Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-29 / 52. szám

1960. június 29. NÓGRÁDI NÄPÜJSAG 5 Megváltoztatják-e életüket a Somoskőújfalui gazdák? Somoskőújfaluban a Nap­sugár Termelőszövetkezet aligha bizonyítja még a köz­ségben a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét. Ennek okát hely­telen abban keresni, hogy a Napsugár Termelőszövetkezet gazdái rosszul választottak, amikor a télen aláírták a be­lépési nyilatkozatot. Mindez abból ered, hogy a vezetés helytelen irányban halad, mert az a módszer, amelyet gazdálkodásukban jelenleg követnek, nem győzi meg a termelőszövetkezeti gazdákat sem arról, hogy a nagyüzemben nyugod- tabb körülmények között dolgozhatnak, biztosabb lesz életük mint akkor, amikor még egyénileg gazdálkodtak. A termelőszövetkezeti gazdák ugyanúgy, mint amikor egyé­nileg gazdálkodtak, máról- holnapra, csak a jelennek él­nek. Nem látják maguk előtt a jövőt, a szövetkezés, a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő nagyszerű lehetőségeket. A termelőszövetkezetben ötven forint néhány fillérnek tervezték az egy munkaegy­ségre jutó jövedelmet. Ez egy kezdő termelőszövetkezetben igen szép összeg lenne, ha annak idején reálisan készítik el a tervet és a jövedelem alakulásánál csak azokat a lehetőségeket veszik figye­lembe, amelyek a termelő- szövetkezet rendelkezésére áll­nak s a vezetőség és a tagok, a Napsugár Termelőszövetke­zet gazdái, egyaránt azon munkálkodnának, hogy a kö­zösségben eredményes legyen már az első esztendő is. A termelőszövetkezetben 35 forintot osztanak minden hó­napban előlegként egy-egy munkaegységre. E magas ösz- szeg fizetése eleve helytelen dolog. Egyrészt azért, mert meghaladja a tervezett mun­kaegység 60 százalékát, s mint minden túlfizetés esetén, a Nemzeti Bank mindennemű hitel folyósítását megvonta a termelőszövetkezettől. Más­részt pedig azért, mert nincs biztosítva, hogy a termelőszövetkezetben az esztendő végéig minden hónapban fizetni tudják előlegként ezt a termelőszövetkezet erejét meghaladó összeget. Mert a fuvarozás, amelyre az előleg- fizetést tervezték, nem jelent állandó, biztos jövedelmet a termelőszövetkezetnek. Szál­lítás mindig akad ugyan a községben, de a nyári mun­kák, meg az őszi betakarítás idején a termelőszövetkezet annyi fogatot nem tud a szál­lításra állítani, hogy az így keresett összeg fedezné az előlegfizetéshez szükséges pénzösszeget. Egyrészt ez, másrészt az a tény, hogy a termelési terv növénytermesztési és állat- tenyésztési részében egyaránt jelentős jövedelemkiesés mu­tatkozik, teszi kétessé az 50 forintos munkaegységet. Öt hold cukorrépát terveztek annakidején, de cukorrépából egyetlen hold sincs. Aztán kevesebb borsót, burgonyát termelnek a tervezettnél. Nem éri el a tervezettet a tehenészet hozama sem, hiszen nem vásároltak meg azokat az állatokat, amelyeket annakidején be­terveztek. Emellett a termelőszövetke­zet belső problémákkal is küzd, éppen a helytelen veze­tésből adódóan. Nem hozták létre a munkaszervezeti egysé­get. Probléma van a háztáji földekkel, s a munkaelosz­tással. A termelőszövetkezetben nincs pártszervezet, de a köz­ségi alapszervezet, amely tevékenyen résztvett a terme­lőszövetkezet létrehozásában, meggyőzve a dolgozó parasz­tokat a nagyüzemi gazdálko­dás előnyéről, figyelmeztette a termelőszövetkezet vezető­ségét ama helytelen gazdál­kodási módra, amelyet jelen­leg folytatnak. Mivel a kommunisták érzik a felelősséget a közösségért, a termelőszövetkezetért, azon igyekszenek, hogy mielőbb kialakuljon a helyes gazdálkodási irány, a normális közösségi élet. Nem egy esetben igen merész javaslatokat adtak a terme­lőszövetkezet vezetőségének. A termelőszövetkezet szántó- területe kicsi, a pártszervezet javasolta, vegyék át a Ko- tyasz-pusztát, mert erre lehe-. tőség van. A pusztán talál­ható gazdasági épületeket nagyszerűen felhasználhatnák az állattenyésztés fejlesztésére és jelentősen növekedne a puszta átvételével a termelő- szövetkezet földterülete is. A szövetkezet vezetősége eleinte húzódozott a dologtól, de most már elég komolyan felvető­dött a javaslat megoldása. S minden bizonnyal ez lesz a sorsa a pártvezetőség ama javaslatának is, hogy minél sürgősebben szorítsák le a megengedettre a munkaegy­ségelőleg fizetést. Mert ha az megvalósul és nem 35, hanem csak 24 forintot kapnak mun­kaegységenként a termelőszö­vetkezeti gazdák, akkor sem maradnak pénz nélkül és le­hetővé válik a termelőszö­vetkezet számára a hitelfel­vétel, amellyel jórészt meg pótolni tudnák a termelési tervben mutatkozó kieséseket, így lesz biztos az esz­tendő végén az 50 forin­tos munkaegység, így ta­lálják meg számításukat az idén is a Napsugár Termelőszövetkezetben a szövetkezeti gazdák. Mert azt látják valameny- nyien, nem helyes módszer ez, ahogy most gazdálkodnak. De, hogy e téren változás álljon be, változtatni kell a vezetés módszerén is. S ez annál jobb, minél előbb teszik. Annyi bi­zonyos, eme fáradozásukban nem maradnak egyedül. Tá­mogatja őket mindenben a pártszervezet és mögöttük állnak a jobb életükért be­csületesen dolgozó termelő­szövetkezeti gazdák. Vincze Istvánná MINDIG FELJEBB Legutóbb egy tanácskozá­son találkoztam a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elnökével és mezőgaz­dászával, akik ismertették, hogyan mennek a növényápo­lási munkák, meg hogyan ké­szülnek az aratásra. Az el­nök beszámolója szerint Nóg- rádsápon különösebb baj nincs. Általában minden so- ronkövetkező munkát időben elvégeznek. Nem kis büszkeséggel je­lentette ki Gyetvan elvtárs, a szövetkezet elnöke, hogy ná­luk a növényápolásnál lema­radás nincs. A cukorrépánál még a mélykapálást is elvé­gezték, a burgonyát feltöltöt- ték, a kukorica második ka­pálása is folyamatban van, napokon belül befejeződik. Sok termelőszövetkezeti el­nök boldog lenne, ha a gond­jaira bízott nagyüzemi gaz­daságról így számolhatna be. Pedig a nógrádsápi termelő- szövetkezet még csak a jobb szövetkezetek közé sem tar­tozik. Csak lesz majd a job­Az aratás idejére is bevezetik a prémiumrendszert Tolmácson a Szabadság Ter­melőszövetkezetben is úgy' igyekeztek a növényápolási munkákkal a termelőszövet­kezeti gazdák, hogy azt az aratás megkezdéséig teljes egészében befejezzék. A termelőszövetkezetben Nőnek a nagy kazlak A dejtári József Attila Tsz földjein egymást érik a ta­karmányt szállító kocsik. Van olyan nap, hogy 23 kocsi is hordja a takarmányt. Képünkön Zsiga Sándor és Búth János kocsija látható, amint rakják rá az illatos nyúl­szapuka szénát. Réti Sanyi és Bacsa Feri bácsi lekötik a nyomórudat. Több mint 100 kocsi takarmányt raknak egy kazalba, van dolga az embereknek, meg az elevátornak is. már másodszor kapálják a kukoricát és a cukor­répa meg a takarmány- répa is háromszori kapá­lást kapott. A burgonyának kézi és gépi művelést adtak. Gép végezte el a töltögetést is. A kapásnövények ápolása mellett a termelőszövetkezet komolyan felkészült az ara­tásra. A gabonavetés 150 hol­dat tesz ki, a korábban meg­kötött szerződés alapján 120 —130 holdat a gépállomás vág majd le. Így mindössze 20 holdat tesz ki az a terület, amelyet a termelőszövetkezeti gazdáknak kézzel kell levág- niok. A termelőszövetkezet vezetői számbavették, milyen erő áll az aratás idején ren­delkezésükre. A számítások alapján 20 aratópár van és ha a gép­állomás nem is aratna, a termelőszövetkezetben mindössze 6—6,5 hold ga­bona levágása jutna egy tagra. A Szabadság Termelőszövet­kezetben igen jól bevált a prémiumrendszer a kapásnö­vények megmunkálásánál és ezért úgy tervezik, az aratás idejére is kidolgozzák a leg­jobb módszert arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdákat egyénenként is érdekeltté te­gyék a munka mielőbbi si­keres elvégzésében. A kapás­növények területét egyének­nek osztották ki. Valamennyi növényféleséget figyelembevé- ve: kettő, kettő és fél hold megmunkálása jutott egy-egy termelőszövetkezeti tagra. Becsületesen, jól dolgoz­tak a termelőszövetkezeti asszonyok, időben elvégez­ték a kapásnövények so- ronkövetkező munkáit. Az aratásra ugyancsak azt tervezik, hogy a többlettermés tíz száza­lékát prémiumként kap­ják meg azok a szövetkezeti tagok, akik a vetéstől, az aratásig dolgoztak a gabonával. bak között. Az út, amelyen elindult, biztos oda vezet. Akik néhány évvel ezelőtt jártak a termelőszövetkezet­ben, azok most rá sem ismer­nének. Megváltozott a gazda­ság egész arculata. A szaksze­rű vetés, valamint a jó gaz­dasági tervek meghozták gyü­mölcsüket. A termelőszövet­kezet kilépett abból a bűvös körből, amelyben évekig egy­helyben topogott. Sok min­den megváltozott Nógrádsá- pon, ebben a sok mindenben benne van az emberek gon­dolkodásmódja is, amely ál­landóan formálódik. A növekvő állatállomány részére biztosítják a szálas­takarmányokat. Eddig 500 mázsa lóherét és lucernát kazlaztak be. A 15 kh rétet is lekaszálták és néhány na­pon belül a szénát is betaka- ríjták. A takarmányszükség­letük 80 százaléka így bizto­sított. Most év közben úgy kímélik a száraztakarmányt, hogy zölddel etetik a jószá­got. De gondoskodnak nedv­dús takarmányról is a téli hó­napokra. Dicséretére váljék a Vörös Csillag Tsz gazdáinak az a szorgalom, amellyel a silótakarmányt biztosítják. Már eddig 150 köbméter silót készítettek szöszös bükköny­ből és rozsból. A zöldtakarmány etetése már kezd látszódni a tehenek tejhozamában. Jelenleg a fe- jési átlag 10,5 liter, amely most már naponként emelke­dik. Az állatok zölddel való etetését biztosítja az elvetett csalamádé. az őszi jóminősé­gű silókészítést pedig a 15 kh silókukorica. Erre a siló- kukoricára is büszkék a tsz vezetői, hiszen a tervben csak 10 kh silókukorica szerepelt, örülnek, hogy megemelhet­ték 5 kh-dal a tervet. De van más öröme is a szö­vetkezetieknek. A tavasz fo­lyamán hozattak 2000 napos­csibét, amelyeknél annak el­lenére, hogy csak rögtönzött helyiségben tudták elhelyez­ni, alig volt 10—12 százalé­kos az elhullás. Jelenleg 70— 80 dekásak a csirkék, a bé- nulásos betegség miatt fellé­pett viszonylag nagyszámú el­hullás mellett is kifizetődő a csibenevelés. Természetesen jövőre már nem lesz ilyen gondjuk, mert a szövetkezet az idén saját erőből felépíti 2000 férőhelyes baromfiólját. — Hogy ki érdemli a leg­nagyobb dicséretet a szövet­kezet kollektívájából? Ber- czeli Pista bácsi — hangzik az egyöntetű felelet —, aki annak ellenére, hogy már elég idős, mindig pontos a munkában, nagy dolognak kell lenni akkor, ha ő nem jön. Így valóban megérdemli Pista bácsi a dicséretet és bátran elmondható, az elnök szavaival élve, példát vehet­nének tőle a fiatalok is. Az ilyen Beczeli Pista bácsik lelkiismeretes, pontos mun­kája elősegíti az aratási fel­készülést. Az elnök szavai szerint az aratási felkészüléssel nincs is baj. Mindössze 100 kh vár aratásra. A termelőszövetke­zet gazdái közül az eddigi felmérések alapján 10 pár aratót kiállíthatnak. A ter­melőszövetkezeti asszonyok iparban dolgozó férjeiket ha­zahívják az aratás idejére, s így további hat pár aratóval nő az aratásban résztvevők száma. Egy pár aratóra 6—7 kh jut. A tervek szerint saját erő­ből megoldják a cséplést is. Cséplő munkacsapatot a ter­melőszövetkezeti gazdákból állítanak össze. Az eddig el­mondottakból látható: a nóg­rádsápi Vörös Csillag Tsz gazdái ebben az évben tovább akarnak előre lépni, a nagy­üzemi gazdaság alapjainak le­rakásában. Helyes ez a tö­rekvés és hisszük, hogy az aratás befejeztével elmond­hatjuk az ez évi növényápo­lási, takarmány betakarítási és aratási munkákról, hogy derék munka, férfimunka volt. KATA JÁNOS A világ legnagyobb tojása A világ legnagyobb tojását az azóta kihalt aepiomis ne­vű hatalmas madár rakta Madagaszkár szigetén. Tojá­sának súlya körülbelül 9 kg volt és tartalma 150—180 tyúktojásnak felelt meg. Az aepiornis körülbelül 3—4 mé­ter magasra nőtt. Külsejéről képet alkotha­tunk magunknak, mert egy kisebb rokona, a krwi-madár Uj-Zélandon még ma is él. A kiwi körülbelül akkora, mint a tyúk, hosszú, vékony csőre van, szárnyai és farka egészen elkorcsosultak. Az aratásra készülnek megyeszerte összefogtak Kisbágyon ter­melőszövetkezeti község párt, állami és társadalmi szervei a helyi Petőfi Termelőszövet­kezet növényápolási munkái­nak megsegítésére — írja le­velében Tóth János VB elnök. Előzőleg a fent említett szer­vek megbeszélésre gyűltek össze, ahol elhatározták, hogy megsegítik a Petőfi Tsz-t, s így a község hamarabb be­fejezi a növényápolási mun­kát. A megbeszélésnek meglett az eredménye. Június 19-én vasárnap reggel már 3 órakor zajos volt a község. Fél 4-kor már a tsz vezetőkkel együtt kint kapáltak a mezőn a KISZ fiatalok, a pedagógusok, a párt és tanács vezetők, a föld­A gépállomásokról beérke­zett jelentések alapján jó ér­zés beszámolni, hogy az utóbbi időben igen nagy változás történt a gépi kapálási és kaszálási munkák terén. Legutóbb bizonyos fokig el­marasztaltuk a gépállomáso­kat, s most arról adhatunk számot, hogy jól használták ki a gépeket, ugrásszerűen nőtt a teljesítmény. A kultivátorok 5300 kh hol­don irtották a gyomot. Eb­ből csupán az Erdőkürti Gép­állomás traktorosai 1540 hol­don. Nem tétlenkedtek a fűka­szák sem megyei átlagban; Száz kh jut, mint elvég­zett munka, minden egyes fűkaszára. Június 20-ig 5000 kh-on felül van a géppel lekaszált meny­művesszövetkezeti alkalmazót- J ^ újabb, s újabb hírek ér- tak, összesen 48-an. A terme­(Tudósítónktól.) Megyénk mezőgazdasági üzemeit, legyen állami gazda­ság, gépállomás, tsz, ezekben a napokban a pezsgő munka jellemzi. Napról napra újabb és újabb hírek érkeznek. Fo­lyik a kapálás, kaszálás. A ságújfalusi Üj Élet Tsz-ben kazlak nőnek fel egyik nap­ról a másikra, szorgos mun­káskezek rakják a kazlat, gyűjtik be a takarmányt. A karancssági Alkotmány Tsz kertészetében szorgos asszony­kezek nyomán gyomtalanná valnak a nagy parcellák. Hon­ion szedik az epret, Héhalom- ban a borsót, és lehetne így sorolni igen sokáig. Figyelemre méltó segítbégadás lőszövetkezetet megsegítő tö­megmozgalomnak meg is lett az eredménye mert mintegy 15 kh kukoricát kapáltak be a szorgalmas társadalmi mun­kások, s ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogy a termelőszövet­kezet minél hamarabb elvé­gezze a növényápolási mun­kákat és fel tudjon készülni az aratásra. A kisbágyoni társadalmi munkások elhatározták, hogy szükség esetén az aratási munkáknál is segítenek majd. A falu összefogása dicséretet, elismerést érdemel, amelyet követhetnének más községek­ben is. keznek, nőnek az igények, a tsz-ek dolgozói várják a gé­pet, nem egyszer vita van a gép miatt. A csécsei Madách Tsz-ből arról érkezett hír, hogy jó a munka minősége. Sándor József traktoros­nak munkája elismerése­képpen 200 forint jutalmat adott a tsz és még 200 forintot kívánnak adni. A négyzetes vetéstől a kapálásig jó minőségű mun­kát végzett Sándor elvtárs. A gépeken — melyek a nyári munkákat végzik — folyik még imitt-amott kisebb simítás, mindenki serénykedik a nagy feladatok megoldásán,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents