Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-06 / 54. szám
1960. július 6. NÓGRÁDI NtPÜJBAa 7 KÖZT iFBAWCIft SZOMÁLIPAPT: ^^BerberaiMarg^a^x] a (6T(SatV SZOMÁllV ^tüúnvTib I szórna//nép Zakó terű/ele ^ Szo/nét/eívotto/oszgyámság) (Szomjt/Zo/t/fro/t aopo/ ffs/armatj ? J.m Jemen ^■ia««^2Skm A fiúk mellett a lányok sem maradtak el. Ök inkább kézimunkában és rajzban jeleskedtek, s munkáik joggal nyerték meg az érdeklődök nagy tetszését. APRÓHIRDETÉSEK Eladó 350-es Jáwa új állapotban. Érdeklődni: Kisterenye, Rákóczi u. 11. (359) Szoba-konyhás beköltözhető lakrészt, vagy kisebb családi házat keresek Salgótarjánban megvételre, kisebb mennyiségű készpénzért, fizetési kedvezménnyel. Cím: salgótarjáni hirdető. (358) ELCSERÉLNÉM Miskolcon levő újbérházl III. em. 2 szoba összkomfortos lakásomat salgótarjáni 2-3 szobás hasonlóért, v. komfort nélkül is. Érdeklődni: az Állami Biztosító salgótarjáni igazgatóságánál lehet. (355) PVC PRESLEMEZEK vegyi maratási, vagy vésnök! kivitelezésű megmunkálását vállaló szakembert keresünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben. Műanyagokat készítő KTSz Balassagyarmat, Dózsa György u. 25. (349) FELVENNÉK két padlóburkoló szakmunkást, aki PVC padlólemezek lerakásában jó szakképzettséggel rendelkezik. Jelentkezést „Szakmunkás” jeligére kérjük a kiadóba. (349) ELADÓ Nagybátonyban, József Attila u. 17. szám alatt 2 család részére is alkalmas, azonnal beköltözhető családi ház. Az állomástól 4 percre. (344) Biztató a fejlődés a Kisterenyei Állami Gazdaságban A Kisterenyei Állami Gazdaság bizony nem minden esztendőben dicsekedhetett jó névvel az eredmények terén, sőt úgy is mondhatnánk, hogy a leggyengébbek között kellett emlegetni a megyében. Annál örvendetesebb volt, amikor néhány hete, az állami gazdaságok megyei értekezletén: Pásztón az országos igazgatóság részéről sok jó szót lehetett hallani végre erről a gazdaságról is. A központi főagronómus különösen a gazdasági agronómus nevét emlegette, annak füie pirosodott a sűrű dicsérettől, agrotechnikai módszereinek helyeslése nyomán. Látogatást kellett hát tenni itt — menynyiben változott a helyzet a gazdaságban, méltó-e a Kisterenyei Állami Gazdaság az elismerésre? Keressük talán elsőként a számbeli adatokat. Franczia József elvtárs, az állami gazdaság igazgatója azt mondja: — Az őszi árpa aratását már 29-én szerdán, vagy csütörtökön meg akartuk kezdeni, s nem rajtunk múlott, hogy az elmúlt héten ehhez a munkához nem tudtunk hozzálátni. Az viszont bizonyos, hogy a növényápolási és takarmány-begyűjtési munkát aratás előtt elvégezzük. A szálas és pillangós növények kazlakban vannak, mindössze a pillangósok 8 száza léka van petrencében. — Ezt még 28-án, kedden délelőtt közli. Azóta pedig sokminden történt a gazdaságban. Azóta az aratás is megindult. A rétkaszálással — ahogy a beismerés hangzik —, kicsit megkésett a gazdaság, de az a terv, hogy gabonaaratásig ezzel a feladattal is végez. Ebben az esztendőben a Kisterenyei ÁG az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva jelentős lépést tett előre. A növényápolási munka 80 százalékát géppel végezte, a pillangósokat pedig 95 százalékban vágta gépi erővel, ezt az eredményt pedig gépi munkával az elmúlt években még egyszer sem tudta elérni. A kalászosoknál szintén az a terv, hogy gépekre bízzák a munka jelentős terhét. Ha az időjárás kedvező lesz, s a gabonák nem dőlnek meg, 70—75 százalékban lehet a gépek segítségére számítani. Őszi búzából 886, őszi árpából 60, tavaszi árpából 452, zabból 137 holdat kell vágni. Súlyos fagykár a 300 holdas őszivetésben volt, a többi vetés kisebb-nagyobb veszteséggel kiheverte a viszontagságot, s az élő, ' valamint a „holt”, azaz gépi erő figyelembevételével a gazdaságnak 15 munkanapra lesz szüksége az aratáshoz. Ügy tervezi a gazdaság, Afrika új független állama: as Egyesült Ssomáli Köztársaság hogy 6 lánctalpas és 6 kör mös gépe aratás után azonnal hozzálát a föld műveléséhez, a tarlóhántáshoz, és a nyári mélyszántás végzéséhez s, ha az aratással, betakarítással végzett, tőle telhető erővel segítséget nyújt a patronált termelőszövetkezeteknek is. Itt elsősorban a zabari, karancskeszi tsz-ek aratási gondján akar segíteni gépeivel, mint ahogy eddig is érdemes támogatást adott már a tavaszi hónapokban tanácsaival. Szintén számíthat a Kisterenyei Állami Gazdaság támoga tására a dörög házi, zabari és karancskeszi termelőszövetkezet. A dorogházi tsz-nek például az állami gazdaság a növény- ápolás terén lókapákkal sietett segítségére, részt vett a burgonya növényvédelmi munkájában, 20 holdnyi területet porozott be, a takarmánybetakarításnál pedig fűkaszát kölcsönzött, a kazlazáshoz elevátort biztosított és hasznos szaktanácsokat szolgáltatott a mindenkori tennivalóhoz. A kisterenyei Állami Gazdaság ma már a biztató erősödés jeleit mutatja munkájával. Az a 470 dolgozó, aki a gazdaság falai között él, egyre szebben növekedő eredményekre képes. A gazdaság vezetői úgy bizakodnak, hogy ebben az esztendőben búzaátlaguk 150 kiló lesz, amivel maguk mögött tudhatják a termelőszövetkezeteket. Kukoricából 3—4 mázsával számítanak többre a tsz-eknél, tejtermelésben pedig a termelőszövetkezetek 2600 literjét mérve, az ÁG 3 ezer liter tervezetén túllépve 3 ezer 300 litert várnak. 1960. július elsejével — az ENSZ.nek 1950-ben hozott határozata alapján - megszűnt a 460 ezer négyzetkilométer területű, 1,4 millió lakosú Szomália feletti olasz gyámság. A szomáli nemzetiségű törzsek Szomálián kívül a környező államokban, így Kenya és Etiópa egy részén, valamint a Francia Szomáli- part és a Brit Szo- máliföld területén élnek. Ez utóbbi országban 1956-tól mozgalom indult meg, mely célul tűzte ki, hogy a 176 ezer négyzet- kilométer nagyságú, 600 ezer lakosú területet a függetlenné * váló Szomáliához csatolják. E mozgalom eredményeként az Adeni- öböl partján fekvő brit védnökség 1960. június 26-án nyerte el függetlenségét és lakóinak akarata szerint július elsején Szomáliához csatlakozott. A két ország egyesüléséből alakuló 636 000 négyzetkilométer kiterjedésű — azaz Magyarország területénél hétszerte nagyobb — új állam- alakulat az Egyesült Szomáli Köztársaság nevet vette fel. Lakóinak száma 2 millió fő. Egy utasás vége — egy másik lefolyása A hét világpolitikai egyvelegében egy utazás záróakkordja s egy másik kudarcáról beszélünk. Mindkettő visszhangja még sokáig fog gyűrűzni a nemzetközi aréna felett, de már most minden különösebb „zeneértés” nélkül is meg lehet jósolni, melyiknek dallama lesz a maradandó értékű, melyik tölti be diadalmasan a tért, s nyeri meg az emberek szívét, lelkét. Eisenhower elnök ma másfél hete érkezett haza Washingtonba távol-keleti körútjáról, pontosabban a „félkörút- járól”. Hiszen óriási félkörívben kellett, elkerülnie igazi úticélját, legfontosabb távolkeleti szövetségesének fővárosát, Tokiót, s amikor Eisenhower hétfőn a televízió képernyőjén beszámolt az amerikai népnek izgalmas fordulatokban bővelkedő útjáról, irigylésre méltó önbizalommal, vagy sajnálni való ön- álltatással? — „sikeresnek” mondta távol-keleti küldetését. Mindazonáltal bejelentette, hogy elnökségének hátralévő ideje alatt több utazást már nem tervez... James Hagerty, az elnök személyi titkára alighanem megkönnyebbülten felsóhajtott. Elvégre még sem lehet megkívánni a Fehér Ház szóvivőjétől, hogy az elnök „sikeres” utazásainak előkészítésében fáradozván, minduntalan egy-egy helikopter kötélhágcsóján kelljen visszavonulnia a tömegek túlzott lelkesedése elől... Nos, az egész ügynek erre a tragikomikus oldalára nem Űj művelődési otthon épül Zagyvarónán A zagyvarónaiak régóta dédelgették magukban a tervet, hogy egy új, a mai kor követelményeinek megfelelő művelődési házat építenek. Ez a tervük ebben az évben válik valóra. Az új létesítmény elkészülésével megoldódik az olvasóterem elhelyezése, a színházterem és egy sor olyan gondja a falu vezetőinek, amellyel eddig nem tudtak mit kezdeni Főleg társadalmi munkában építik, amely jelenleg folyamatban van. A falu fiataljai, öregjei olyan nagy örömmel, ambícióval álltak az építéshez, ami nem kis eredmény. Szorgos munkájuk révén bebizonyosodott, hogy Zagyvaróna új utakra lépett. A kezdetben nagyon jó aktíva alakult ki, bár az utóbbi időben csökkent ez a lelkesedés. Reméljük nemcsak átmenetileg fog érvényesülni, hisz tudják óriási jelentőségét. Bízunk a KISZ-szervezetben, a falu vezetőiben, hogy még ezek után sem fog megszakadni ez a jó együttérzés, megértés. A közeli vállalatok, üzemek, kisebb, vagy nagyobb mértékben hozzájárulnak a munkához. A Salgótarjáni Acélárugyár kocsikkal, az építéshez szükséges építőanyaggal segít. Az erőmű, vasötvözetgyár is nagy segítséget nyújt az épülő kultúrházhoz. Augusztus 20- ig, az átadásig, még bőven van munka. Néhány nap múlva végleg befejezik a belső simítási munkálatokat is. A 211-es sz. Iparitanuló Intézetet külön ki kell emelni, nagy segítséget nyújtott Zagyvarónának. Több ezer forint társadalmi munkával segítette elő, — főleg nagyobbrészt a kőműves tanulókat illeti a dicséret. Dénes István KISZ titkár és Földi István KISZ- tagok minden kis szabad idejüket az épülő kultúrháznál töltik. Vincze Feri bácsit is nem egyszer látni itt, most a külső falaknál felhalmozódott földet teríti széjjel, minden munkából derekasan kiveszi részét. érdemes sok szót vesztegetni. Ma már talán csak az elnök az egyetlen ember, aki ilyen elismerően nyilatkozik erről az utazásról s ez bizonyos fokig érthető, hiszen ő személyeben szenvedte el az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb megaláztatását. Az első döbbenetből felocsúdva ma már valamennyi józan, vagy kijózanodott nyugati politikai megfigyelő bevallja, hogy az amerikai elnöknek ajtót mutató japán nép megsemmisítő és beláthatatlan következményekkel járó csapást mért Washingtonra. Ebben a diplomáciai katasztrófában odaveszett Eisenhower elnök tekintélyének a párizsi „csúcskudarcból” még megmentett csekély maradéka is. Az amerikai elnök végképp megszűnt a „szabad világ” bírálatokon felül álló bajnoka lenni. Az elnöki tekintély leplének lehulltával a király most meztelen, s az amerikai szemleíróknak nem tetszik a látvány. De vajon miért csak az elnök személyét és a hivatalos amerikai külpolitika többi végrehajtójának személyi gvengéit, alkalmatlanságát boncolgatják? Hiszen csak a vak — vagy aki annak teteti magát —, nem látja, hogy nem egyes elszigetelt tévedésekről, holmi szerencsétlen baklövésekről van szó, hanem a végelgyengülésben szenvedő hideg- háborús „erőpolitika” logikus következményeiről! Az amerikai külügyminisztérium vezetői, kik az elnököt a bajiós előjelek ellenére is rábeszélték távol-keleti kőrútjára, most sebeiket nyalogatva azon tűnődnek — mi is történik voltaképpen? Hiszen Eisenhower elnök tavaly téli Afrika—Ázsia körútja során még bőven aratott tapsokat, latin-amerikai utazása, ha nem is volt zavartalan, mindenesetre Nixon alelnök 1958-as vesszőfutásához képest szinte sikernek számított. Hová lett az elnök személyi vonzereje? És éppen most, amikor az U—2 ügy és a csúcskudarc után igazán ráfért volna az amerikai külpolitikára egy kis népszerűsítés! Dehát éppen ez a dolog nyitja! Félévvel ezelőtt Eisenhower elnök még a Camp David-i nimbusztól övezve utazta körül a világot és a tapsok ennek a békés együttélés eszméjének szóltak. Ez a magyarázat —■ mint minden igazság — olyan eevszerű, hogy még Joseph Alsop, a New York Herald Tribune szélsőségesen reakciós szemleírója is megérti: „Az igazság az — vallja be Alsop —, hogy az elnök által meglátogatott országok legtöbbjében N. Sz. Hruscsov jóindulatának köszönhette ragyogó fogadtatását Most már világos az is, hogy majdnem teljes mértékben Hrus- csovnak tulajdonítható, hogy olyan örvendetes ellentét volt Eisenhower dél-amerikai útja és Nixon alelnök hasonló körutazása között.” Nos, a változás nem a tömegek, s nem is a szovjet kormány álláspontjában következett be. A csúcsértekezr let hitszegő megtorpedózása volt az, ami megfosztotta Eisenhower elnököt a Camp David-i nimbusztól, s mindenekelőtt ez az oka annak, hogy az amerikai erőpolitika pőrére vetkőztetett képviselőit ma taps helyett ismét a gyűlölet kiáltásai fogadják. És hogy nem a békés együttélés eszméjében volt a hiba, azt mi sem bizonyítja fényesebben, minthogy Camp David szovjet főszereplőjét, Nyikita Szergejevics Hruscso- vot továbbra is meleg szeretettel fogadják a meglátogatott országok népei. Párizs—Bukarest—Bécs. A békés együttélés gyakorlatának teljes diadaláért vívott küzdelem e fontos állomásai világosan mutatják a békeharc most kibontakozó új szakaszának főirányát. Párizsban a szovjet kormány képviselője megfelelő visszautasításban részesítette a hidegháborús bajkeverők provokációit és felejthetetlen leckéket adott nekik arról, hor>' merre is vannak a Szovjetunió és a szocialista országok határai. Bukarestben Hruscsov nagy meggyőző erővel tett hitet a békés együttélés politikája mellett. Bukarest új bizonyság volt a világ közvéleménye színe előtt, hogy a szocialista országok nem taktikának, hanem az emberiség egyedüli járható útjának tekintik a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését. És immár Becsből erkeznek hírek a Szovjetunió világjáró békenagykövetének ausztriai látgatásáról, a békés együttélés politikájának realitásáról, megállíthatatlan térhódításáról. Hruscsov szívélyes ausztriai fogadtatása perdöntőén bizonyítja, hogy a néptömegek a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulásában nem a békés együttélés politikájának kudarcát, hanem a hidegháborús erők oly vereségét látják. amely már magában hordozza a cárgyalások eszméjének az eljövendő győzelmeit. A bécsiek szívélyes ven- degszeretetében nenne van a liszteletadas és a meleg elismerés az iránt a hatalom iránt, amely a nideg- hauorus provokációk ellenére sem hagyta magát eltéríteni következetes ue- kepolitikajától. Amikor a szovjet miniszterelnök tegnapelőtt minden rendorkíséret nélkül a bécsi utca forgatagában szóba elegyedett az egyszerű emberekkel, Hruscsovot a béke embereként üdvözölték. Kiáltó tanulság ez az amerikai vezető körök számára. Kiváltképpen azután, hogy Eisenhower elnöknek Tokióba vivő útját meg a 7- amerikai flotta, Japán valamennyi rendőre sem volt képes biztosítani. Vajon levonja-e újra Washington a párizsi csúcskudarc tanulságait? Amint a két utazás összevetése is szemléletesen bizonyítja — a nepek már levonták a tanulságokat. Jól sikerült kézimunka kiállítást rendeztek a tanítási év végén Nagy bá tony bányavárosi iskolában. Képünkön a politechnikai oktatás keretében készült szerszámokat tekintik meg az érdeklődők.
