Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-18 / 49. szám

nögradi NfipüjgAa I960, június 18. iS Erősödnek a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei — PÁRTELLENŐRZÉSSEL SEGÍTIK a TSZ-EK MUNKÁJÁT — TSZ AKTÍVA-CSOPORTOK ALAKÚI,NAK — LÉTREHOZZAK A TSZ KISZ-SZERVEZETEKET — A balassagyarmati járás­ban kevés kivétellel minden termelőszövetkezetnek önálló pártszervezete van már. Becs­kén kívül a Cserhátsurányi Petőfi Tsz és a mohorai Mikszáth Tsz nem rendelke­zik önálló pártszervezettel. Nemrégiben kibővített párt­bizottsági ülést tartottak Ba­lassagyarmaton. Az itt je­lenlévő párttitkárok és párt­vezetőségi tagok fontos fel­adatként kapták, hogy a Po­litikai Bizottság határozata alapján tovább kell javítani minden termelőszövetkezet­ben a politikai, gazdasági és szervező munkát. ŰJ TARTALOM A PÁRTMUNKÁBAN Ezen a kibővített pártbi­zottsági ülésen a falusi párt­szervezetek részére eddig csaknem teljesen ismeretlen gyakorlatra hívták föl a fit gyeimet: a termelés pártellen­őrzésére. A falusi pártszerve­zetek nagyobb része koráb­ban ilyen feladatot nem vég­zett. De most, amióta a községek lakói közössé tet­ték gazdasági tevékenységü­ket, új tartalmat kapott a falusi pártélet is. A termelőszövetkezetekben végzendő pártellenőrző mun­ka nem egyszerűen ellenőri munkát jelent. Ettől sokkal többet. Azt jelenti, hogy a termelés pártellenőrző mun­kával már menet közben ki tudják javítani a súlyosabb következményekkel járó eset­leges hibákat. Állandóan ellenőrizni kell a gazdasági mutatókat. Előrelátó figyelemnek kell követnie a növényápolást, figyelmet kell fordítani az állatok szükséges takar­mánybázisának biztosítá­sára, az aratásra való pon­tos felkészülésre, a leara­tott és betakarítandó ter­mények tárolásának szak­szerű biztosítására. De a termelés pártellenőrzé­séhez tartozik az is, hogy ahol erre szükség van, okos, felvilágosító, baráti nevelő szóval meg kell magyarázni a munkafegyelem betartásá­nak szükségességét, a lelki- ismeretes munka pontossá­gát és mindazt, ami a jó gazdálkodást előmozdítja, a termelőszövetkezeteik politikai és gazdasági megszilárdítását elősegíti. NAGYOBB GONDOT A NŐKRE Ezeknek a feladatoknak a megoldására természetesen erős pártszervezetekre van szükség. A balassagyarmati járás területén az elmúlt fél­évben történtek ugyan in­tézkedések a termelőszövet­kezeti pártszervezetek meg­erősítésére, hiszen január elejétől mostanáig 110 új párttaggal gyarapodtak a ba­lassagyarmati járás termelő­szövetkezeti községi pártszer­vezetei. Nem éltek azonban úgy a rendkívüli tagfölvétel lehetőségeivel a balassagyar­mati járásban sem, ahogyan kellett volna. De ami még hi­bának mondható: az új párt­tagok összetétele sem nyújt megnyugtató képet. A ba­lassagyarmati járás termelő­szövetkezeteiben igen sok a női tsz-tag, s ennek ellenére a tagfölvételeknél az ará­nyok kissé eltolódtak. Ugyanis a 110 főből mind­össze 15 új női párttagot vettek föl. Miután azonban a járás pártszervezetei számszerűsé­gükben nem tudtak olyan fejlődést elérni, amellyel za­vartalanul meg lehetne ol­dani a pártszervezetekre há­ruló feladatokat: a tagság jó tájékozottságát, a szükséges névelő és felvilágosító mun­kát, így olyan döntés szüle­tett, hogy minden termelő- szövetkezetben létrehozzák a termelőszövetkezeti hálózatát. aktívák TSZ AKTÍVA-CSOPORTOK PÁRTONKÍVÜLIEKBÖL A termelőszövetkezeti ak­tívák beállítása alkalmával figyelemmel kell lenni arra, hogy ezekben a csoportokban helyet kapjanak a legjobb pártonkívüliek. . Azok, akik segítséget tudnak adni a legfontosabb tennivalók meg­értetésében, mozgósítani tud­ják a tagságot a termelőszö­vetkezetek előtt álló legfon­tosabb feladatok jó megoldá­sára, elő tudják segíteni a tagság jó tájékozottságát, ne­velését. A cél az, hogy a termelőszövetkezeti ak­tíva-csoportok létrehozá­sával egy olyan összekötő­kapcsot hoznak létre a termelőszövetkezet vezető­sége és tagsága között, amely gyümölcsöztetően érezteti majd hatását a közös feladatok jó elvég­zésében. A balassagyarmati járás termelőszövetkezeti pártszer­vezeteiben ezeknek a tsz ak­tíváknak létrehozása vein most napirenden. Legtöbb he­lyen most van szervezés alatt a tsz-aktívahálózat, Ma- gyarnándórból azonban meg­érkezett az első jelentés, mely szerint itt már létre­jött egy 12 főből álló aktíva­csoport. Ebben az aktívacso­portban már a nők létszáma is kedvezően alakult. A 12 tsz aktívából hét férfi és öt nö. SZERVEZETEK A FIATALOKNAK Ugyancsak napirendre ke­rült a balassagyarmati já­rásban a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek létrehozá­sának ügye is. A járás terü­letén ugyanis több olyan ter­melőszövetkezet van, amely­ben szép számban vesznek részt fiatálak is. Ezek részé­re elengedhetetlenül szüksé­ges a KISZ-szervezet létre­hozása, amely szervezetten biztosítja majd a termelőszö­vetkezeti fiatalok kollektív tanulását, nevelését, művelő­dését és szórakozását. Orosz Béla Egyéves munkát értékelt a KSZKBI választmánya Hétfőn délelőtt megvitatta a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézeté­nek választmánya az alköz­pont 1959. évi ügyviteli mun­káját. A beszámoló, valamint a hozzászólók foglalkoztak az­zal, hogy az alközponthoz tartozó biztosítottak és családtag­jaik részéről érkező igé­nyeket a fennálló rendel­kezések keretein belül az elmúlt évben márt jobban és gyorsabban kielégítet­ték, illetve elintézték. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a megelőző évhez vi­szonyítva 1959-ben emelke­dett a biztosítottak száma. Míg 1958-ban 1686, addig 1959-ben 1766 fő volt az al­központ biztosítottjainak szá­ma. A családi pótlékok kifize­tésével kapcsolatban felme­rült, hogy a rendelkezések helytelen értelmezéséből kifolyólag igen komoly összegű jog­talan kifizetések keletkez­hetnek. Ebből kifolyólag több szövetkezetnél is túl- folyósítás fordult elő. A hozzászólók közül többen hangsúlyozták, hogy az előző évi munkával szemben egy­re nagyobb gondot kell for­dítani többek között a nyug­díjak megállapításának és A közös érdekében, a közös védelmében folyósításának meggyorsítá­sára. A szövetkezetek munkavé­delmi helyzetéről megállapí­tották, hogy mutatkozik némi javulás, ez nem áll arányban a szövetkezetek gazdasági megerősítésével. Sőt a bal­eseteknél nem javulás, ha­nem némi visszaesés mutat­kozik, mert az 1958. évi 35 bal­esettel szemben 1959-ben 40 baleset következett be. Ez a visszaesés megkívánta, hogy a szövetkezetek munkavédelmi helyzetével többet kell foglalkozni és a helyszínen kell meg­vizsgálni a balesetek meg­előzésének lehetőségeit. A hozzászólók közül többen hangsúlyozták, hogy legtöbb szövetkezetnél elmulasztják az egyes védőfelszerelések beszerzését, vagy használatát és sok helyen nem biztosít­ják a dolgozók számára a baleseti veszélyektől mentes munkalehetőséget. A szövetkezetek üzemegész­ségügyi helyzetében javulás tapasztalható, mivel a szük­séges tisztálkodási eszközöket és szereket ma már nagyobb­részt biztosítják a szövetke­zeti dolgozók részére. Sajná­latos tény még az, hogy jó- néhány szövetkezet nem for­dít gondot a dolgozók szűrő- vizsgálatának megszervezésé­re, illetve orvos-egészségügyi előadások megtartására. A választmány foglalkozott még a munkavédelmi szak- bizottság létrehozása óta foly­tatott tevékenységgel és a szociális bizottságok munká­jával. Megállapították, hogy a munkavédelmi szakbi­zottság komoly segítséget nyújt a munkavédelmi helyzet további javításá­ban. A résztvevők röviden foglal­koztak még az üdültetés kér­désével, amellyel kapcsolat­ban megállapították, hogy a szövetkezetek nem foglalkoz­tak kellőképpen a kora ta­vaszi és a téli üdülőidény megszervezésével. Kiállítás Budapesten a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthonának fejlődéséről Rimóc községből a tanács­elnök elvtárs kereste fel szer­kesztőségünket egy levéllel. Arról szól, hogy a község dol­gozó népe a termelőszövetke­zetbe lépés után, amikor meg­választotta a vezetőséget és döntött fontosabb kérdések­ben, milyen lendületesen in­dította el a tavaszi mező- gazdasági munkát. Már egész szép eredményt értek el a tavaszi növényápolási munká­ban. Azonkívül komoly építkezéseket vé­geznek. Istállót építenek, de a termelőszövetkezet tagsága egyre újabb és újabb javaslatokat tesz a termelőszövetkezet meg­erősítése érdekében, így tettek javaslatot például az aratás-eséplés idejére, a cséplőmunkacsapatok kialakí­tására is. A tanácselnök elv­társ a levélben azt írja, hogy dicséretet érdemelnek azok a tsz dolgozók, akik a közöst magukénak tekintve dolgoz­nak fáradthatatlanul. Az állat- tenyésztésnél Vincze Vince tehenészt említik, a fogatosok- nál Jusztin Bertalant, Mó- csány Istvánt, Szabó Istvánt Kiss Miklóst, Árva Istvánt és Mócsány Jánost (Katit). A nők közül is megemlítik a kiváló munkát végzőket Kiss István- nét, Mócsány Erzsébetet. Ezek a dolgozók — mondja a ta­nácselnök elvtárs — a mun­kájuk által bizonyítják, hogy a jól végzett munka meg­hozza a tagság magasabb jö­vedelmét. Szeretném elmondani — írja levelében Gólyán András ta­nácselnök — hogy az ered­mények mellett még hiányos­ságok is vannak. Előfordul, hogy megtépik a lucernásokat és lóheré- seket, s ehhez hasonló helytelen cselekedetet tesznek. Már pedig ez a közös herdá­lásához vezet, amely csök­kenti a tagok összjövedelmét. Azzal fejezi be a levelét a rimóci tanácselnök, hogy fel- világosító munkát indítanak a tsz-tagok között, hogy a közös vagyon védelme mindenki fel­adata. De amennyiben tetten érik a kártevőt, szigorúan fe­lelősségre vonják. A tsz tag­ságának többsége támogatja a vezetőséget ebben a munkájá­ban, és megvan a remény arra, hogy a jövőben már- csak jó dologról fogok beszá­molni. A Vasas Szakszervezet fel­kérésére a Salgótarjáni Acél­árugyár Művelődési Otthoná­nak rendezésében kiállítás nyílt Budapesten, a Vasas Szakszervezet központi szék­házéban. A kiállítás bemu­tatja a Salgótarjáni Acéláru­gyár művelődési otthonának fejlődését a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt. A kiállításon szerepelt az acélgyári munkásszínjátszók 1896-os selyemre nyomtatott plakátja is, amely a „Betyái kendője” című színdarabot proponálta a gyári közön­ségnek. A kiállítás azonban hű képét adja annak a pél­dátlan fejlődésnek, amelyet az elmúlt 15 esztendő alatt elértek az acélárugyári dol­gozók művelődési és kultu­rális igényeinek kielégítésé­ben. A grafikonok és dokumen­tációk szemléltetően mutat­ják be, hogy amíg a felsza­badulás előtt az acélgyári művelődési otthonban évente esetleg két színdarabot mu­tattak be négy, öt, esetleg hat előadásban, addig most évente öt-hat színdarabot mutatnak be huszonöt-har­minc előadásban. Különösen szembeötlő az ismeretter­jesztő munka fejlődése, a könyvtár látogatóinak növe­kedése. Amióta Heckenber- ger Gyula vette át a könyv­tár irányítását, azóta a kez­deti 500 olvasó által kiköl­csönzött 7006 kötet könyvről az elmúlt évben már 1292 kölcsönzőre és 39 495 kötet kikölcsönzött könyvre szapo­rodott a könyvigénylés. A kiállításon szerepelnek a művelődési otthon zeneka­rának és kultúrgárdájának értékes díjai, kitüntetései, a betanult és sikerrel bemuta­tott színdarabok tablói, de szerepelnek az I. Salgótar­jáni Vasas kulturábs napo­kon bemutatott előadások tablói is. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés. Már az első napokban több százan láto­gatták meg az értékes kiál­lítást és elismerően nyilat­koztak az acélárugyári mű­velődési otthon eredményei­ről, nagyszerű fejlődéséről. Gyermeknevelés a családban és az iskolában — A mata rial ista és idealista nevelés néhány problémája — nyos világnézet nem fér össze ben. Helyi szerveink foglal­a vallással. A vallás a maga kozzanak az olyan szülőkkel módján magyarázza a világot, konkrétan, akik már a „kü­A vallásos gondolkozásnak a szöbön” állnak, segítsék át nyilvánvaló képtelenség nem őket az igazi tudományos vi­szab határt. Idézem az egyik lágnézetre. Ugyanakkor vi­Ezzel a kérdéssel igen so- iratkoznak be ugyan hitokta- független nevelés között. egyházatya mondását: „Cre- gyázni is kell, nehogy az el­kan és sokféle módon foglal- tásra, de a szülők, nagyma- Az egyik iskolában azt <jo, Domine, gúla absurdum lenkezőjét érjük el. Ahogyan koztak eddig pedagógusok, mák kívánságára (tisztelet a kérdezte a szülő: „Miért est.” — Hiszem, Uram, bár pártunk művelődéspolitikája szülők, a pedagógia tudomá- kivételnek) eljárnak áldozás!, olyan hidegek a tantermek?” tudom, hogy badarság, hogy megszabja, ide sok türelem, nyos munkatársai. Igen szer- bérmálási előkészítőkre. Va- — azért feleltem — mert na- lehetelen, éppen ezért hi- megértés, felvilágosítás, meg­teágazó probléma. Éppen jón milyen emberekké vál- ponta csak hat órán kérész- szem.” — Nem célom, de győződés szükséges. ezért a sok közül csak egy- nak ezek a fiatalok, akikre tül fűtik. Valahogy így van nem is tehetem, hogy kimé- Segíteni kell továbbá pe­gyel kívánok foglalkozni, kétféle felfogást kényszerít a ez a gyermekeink nevelésénél rítsem és bebizonyítsam a dagógusainkat. Ma még elég melynek megoldása a leg- család? is — a napnak legnagyobb vallásos világnézet tudomány- sok az olyan nevelő, aki nem hosszabb, egyben legtürelme- Találkoztam olyan édes- részét mégis csak a család- talanságát. Néhány szóval jár ugyan már egyházi szer- sebb munkát igényel. anyával, aki mindezt azzal ban töltik. És itt vetődik fel inkább arról, hogy mi a fel- tartásokra, de még az ide­A dolgozók szocialista szel- próbálta indokolni, hogy a szülők felelőssége. A szü- adat ezen a téren és mit kell alizmus talaján áll. Ezek lemben való nevelése, a szó- rossz fényt vetne férjére, ha Iák, felnőttek befolyása nél- tennünk annak érdekében, közül is már többükben fel­cialista tudat kialakítása, kő- beíratná gyermekét hittanra, kül nem érhet el az iskola hogy a kettős nevelés meg- vetődött a kérdés: meg fog-e vetkezetes eszmei, ideológai, viszont ezt nem tudják meg sikeres szocialista szellemű szűnjön, győzzön a szocialista felelni eleget tud-e tenni a harcot igényel. Szemben áll az illetékesek. Ez a szülő nevelést. Igen sok, ma még világnézet az idealizmus fe- tantervi követelményeknek, ezzel a burzsoá ideológia, ugyanakkor nem veszi észre, vallásos szülő megsértődne, lett. ha más a felfogása magán­melynek egyik vállfája az hogy nem az ,,illetékesek ha ^gyermeke nem lehetne Elsősorban következetes, életében és más a katedrán? idealizmus, a vallásos világ- okozzák az igazi problémát, úttörő, pedig az úttörő csa- türelmes felvilágosító munká- Az eredmények nem szület­nezet. hanem gyermekükből nevel- patban hatványozottabban ra van szükség. Nem kam- nek spontán. Törekednünk Nem kívánom most elemez- nefc hazug álszenteket. folyik materialista neveles, pányfeladat, helytelen, ha kell fokozásukra, megvannak ni a Politikai Bizottság 1958 A másik jelenség, amikor mint az iskolában. Isméié* csak a hittanbeiratkozások lehetőségeink. Az idealizmus, június 22-i határozatát, he- beíratják gyermeküket. Itt olya” szülőt, aki egyenesen foglalkozunk ezekkel a a vallás főgyökere, társadal­lyette inkább bemutatni, ho- két csoport különböztethető tiltakozik az iskolai vallások- kérdésekkel. Bár, még rósz- mi bázisa már egészen szűk gyan állunk ezekkel a kér- meg. Az egyik csak beíratja, tatás ellen, mégis az uj ru- szabb lenne, ha még ilyenkor területre korlátozódott. Jól­désekkel iskoláinkban? mert fél a „megszüléstől” — “at, cipót húsvétira vásárolja sem törődnénk vele. Lát- lehet, a vallás elleni harcot Értünk el e téren jelentős de azzal már nem törődik, gyermekeinek lakasaban nunk kelli hogy a vauássza- nem’lehet az osztályharc fő­eredményeket. Évről-évre ho«y iár'e gyermeke hittan- joi iatnato neiyesen vanna* badság nemcsak azt jelenti, területének tekinteni, de csökken az idealista tábor, órákra. A következő csoport- Kifüggesztve vanasos Kepe*. hogy mindenki szabadon gya- nem mondunk le arról, hogy egyre kevesebben veszrték ba sorolható, alki beíratja és je vényé korolhatja vallását, hanem — a széles dolgozó tömegeket részt egyházi szertartásokon, járatja. Ez a típus a legőszin- Amíg kicsi a gyermek, ad- és most már ezt kell érvény- szocialista szellemben nevel­járnak hitoktatásra. Iskoláink tébb> de talán legkevésbé is- dig nem gondolkozik az ellen- re juttatnunk - hogy min- jüki Nem mondunk le a val­közül már jónéhány megöl- meri a tudományos felfogást, téteken, kritikátlanul fogadja denki_ szabadon megválthatja jas elleni harcról sem, mert dotta a kettős nevelés nroh- Mindhárom szülőt segíteni el környezetét. De mi lesz, materialista, marxista-leninis- P harc is elősegíti a szocialis­lémáját azzal,S hogy6megszűnt **11 abban, hogy gyermeké- ha gondolkozni kezd. hogyan ta meggyőződését. ta társadalmi 4ndsz^ fel­a hitoktatás. Ebben élen-. hői szocialista embert tudjon fog vélekedni szülője kettős Segíteni kell ebben elsősor- építésének meggyorsítását. Ez járnak bányatelepeink és nevelni. beállítottságáról? , ban a szülőket. Akármilyen jelenti pártunk és kormá­ipari munkás-lakta községe- Gyermekeink egyrészére még Sajnos napjainkban még jól is szervezzük meg a ma- nyunk határozatainak sikeres ink. Jóllehet, ezzel egyedül merőben ellentétes irányban elég sok ingatag jellemű em- terialista nevelést az iskolák- végrehajtását, melyet csak nem szüntettük meg az idea- hat egyfelől családja és bér kerül ki az iskolából, ban, nem számíthatunk kellő közös erővel, összefogással lista befolyást. Tapasztal- egész környezete, másfelől az, tudatukban sok a kettősség, eredményre, ha a szülők és érhetünk el. tűnik ezeken a helyeken is iskola. Itt még nagy szaka- Ugyanakkor egyre többen gyermekeik nézete teljesen Cserháti János olyan jelenségeket, hogy nem dók van az iskola és a tőle ismerik fel, hogy a tudomá- ellentétesek ebben a kérdés- taniár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents