Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-20 / 58. szám
4 NÖSRÁDI NlPffJüAö 1960. július 20. Az öntevékeny művészeti mozgalom időszerű feladatai IVaponta, amikor különö- sen a falusi dolgozókat hajnaltól estig a mezőre parancsolják a halaszthatatlan mezei munkák, ritkábban és kevesebben nyitogatják a művelődési otthon ajtóit. Az ismeretterjesztő előadássorozatok, a tanfolyamok befejeződtek, a különféle szakkörökben a programot megvalósították, a művészeti csoportok bemutatták műsoraikat. A népművelési munkában a nagy igény, a mozgalmas munka ideje ősztől tavaszig tart főképpen. A nyári időszak pedig a tanulságok levonásának és az új feladatok elvégzésére való felkészülés ideje. A népművelés irányítóinak, szervezőinek, munkásainak továbbképzése folyik most. A napokban fejeződött be a művészeti csoportok — énekkarok, színjátszó- és tánccsoportok — vezetőinek kéthetes tanfolyama. A tanfolyam célja az volt, hogy a csoportok oktatóinak szakmai, népművelési, általános politikai ismereteit bővítse, a művészeti tömegmozgalom terén* végzendő eredményesebb, hatásosabb, céltudatosabb munka érdekében. A tanfolyam résztvevőit a fegyelem és a lelkesedés jellemezte. A csoportvezetők ta- nulnivágyása, igyekezete biztató ígéret a jövő feladatainak sikeresebb elvégzése szempontjából, ugyanakkor annak alapvető feltétele is. A tanfolyam fontos kérdései közül kettőnek az ismételt emlegetése nem haszon nélkül való. A tudatosabb és igényesebb műsorpolitika és a csoportokban folyó belső nevelőmunka kibontakoztatása művészeti tömegmozgalmunk legfontosabb feladata és a további fejlődés záloga A csoportok műsorpolitikájának kialakítása, gondos, körültekintő munka eredménye kell, hogy legyen. Közvetlen kapcsolat van az öntevékeny művészeti mozgalom alapvető feladatai és a műsorpolitika alakulása, pontosabban alakítása között. A csoportok feladata: a művészet eszközeivel nevelni és szórakoztatni a dolgozók széles tömegeit. De nem akármilyen nevelésről és szórakoztatásról van szó: szocialista nevelésről és igényes szórakoztatásról. Ennek figyelmen kívül hagyása komoly világnézeti és ízlésbeli károkat okozhat. Mint ahogy okozott is a múltban, aminek emléke még ma is kísért a színjátszó csoportoknál a népszínművek keresésében és kedvelésében a polgári háború ízléstelen tréfáiban; a tán csoportoknál a műmagyar táncök- foan, a hamis motivikájú és hangulatú „népieskedő” táncokban; énekkaroknál á magyamótákban, stb. — általában: a művészietlen, érzelgős giccs elfogadásában. Engedhetjük-e ma, amikor a kultúra kapui szélesre tárultak és virágzó kulturális élet folyik országszerte a nagy tömegek aktív, alkotó részvételével, hogy a kispolgári giccs, szemlélet és ízléstelenség árassza el öntevékeny művészeti mozgalmunkat, megrontva a dolgozó emberek egészséges ízlését? Elvi és következetes műsorpolitikát kell folytatnunk továbbra is falun és városban egyaránt, melyet a szocialista politika, kultúrpolitika sajátosságai és célkitűzései határoznák meg. Szocialista szellemű közönségnevelést elsősorban mai tárgyú alkotások és a múltat marxista, vagy haladó szemlélettel feldolgozó művek bemutatásával valósíthatunk meg. És a közönséget nemcsak bohózattal, tréfákkal és vígjátékokkal szórakoztathatjuk, hanem művészi színvonalú, igényes műsorokkal is. Ideje már, hogy minderre ne csak a műsorengedélyt megadó szervek gondoljanak és figyelmeztessék az illetékeseket, hanem tudatos meggyőződésből és meggondolászönség mit kíván és fogad szívesen, bizonyíték a Szélvihar, Virágzik a hárs, Ilyen nagy szerelem, Nem vagyunk angyalok bemutatói, a helyi gyűjtésű táncok, a színpadra feldolgozott néptáncok, az új tömegdalok, a népdalfeldolgozások sikerei. A műsorpolitika kialakí- tásában fontos, meghatározó szerepe van a csoportok vezetőinek. A bezárult tanfolyam eredményessége ilyen vonatkozásban is realizálódik majd a jövőben végzett irányító munka sikereiben. A másik fontos probléma jelenleg a művészeti csoportok belső nevelőmunkájának kibontakoztatása is. Nem a legmegfelelőbb ugyan az a mai gyakorlat, hogy a csoportok csak időszakonként működnek, egy-egy műsorra való felkészülés próbáiból és a bemutatóból áll minden tevékenységük, de még így is heteken, hónapokon keresztül összejámak, nem jelentéktelen időt együtt töltenek, barátságok születnek és erősödnek az összetartozó, összekovácsolódó kis kollektívákban. Egy jó vezető irányításával a lelkes és kultúrát szerető fiatalók hasznos iskoláivá válhatnak a csoportok. Az ösz- szejövetelek idejét tartalmasabbá, gazdaságosabbá, érdekesebbé kell tenni. Ne csodálkozzon az a csoportvezető, aki csak a gyorstempójú, fáradságos próbákkal hajszolja a szereplőket, ha legközelebb nem lesz vállalkozó szereplésre. A fiatalok a csoportokban művelődni, tanulni, szórakozni is akarnak. Ezért a csoport évi programját úgy kell összeállítani, hogy a szereplési vágy kielégítésén túl hasznos ismereteket szerezhessenek a csoport tagjai. A jó vezető baráti közösséget teremt, amelyben minden erőszakoltság nélkül, őszintén lehet foglalkozni — nemcsak alkalomszerűen — emberi magatartásbeli, politikai, világnézeti kérdésekkel, amelyben a _ tagok örülnek, hogy együtt szórakozhatnak, melyben megfelelő színvonalon foglalkoznak a bemutatandó műsorhoz kapcsolódó irodalmi, történelmi, néprajzi, zenei problémákkal. így a csoportok tagjai nemcsak a közönségnek nyújtanak szóra! kozást, nemcsak a közönséget nevelik — hanem önmagukat is művelik, maguknak is élvezetet nyújt a munkájuk és szabadidejüket baráti körben tölthetik el. Az állandó, hosszú ideig — évekig, sőt, évtizedekig — együtt dolgozó csoportok kialakítása csakis ilyen alapon valósulhat meg. jVTindezt persze egyszer- re, gyorsan megvalósítani nem lehet. Személyi, anyagi előfeltételek, megfelelő körülmények még nem mindenütt adottak. Az ejső lépéseket — ahogyan a körülmények lehetővé teszik — azonban mindenütt meg kell tenni. Világosan kell látnia' mindenkinek, hogy enélkül művészeti mozgalmunkat magasabb színvonalra emelni, a kultúrforradalom feladataiból adódó célkitűzéseket kielégítően megvalósítani nem lehet. Reméljük, hogy nemcsak azok a csoportvezetők, akik részt vettek az idei tanfolya mon, hanem a többi rendező, karmester, táncoktató is törekedni fog — tudásának legjavát nyújtva — a jövőben a legjobban megoldani e feladatokat. Kojnok Nándor Ugye emlékszel legutóbbi találkozónkra? ... Lehet, hogy nem, de én megpróbállak emlékeztetni. Igaz, két hete múlott már annak, hogy mint máskor, a forgácsi üzemrészünktől elindultunk a munkásszállító autón hazafelé. Rövid 35-—40 perc alatt hazaszállítson bennünket, akik a mai napon is a munkában becsülettel helytálltunk. Az is úgy történt, mint máskor, hogy egyesek — főleg a fiatalabbak viccelték egymást, mások a munkáról, a napi eredményekről, nehézségek elhárításáról, stb. beszélgettek. Te is — igen Te is — a nehézségekről beszéltél, de nem úgy, mint a többiek, akik a feladatokat tették a nehézségekhez, hanem rosszindulatúan, becsmérlően. Sajnos, nem volt időm válaszolni, mert le kellett szállni Salgótarjánban az autóról, de magatartásod, állításod arra késztetett, hogy egy nyílt levélben válaszoljak állításodra. Azt állítottad, hogy „nem törődnek az emberrel”, nem törődnek a munkásokkal! Nos — nem akarom azt mondani, hogy ma már nincs mit tenni üzemünknél — és általában a bányászatban — a dolgozók, a munkásosztály érdekében, de azért látnod kell Neked is, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megjelenése óta sok, igen sok lényeges változás történt. Nem tudom itt egy levél formájában mind elmondani azt, amit egyébként el kellene mondani, hiszen túl hosszúra nyúlna levelem. Így hát csak a legközelebbi egy-két évre pillantsunk vissza közösen, hogy Te is lásd a változásokat. Lényegesen változott üzemünk, a zagyvái bánya dolgozóinak is munka- és életkörülménye. Hat csoportos kamrafejtés gépesített egységein könnyebben, vidámabban megy a munka. 16 Kóta felrakó gép segít a nehéz, fáradtságos lapátolás helyett. A bámai dolgozók két uj Ikarus kocsit kaptak, hogy a munkába- és visszaszállításuk kényelmesebb legyen. (Lehet, hogy egy-'két éven belül minden bódés kocsit ilyen Ikarus kocsi vált fel.) A lakásviszonyok is általában javultak, hiszen ha hazafelé mégy, csak az kell, hogy nézz ki a busz ablakán. Gyönyörű két-három- szobás lakások sokasága épült a Karancs- völgyén is, melyben szinte kivétel nélkül megtalálod a rádiót, sok helyen a motorkerékpárt és nem egy helyen a televíziót, egy- egy helyen az autót is. Nos, a munkásosztály megváltozott életviNYÍLT level egy munkatársamhoz szonyát kell látnod abban is, hogy üzemünk dolgozóiból mintegy 180 főnek van a KST-n belül takarékkönyve és főleg a forgácsi és Somlyói bányászok közül nem egynek a takaréknál, vagy a postánál 30—40 ezer forint megtakarított pénze autóvásárlásra, bútorra, házépítésre stb. Arról a kicsinek látszó dologról már nem is akarok szólni, hogy Téged és családodat az autóbusz óránként szállít haza a Karancs-völgyébe Vagy a Somlyói, forgácsi, józsefi, stb. bányatelepi asszonyok ma már nem gyalogolnak a piacról haza, hanem a taxiállomáson beülnek az autóba és pár forintért azonnal otthon vannak. Nos, Barátom! A szemed előtt épült fel 1959 végén a forgácsi üzemrésznél egy 180 ezer forintos melegedő és egy lámpaház. Hogy az ivóvíz is helyben és jó legyen, fúrásokat eszközöltünk és már csak napok kérdése, hogy helyben meríts a kútból megfelelő vizet. De sorolhatnám tovább a forgácsi, az inászói kultúrházaik építését, a bányatelepeken a rendszeres mozielőadásokat, a Ti falutokban és a többiben is a nem egyszer szereplő faluszínházat, amely mind-mind a Te, — a Ti —, a mi megváltozott életviszonyainkat tükrözik. Nyár lévéh, nem tudom látod-e (vagy nem akarod látni), hogy üzemünktől és a többi bányaüzemektől is szinte minden vasárnap autókirándulásokra mennek a dolgozók, Zsó- riba, Lillafüredre, Párádra, stb. Vagy azt sem látod, hogy 66 dolgozónk megy az idén is kéthetes kedvezményes üdülésre, 8 fő szanatóriumi üdülésre és sok-sok bányászgyermek mondhatni ingyenesen táborozik. A munkásosztály abszolút többsége elismeri ezeket a tényeket. Éppen ezért csatlakoztak lelkesen a bányásznapi munkaversenyhez. Most, amikor a bányásznapra készülünk és Te is éppen úgy, mint a legtöbb vájár, felveszed a fizetéseden kívül azt az 5—6 ezer forintot, amely a bányász, a munkás megbecsülését jelképezi, gondolj arra, hogy őszintébbnek kell Neked is lenned. Nem — ne gondolj arra, hogy kijelentéseidért elítéllek. De arra kérlek (még néhány társaddal együtt) gondolkozz el a sorok fölött és alkoss véleményt magadról, álláspontodról, kijelentéseidről. Üdvözöl munkatársad MINDENFÉLE — MINDENFELŐL HETVEN KILOMÉTERES CSATORNA AFGANISZTÁNBAN A szovjet szakemberek technikai segítséget nyújtanak az afgán építőknek a dzsalalabadi öntözőcsatoma építéséhez. A közeljövőben szovjet hidrotechnikus mérnökök nagv csoportja utazik az építkezés színhelyére. Szeptember-októberben a csatorna útvonalán megkezdődik a segédüzemek, s a lakótelepek építése. Az üzbég vízgazdálkodási minisztérium szakemberei által kidolgozott terv szerint a csatorna 70 kilométer hosz- szú lesz, vízierőművet és több szivattyútelepet építenek rajta. A csatorna 30 ezer hektárnyi pusztaság öntözését teszi lehetővé. ASZFALT HELYETT FAGYOTT ISZAP Néhány év múlva könnyen lehetséges, hogy ősszel, vagy télen turista autóbuszok közlekednek majd a Sarkvidéken. Egy alaszkai útépítő vállalat új módszert talált, melynek segítségével a tundrákon és az északi ritkás erdőségekben rendkívül gyorsan és olcsón utakat lehet építeni. Az út megalapozásához egyszerűen fagyott iszapot és döngölt havat használnak. Ezeken az utakon nyáron természetesen nem lehet közlekedni, de a hosszú téli időszakban kitűnően beválnak. Tekintettel a rendkívüli alacsony költségekre, kifizetődnék az ilyen utakat félévenként újból helyreállítani. A fény jöl+ének futáraival A vendéglői bejáratnál már mint a szőlő, fürtökben támasztották az oszlopot az emberek. De nemcsak az „emberek”, mert ott voltak közöttük olyan fiatalok is, akiknek nem „kenyere” a szesz. Várták a művelődési autót, ami élénkülést, szórakozást és tanulást hoz ebbe a pici községbe.; Az autóban áramfejlesztő van, vetítőgép, s egy izgalmasan érdekes film, A község KISZ-fiataljai. akik leginkább serkenteni próbálják az életet, szinte versengenek, hol hasznosítsák erejüket az előkészületeknél? Az agregátor cipelés nem könnyű feladat, de közel van az előadás helye, az iskola, nem kell soká menni; Apróságok bámész szeme kíséri a műveleteket, amíg helyére kerül a csodálatos masina, s közben jönnek, egyre többen az eseményre vágyók. A te- pertőnyi nagyságú terembe otthonról hozott székekkel, apró sámlikkal sűrű egymásutánban fordulnak be az emberek. Mindenki jó helyet ÉS már bizonyítja is a különböző statisztikai adataikból következzék. Hogy a kö- kai, amelyeket Lelkes fiatalember Sinkó Jenő. a Rákóczi út 66. szám alatti könyvesbolt vezetője. Nogy hévvel, lendülettel beszélt a lezárult negyedév nagy sikereiről. — A negyedév elején még mi magunk sem mertünk arra gondolni, hogy az alaposan megemelt tervünket mégis teljesíteni tudjuk. De áthúzta számításainkat a a dolgozóknak szinte napról-napra emelkedő ikultúrigé- nye. Mert a kultúr- igények fejlődését legjobban a könyvesboltban lehet lemérni. HOGY NE LEGYEN FEHÉR FOLT Oláh Ilona, a bolt kitűnő adminisztrátora egymás után varázsol elő fiókja mélyéből. Ezek mutatják, hogy az üveggyárban, az acélárugyárban, o vágóhídon, a hivatalokban és iskolákban egyaránt emelkedett a könyvet vásárlók és a megvásárolt könyvek száma. Aztán büszkén újságolja, hogy a mai magyar írók műveinek forgalma szinte ugrásszerűen emelkedett. Ennek a titkát is elárulja. — Ha egy-egy új magyar könyv érkezik hozzánk, aknek. így mindnyájan megismerjük az újdonságot és ismertetni tudjuk azokat a vásárlókkal. Azok pedig már nem bizalmatlanok az új, általuk még nem ismert írókkal, és szívesen veszik könyveiket. Nemcsak öröme, bánata is van Sinkó Jenőnek. Panaszolja. hogy még legalább 50 sorozat „Arany könyvtár”-r a volna vevője, de hát nem jutott több Salgótarjánba. De nem azért fiatalember a könyvesbolt vezetője, hogy búnak eresz- sze a fejét. Térkor a bolt hat dől- " Vezget, s a követke- gozója közül, egyik zö feladatok megelolvassa és beszá- oldásán töri a fejét: mól róla a többiek- — A feladatok? Még mindig vannak a városban és környékén „fehér foltok”, ahol nincs állandó könyv- terjesztés. Azon dolgozik Sinkó Jenő, és a bolt örökmozgó szervezője, Anti Zoltán. hogy ezek a foltok is el tűnjenek Tarján térképéről. Köny vet. irodalmat szerető aktívákat keresnek, !akik ezekben az üzemekben, hivatalokban ellátnák a könyvpropagandista tisztjét. Búcsúzunk a bolt vezetőjétől, aki munkatársaival együtt szorgalmasan ráradozik azon, hogy Salgótarjánban ne legyen egyetlen lakás sem, ahonnan hiányzik a szórakozás, a művelődés forrása: a könyv. V. J. akar, hisz oly ritka itt még a filmelőadás is, mint a fehér holló. Míg az előkészület tart, a tanítónővel: Viczián Pálnéval, a művelődési munka egyik itteni irányítójával, szervezőjével társalgunk. Tőle egészen hiteles adatokat kaphat az érdeklődő, mert mint népszámláló az egész községet „feltérképezhette”. Itt él jóideje a szuhahutai emberek között, ismeri gondolataikat, vágyaikat. Kinek lehetne közvetlenebb kapcsolata a családokkal, betekintése a portákra, mint a falusi nevelőnek. Ehhez pedig az itteni homályban, ahová még nem juthatott el a villany fénye sem, jó szemre, s a jelenségekre finoman reagáló szívre van szükség. A tanítónő asszonynak mindkettő tulajdona, mert a számok, a statisztikai adatok mögött sokmindent meglát; Azt mondja: — Ennek a községnek mind' össze 264 lakosa van, Eny- nyit számláltunk egybe. A házak száma 60 és 40 az iskolások száma. Mégis — láthatja — a fél falu eljött az előadásra. Valóban, ahogy Zöldy Tóth István, a kulturautó vezetője jegyszámlálást végez, kiderül, hogy 136 jegy kelt el, s azt nem is lehet számlálni, meny nyien rekedtek kívül az iskolaajtón, mert a terem oly zsúfolt, hogy egy gombostűt is nehéz lenne leejteni. Itt ugyan kevés szervező- munkára van szükség. A szórakozni vágyók — mert ide, jó, ha kéthavonként eljut a művelődési kocsi — Galyatetőre mennek moziba, és Szuhára, a művelődési házba eseményt látni. Nyolc-tíz kilométeres távolságok ezek, de a község KISZ-fiataljai mégis mindig lelkes hívogatónak jelentkeznek, ha valamiféle készülődésről van szó. S miközben ezekről beszélgetünk, Medve István gépész kezenyomán már perdül is a vetítő korongja, s a fehérre meszelt osztályterem falán képpé formálódnak Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ című filmjének drámai történései. A termet a nyári est, s az izgalom fülledtsége üli meg, még az agregátor búgá- sa is szétfoszlik a figyelem lázában — a vetítést kísérő zaj semmivé olvad. A sötétben is meg-megcsillanó szemek, a füleknek is parancsot adnak, hogy most csak itt, a négy fal között történő világot kövessék. * Előadás után olyan sötét volt itt az est, hogy korommal sem lehetett volna feketébbre festeni, de a szuha- hutaiak — mint • többek között Stark Sándor bácsi erdővágó is — úgy vélekedtek, érdemes volt eljönni, mert megintcsak tanultak -ö * múltból. S ha világtalan1 is itt az éjszaka, tisztább látással indultak haza, mert a múlt sötétsége után élnek és növekednek már reményeik a fény teljes lobbanására. A fény érkezésének rendkívül hasznos előfutára a megyei művelődési autó, amely éppen a legelhagyatottabb, legapróbb községekbe világít be időnként — ha még csak néhány órára is napjainkban. Visszafelé, az úton ezekről beszélgettünk. Az áldozatos és nagyon sokszor fárasztó feladatról. Medve István gépész, Zöldy Tóth István segítő kezével szinte naponként vetítéshez szereli a gépét, s most a hónapban is még 20-án Csesztvére, 23-án Csengerhá- zára, 24-én Nógrádsipekre, 28-án Márkházára, 29-én Üj- lakpusztára, 30-án pedig Szu- hahutára jutnak el a legjobb filmek, s mellettük azok a kölcsönkönyvek, amelyek szórakozással, okulással, tanulással töltik meg a falusi dolgozók nyugalmas óráit. (-na.) MEGKEZDŐDTEK AZ ELŐKÉSZÜLETEK A VASUTASNAPRA Az idén, augusztus 14-én tartják meg a Vasutasnapot. Az erre való előkészületek megyeszerte megkezdődtek. A forgalom, a vontatás és a többi szolgálati ágak dolgozói felajánlásokat tesznek a menetrendszerinti közlekedés 'megtartására, a kocsiforduíók idejének csökkentése, a jobb kocsikihasználós és általában a gazdaságosabb közlekedés, valamint az egyes szolgálati ágak jobb együttműködése érdekében.