Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)

1960-07-06 / 54. szám

NÓGRÁDI NKPÜJ8A8 1960. július 6. 2 Társadalmi üggyé válik az új hengermű felépítése JÓL SEGÍTIK a kommunisták a beruházás végrehajtását Joggal mondhatjuk, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban az új hideghengermű felépí­tése, az egész rekonstrukció társadalmi üggyé válik. Sőt, ELSŐRENDŰ POLITIKAI KÉRDÉSKÉNT KEZELIK ennek a több mint 138 millió forintos beruházásnak az ügyét a pártszervezetek, a pártbizottság, a kommunisták. Minden egyéb tényezőn túl a hideghengermű alapszerve­zetének, a gyárrészleg kom­munistáinak munkáját az bizonyítja legjobban, hogy a régi hengerde munkásainak közös ügyévé tették az építke­zést. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a munkások megértsék: mit jelent majd számukra a jövő évben üzembe lépő, teljesen korszerű, a legújabb munka- védelmi és szociális igénye­ket kielégítő üzem. Ennek a jó politikai munkának az eredménye, hogy a hengerde dolgozói messzemenően áldo­zatot is vállalnak. Az új csar­nok felépítése például szük­ségessé tette a régi épület egy részének lebontását. Ma például a régi csarnok több mint a felét elbontották már, a helyiség huzatos, kényszerű rendetlenség zavarja sok esetben a munkát. De a hen­gerészek nem hátráltak meg, sem a hideg, sem a szél, sem az építkezés nem zavarhatta őket annyira, amely csök­kenthétté volna a termelést, a teljesítményt. A kongresz- szusi munkaversenyben a gyár üzemrészei között el­nyerték az első helyet. Az ebben a versenyben elért eredményeket azóta is tart­ják, sőt, nem egy esetben túlszárnyalják. A gyárrészleg már 26-án befejezte első fél­évi tervét és mintegy két és félmillió forint értékű hide­gen hengerelt szalagot adott terven felül. A NAGYSZERŰ TERMELÉSI EREDMÉNYEK mellett a kommunisták és pártonkívüliek önkéntes tár­sadalmi munkát is végeztek, ha azt az építkezés üteme, egy-egy határidő megtartása kívánta. Hogyan dolgozott a gyári pártbizottság, a hengerde alapszervezete, hogy ilyen si­kereket értek el? Erre ke­restük a választ a napokban. Mindenekelőtt abból kell ki­indulni, hogy a nagyüzemi pártbizottság rendszeresen rajta tartja szemét ezen a fontos munkán. A végrehajtó bizottság minden negyedév­ben napirendjére tűzi az építkezés egy-egy problémá­ját. Állandóan tájékozódik a hengerdei helyzetről, a sze­mélyes tapasztalatok, a be­számoltatások révén hiányta- • lanul ismerik a feladatokat. A hideghengermű alapszerve­zete viszont messzemenően felkeltette a dolgozók érdek­lődését az ügy iránt. Grafi­kont függesztettek ki az üzem falára, amelyben az építke­zés egyes fázisainak határ­idejét, a munkák állását köz­érthetően szemléltetik. A hengerdében nem múlik el egyetlen taggyűlés sem, hogy az egész kollektívának erről a közös ügyéről szó ne essen. Emellett a termelési tanács­kozáson is ismertetik a be­ruházás előrehaladását, a ne­hézségeket és főleg a jövőt, hogy hatvan év után meg­szabadulnak a hengerészek a nehéz fizikai munkától és egy minden igényt kielégítő, korszerű üzemük lesz. De el­mondják azt is a munkások­nak, hogy az új létesítmény nem hullott az égből, abban benne van a hengerészek ed­dig végzett jó munkája, amelyre a jövőben is szük­ség van. Legközelebb például július 15-én széleskörű, ki­bővített ülést tart az alap- szervezet vezetősége, amelyre mgehívják a gyár néhány mozgalmi és gazdasági veze­tőjét is. Ezen megvitatják az építkezés eddigi menetét és a jövő feladatait. Az itt ho­zott határozatokat azután is­rnajd valamennyi dolgozóval. A hengerde alapszervezete egyébként patronalja az itt DOLGOZÓ ÉPlTÖMUNKÁSOKAT. Nekik is elmondják, hogy mennyire szükséges az épít­kezés határidejének megtar­tása, illetve megrövidítése, mit jelent az, ha az új léte­sítmény minél előbb üzembe léphet. Ugyanakkor, ha a pártszervezet bármilyen prob­lémát lát és ha art helyileg nem tudják megoldani, igény­lik a felsőbb szervek segítsé­gét, mindent megtesznek, hogy gyors, hatásos intézke­désekkel elhárítsák az aka­dályokat. Most például azt teszik szóvá, hogy meg kell gyorsítani az építőmunkások tevékenységét. Az alapszerve­zet javasolja, hogy vezessék be a két műszakot, legyen szervezettebb, ütemesebb a munka. A hengerde gazdasági vezetésével együtt segítséget nyújtanak az itt dolgozó szov­jet cölöpverő gép alkatrészei­nek pótlásához. Egyszóval messzemenő politikai, műsza­ki támogatást nyújtanak, hogy az építők és a szerelők mi­nél előbb elkészüljenek a munkával. Nagyszerű dolog, hogy a hideghengermű pártszerveze­te, kommunistái felismerték: az új hengerde mielőbbi üzembe helyezése elsőrendű politikai kérdés, komoly tár­sadalmi ügy. Sokirányú te- veKenységük kedvezően érez­teti hatását. S miközben lát- jíuí maguk előtt a célt, nem feledkeznek meg a máról és a holnapról sem. Az üzem mozgalmi és gazdasági veze­tői, az elég rossz körülmé­nyek között is TÖKÖDNEK A MUNKÁSOK EGÉSZSÉGÉVEL, BIZTONSAGÁVAL. Dicséretükre legyen mondva, az építkezés miatt előállott helyzet ellenére sem történt eddig baleset. A pártszerve­zet már most felhívta a gyár illetékes vezetőinek figyelmét, hovy gondoskodjanak megfe­lelő védelemről a téli időjá­rás viszontagságai ellen, te­gyenek meg mindent azért, hopv a hengerészek viszonylag egészséges körülmények kö­zött dolgozhassanak. Sokat tanulhatnak más pártszervezetek is a henger­de kommunistáitól, akik he­lyesen értelmezték a VII. kongresszus határozatát és a gyakorlati életben is példát mutatnak annak megvalósítá­sában. Balogh Gyula Szabadtéri színpadot építettek a Margit-tárói KISZ fiatalok Meleg szeretettel búcsúztatták a nagylóciak nyugalomba vonuló pedagógusukat Harminchét éven keresztül tanított az általános iskolá­ban, Nagylócon Bugyinszki Anna nevelő, akit az elmúlt napokban nyugdíjaztak. A nevelő, mintegy kétezer gyermeket tanított meg írni- olvasni. Munkásságáért nyug­díjba vonulása alkalmából, Szeles Boldizsár, községi VB elnök mondott köszönetét. Az idős pedagógusnő búcsúz­tatásán egyébként nagyszám­ban résztvettek a község la­kói, növendékei, ajándékok­kal és virággal halmozták el. A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZETEK ÉLETÉBŐL — Színvonalas magyarnóta- estet rendezett a Salgótarján és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet július 2-án, a Z agyvapálfalvi Földműves- szövetkezet kisvendéglőjében. A helyiséget zsúfolásig meg­töltő közönség többször visz- szatapsolta Farkas László és Dobák Eszter magyarnóta- énekeseket. — Nagyszabású átalakítási munkálatokkal korszerűsítik a földművesszövetkezeti bolt­hálózatot Karancskesziben. A jelenlegi vegyesbolt helyett egy korszerű iparcikkszakbol­tot és egy önkiszolgáló élel­miszerboltot hoznak létre, a jelenlegi italbolt helyett pe­dig kisvendéglőt létesítenek mintegy 150 ezer forint érték­ben. Legyen valóban társadalmi munka Emlékezetes marad az idős ifjú kórusok salgótarjáni találkozója és (Folytatás az 1. oldalról.) a Tőzsér és a Bartos házas­pár is. Idősek és fiatalok, férjek és feleségek ajkáról zengett a .dal ezen a napon. Több mint 400 dalos vo­nult végig Salgótarján főut­cáján, büszkén, emelt fővel, egyenruhában, vörös szegfű­vel a mellükön, kék alj, fe­hér blúz, vagy kék ingben, piros nyakkendővel- Már maga ez a felvonulás ünnepi hangulatot varázsolt az egész városra, s ezt a han­gulatot csak tovább emelte a salgótarjáni bányász fúvós- zenekar egyórás térzenéje. Az ünnepi megnyitó al­kalmával már többezer főnyi hallgatóság gyűlt össze a salgtóarjáni kol­légiumi kertben, s hallgatta feszült figyelem­mel Nádasdi András elvtárs­nak, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa vezető titkárá­nak yisszaemlékező szavait. — A munkásosztály öntu­datának fejlesztésében jelen­tős szerep jutott a kultúrá­nak — kezdte beszédét Ná­dasdi elvtárs. Éppen ezért a munkásmozgalom öntudatos vezetői, elsősorban a kommu­nisták, nagy figyelmet for­dítottak a munkáskultúra fejlesztésére. A munkás kultúregyesületeket, így a Salgótarjáni Munkás Dalkört is, a dolgozók filléreiből, a szakszervezetek segítségével tartották fenn. Az 1918-as polgári forrada­lom győzelme, de elsősorban a Tanácsköztársaság kikiál­tása, jelentős változást hozott a salgótarjáni munkásdalkör életében. Szinte órák alatt megtanulta a dalkör a II. In- ternacionáé himnuszát. Zú­gott a dal Salgótarjánban a munkások ajkáról, hogy: Nem lesz a tőke úr mi rajtunk. S 1919 március 21-e után az egész Salgótarján dol­gozóival megtanították a kommunista internacio- nálé himnuszát. Az egész város énekelte a felsza­badult proletárok harci dalát: Föl. föl, ti rabjai a földnek!. •. — A Tanácsköztársaság bu­kása után, — folytatta Ná­dasdi elvtárs — az uralkodó osztály salgótarjáni képviselői elsőrendű feladatuknak tar­mertetik a kommunistákkal,1 tották a munkásdalkör szét­züllesztését, de a csendőrség minden felügyelete, ellenőr­zése és üldöztetése ellenére is élt és dolgozott a salgótar­jáni munkásdalkör. Sőt, mi­nél nagyobb volt az üldözte­tés, annál szilárdabbá vált a munkásdalosok egysége. Az első salgótarjáni mun­kásdalkör tagjainak többsége áldozatkész, osztályharcos munkásokból tevődött össze, akiknek tevékeny­ségét a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális szervezete irányí­totta. Sohasem felejtjük el Lovász József és Salamon Imre régi dalosok emlékét, akik a moz­galomban haltak hősi halált. Külön jóleső érzés számunk­ra, hogy a régi munkásdalo­sok közül sokan ma is él­nek és jó egészségnek örven­denek. Az idős dalosok pél­dája, ügyszeretete, ma is pél­daként állhat ifjúságunk, fia­tal dalosaink előtt. Az ő éle­tük, munkásságuk példázza, hogyan kell munkáshoz mél­tóan dolgozni, harcolni a dol­gozó népért — fejezte be be­szédét a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára. S ami ezután történt, az a jelenlévő hallgató­ságból ötpercenként vál­totta ki a fergeteges tap­sot, az elismerő szava­kat. Mert az idős szervezett mun­kások énekkarának fellépése után, — amelyet Vilezsál Richárd vezényelt — egymás után mutatták be tudásukat, képességeiket a különböző dalkörök. Pattogó indulók és érze­lemkeltő népdalok váltották egymást a dalosok ajkain: „A munka dala”, a „Békét a vi­lágnak”, a „Porlepte utakon”, a „Réten-réten”, a „Már új világunk épül”, a „Dob pe­reg” című legszebb dalok ün­nepi hangjai töltötték be a kollégiumteret. S az egész műsorról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Az idős szervezett munkások énekkara fiatalos lendülettel adta elő műsor­számait, s a magyarnándori kiszesek éppúgy, mint a szi- rákiak, pilínyiek, a Salgótar­jáni Acélárugyári, a bányász vagy a megyei rendőrségi dalkör nagy elismerést vívtak ki maguknak. Erős, szilárd termelőszövetkezetekért A TOLMACSI GÉPÁLLOMÁS PARTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL A Tolmácsi Gépállomáson az elmúlt évihez viszonyítva igen jelentős az a fejlődés, amelyet az idén elértek. Hogy idáig jutottak, ebben igen nagy része van a gép­állomáson dolgozó kommunis­táknak, annak, hogy a Tol­mácsi Gépállomáson igen szerencsésen párosul a párt­vezetés előrelátása, a gazda­ságvezetés hozzáértésével. A párt- és a gazdaságvezetés minden olyan problémát, amely jelentősen befolyásolja a gépállomás előrehaladását, a gépállomás előtt álló fel­adatok megvalósítását, közö­sen beszélnek meg, közösen igyekszenek megtalálni rá a legjobb megoldást. A gépállomáson dolgozó traktorosok túlnyomó többsé­ge résztvesz a termelőszövet­kezetek erősítéséért, szilárdí­tásáért indított ezer, illetve 800 normálholdas mozgalom­ban. A traktorosok versenyé­hez való csatlakozást a gép­állomáson a kommunisták kezdeményezték. A kommu­nista tráktorosok voltak az elsők, akik gépükkel ezer, il­letve 800 mormálhold meg­munkálását vállalták, s a vál­lalt feladatoknak igyeksze­nek eleget tenni. A gépállo­máson valamennyi kommu­nista traktoros teljesítette ta­vaszi tervét, s ezzel nagy se­gítséget adtak a gépállomás körzetéhez tartozó termelő­szövetkezeteknek. De a párt- szervezet enmcsak a verseny­mozgalom megszervezésében, szélesítésében játszott igen komoly szerepet, hanem a verseny nyilvánossá tételé­ben is. A gépállomáson meg­határozott időközönként ér­tékelik a traktorosok teljesít­ményét, azt, hogyan teljesítik a vállalt feladatokat. Ennek szolgálatába állították a fali­újságot is, amelyen rendsze­resen közölnek írásokat azok­ról a traktorosokról, akik eredményesen dolgoznak, de bírálják benne azokat is, akik valamilyen oknál fogva egy-egy dekádban nem telje­sítik feladatukat. Sokat tett a pártszervezet azért is, hogy a gépállomáson megszilárduljon a munkafe­gyelem. Köztudomású dolog, hogy az elmúlt évben a gép­állomás vezetőségének igen sok gondot okozott a munka- fegyelem lazasága. A párt- szervezet kezdeményezésére, a párt- és a gazdaságvezetés­nek sikerült központi problé­mává tenni a munkafegye­lem megszilárdítását. Tag­gyűléseken, termelési érte­kezleteken ítélték el a fe- gyelmezetlenkedőket, akiknek hanyag munkája, nemtörő­dömsége kárt okozott a gép­állomásnak és a termelőszö­vetkezeteknek is. A sok-sok egyéni beszélgetés, s ha a szép szó nem használt, a szi­gorú felelősségrevonás veze­tett el oda, hogy a gépállo­máson ma már e téren nincs komolyabb probléma, a gép­állomás dolgozói lelkiismere­tesen, becsületesen elvégzik munkájukat. Néhány napja a Tolmácsi Gépállomásról is elindultak a gépek, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó termelő- szövetkezeteknél megkezdjék az aratást. A több mint 2 ezer hold gabona levágása a gépállomás rendelkezésére álló gépparkkal nem könnyű feladat. De elvégzik a mun­kát, mert felkészültek rá, a párt- és a gazdaságvezetés szorosan együttműködve szer­vezték meg a munkát, még­pedig úgy, hogy időben be­takarítsák a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetek a gabonát. Párttaggyűlésen, ter­melési értekezleten beszélték meg azokat a legfontosabb teendőket, amelyeknek megol­dása igen jótékonyan befo­lyásolja a nyári munkákat, a növényápolást és az aratást. Igv segíti a Tolmácsi Gép­állomás pártszervezete a gép­állomás vezetőségének mun­káját, mindazon feladatok megvalósítását, amelyeket a termelőszövetkezetek erősí­téséért, szilárdításáért vállal­tak. | A Margit-tárói KISZ fiata- , | lók már ebben az évben is í számos szép példáját mutat- | ták a társadalmi összeíogás- I nak. Nemcsak, hogy hasznos ♦ társadalmi munkában szállí- '■ * tották a bányafát a bánya- ; üzemhez — amelyet az erdé- J szét termelt ki a bánya szom­♦ szédságában — hanem most 1 nagyobb létesítmény építésé- ! hez is hozzáláttak. Elhatároz­♦ ták, hogy társadalmi rnuruká­* ban szabadtéri színpadot épí­• tenek a bányatelep lakói ré- j szere, ahol idősek és fiatalok | megtalálhatják a szórakozási í lehetőséget. * A KISZ fiatalok elhatáro- | zását tett követte. Hozzálát- ; I tak a szabadtéri színpad épí- I téséhez, s a munkálatok na- I gyobbik részét már el is vé­;ezték, sőt szombaton ünne- lélyes keretek között át is tdták rendeltetésének. Szom­bton este a gyönyörű he- yen, az erdő közepén épített zabadtéri színpadon avató- innepséget tartottak, s noha nostoha is volt az idő, nagy- zabású táncmulatságot ren- leztek, amely a késő éjszakai ) rákba nyúlott. Sok-sok társadalmi munkát végeztek a szabadtéri szán­jad építésénél a kiszesek, de iegített benne a bánya is. El­végeztette szakemberrel a izínpad villamosítását, s a liatalok és idősek most már’ :sak azt várják, hogy elké­szüljön a színfal is, hogy mi­előbb necsak tánccal, hanem színielőadással is szórakoztas­sák a kis bányatélén lakóit. Ez a dalostalalkozo meg- 3 mutatta, hogy Nógrád j megyében nemcsak van j talaja, de magas fokon j is áll a kóruskultúra. A kórusok eredményes sze- J repléséért, az idős és ifjú í munkásdalosok találkozóján 3 való részvételük és nagyszerű 3 teljesítményük elismeréséért a Szakszervezetek Megyei Ta- 3 nácsa és a KISZ megyei bi- j zottság emléklapot adott a találkozó minden résztvevő kórusának- j Orosz Béla | * Kétségtelenül vannak olyan {dolgai a közfunkciót betöltő {embereknek, amelyek ugyan a {társadalom ügyében valók, de {intézésük egybeesik a hivata­los munkaidővel. Égy bizonyos 1 fokig ez érthető es elfogad­ható. Sajnos azonban az utób- 1 bi időben kedvezőtlen gya- : korlati tapasztalatok vannak ; ennek az elvnek megtartását i illetően. t Csütörtökön, június 30-án j például a Salgótarjáni Acél- i árugyár irodájában néhány »dolgozót hiába kerestek mun- ! kahelyén a reggeli órákban, i Mint kiderült, pártcsoport- {ülést tartottak — munkaidő i alatt. A szénbányáknál kezd t elterjedni, hogy közfunkciót {betöltő emberek előszeretettel {tartanak gyűléseket, végzik 3 társadalmi tevékenységüket {munkaidőben — megkerülve ! azt a lehetőséget, hogy mű- ♦ szakot cseréljenek. Hasonló je­lenségeket másutt is találunk, {amelyek több okból helytele­lnek és károsak. { Mindenekelőtt azért, mert {társadalmi tevékenységet vé- t gezni munkaidő alatt nem {más, mint e nemes mozgalom {értékét a nullára redukálni. {Nem hasznos azért sem, mert {az ilyen eljárás nem vonzza I a dolgozókat, hogy minél töb- | ben bekapcsolódjanak a tár- {sadalom érdekében végzendő 5 önkéntes tevékenységbe. Sőt! Nincs is módja mindenkinek arra, hogy ilyen „társadalmi munkát” végezzen. Akinek pedig lehetősége van erre, és azzal vissza is él, arról jog­gal mondják, hogy vizet pré­dikál és bort iszik. Az igazsághoz tartozik, hogy a társadalmi tevékenység, a köz javára végzett önkéntes munka mind nagyobb tért hó­dít megyénkben is. Közfunk­ciót betöltő elvtársak százai áldoznak szabadidejükből a közösség javára. Munkások, dolgozó parasztok, értelmisé­giek és sok-sok fiatal veszi ki részét. A szocialista szel­lem, a közösségi gondolkodás kialakításában óriási jelentő­sége van e nemes mozgalom­nak! Ezért is rendkívül fon­tos, hogy megfelelő helyére te­gyük a társadalmi munkát. Azoknak az embereknek, akik a munkaidőt használják fel köztevékenység elvégzésére, feltétlenül meg kell érteniük, hogy változtassanak eljárásu­kon. A társadalmi munka, a köz érdekében végzett tevékeny­ség tisztaságát őrizzük meg, állandóan emeljük értékét! Ez pedig csak akkor biztosítható, ha az erre vonatkozó elvet maradéktalanul megtartjuk, a társadalmi munka — valóban társadalmi, a hivatalos mun­kaidőn túl történik!

Next

/
Thumbnails
Contents