Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1960-06-25 / 51. szám
1960. június 25. NÓGRÁDI NEPÜJ8A® 5 Teendők aratás és cséplés előtt Tervszerűen, szervezetten A termelőszövetkezetek jelenleg a növényápolással és a takarmány betakarításával vannak elfoglalva. A sok munka mellett sem szabad megfeledkezni a legtöbb munkát adó és a legnagyobb szervezettséget igénylő aratás, cséplés és betakarítás megszervezéséről. Nagyon sok új és területileg megnöveke- kedett termelőszövetkezetnek ez az első közös aratása. Az elmúlt évvel szemben az idén kevesebb a dűlt gabona, ami megkönnyíti az aratást, lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását. A gabonaaratásnál a termelő- szövetkezetek gépimunka igényét nem tudjuk hiánytalanul kielégítem, mivel a termelőszövetkezetek területnövekedését a gépállomások kapacitása még nem tudta követni. A gépállomások kombájn és artógépeivel a termelőszövetkezetek gabonáinak 34 százalékos gépi betakarítását tudják elvégezni így ebben az évben nagy szerepe lesz a jól szervezett kézi munkának. Nagy körültekintéssel kell kijelölni a gépi aratásra számításba jövő gabonatáblákat. Az aratógépek és kombájnok részére elsősorban a legjobb területeket jelölték ki, ahol a gépekkel nagy teljesítményt tudnak elérni és az üzemzavar is elenyészőre csökkenthető. Törekedni kell az aratóge- pek, kombájnok kapacitásának maximális kihasználására. A gépeket elsősorban olyan nagy táblák betakarítására állítsuk be. ahol több napra van munka, nehogy félnapos, vagy néhány órás munkalehetőségek mellett a gépek idejük nagyrészét vándorlással töltsék el. A kombájn munkák beosztásával egyidőben gondoskodni kell a kombájn szérűk kijelöléséről is. Nem tudjuk milyen lesz az időjárás az aratás idején, gondos előrelátással lehetőleg fedett szérűhelyeket jelöljünk ki. Ahol erre lehetőség nincs, a termés fedett szérűkben való elhelyezésére. ott az aratandó tábla közelében kombájnonként 200—250 m2 nasvsáeú táblával, vagy földdöngölettel alapozott vízszintes területet kell kijelölni kombáinszérű- nek. A szérűket takaróponv>- vákkal lássuk el. Nem szabad megfeledkezni arról sem. hogy a termelőszövetkezetek gabonavetéseinek jórésze még kisparcellákban van, ahol sokkal körültekintőbben keli megszervezni a kézi munkaerőt. Fontos, hogy a gabonabetakarításban minden termelőszövetkezeti gazda ismerje feladatait. Helyesen teszik a termelőszövetkezeti vezetők, ha előre meghatározzák a gépek kiszolgálásához szükséges munkacsapatok . személyi összetételét, megállapítják, hogy mekkora területen kell géppel és mekkora területet kell kézzel learatni. A feladatok meghatározása mellett nem szabad megfeledkezni az anyagi ösztönzés eszközeiről sem. Ugyanúgy, mint a növényápolásnál, a gabonabetakarításnál is jobb munkára ösztönzi a termelő- szövetkezet tagságát a munkaegység díjazással összekapcsolt premizálási rendszer. Nagyon fontos az is. hogy a gabonabehordás idején a fogatok munkája folyamatos legyen. A hordás idejére a gyengébb erőben lévő lovakat hozzák kondícióba. Idejében és kellően javítsuk ki, illetve pótoljuk a gabona betakarításhoz szükséges eszközöket, szer- számokat, zsákokat, ponyvákat, zsinegeket tűzrendészet! berendezéseket. Az új termelőszövetkezetek egyrésze még nem rendelkezik megfelelő nagyüzemi tárolóhellyel. magtárral, ugyanakkor a jövő évi vetőmag, a közös állatállomány fejlesztéséhez szükséges szemestakarmány tárolása elengedhetetlen. Ezért a helyi tárolók, magtárak felkutatásával gondoskodni kell a tárolásról. A tároló helyeket alaposan tisztítsuk ki és fertőtlenítsük. A termelőszövetkezeteknek a gabonabetakarítás megmegszervezésével egyidőben kell gondoskodni a jövő évi gabonavetőmagról is. Az aratás megkezdése előtt jelöljük ki azokat a legjobb ga- bonatáb'ákat, amelyekről a következő évi vetőmagot nyerjük és ezeket a területeket különös gonddal, a minőség megóvásával takarítsuk be, tároljuk és kezeljük. A termelőszövetkezetek tehát gondosan készüljenek fel az aratás, cséplés és betakarítás alapos, szervezett előkészítésére, mert különben a munka idején kapkodás és lemaradás fog jelentkezni és ez pedig végső fokon a gabonafélék termésében is veszteséget okoz. Barlai Gábor agronómus Az aratás megkezdéséig betakarítják a takarmányféléket a kisbágyoni Petőfi Tsz gazdái. A kaszálási munkához szinte minden férfierőt mozgósítottak. VWWWVWWWWWVWWNAA/VWWVWWWVWWWWVWWWWWWVVNMM/VWWWWWW Szépen fejlődnek, jó termést ígérnek a szerződéses mezőmagvak A balassagyarmati Magtermeltető Vállalat ebben az esztendőben is komoly területen, mintegy 13 ezer holdon kötött szerződést termelőszövetkezeteinkkel gazdasági magvak termelésére. A szerződéskötés legjelentősebb a herefélékből, 9 ezer holdon termelnek a gazdaságok. Bükkönyfélékből 1500 hold, borsóból lencséből 1000, vetőburgonyából 500 hold a szerződés, s — a biborhere kivételével, amely igen erős fagykárt szenvedett — jó közepes termés Ígérkezik. Van olyan növény is a szerződöttek között, mint a fehérhere, amiből többek között az egyházasdengelegiek- nél, az Üj Élet Tsz-ben rekorderedményre, 1,5 mázsára számítanak holdanként a tervezett egy mázsa helyett. Hasonlóan biztatók a kilátások a ludányhalászi Alkotmány Tsz-ben, az állami gazdaságok közül pedig Borsos- berényben és Pásztón. Szép termés, 8—10 mázsa várható a borsóvetéseknél is és ez erős ösztönzőként hat az időszerű növényápolási munkára. A munkát ugyan az utóbbi esőzések némileg visz- szavetették, egyes termelőegységeknél torlódás következett be, egészében azonban nincs ok az aggodalomra, s a Magtermeltető Vállalat szakemberei is hasznos tanácsokat adnak a szövetkezeteknek, hogy minél jobb eredményeket érhessenek el és ezzel jó hasznot biztosíthassanak a gazdaságok. A nógrádi Béke Termelő- szövetkezet viszonylag kis közösség, de a tervszerű, szervezett munkára nálunk is szükség van. Elsősorban ennek az eredménye, hogy szövetkezetünkben a legnagyobb rendben folyt és folyik ma is a kapásnövények ápolása, a termelőszövetkezeti gazdák igen szorgalmasan, lelkesen dolgoznak. A hatholdas cukorrépatáblát egyszer géppel és háromszor kézzel kapáltuk meg. Már két kapálást kapott a burgonya, és a 20 hold kukoricánk is. Igaz, segítettek bennünket a nagy munkák idején a helybeli KISZ-fiatalok, de nagyon lelkiismeretesen, szorgalmasan dolgoztak a termelőszövetkezet asszonytagjai is. Az asszonyok' tudják, hogy az ő munkájuktól, a megfelelő iduoen, a jól elvégzett növényápolástól függ, hogyan alakul 9 kapásnövények hozama, mennyi cukrot kapunk a cukorgyártól az elszállított répáért és mennyi sertést hizlalhatunk meg a kukoricán. Mert ez nem közömbös a termelőszövetkezetnek, s a termelőszövetkezeti gazdáknak sem. A kukoricával beneveztünk a termelőszövetkezetek között folyó 30 mázsás ku- koricatenmesztési mozgalomba. A kukoricánk a jó talajmunka, a gondos ápolás következtében igen szép. Minden jel ara mutat, hogy nem csalódunk számításainkban, meglesz holdanként a 30 mázsa. Tavaly nem volt ilyen termésünk, éppen ezért úgy terveztük, hogy terven felül még 50 sertést meghízlalunk ebből a terméstöbbletből és a jövedelem, amelyet a sertésekért kapunk, még inkább megerősíti a szövetkezeti gazdákat abban, hogy az idén sem csalódnak számításaikban. Nyolcholdas kertészetünkben is sikerült eddig még időben elvégezni a soronkö- vetkező munkákat. Az asszonyok szorgalmával, munkához való viszonyával itt sincs semmi baj. Jórészt az ő szorgalmuk eredménye, hogy epv hét múlva friss, szép paprikával látjuk el a környéket, s tovább növeljük a kertészetből származó jövedelmünket, amely már elérte a 30 ezer forintot. Nem okoz gondot nálunk az egyre növekvő állatállománynak szükséges takar^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOiXXXKKOOOOOOOOOOOOOOOO Takarmány-betakarítás Embermagasságú rozstáblát ringat a gyengéden fújdogáló nyári szél a dejtári határban. A tömött, vastag kalászok illedelmesen meghajolnak, mintha mondanák, nemsokára várjuk a kaszát. A földeken szorgoskodó dejtári szövetkezeti gazdák megértik a mezők szavát, tudják mit jelent a szőkülő gabonatenger, tudják, hogy sürget már az idő, hogy itt van az aratás. A Vörösharasztra vezető bekötőút mellett igencsak népes a nyúlszapuka tábla. A Molnár-brigád tagjai vegyesen, más brigádok embereivel a rendsodró által összehúzott takarmányt gyűjtik szép kerek boglyákba. Ugyancsak a táblán lovaskocsik rakodnak szaporán. Bacsa Ferenc éppen egy kis legény — Réti Sándor — kocsiját rakja. Alig győzi a fiú elszedni a szaporán feladoga- tett takarmányt. A fiatal gyerek szépen megrakta a kocsiját, még a felnőtteknek is dicséretükre válna. — Elég lesz már, Sanyi — szól Feri bácsi — s pár pillanat múlva nyújtja is a hosz- szú nyomórúdat a gyereknek. Réti Sanyi birkózik a hosszú rúddal. Ö lesz az erősebb. Elől beakasztja egy láncba s egy perc múlva már hátul lóg a gyerek nyomatékként a hosszú rúdon. Gondosan megkötik hátul is. Feri bácsi felnyújtja az ostort s a kis legény vígan indul a vörösharaszti kazal felé. Csak pár lépéssel megy előtte Zsiga Sándor jól megrakott kocsija. Úgy látszik, a tapasztaltabb kocsis, akinek Farkas Pál adogatta, a takarmányt. jártasabb a takarmá- nyos kocsi megrakásában. Nem messze a nyúlszapukaföldtől egyenletesen zúg Lázár József érsekvadkerti traktoros univerzál-gépe. A kukoricát kapálják. Kovács Ferencet, aki a kapákat kormányozza, a föld végén magasba emeli a gép, de ő félre se néz, szilárdan fogja a kormányt. A kazlaknál dolgozó emberek tréfásan jószágkormányzónak titulálták. A kukoricafölddel szemben hatalmas burgonyatábla terpeszkedik. A haragoszöld krumpliszáron ott fehérük a virág. Olyan ez a burgonyatábla, mint a virágos rét. A József Attila Termelőszövetkezet gazdáinak szorgalmát dicséri. Aki ért a mezőgazdasághoz, azonnal láthatja, a töltögetést is elvégezték a szövetkezetiek. De szívügyük is a dejtáriaknak a krumpli. Tavaly, amikor a falu nagy része még egyénileg gazdálkodott, akkor is sok krumplit küldtek exportra, akkor miért ne küldenének most, amikor egyesítették erőiket a dejtári gazdák? Küldtek is. Eddig már négy vagon újburgonyát szállítottak el Dejtárról. A négy Vagonból jutott biztosan exportra is. Olyan emberek becslése szerint, akik értenek a. burgonyához, még mintegy 5—6 vagon burgonyát kell elszállítaniuk. Közel az Ipolyhoz, Vörösharaszton nagy a szorgoskodás. Egy hatalmas kazal már készen áll, most rakják a másodikat. — Az első kazalban 116 kocsi széna van — dicsekszik büszkén Papp László, a réti munkák brigádvezetője, aki ölezövel a kezében érkezik a kazalrakókhoz. A serényen folyó munkát látva, az ember önkéntelenül megjegyzi: jó ütemben halad Dejtáron a takarmánybetakarítás. — Nyolcszáz kh rétünk van, de már lekaszáltuk, még hozzá géppel — sorolja a brigádvezető, majd így folytatja: — A traktorok mellett öt lókapa is dolgozik. A gyűjtést rendsodróval végezzük, csupán a boglyázáshoz kell emberi erő, no meg a behor- dáshoz. Papp László, amint mondta, a réti munkák brigádvezetője, de tudja azt is, mi történik a növényápolásnál. — A növényápolással előrehaladtunk. A kukorica második kapálását végezzük. — Elkészülnek-e a takarmánybetakarítással és a növényápolással aratásig? — kérdezem. — El ám! — hangzik a határozott felelet. Valahogy nem tudok kételkedni a brigádvezető szavaiban, hiszen a dejtáriak hagyományos szorgalma így a közösben többre képes, mint eddig bármikor. Kata János mány biztosítása sem. A pillangósokat már teljes egészében és igen jó minőségben betakarítottuk. Hogy jól állunk a munkákkal, hogy úgy számíthatunk, az aratásig befejezzük a kapásnövények ápolását és a kertészetben is a munkát, ahhoz nagyban hozzájárul a termelőszövetkezetben bevezetett prémiumrendszer, hogy a többlettermés bizonyos százalékát prémiumként kapják meg a tagok. Ez igen jól bevált nálunk, a termelőszövetkezet valameny- nyi tagját jobb, eredményesebb munkára serkentette és az a szándékunk, hogy ettől a módszertől, természetesen tökéletesebb formájától, nem térünk el a jövőben sem. Ugyanilyen szervezettséggel, gonddal készültünk fel az aratásra is, arra, hogy időben, szemveszteség nélkül takarítsuk be a gabonát, mert ebből is a termelőszövetkezeti gazdák kenyerének biztosítása mellett tekintélyes mennyiséget adunk az államnak. Termelőszövetkezetünkben 70 holdat tesz ki az a gabonamennyiség, amelyet az idén le kell aratnunk. A gépállomással időben megkötöttük a szerződést a gépi munkára, számítunk segítségére, a gép munkájára. Azért akkor sem érne bennünket meglepetés, ha a gépállomás valamilyen körülmény miatt nem tudná vállalni a munkát, nem tudna dolgozni a gép a termelőszövetkezet gabonatáblájában. Számításba vettük, hány ember szükséges a 70 hold levágásához. Termelőszövetkezetünknek 12 aratópár áll rendelkezésére, s ahogy számoltuk, az egész kalászos területét figyelembe- véve, nem egészen hat hold jutna így egy-egy aratópárra, amelynek levágása nem okozna különösebb problémát. Saját erőnkből oldjuk meg, az aratással párhuzamosan, a gabona behordását is, mert fogatunk van elegendő s így nem lesz szükségünk a gépállomás segítségére. Az aratás megkezdéséig aztán elvégezzük azokat az apróbb előkészületeket is, amelyek igen fontosak ahhoz, hogy minden különösebb zökkenő nélkül befejezzük e nagy munkát. Mert ha szőkére érik a gabona, akkor már nem lesz időnk készülődni. Akkor már azon kell dolgoznia a termelőszövetkezet valamennyi gazdájának, hogy időben, gondosan betakarítsunk minden szem magot, az új kenyeret. Sram András a Béke Tsz elnöke Megtették az előkészületeket az aratásra A hét elején megbeszélésre jöttek össze Romhányban a rétsági járás termelőszövetkezeti elnökei, mezőgazdászai és a járás területén dolgozó gépállomások párt és gazdasági vezetői, hogy megtárgyalják a legfontosabb feladatokat, a nyári munkák sikere érdekében. Megjelentek az értekezleten a megyei és a járási pártbizottság, valamint a megyei és járási tanács mezőgazdasági osztályának képviselői is. A megbeszélésen a járás termelőszövetkezeti elnökei, mezőgazdászai elmondták, hogy mennyire haladtak eddig a kapásnövények me@- munkálásával és milyen feladatokat kell megoldaniok a nyári munkák, gz aratás, a gabonabetakarítás sikere érdekében. A termelőszövetkezetek a legfon tosaibb előkészületeket már megtették az aratáshoz. Néhány termelőszövetkezet elnöke, mezőgazdásza — a tolmácsi Szabadság, a nógrádi Béke és a tereskei Kossuth Tsz, — azőkat a jó módszereket is elmondották, amelyeket a termelőszövetkezetben már bevezettek, vagy a közeljövőben kívánnak megvalósítani a munka sikere érdekében. Addig, míg nem késő! A Tolmácsi Gépállomáson időben, rendben befejezték azoknak a gépeknek a javítását, amelyekre a nyár folyamán, az aratáskor szükség lesz. A szerelők munkájának eredményeképpen az arató- és cséplőgépek, a kombájnok teljesen készen várják, hogy munkához láthassanak a termelőszövetkezetek gabonatábláin. A gépjavítás ideje alatt nem volt különösebb probléma, ha csak azt nem vesz- szük, hogy a gépállomás vezetői a javítás ideje alatt igen nehéz napokat, órákat éltek, s így van ez ma is. Nem csoda, hisz emberek életéről van szó. A gépállomás villanyvezetékhálózata igen megrongált állapotban van. Olyannyira, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy a műhelyben dolgozó szerelőket nem éri baleset. A gépállomás igazgatója nem egyszer felhívta már erre az illetékes Vállalat figyelmét. Az utóbbi időben negyedévenként írja a levelet Balassagyarmatra, eredménytelenül. Természetesen a legutóbbi levél óta sem történt semmi változás e téren. A munka azért csak tovább folyik a műhelyben, mert termelőszövetkezeteinknek szükségük van minden gépre. De helyes lenne, ha a Villanyszerelő Vállalat végre megértené, hogy nálunk valóban legfőbb érték az ember és sürgősen felülvizsgálnák a hálózatot, s közös erővel találnának megoldást e problémára, addig, amíg nem történik súlyos kimenetelű baleset a gépállomáson! V.-né A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet egyre inkább törekszik a belterjes gazdálkodás kialakítására. Ézt a célt .szolgálja a szántóföldi kertészkedés bevezetése is. Az idén két kh-n termel a szövetkezet sárgarépát. Képünkön is látható, hogy a sárgarépa szépen fejlődik és szép termést ígér.
