibákat, s egyre erőteljesebben a helyes úton járnak. Tanácskozott a törzsgárda a Salgótarjáni Üveggyárban Az elmúlt vasárnap első ízben tartottak megbeszélést a Salgótarjáni Üveggyár törzsgárdájának tagjai. A mintegy 350 dolgozó előtt Papp Gyula elvtárs, a gyár igazgatója tartott rövid ünnepi beszédet. Ismertette az első félévi eredményeket és a gyárra váró további feladatokat. Külön kérte a törzsgárda tagjait a gyár többi dolgozóinak és főleg az ifjúságnak a nevelésére, a velük való foglalkozásra. A vitában mintegy harmincán szólaltak fel. A törzsgárda tagjai elsősorban a termelés és a termelékenység emelésének, a selejt csökkentésének feladataival foglalkoztak. Számos javaslatot tettek a munka jobb megszervezésére, a dolgozókra való bátrabb támaszkodásra. A tanácskozás tapasztalatai alapján a jövőben is tartanak ilyen megbeszéléseket, amelyeken főleg az emberek nevelésével és annak módszereivel kívánnak majd foglalkozni. Szép, feledhetetlen volt az a két hét A második héten jó idő köszöntött ránk. Esténként messze világított tábortüzünk. Ezek a tábortüzek igen alkalmasnak bizonyultak arra, hogy más vidékről jött úttörőkkel kössünk barátságot. Esténként megjelentek tábortüzünknél a jászberényi, a gödöllői és a péceli úttörők. Különösen jó kapcsolat alakult ki a péceli úttörőkkel. Ok késő este érkeztek a szomszédos táborhelyre, s csapatunk egy emberként segítette őket a táborépítés nehéz munkájában. Ám nemcsak munkában, tábortűznél találkoztunk, hanem labdarúgó-mérkőzést, számháborút is vívtunk egymással. És amikor 9-én délben elkezdtük bontani a tábort, váratlanul megjelent a péceli csapat, hogy most ők segítenek nekünk. Köszönetét mondunk mindenkinek, aki segítségünkre volt a táborozásnál. IFJ. RAVASZ DEZSŐ táborvezető TALÁN MÉG IDEJÉBEN SZÜLÜNK... Több ésszerűséget az új vasút építésénél
